Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Az élet az éjszaka és a nappal váltakozása

 
Heinrich Heine egyik hőse, a bachrachi rabbi, a terített asztal alá néz, de arról, amit az asztal alatt lát, vendégeinek egy szót se szól, fiatal feleségével kioson a házból, és lehajózik a Rajnán egy biztonságosabb város felé. A pászka ünnepe veszélyes időszak. Ha menekülésre kerül a sor, a zsidók egy másik fejedelem szárnyai alá kérezkednek, és szó nélkül újra kezdik. 

 
A csoda és a szombat
 
A szombat örökszépidővel kezdődik, csattognak a madarak, és csak ők. A napfény feljebb kúszik a szőnyegen, majd felszáll az ágyra. Ilyenkor látom, ahogy a hajad szálai között átlátszó az ég vagy ketté nyílik a tenger és ott áll egy izraelita a hullámok előtt, Mózesben és a csodában bízva, a neve Nahson, az első, aki a Nádas-tengerbe ugrott. Az egész nép ment utána, és száraz lábbal átkelt a tengeren. A csoda része a teremtésnek, az ismétlődő gyönyörködtetés. Ablak előtt rács, azon kúszik a védelmező bíbor bougainvillea, és a madarak hangja láthatatlan függönyt von a ház homlokzata, a tenger és azon túl az egész világ közé. A függöny mögül nem léphetek elő, csak úgy, ha többé nem térek vissza. Ha átlépem az oltalmazó határt, elhagy a lélek, és örökre elválaszt a Teremtő árnyékától. A test marad, vagy visszatér, számára nyitva áll a visszaút, de imádkozni képtelen. A lélek illékonyabb a testnél, és ez lesz az ember veszte. A bölcs Maimonidesz szerint a teremtés harmadik csoportja a test nélküli formák, az angyalok, akik egymástól különböznek és megfelelnek a hierarchia törvényének, de nem lázadnak ellene. A hierarchia lehetővé teszi az egyidejűséget: az angyalok egyszerre vannak jelen és végzik a dolgukat. És a lelkek? Gondolom, ha kiérdemelnek valamilyen megbízatást, ugyanígy viselkednek. Bizonyos életkor felett úgy hisszük, hogy velünk együtt pusztul a világ. Próbálok nem gondolni rá, figyelek, mert most válik el a jó, és felszabadítja a boldogságot a szokásos kötelékeitől. Olyan ébredés ez, mint a legyező hangja, az eső utáni kert, a napvilág, mikor a felhő elfedi a ciprusok csúcsát. Akárhonnan látjuk, ahogy megszűnik a fokozatnélküliség, hogy megmutatkozzon a köztes lények hierarchiája. Mögöttünk feltisztul az atmoszféra, a szombati csend a fákon is érezhető. A napsugárnak ujjai nőnek, hosszú körmökkel, és minden a szombat sátra alatt zajlik, a puha meleg hamuban. Ritkul a mozgás, az idegek elernyednek. A szombat égen-földön kifeszíti a saját erővonalait.
 
 
A rabbi sírja 
 
Ott már csak gyomnövény él, és körülveszi azt az épületmaradványt, mely valaha a könyörgést táplálta és a gazdagságot, amely a hászidok torkán fennakadt. A mezericsi rabbi sírja körül nap mint nap kecske legel. Vajon a hászid  lelke lakozik benne? Jóhiszeműen mondva, ez a lélekvándorlás példája. A kecske közömbösen, csalánlevéllel a szájában felnéz a sírra. A kövön lévő titkos üzenet nyálat fakaszt a szájában. Eközben halottaink a közeli erdőben, az emlékezés iszonyatából táplálkoznak. 
 
Heinrich Heine egyik hőse, a bachrachi rabbi, a terített asztal alá néz, de arról, amit az asztal alatt lát, vendégeinek egy szót se szól, fiatal feleségével kioson a házból, és lehajózik a Rajnán egy biztonságosabb város felé. A pászka ünnepe veszélyes időszak. Ha menekülésre kerül a sor, a zsidók egy másik fejedelem szárnyai alá kérezkednek, és szó nélkül újra kezdik. A pászkát vérvád, a vérvádat pogrom követi. A pogrom olyan, mint amikor Káin elindul: fekete vérfolyam, mely csak magától áll meg. A kiontott vér a föld alá jut és ebből ugyanolyan emberek születnek. A pogrom a mélyben megláncolt feketeség, amiről alig tudunk valamit. Gyerekkoromban sokat meséltek erről a rokonaim, és a rokonaim rokonai, az arany, bíbor és zöld selyemhernyókról, melyből valaha papi ruhát szőttek a béke sátra alatt. Mikor lesz a következő pogrom? Az élet az éjszaka és a nappal váltakozása. 
 
