Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Aki veri a gyerekét: az az eszköztelen szülő

El lehet-e verni a gyereket? Lehet-e egy-két, legfeljebb három pofont adni? Valóban jó tanács-e, hogy ne vonjuk meg a vesszőt gyermekeinktől? A HVG és 444 cikkei után hatalmas ismertségre tett szert egy három éve megjelent, boltokban nem kapható könyv Dr Kuzmától. De mit mond erre a gyerekpszichológus? Kabai Piroska írását olvashatjátok a DRÓTon az ügyről.
 

 
Aki veri a gyerekét:
 
az az eszköztelen szülő
 
Dr Kuzma könyvét nem ismerem, ahogy most utánanéztem, három éve jelent meg és bolti forgalomban nem is kapható. 
A gyerekét megütő szülő legtöbbször nem szakkönyvek, vagy szakemberek tanácsára teszi ezt, hanem indulatból, amit nem tud kontrollálni és általában, vagy hirtelen nem jut jobb nevelési, fegyelmezési mód az eszébe. Erre szoktuk azt mondani, hogy 
 
aki veri a gyerekét az az: eszköztelen a szülő, mert sok esetben őt is – ritkán, vagy gyakran – megütötte a saját apja, vagy anyja. 
 
Létezik olyan lélektani megközelítés, amely szerint, és elég sok családban, vallási nézetektől függetlenül, a fizikai büntetésnek megvan a maga helye a fegyelmezési eszköztárban. Ennek lényege, hogy a testi fájdalomtól való félelem megakadályozza a gyereket, hogy újra megtegye, amit nem szabad. Rövid távon hatékony módszer, csak 
 
a szülő és a gyerek közti szeretetteljes és bizalmi kapcsolat lehetősége elvész és a gyerek önbecsülése egy életre megsérül, 
 
tehát nem éri meg. 
 
Aki ilyet tanácsol, vagy e szerint él, az egy tekintélyelvű családmodellt követ, amelyben a parancs és az engedelmesség határozza meg a légkört és a feltétlen hatalom a szülőé. A gyilkos parancsokat vakon teljesítő katonák nőttek fel ilyen légkörben a húszas években Németországban. 
 
A gyerekek mindent a szüleiktől tanulnak, az önmagukhoz és a világhoz való hozzáállásuk a szülők velük való kapcsolatán múlik. 
 
A megütött gyerek azt tanulja meg, hogy : 1. ütni ér, 2. megüthető, ütésre érdemes ember vagyok. Majd az óvodába megérkeznek az agresszív és szorongó gyerekek, vérmérséklettől függően. 
 
Milyen a jó büntetés? Amiből tanul a gyerek. Helyrehozási lehetőséget, önkontrollt, szeretetet. 
 
A szülő minta, példakép, hogyan kell viselkedni egy elszúrt helyzetben. 

A gyereket megütő, megverő felnőtt, legtöbbször a saját indulatait éli ki gyengébb másikon, aminek semmilyen nevelési tanácshoz, fegyelmezési eszközhöz nincs köze, az színtiszta bántalmazás.


ELŐZMÉNYEK

Vallási kiadók terjesztenek egy könyvet, amiben technikai tanácsok vannak arra, hogyan verd meg a kisgyerekedet - 444

„A Szentírás is azt mondja, hogy ne vond meg a vesszőt a te fiadtól” – reagált az Advent kiadó vezetője. „A magyar törvények szerint tényleg bűncselekmény a gyerekverés?” – kérdezett vissza az Első hét évet kiadó alapítvány embere.
 
 
Az első hét év című gyermeknevelési tanácsadó kötet pontokba szedi, miért és hogy érdemes verni szülőként a gyerekeket. A vallási kiadvány terjesztője szerint nincs ezzel baj, mindez a Bibliából is következik. A magyar törvények viszont büntetik.
 
 
Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében? Gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatunk ötödik részében bepillanthatunk az idegpályák nevelésébe, avagy abba, hogy verés helyett hogyan mehetünk jól a gyerek agyára... 
 

 
 
2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „Szelíd szülő szalont” tartottunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashattátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, problémákról, majd szerda esténként a cikk alatti - a DRÓTon, emailben vagy a FACEBOOKon -, általatok feltett kérdésekre, problémákra reagált a pszichológus.
Szó volt a félelemről, szorongásról, a hisztiről, a hazugságról, s arról, hogy mi ezekre a megoldás Ranschburg Jenő szerint?  Foglalkoztunk Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyvével, pontosabban azzal, hogy miért művészet a gyermeknevelés. Feltettük a kérdést, hogy hogyan üsd a gyereked? Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében?  Beszéltünk arról, hogy hülye lesz-e a gyerek az okostelefontól?  Szó esett arról, hogy mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan legyen a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája? Milyen az elfogadás nyelve?  Arról, hogy a jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. Hogy hogyan lesz a bizalomból-bizalom?  És eleve azzal kezdtük, hogy a szülőknek és a gyermekeknek eltérőek a szükségletei.
 
