Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Bukta Imre: Gondolatok Vajda Lajoshoz

Ő hátrasimítja majd dús haját, lenge nadrágját fodrozni fogja a szél, kopott bársonyzakóját összehúzza, két köhögés között csak annyit mond halvány mosollyal: Gyerekek, na ne hülyéskedjetek. A mappa az enyém. Benne a műveim, rövid földi életem lenyomatai, nem adom, ha nem haragszotok.

- Bukta Imre beszéde a szentendrei Vajda Lajos és Vajda Júlia kiállítás megnyitóján hangzott el. A szöveget a Ferenczy Múzeumi Centrumtól kaptuk. Köszönet érte.

Bukta Imre

Gondolatok Vajda Lajoshoz

Némi magyarázatra szorul, hogyan kerültem ide. Annyi idő után.

Világok között

Vajda Lajos élete és művészete | 2018. november 11. – 2019. március 31.

Gulyás Gábor beszélt a közelgő nagy Vajda kiállításról, és arra kért, hogy egyfajta köszöntő beszédet mondjak az ünnepélyes megnyitón, mivel úgy véli, a hetvenes években idevándorolt akkori fiatal művészek közül az én munkásságom köthető leginkább Vajda Lajoséhoz. Meg kell mondjam, nagyon meglepődtem, mert ilyet eddig senki nem vetett fel, s nem is annyira a felvetésen, hanem egyáltalán. Először megijedtem a feladattól. Másodjára is. Aztán gondolkodóba estem, igaza lehet-e Gábornak abban, Vajda annyira hatott rám, hogy ez látszik is. De hát hogyan jövök én ahhoz, hogy a magam szerény művészetét Vajdáéval összevessem? Ráadásul most, hogy e súlyos feladatot elvállaltam és komolyabban belemerültem a róla szóló írások tanulmányozásába, rá kellett jönnöm, azokhoz hozzátenni nem tudok. Tehát más megközelítéshez kell folyamodnom – gondoltam –, aztán Gábor kezembe adta a fonalat, beszéljek arról, hogyan hatott rám Vajda művészete, és mit jelentett nékem a Vajda Stúdió. Így már mindjárt más, véltem, de aztán rájöttem, még nehezebb a dolgom.

Nem volt mit tenni, elmentem a szentendrei MŰVház megyei könyvtárába, a legfelső polcról lesodortam a Vajdáról szóló könyveket. Ott laktam a MŰVház mögött Ládi Lacival, meg Medvével, ha valaki még emlékszik arra a bozontos alakra.

Egy Vajda könyvet kinyitottam, a legkisebbet. Rádöbbentem, ismerem ezt a srácot személyesen…

Meleg nyári este volt, a Kék Duna előtti króm-oxid zöldre festett vasszékeken ülve feLugossy Laca még egy kör unikumot rendelt Józsitól. Nem volt gond, hozta rendre, a „hitel nincs” tábla nem nekünk szólt. A látszat ellenére mindenkinek volt valami munkája. Józsi tudta, megadjuk a tartozást.

A Duna felől enyhe halszagot kavart a rév, s hozta a szél, miközben a kishajó utas nélkül kikötött, a motorja utolsó pöffentéssel megállt. De mégis, mintha valaki kiszállt volna. Egy sovány figura suhant el nagy léptekkel mellettünk. Bal hónalja alatt egy kopott mappa, a haja lobogott a lenge szélben, bő nadrágjában a lábai úgy jártak, mint harangban az ütő, olyan Gazember módra. Felénk fordult, az unikumozó vidám társasághoz, épp Laca remekelt. Ha minket akkor a jó Isten lekever, a Duna-part néma és sötét. De nem tette, s nem is igen tudta volna, mert az unikum ebben az esetben erősebb volt nála. Bár meg kell jegyezzem, a rendszerváltáskor tapasztaltuk meg, hogy az igazi nem édes, hanem keserű. Ha mindenben, akkor az unikumban is ott lakik a jó Isten, meg a cukorban is – így elmélkedtünk.