 
Dűnék
 
Az utolsó tűz óta minden szikrával van tele, a lepedő, a takaró, a hajam sűrűje. A sivatagot magázom, megszoktam, hogy a datolyapálmák a tengerben állnak. A levegőben fából készült légcsavar áll, a remény eszköze. Saját nevemet próbálom újra leírni, de akárhogy igyekszem, nem sikerül. Zsíros arcom elnyeli a szememet, arcomnak nincs széle, körvonala, még fiatal vagyok, Karácsony Benővel együtt a gettóban. Benő ezüsttálon hozza a szerencsétlen humanizmusát a magyar testvérek elé. Majd, hatvanhét év után is itt van, és arra vár, hogy még egyszer meghallgassam. A felszálló köd szörnyeteget fed fel, körülötte a földön szétszórt csontok. Annyi minden van már a hátam mögött, megtámaszkodom a puha falban és elmélkedek. De sietni kell. Velünk szemben átfésülik a dombokat. Páncélosok raja halad végig a dűnék között, de világos, hogy nem áll szemben komoly ellenség. Várok, és felmerül a földrengés lehetősége, ahogy egy műtét is számba jöhet. Vajon a dűne alatt megnyílt a föld? Sose szerettem magamat eléggé.
 

Mose benMaimon (Maimonidesz) sírja Tibériáson (wikipédia)
 
--.--

Uri Asaf és a Kafka képekben sorozat a DRÓTon

 

 
A Zohár könyve azt tanítja, hogy az ember a lélek, melynek öltözéke a test. A halál közelében mindnyájunk lelke megválik az öltözékétől...  - Az alábbi írás a szerző, Uri Asaf megjegyzése szerint a Zohár könyvének fordítása közben született, ezért úgynevezett „kabbalisztikus írásnak” tekinthető, vagyis az enigmatikus tartalmát, a középkori zsidó hitvilág diktálta. Uri Asaf: Gregor Samsa, avagy egy alma utóélete

 
Kafka síremlékén ne keress esztétikumot. Egy percig se keresd, ami nincs. A szülőkkel együtt fekszik a földben. Hidegebb a kőnél. - Uri Asaf: Kafka képekben - első rész.
 
Milyen volt Paul Celan és a megrontott nyelv? Mi volt a közös Heródesben és Kafkában? Milyen lehetett Kafka Istene? Uri Asaf: Kafka képekben - második rész.
 
Franz Kafka elhalálozási évének szerencsés időzítése megaranyozta utóéletét, s ez az utóélet egyre csak terebélyesedik, mint egy véget nem érő teremtés. - Uri Asaf: Kafka képekben - harmadik rész
 
És ahol még mindig embert ölnek, ott fűszál se terem. Ahol embert ölnek, vak betű sem marad a földön, csak üres állkapcsok és kivert fogak. Uri Asaf: Kafka képekben - negyedik rész
 
Mi az, hogy eredendő bűn? Ha nem gondolok rá, akkor is ott van bennem, mint a farokcsont, a farok emlékezete. Az eredendő bűn azonban nem tűnik el az evolúció által, hanem emberről emberre száll.  -  Uri Asaf: Kafka képekben - ötödik rész
 
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek. - Uri Asaf: Kafka képekben - hatodik rész
 
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk. Uri Asaf: Kafka képekben - hetedik rész
 
A föld, melyet a frissen keletkezett vízpára táplált, a teremtés első perceiben vörös színben ragyogott, és a hatodik napon létrejött Ádám, az első ember, akinek a neve, a szíve, a bőre és a benne lüktető vér egyaránt vörös. A föld neve héberül ádám(á). A föld, miként erre a névazonosság is utal, az első és a mindenkori ember legfontosabb alkotóeleme. Ez nem akármilyen föld,  – ez a terra rossa – a vörös föld.  Uri Asaf: Kafka képekben - nyolcadik rész
 
A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni?  - Uri Asaf: Kafka képekben - kilencedik rész
 
Vajon Kafka titkos kabbalista volt? Igen, de annyira titkos, hogy erről saját maga se tudott. Az utóbbi időben a kabbalisták titkosak. Miért? Mert a közvélemény nem veszi őket komolyan. Ki a kabbalista? Aki a kabbala nevű bölcselettel foglalkozik. Mi a kabbala? - Uri Asaf: Kafka képekben - tizedik rész 
 
Az ígéret feltételessé vált, pontosabban felesleges lett. Az eredmény: Ezúttal újabb büntetés vár ránk, melyhez képest az eddig megélt apokalipszisek játéknak tűnnek. Csak az menekül, akinek a szíve igaz gondolatot táplál, például a költő.  - Uri Asaf: Kafka képekben - tizenegyedik rész
 
