Címlapos Friss

Ahonnan nézve minden más kicsit - az MKE 2016-ban végzett képgrafika szakos hallgatóinak kiállítása a Karinthy Szalonban

Az idei végzős képgrafikus hallgatók munkáiban sokrétű és korszerű reflexiót találhatunk a médiumra magára (kézrajzra, nyomatra, sokszorosításra), munkáikban a grafika csak kortárs művészeti gondolkodásuk irányát, kérdésfeltevését határozza meg. Esetükben a grafika a trambulin, ahonnan igazán élvezetes a szabadesés. Fiatal művészek a DRÓTon! Révész Emese ajánlója.

 

Révész Emese:

Vonalperspektívák

 

Ki tanul ma már fametszést? Ki bajlódik mostanság rézkarcolással? Ki járatos manapság az akvatinta tudományában? A Magyar Képzőművészeti Egyetem tizenöt fiatal végzős képgrafikusa bizonyosan! Diplomamunkáik kétségtelen bizonyságai annak, hogy a képsokszorosítás hagyományos technikáinak ismerete nem kaloda, hanem plusz ismeret, amit a jó kortárs művész hasznára tud fordítani. Technikai felkészültségük, intellektuális hátterük és művészi hitelességük révén valamennyien izgalmas szereplői az ezredforduló művészeti színterének. Sajátos tudásuk révén ők azonban olyan kortárs művészek, akik talán a szokottnál is érzékenyebben reagálnak a technikai képek működésére, a populáris kultúra vizuális effektusaira, a nyomhagyás és képi lenyomat kortárs gesztusaira. Egy részük tradicionális technikákkal vet fel új témákat, más részük viszont üdítően tágra nyitja a grafika fogalmát, szabadon kísérletezve a kerámia, fotó vagy az installáció kifejezőeszközeivel.

 

Sall Fanni művészkönyvei a képsokszorosítás ősi módszeréhez és eszköztárához nyúlnak vissza, mikor áttetsző papírokra apró fametszetű jeleneteket nyomtat. Puritán, archaizáló eszköztára jól illeszkedik a haiku versformáihoz, a könyvbe nyomtatott képek pedig a befogadás mára jórészt elveszett bensőséges, meditatív formájára késztetik az olvasó-nézőt.

 

 

 

 

Sztefanu Marina munkái szintén a személyes családtörténetből indulnak ki, ám az alkotót ezúttal nem az örökség kezelése, hanem a különböző kulturális hagyományok találkozása, formálódása érdekli. Neonszínekben pompázó doboztereiben az afrikai élővilághoz kapcsolódó vizuális toposzok tobzódnak, egzotikus jelenetein családi mítoszok találkoznak kollektív kulturális utópiáinkkal.

 

 

Szabó Lilla kiindulópontja szintén a metszett fa, mint az emlékezés élő anyag, amely magába sűríti az idő rétegeit. Munkáiból egy sajátos családi képgaléria rajzolódik ki. Az alkotó személyes kötődése a megelőző generációkhoz a hangszerkészítő nagyapa és apa hivatásán keresztül egy hegedűben ölt formát, ennek testetlen hangokat teremtő matériája a szimbolikus dúc, amelyre az emlékek rárajzolódnak. Hasonlóképp hordozza a hangszer anyaga generációk személyes örökségét, mint ahogy az erezett farönkre bevésődnek a családi fotók részletei. A metszés sérülés, maradandó heg, emlékhagyó mozzanat.

 

Bányay Anna az akvatinta tónusgazdag, nagy technikai tudást igénylő technikájával dolgozik. Grafikáin egy pesti bérház nézetei kapnak formát, a kint/bent fogalompárja mentén a homlokzat és a belső lépcsőház, s ugyanazon tárgyak külső és belső élete. Mindez jól illeszkedik a pesti bérház egyedi építészeti jelenségére, amely az utcafront felé kulissza szerű homlokzatát mutatja, míg belső udvara amolyan szociális kohóként működő, „kint is bent is”, átmeneti zóna az intim és a nyilvános tér között.

 

Szita Barnabás a szerigráfia tradicionális technikáját napjaink egyik legmodernebb optikai eszköze, drónképek átiratához használja. A drónok felvételei a világ ilyen módon sosem látott képét tárják elénk. Működésük megítélése ambivalens, Isten mindenlátó szeme, a repülés szabadsága éppúgy része, mint pusztító hadászati felhasználása. Szita Barnabás mindkettőre utal, mikor drónfelvételek alapján templomok kupoláit emeli ki. Metszetein az emberi spiritualitás terei geometrikus kör formává tisztulnak, elvonatkoztatva helytől, időtől, technikától és vallásháborúktól.

 

A hit másképp ölt formát Mulasics Manna munkáin, akinek plexi lapokra finom vonalrajzzal megidézett virágai női mártírszentekre utalnak. Rajzainak stílusa a középkori botanikai kézikönyvek, herbáriumok leíró jellegű ábrázolását követi, ahogy a virágok kiválasztása is a szentek ikonográfiai hagyományait követi. A kivitel kifinomult módja, az osztályozás tudományos precizitása teljességgel elvonatkoztat a hitükért meghurcolt, fizikailag bántalmazott nők által átélt szenvedésektől.

