Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

„Békássy Ferenc helye az első világháború legjobb európai költői között van...” - Gömöri György, cambridgei professzor

Könyvünkből talán jobban lehet érteni azt a nemzetek-fölötti, civilizált Európát, amit szétrobbantott az első világháború. - Gömöri Györggyel beszélgettünk a 2016 őszén megjelent Békássy kötetről, amit ő és felesége, Gömöri Mari szerkesztettek. Ez a második angol nyelvű Békássy-kötet, az elsőt még 1925-ben Virgina Woolf adta ki. Az új kötetről, az első világháborúról, Angliáról és Magyarországról, Békássy Ferenc jelentőségéről is nyilatkozott a neves irodalomtörténész és kiváló költő, Gömöri György a DRÓTnak.

„Békássy Ferenc helye
az első világháború
legjobb európai költői között van...”
 
Interjú Gömöri György, cambridgei professzorral
 
DRÓT: Mikor kerültél Angliába és hogyan? 
 
 
Gömöri György:  Miután 
 
részt vettem a forradalomban, először az október 23-i tüntetés szervezésében, majd az Egyetemi ifjúság c. lap szerkesztésében, ma már nyilvánvaló, hogy 1956-ban el kellett hagynom az országot. 
 
Szerencsém volt, mert az odasiető oxfordi tanárok már Bécsben beválogattak a tovább tanulásra érdemesek magyar csapatába, így már 1956 november végén Oxfordban találtam magam és hamarosan elkezdhettem összehasonlító disszertációmat írni a második világháború utáni lengyel és magyar költészetről. Ez aztán könyvalakban is megjelent: 1966-ban adta ki az oxfordi Clarendon Press.
 
DRÓT: Hogyan lettél tanár Cambridge-ben? És miért pont lengyel irodalmat tanítottál, miért nem magyart?
 
Gömöri György:  Oxford után két évig éltem Amerikában, egy évig tanítottam a kaliforniai egyetemen Berkeleyben, majd egy újabb évig kutattam a Harvard egyetemen. 
 
Nem akartam elszakadni Európától, 
 
tehát 1965-ben visszatértem Angliába, ahol jobb híján Birminghamben kaptam állást, az orosz és keleteurópai ügyek kutató-intézetében. Négy évvel később megüresedett egy cambridgei polonista állás, megpályáztam és megkaptam, utána 32 évig tanítottam lengyelt és magyart Cambridgeben. (Külön magyar tanszék nem lévén, az egyetem megengedte, hogy a magyart is tanítsam). Mivel alapvetően a lengyelre szakosodtam, második könyvemet is egy 19 századi lengyel költőről, Cyprian Norwidról írtam, aki nagyon fontos, de nehezen olvasható-értelmezhető költő -  lengyel barátaim elismerően nyugtázták ezt a teljesítményt. Ami pedig a nyelvtanítást illeti, egy idő után lett lengyel születésű asszisztensem Cambridgeben, koncentrálhattam a régi és az újabb lengyel irodalomra, több könyvem jelent meg ebben a tárgykörben.(Legutóbbi, The Polish Swan Triumphant , 2013-ban).
 
Weiner Sennyey Tibor: Közben számos publikációd született a magyar-angol irodalmi kapcsolatokról, ezek miatt kezdtünk el levelezni, még a 2000-es évek legelején, talán emlékszel. Akkoriban Budai Parmenius Istvánról leveleztünk, aztán jött csak Békássy Ferenc. Hogy látod, mi lehet olyan érdekes az ilyen fickókban, mint Parmenius vagy éppen Békássy?
 
Gömöri György:  Érdekes, hogy együtt említed Budai Parmenius Istvánt Békássy Ferenccel – három évszázad választja el őket egymástól! Ami közös bennük: 
 
mindketten költők voltak, akiknek életében egyetlen sora sem jelent meg magyarul. 
 
Parmenius két hosszabb latin verset írt, amit az Erzsébet-kori angol szakirodalom ma is számon tart, Békássynak meg már életében megjelent öt verse angolul, igaz, legjobb angol verse az „1914”, csak évekkel halála után látott napvilágot. Mindketten európai, keresztény-humanista értékeket képviseltek és mindketten fiatalon haltak meg: Parmenius hajótörésben, Békássy pedig az orosz fronton 1915-ben.
 
DRÓT: Most jelent meg egy a magyar-angol irodalmi kapcsolatok szempontjából is egy igen fontos könyv, melyet te és feleséged - Gömöri Mari - szerkesztettek. Mit tartalmaz ez a könyv?
 