A fiatal férfi – olyan velünk egykorú – egy pillanatra megállt, felénk fordulva jobb karját felemelte, két ujjával úgy mutatott fel az ég felé, de kicsit felénk is, mint Jézus a szentképeken. Jól ismerem ezt a mozdulatot, kisgyerekkoromban Mezőszemerén a szobánk falán függő olajnyomaton pontosan ilyen ujjfelmutatást néztem hosszasan minden este, és minden reggel. Vártam is meg nem is, hogy Jézus lelépjen hozzám. Most itt megint, mintha ez az alak azt mondta, üzente volna a felmutató ujjaival: srácok, na ne hülyéskedjetek, ide jöttök Szentendrére nevetgélni? Ez komoly dolog. Művészet, értitek, csak az van, művészet. Azt kell csinálni!

Mi történik itt?  Sokat ittunk volna? Mert hát unikum volt az akkori fű.

Ef Zámbó előkapta szuper nyolcas rugós okos felvevőjét, tekert egyet rajta, ezt lekapom, ilyen nincs!

Isten bizony a hideg kirázta a hirtelen lefagyott egész társaságot…

Új voltam Szentendrén, nem sok embert ismertem még. Kérdezem ef Zámbó Öcsit, ki ez a fura srác?

Ő Lajos – válaszolt – Zalaegerszegről, a titokzatos, néha látom rajzolni a sikátorban, de ha észrevesz, összecsapja a mappáját és eltűnik. Olyan, mint aki itt is van, meg nincs is.

Ezek szerint nem tagja a Vajda Stúdiónak? – kérdem – ti mindenkit bevesztek, még engem is.

Nemigen – mondta Öcsi –, a templomdombi kipakoláskor is elkülönülve tett ki egy vonalas ceruzarajzot, fura volt, plusz koponyát rajzolt a fejébe. Nem barátkozik, akkor is csak Dezsővel (Korniss-szerk) beszélgetett röviden, aztán lekapta a munkáját és eltűnt. Pesten már volt egy kiállítása egy haverjánál. Párizsban is élt néhány évet, azt mondják.

Párizsban? – kérdően néztünk egymásra. Jó, ha Bécsbe kapunk útlevelet. Ha Bécsig eljutsz, onnan Párizs már csak egy ugrás, Nyugaton vagy – okított Öcsi, – de én nem kapok útlevelet, tette hozzá.

Akkor még más világ volt.

Mikor, hogy-hogy, ez nem most van?

Az idő mint olyan, relatív kisebbségben van a kozmoszban, így itt a Földön is – mondta bölcsen Laca. Hallgass Frank Zappát, ha jót akarsz magadnak. Na, ettől jól összezavarodtam. Ezek már tudnak valamit!

Imrém – folytatta Laca – én már láttam a mappáját, nékem megmutatta. Azt hiszem, kicsik vagyunk még. Amit látsz itt a városkában, az csak illúzió. Western díszlet. Valóságban már ott van Lajos mappájában a papírokon, az újságlapokon. Ahogy húzza vonalat, úgy tűnik el egy-egy ablak, benne a motívum, templomtorony, sikátorlépcsők, lépésről lépésre és helyére tölti fel magát az illúzió… Ahogyan gyűlnek a rajzok a mappájában, ő maga is úgy soványodik, fogy el, átmegy a lapjaiba. Akkor még nem tudtuk, hogy halálos beteg és néhány év múlva meg fog halni.

Ki törődött a halállal? Lajos biztosan érezte a közeli halált, talán azért rajzolt a fejébe koponyát.

Valami mást kellene csinálnunk! Mit? Kérdően néztünk Lacára.

– Öcsi, te fess fitnesz hóembereket, én lehet birkákat, hogy nékem is legyenek követőim, Pepe, te fiatal vagy és szabad, azt csinálsz, amit akarsz, és Bukta te meg huzigáld a vonalakat, mintha Szemerén lennél a mezőn, úgy is mindig siránkozol, rég voltál otthon. Senki, de senki ne próbálkozzon úgy rajzolni, mint Lajos. Eleve kész kudarc.