 

 

 

Szintén természeti formákból indul ki Makai Mira, ám az ő technikailag különlegesen megmunkált, kerámiából égetett, burjánzó alakzatai absztrakció és figurativitás határán egyensúlyoznak. Biomorf formákat megidéző alakzatait éppoly szoros viszony köti a festői gesztus elementáris kifejező erejéhez, mint a növekvő élet színpompás természeti formáihoz. Az ő herbáriuma inkább az ösztönélet organizmusainak tenyészete

 

 

A látható valóság egyik legkevésbé megfogható tüneménye, a felhők öltenek alakot Mészáros Bianka homokfújt üvegjein. Sajátos színhasználatának és anyaghasználatának köszönhetően a meterológiai jelenség égi színjátékká magasztosul.

 

 

 

Az optikai spektákulumok hagyománya és a művészeti örökség elraktározása a tárgya Kollár Zsófia installációjának, aki munkájában a diák mára feleslegessé vált tömegére reflektál. Konkrét kiindulópontja az egyetem Művészettörténeti Tanszékén egy évszázada gyűjtögetett, majd a digitális fotó uralma miatt használaton kívül került diái voltak. Kollár Zsófia státuszuk radikális megváltozását értelmezi újra, mikor a kollektív megismerés, tudásszerzés egykor oly fontos (és élvezetes) vizuális eszközeit manuálisan újra festi, vissza adva számukra a műtárgy elvesztett szerepét.

 

A diplomamunkák nagy része utal aktuális populáris képi környezetünkre, használja annak tárgyi világát vagy fordulatait. Gráf Dóra grafikáin a mindennapi tárgyvilág dolgai és életképi helyzetei a cianotípia kékes alapszíne révén kapnak elvonatkoztatott, szimbolikus értelmet. Hétköznapjaink ikonszerűvé tisztított mozzanatai izgalmas kontrasztot alkotnak az alakok és terek szándékoltan naiv, vonalrajzos megformálásával.

 

 

 

 

Hordós Boldizsár a populáris és magas kultúra egyedi mixtúrájából állítja elő saját rajzi univerzumát. A fantasy játékok kártyáit imitáló, hatásos látványelemekkel dolgozó rajzait erejét némi agresszió, misztika és erotika fűszerkeverékével fokozza. Hibrid fantázialényeihez bizarr módon az ezredforduló értelmiségi kultikus szellemi mantráit társítja, bölcsességről, politikai szerepvállalásról s egyéb elementáris emberi kérdésekről. Tabukra tapos mindkét oldalon, azt állítva a bölcsek sem különbek a kuruzslóknál, s a mesevilágok heroikus hordái itt portyáznak való világunk peremén.

 

 

 

 

Öreg Nóra képkonstrukciója a mindennapjainkat elborító „vizuális zaj” hordalékaiból épül. Töredékei közt egyaránt vannak fotók és rajzok, személyes skiccek, jelhagyó ikonok, közösségi emblémák, világos és értelmüket vesztett képszilánkok. Az efemer részletek parttalanul áradó sokasága messzebbről szemlélve alkot rendszert, ölti magára a spirál ősi, kozmikus alakzatát.

 

 

 

 

Juhász Gergő az alaktalanul áradó képhalmaz legbelső értelemét kutatja, közös pontot idősíkok, kultúrák és művészeti rétegek között. Képszintézisét az archaikus és modern mitológiák mentén formálja meg. Nála a rajz, mint a kollektív kulturális emlékezet primér őrzője és hordozója kap szerepet. Aby Warburg Mnemoszüné atlaszához hasonló módon Juhász Gergő minden idők héroszai és mártírjai közt von párhuzamot, különféle rajzi és képi rétegekben halmozva fel alakjukat.

 

Vidra Réka installációja a múzeumi intézményrendszer működésére reflektál, olyan helyként idézve meg azt, amely a műalkotást alkalmassá teszi arra, hogy a kánon és a fogyasztás részévé legyen. Boszorkánykonyhájában a nyers műalkotás értelmezett, emészthető alakot ölt. E vonatkozásban a műalkotás maga csak a folyamat kezdete, a nyersanyag, amely éppen a sokszorosítás révén válik életképessé.

 

 

Az idei végzős képgrafikus hallgatók munkáiban tehát sokrétű és korszerű reflexiót találhatunk a médiumra magára (kézrajzra, nyomatra, sokszorosításra), munkáikban a grafika csak kortárs művészeti gondolkodásuk irányát, kérdésfeltevését határozza meg. Esetükben a grafika a trambulin, ahonnan igazán élvezetes a szabadesés.

 

A kiállítás 2016. szeptember 15-ig látható a Karinthy Szalonban (1111 Bp. Karinthy Frigyes út 22.)

További információk itt és itt.



KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. - Mészáros Szabolcs a legjobb kétszáz kortárs között - a szentendrei kiállítást meghosszabítjuk
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. Víz és fény, avagy mi a festészet? 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől.


Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. -  Az elszabadult vasgyerekekről

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. - A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. - Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

 

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  - Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk. Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ
 

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! Az értő szellem derűje - Szarka Fedor Guido győri kiállításáról


DRÓTkonyha

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

 

  • képzőművészet
  • kiállítás
  • Művészet