Paul Celan kényszerűen megrontott nyelven írt, és azt ábrázolta, amitől a nyelv tisztátalanná vált, a bűnt. Mi az a kritikus bűn, mikor egy nyelvet végleg a kútba vetnek? Mi az a levezekelhetetlen bűn, mi az a határ, melyen a nyelv nem juthat túl. - Uri Asaf: Kafka képekben - tizenkettedik rész

A padok között Buber, Benjamin és Scholem szünet nélkül beszélgetnek egymással és egy nemes arcélű negyedikkel. Követem a gondolataikat. Küldetésem célja az önvédelem népszerűsítése, az önvédelem alapszabályaira oktani, megvilágítva irodalmi példákkal. A jövőről szónokolok, közben folyik a harmadik gázai háború. - Galileában esik és villámlik - Uri Asaf: Kafka képekben  - tizenharmadik rész

Húsz évvel később megtörtént a „különös baj”, amiről Kafkának rossz sejtelmei voltak. (...) Az én nagyszüleim soha nem fogják elmondani, mégis elképzelem azt a pillanatot, amikor a házukból útóljára kilépnek, és még hasonlítanak arra a fényképre, amit én is ismerek. Nem sejtik a jövőt, miközben  felpakolnak a szekérre. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy Nagyváradra kell menni. Nagyvárad, melynek a neve nélkülük is szépen cseng és amelyhez annyi emlék köti őket. A fejük forrón lüktet az aggodalomtól. - Miért halunk meg éppen így? - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizennegyedik rész

A visszatérésre készülődő Messiás személye és külseje jellegtelen. Mégis, mi akadályozza őt a második eljövetelében? Vannak olyan egyszerű, törvénybe ütköző kérdések, hogy viselhet-e ruhát, vagy elkísérheti-e valaki az édesanyján kívül, de egy dolognak biztosan nem örül, hogy a passiónak nincs ma már semmiféle szerepe, nincs új passió, mindenkinek csak a régi számít. Mi erre nem gondolunk, hanem továbbra is ikonokat festünk az egykori passióról, mások figyelmét elterelve a későbbiekről, vagy az éppen a soron lévőről, úton útfélen megszegve a második parancsolatot. Most bokáig állok a 21. században és rám ragyog a nap - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenötödik rész

Ó mennyit vártam, mennyit készültem, milyen kopott lettem, milyen hosszú volt az életem gyűjtögető oldala, a lét titokban volt tartva előttem, mint a halál.  - Ó mennyit vártam, mennyit készültem, milyen kopott lettem... - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenhatodik rész

Kafka számára a prágai Károly híd volt az otthon. A Maharal városa (én így hívom) boldogan vette őt magához, és ő ezt hálásan viszonozta. Mennyire más lett volna, ha Prága helyett Luther városában, Wittenbergben jön a világra! Ha így történik, a feltételezett balsorsért minden bizonnyal a wittenbergi St. Marien főtemplom egy bizonyos reliefjét okoltuk volna... A diaszpóra talaja - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenhetedik rész

Kafkának megmutatkozó „mellette lévő csillag” azonos az Ésaiásnál megjövendölt hétszer hét nappal, amely negyvenkilencszer felülmúlja a nap fényét és gyógyulást és megváltást hoz a beteg, száműzetéssel sújtott nép számára. A próféták eme csillaga kegyesen a nap mellé áll, hogy megszűnjön az ősi szorongás, minden költő-próféta betegsége. Kafka jól tudta, hogy a próféták a jövőbe néznek, ezért csak jövőbeli boldogulásról tudósíthatnak. Mikor és hogyan? - Kabbala és talmud - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizennyolcadik rész

Tudom, ezeket a szavakat senki nem veszi komolyan. Hiába költök álmomban olyasmit, amitől szikrázik a kifényesített görög drachma, vagy a gyémánthoz hasonló törött üveg. Legjobb, ha hallgatok és magamba szívom az eső utáni konyhakert illatát. Ha látom a teremtés színeit, a kedvesem mozdulatait, vagy ha a szépségtől és a vágytól megnémulok, ott vár a jegyzetfüzet, a ceruza és vonalakat húzok, nagyon rövideket, melyek találomra irányt váltanak. Hiába, a rajz is csak apokrif, nem több annál. Mindent lekéstem, úgy látszik rosszkor éltem.  - Az apokrifek legkiválóbb ismerője - Uri Asaf: Kafka képekben - Tizenkilencedik rész

 

 
  • Kafka
  • Uri Asaf
  • tekercsek
  • Zohár
  • zsidó misztika
  • Irodalom