 
 
A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. 
 
 
A jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. 
 
 
Mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan legyen a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája?  
 
 
A waldorf tantervű iskolák első nyolc évfolyamán nincs számítástechnika és informatika óra, mert úgy vélik, hogy a gyerekeknek 14 éves korig nincs szükségük a számítógépekre és internetre, a középiskolai évek alatt minden szükséges tudást, jártasságot képesek megszerezni. Míg más szemléletű iskolák már a kezdetektől bevonják a digitális eszközöket a gyerekek oktatásába, a legradikálisabb nézőpontok a kézírás tanításának elhagyását is javasolják, hisz egyre kevesebbet írunk kézzel. Mi a jó? Mi a helyes? 
 
 
Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében? Gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatunk ötödik részében bepillanthatunk az idegpályák nevelésébe, avagy abba, hogy verés helyett hogyan mehetünk jól a gyerek agyára... 
 
 
Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyve a következő a Dróton megjelenő, gyermeknevelésről írt szakkönyveket bemutató sorozatomból. Ha szerinted is művészet a gyermeknevelés, akkor szólj hozzá, add tovább! Miért? Hogyan? Te hogy éled meg? 
 
 
Ranschburggal nem lehet melléfogni – bármelyik könyve, cikke mérvadó, érhető, egyszerre profi és kedves, bölcs és derűs. Alapmű, minden családot tervező, babát váró, kisbabát ringató család polcán ott a helye. A Szelíd Szülő Szalon hetedik és befejező részében Kabai Piroska a DRÓTon az egyik leghitelesebb magyar gyermekpszichológus, Ranschburg Jenő Szülők Könyve című művét mutatja be.

 
IFJÚSÁG-GYEREKEK ÉS NEVELÉS A DRÓTon
 

 

Gergely Edó, erdélyi írónő legújabb könyvének bemutatójára a budai Tintakő Könyvesboltban került sor. A kolozsvári Ábel Kiadónál megjelent kötet történeteiben, a szerző kamaszkorához nyúl vissza és fejtegeti akkori énjének látásmódját, kapcsolatait és harcait. A néha mulatságos, máskor fájdalmas(an őszinte) írás ajánlott mai kamaszoknak. És persze szüleiknek is. Edóval a DRÓT főszerkesztője beszélgetett és lapunkon most megnézhetitek az egész könyvbemutatót egyben, otthonról.
 
 
Hogyan lehetünk jó szülők? Hogyan javíthatunk gyermekeinkkel való kapcsolatunkon? Mik azok a gyakorlati módszerek, amelyek segíthetnek a szülőknek és a gyermekeknek is a nevelésben? Rögös-e az út a szűlői lélektől a gyermeki lélekig? Mi az a „kapcsolódó nevelés” és miért működik?
Ihász Éva beszélgetett Egry Zsuzsannával, a Kapcsolódó nevelés magyarországi zászlóvivőjével. Az elhangzottakról egy független barátunk, Gábor Virág - gyakorló pszichológus és gyakorlott anyuka - véleményét is kikértük, amit szintén elolvashattok a DRÓTon. Ha úgy érzitek ti is, hogy az itt elmondottak segíthetnének abban, hogy boldogabb szülők és boldogabb gyerekek legyenek, végeredményben pedig, hogy egy boldogabb Magyarországon éljünk, akkor segítsetek ti is, és adjátok tovább az interjút.
 
 
„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete...” - mondta Kiss Márta festőművész, de beszélt angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.   
 
 
Mikor már publikussá vált, hogy új jövevény van érkezőben, a családból és az ismerőseink, barátaink közül is sokan megkérdezték, hogy hazajövünk-e szülni. Valójában ez a lehetőség meg sem fordult a fejünkben, de ahogyan nőtt az erre irányuló kérdések száma, úgy jöttünk mind inkább zavarba mi magunk is: otthonról nézve ennyire természetes lenne, hogy Magyarországon szülessen meg a gyerekünk? 
 
 
 
 

 

  • gyermeknevelés
  • eszköztelen szülő
  • Szelíd Szülő Szalon
  • Kabai Piroska
  • gyermekpszichológia
  • verés
  • család
  • Élet