BÉKÁSSY FERENC
The Alien in the Chapel
GÖMÖRI GYÖRGY ÉS GÖMÖRI MARI SZERKESZTÉSÉBEN

Gömöri György: Közösen szerkesztett könyvünk, amiben fontos szerep jutott kiváló angolságú feleségemnek, Marinak, Békássy angol nyelvű verseinek túlnyomó többségét és fennmaradt angol levelezését gyűjtötte össze. Címe The Alien in the Chapel (Idegen a Kápolnában), arra az emléktáblára utal, amit 1921-ben állítottak Békássy Ferenc emlékére a cambridgei King’s College „kápolnának” nevezett katedrálisában. Az emléktábla körüli vitákról könyvünkben Peter Jones, a kollégium mai könyvtárosa számol be magvas tanulmányában (Epilogue). Kemény kötésű könyvünket a Skyscraper Books adta ki, 

 
több bemutatója lesz Angliában és egyet Budapestre is tervezünk, a Petőfi Irodalmi Múzeumban október huszadikára.
 
 
Gömöri György: A legtöbb első világháborús angol versantológia mellőzi Békássyt, nem tud róla, bár egyes verseiben sokkal egyetemesebb, nemzetek-fölötti  módon kezeli a háborút, mint szerelmi vetélytársa és barátja, az angol Rupert Brooke. Különös, de Békássynak Noel Olivierhez írt levelei először magyarul jelentek meg, három évvel ezelőtt, Balogi Virág fordításában. A jelenlegi kötettel 
 
azt szerettük volna bizonyítani,hogy Békássy nem csak magyar költő, aki „angolul is ír verseket”, hanem angol-magyar költő, aki egyidejűleg versel mindkét nyelven, néha angol verseiből emelve be képeket a magyar versekbe. 
 
Ez a „kétlelkűség” elég ritka a magyar költészetben, még Batsányi János is csak érett korában kezdett verseket írni németül.
 
DRÓT: Miben segíthet ez a kötet? (WST: Itt nem csak az angol és a magyar kapcsolatokra gondolunk, nem csak a forrásokra, hanem a két nép kölcsönös megértésére is.)
 
Gömöri György: Könyvünkből talán jobban lehet érteni azt a nemzetek-fölötti, civilizált Európát, amit szétrobbantott az első világháború. 
 
Kevesen tudják, milyen iszonyú pusztítást végzett ez a háború 
 
éppen a Békássyval kortárs angolok soraiban - csak példaképpen: Békássy kollégiumának diákjai közül majdnem egynegyedük elesett a háborúban! Nem véletlen, hogy a háború utáni League of Nations, a mai Egyesült Nemzetek elődje, éppen egy cambridgei tanár, G. L. Dickinson kezdeményezésére jött létre. És hogy 
 
Békássy legjobb cambridgei barátja éppen a háború-ellenes John Maynard Keynes, a világhírű közgazdász lett.
 
DRÓT: Milyennek látod Békássy Ferencet a közölt levelek és írások tükrében?
 
Gömöri György: Egy különlegesen művelt, tehetséges, érzékeny, jóindulatú fiatalembert látok Békássyban, aki rendkívül gyorsan tudott magának barátokat szerezni. Ugyanakkor ez a fiatalember neurózissal küzd, 
 
túl nagy az ellentét a cambridgei elit társaság és a hazai provincializmus között. 
 
Sokkal több  angol barátja van, mint magyar és ha nem hal meg a háborúban, ki tudja, nem tért volna-e vissza Angliába? Öccse, János, aki szintén a Bedales magániskolában tanult, mint Ferenc, nem tért vissza 1914-ben, hanem később elvett egy Wedgwood-lányt feleségül és Kelet-Angliában élt haláláig.
 
DRÓT: Hol helyeznéd Békássy Ferencet el a magyar és az angol irodalom történetében?
 
 
néhány angol és magyar versével felzárkózott az első világháború legjobb európai költői közé. 
 
 
DRÓT: Miért lehet fontos és érdekes szerző Békássy Ferenc a mai olvasók számára?
 
Gömöri György: Erre a kérdésre egyértelmű választ nem tudok adni, de azt hiszem, 
 
ma a két- illetve többnyelvűség problémája nem egy fiatal költőt foglalkoztat. 
 
Vannak példák a kettő egyidejű hasznosítására, a Nobel-díjas orosz Joszif Brodszkij például remekül verselt oroszul, de ugyanakkor kiváló angol prózát írt. El tudok képzelni egy külföldön élő magyart, aki ha nem is Békássy, de Brodszkij példáját fogja követni. Bár ez a Brexit utáni Angliában kissé problematikus.
 