Bernáth(y) Sanyi, a misztikus bölcs, megsimította hosszú szőke szakállát, majd azt mondta:

– Ti csak  iszogassatok, unikumozzatok, ücsörögjetek, poénkodjatok a Kék Duna teraszán. Joggal mondta ezt, hiszen köztudott volt, hogy együtt festett Selmecbányán Csontváryval. De annyi bizonyos, hogy keverte neki a festéket a Tátrában. Sanyi, aki mindenkit ismert, de még ezen felül másokat is, valamint Pesten is otthonosan mozgott, emiatt némi tisztelet övezte körünkben, folytatta: azt hiszitek művészek, költők vagytok. Hogy is van ez?

– A mosónők korán aktok – jegyezte meg erre ef Zámbó.

Hoppá!

Állj meg ember!

– Vajda a képzőművészet József Attilája, de megfordítva is mondhatom, Attila a költészet Vajda Lajosa – magyarázta Bernáth(y). Értem én, de jobb, ha tudjátok, láttam a pesti kiállítását egy lepukkant műteremben, úgy tudom, Ámos lakik ott. Igaz, Lajos sokat foglalkozik önmagával, Rembrandt óta nem találkoztam ekkora figurával, aki folyton magát rajzolja.

Így nyomtuk akkoriban, ilyen fellengzősen.

Nem Szentendrét, a világot akartuk megváltani. De még Pestet se tudtuk bevenni, bár néhány támadást azért indítottunk.

– Evvel elkéstetek, a hőskor lezajlott – folytatta Sanyi, szóval ott álldogált a terem sarkában, epedve várta a látogatókat, s közben folyton köhécselt. Ám gondoljátok meg, ezek után mit kerestek itt Szentendrén. Lajos a mappájába mindent leszedett. Bukta, te faluról jöttél, tudod mi az, learatni!

– Le igen, de fel nem – poénozott fe Lugossy Laca, a téma az utcán hever, seperjük össze a maradékot. Fiúk, mondom néktek, ez a fickó akkora, hogy egyszer róla nevezitek el a társaságot. Nincs egyedül, többen vannak, itt jönnek-mennek a városban, fura alakok, de nem úgy, mint mi, akik kikiáltottuk magunkat fura figuráknak. Ők másképp azok. Nem farmert viselnek, kopott bársonykabátban, langaléta nadrágban, lyukas cipőben, hónuk alatt mappával sietnek ide-oda, nézegetik az épület homlokzatokat. Néha összefutnak a patak parti kocsmában, izzóan beszélnek a művészetről, Párizsról, kitárják egymásnak a mappáikat, aztán eltűnnek egy sikátorban, vagy futnak a HÉV-hez. Ámos, Czóbel, Korniss, Lajos meg a többiek.

– Párhuzamos világokban élünk, más magyarázat nincs – állapítja meg Laca, aki mindig tudott olyan megnyugtató bölcsességet mondani, amit nem lehetett überelni.

De kérdezzétek meg őt magát. Minden este, amikor visszarévezik Monostorról, itt megy el a Kék Duna előtt. Jól figyeljetek, mert a lába nem ér le a földre, olyan könnyű…, hangtalanul jár. A mappája mindig nála van. Legközelebb elálljuk az útját, körbevesszük.

– Lajos, állj közénk!

Ám ebben a pillanatban a pislákoló Görög utcából két csendőr fog kanyarodni felénk. Vajda visszafojtja majd köhögését, Öcsike halkan suttogja ezután, csendőr, tilosat ne ints, erre mi egyre gondolva behúzódunk a hársfa óvó lombjai mögé.

Miután elhaladnak, mi kórusban újra szavaljuk:

Lajos, állj közénk!

Ő hátrasimítja majd dús haját, lenge nadrágját fodrozni fogja a szél, kopott bársonyzakóját összehúzza, két köhögés között csak annyit mond halvány mosollyal: Gyerekek, na ne hülyéskedjetek. A mappa az enyém. Benne a műveim, rövid földi életem lenyomatai, nem adom, ha nem haragszotok.

De a nevemet, ha annyira szeretnétek, használjátok nyugodtan, ám jegyezzétek meg, a művészet minősége nem ezen múlik.

Lángoljatok, égjetek, mint én.

Mezőszemere, 2018. november 10.