DRÓT: Mi lehet a következő lépés Békássy-kapcsán? Mivel foglalkozol ezután a könyv után?
 

Gömöri György: A kutatásnak soha sincs vége, nincsenek lezárt témák. Legalább is az én szempontomból. Tovább kutatom tehát Békássy Ferenc nemzetközi kapcsolatait, bár úgy érzem, az új angol könyvvel a legfontosabb dolgokat sikerült róla elmondanunk. Viszont hadd mondjam meg, nemsokára újabb könyvem lát napvilágot: a pécsi Pro Pannonia adja ki „Magyar-lengyel változatok” c. könyvemet, ami lényegében a modern magyar és lengyel irodalomról, illetve a magyar-lengyel kapcsolatokról szól. Ennek is október végén lesz a bemutatója a budapesti Lengyel Kulturális Központban.

 

Fotó Gömöri Mariról és Györgyről: Kaiser Ottó.


BÉKÁSSY FERENC a DRÓTon

...ez az átok-föld nem ébred meg soha. / Pogány varázstól aléltan álmodik, / észre sem veszi, hogy erőmet elnyeli, / én értetlenül nézek el önmagam felett; / s múlt idők jósága már csak emlékezet. - 2016 február 13-án tartják a Vasi Őrtüzek című irodalmi vándorkonferenciát. Ez alkalomból teszünk közzé négy verset az egykori cambridge-i diák, majd az első világháborúban hősi halált halt Békássy Ferenc Virginia Woolf által 1925-ben kiadott, angol nyelvű kötetéből, Gömöri György, Gyukics Gábor, Szőcs Géza és Weiner Sennyey Tibor fordításában. - Magányosan halhatatlanul - Békássy Ferenc Virginia Woolf által kiadott verseiből

Grendel Lajos modern magyar irodalomtörténete 2010-ben jelent meg, új kiadása 2017-ben fog kijönni. Az első kiadás 513 oldal, a neves író-irodalomtörténész azt nyilatkozta a DRÓTnak, hogy "még 80-100 oldallal kiegészítem, bővebben szólok Török Gyuláról, Gellériről, Füst Milánról, Cholnokyakról. Vagy 30 íróról, akiknek a zöme benne van az első kiadásban is, csak rövidebben." A DRÓTon a most készülő modern magyar irodalom történetéből a Békássy Ferencről szóló részt olvashatjátok. Békássy Ferenc most már benne van a modern magyar irodalom történetében - Grendel Lajos 

Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám... azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk. - A Békássy-paradoxon – és egy fontos felfedezés

Az a fiú, akit én gyászolok s akinek csak írását ismertem, az arcát soha, abból a fajtából való, melynek ifjai a Nyugat kultúráját hozták és hozzák ma is útjaikból, vásárfiának, az ősi kúriákba: magyar fiú volt és a King's College növendéke és verseiben sajátságosan találkozott Shelley és Keats Arannyal és Vörösmartyval.  - Babits Mihály cikkét közöljük a Nyugatból, 1915 júniusábólBabits Mihály: B. F. huszárönkéntes: elesett az északi harctéren, 1915 június.

Sokan úgy tudják, hogy a zsennyei kastély 1953-tól lett a művészek alkotóházának felajánlva, ám valójában már 1919-ben megvolt ez a szándék. A neves irodalomtörténész, Babits-kutató és professzor: Sipos Lajos feltáró és fontos tanulmányt írt, amit most elolvashattok a DRÓTon a Békássy100 eseményhez kapcsolódva. - Sipos Lajos: Babits és a Békássyak

2015. június 25-én volt 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében az esemény napján emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket! Mint a tűzzel… a demokrácia kritikája 1915-ből

Megjelent a Skyscrapers Publications kiadásában "The Alien in the Chapel", Békássy Ferenc angolul írt verseinek és leveleinek gyűjteménye, amit Gömöri György és felesége Gömöri Mari szerkesztettek. A fényképekkel illusztrált kötet alcíme "Rupert Brooke­s unknown rival" és benne külön tanulmány foglalkozik Békássynak a cambridge-i King­s College-ban elhelyezett emléktáblájával. A könyv első bemutatója 2016. szeptember 22-én lesz a londoni Balassi Intézetben.  - Megjelent Békássy Ferenc könyve Angliában

 

BÉKÁSSY FERENC KÖNYVEI MAGYARUL

    

A könyvek megvásárolhatók az Írók Boltjában.


 

 

 

 
 
  • Békássy Ferenc
  • Gömöri György
  • Anglia
  • Irodalom