Bukta Imre

Elhangzott 2018. november 10-én 17 órakor a Szentendrei Városháza Dísztermében. Szöveg és kép forrása a Ferenczy Múzeumi Centrum oldalán itt.


Közvetlenül kapcsolódó

Kállai Ernő: Vajda Lajos halálára

„Vajda Lajos nem első, de nem is utolsó áldozata a szerencsétlen hazai körülményeknek: a szegénységnek és a szellemi közönynek, tunyaságnak. Voltak és lesznek is még elegen hasonsorsúak.”

2018. november 10-én nyílik Szentendrén nagyszabású kiállítás Vajda Lajos és Vajda Júlia festményeiből és rajzaiból. Ebből az  alkalomból Vajda Lajos egykori barátjának, a méltatlanul elfelejtett kiváló művészettörténésznek, Kállai Ernőnek Vajda halálakor írott hátborzongató esszéjét közöljük a DRÓTon.
 

Hamvas kritikája, avagy senki sem ismerheti igazán a Bélát

Ki volt Kállai Ernő?
    Kállai a kor egyik legfontosabb és legprogresszívabb képzőművészeti írója, aki az absztrakt és szürrealista művészetet egészen különlegesen és sajátosan értelmezte.
Számos kiemelkedő esszét írt (érdemes utánuk menni): ő fogalmazta meg a bioromantika eszméjét, valamint csodálatos  - és Lukács által szétszedett - nagyesszéjében, A természet rejtett arcában a kor modern festészetét a természettudomány mélyebb és rejtettebb felfedezéseivel kötötte össze, mintegy felmutatva, hogy a képzőművészet hogyan, s miképpen tágítja az ember értelmezési horizontját.


KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon
 

 

Frida, Mexikó, Diego

Megnéztük a Frida Kahlo kiállítást Budapesten és most kiderül, hogy a tárlat vajon valóban a kommunizmus mételyét terjeszti-e, vagy valami teljesen másról szól? - Lafferton Luca írása.

Egy kiállítás margójára és Uri Asaf „A rózsa türelme” című kötetének bemutatójához | Illés Andrea beszéde

Benne van a zsidóság, de benne van a magyarság, benne foglaltatik az elvándorlás, a vándorlás, de a hazatalálás érzése-vágya és a békesség óhaja is.

Új bioromantika :: Hermkens Edit képeiről

Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba.

Villanások a mérhetetlenről
Kobza Vajk rituális rajzai

Él Szentendrén egy fiatal művész, aki mondhatni több irányból is házasságra lépett a művészettel. Verseket ír, zenét szerez, és – ami most számunkra a legfontosabb – rajzol is. Többirányú kapcsolata immáron jelentős, több mint tíz éves múltra tekint vissza. A következő írás a grafikai munkáiról, és ezáltal egy kicsit róla is szól, illetve arról, hogy miként érdemes hozzá, mint grafikushoz közelíteni.

Parti Nagy Lajos

Mi a közös többszörös?

Rabóczky Judit kiállításának megnyitója

Politikusak ezek a művek, a szó eredeti értelmében, hisz a közösség ügyeiről beszélnek. Hogyha ezek nem közös kérdések, ha saját legbelső életünk, kínjaink, indulataink, révületeink, elhallgatásaink bántásaink és bántódásaink, sértéseink és sérüléseink  nem azok, akkor mi a közös? Mi a közös többszörös?
Mindazonáltal amit látni fognak, az nem a pináról szól...

It's pronounced djoo-ree'-tza.
Gyuricza Gergely képzőművész

2009-ben kezdett el festeni anyja halála után. Autodidakta módon, YouTube-os videókból ismerte meg a festészet alapjait, és már akkortól csak a pop-art irányzatban alkotott. - Szabó Eszter írása Gyuricza Gergelyről és képeiről a DRÓTon.


ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

 
Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. -
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. -


Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! -

Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. -

Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  -

A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. -

Az elszabadult vasgyerekekről

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. 

A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. -

Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. -

Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. -

Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  -

Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. -

Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk.

Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. -

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! -

Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. -

 

DRÓTkonyha

Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) -

Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) -

 


 

 

  • Bukta Imre
  • Vajda Lajos
  • Szentendre
  • Művészet