Címlapos Friss

Centauri Jack Londonja + VIDEÓ

Az irodalom egyik feladata, hogy ne az út szélén stoppoljon, de valahogy mégis párbeszédet tudjon kezdeményezni... - mondta Centauri, akinek most jelent meg Jack Londonról szóló regénye, a Jákob botja. A szerzővel egy héttel Jack London emléktúrája után újabb interjút készítettünk, amit most megnézhettek a DRÓTon, továbbá olvashattok a regényből is egy rövid részletet.

 
 
 
 

 

Életről és halálról, hitről és tudásról, saját otthonáról, a megállás fontosságáról, a Jack London emléktúra titkos részleteiről, arról, hogy az irodalom ajtó, és a pipáról beszélgettünk Centaurival az első videóinterjú harmadik, befejező részében.  Ez az út a hajóm - Az első videóinterjú Centaurival / 3-2-1...

Centauri:

Jákob botja
 
Kaland, szerelem és csavargás Jack London után, szabadon
 
San Francisco, 1890-es évek. Egy fiatal fiú megelégeli a családi ház nyomasztó világát és a polgári társadalom kilátástalan körülményeit, és a kalandot választja: a tapasztalás útját. A csavargás és a matrózélet, a szenvedély és a szerelem teszi őt felnőtté. Centauri előző könyvében már bebizonyította, hogy tud letehetetlen nagyregényt írni: a témájában is a Jégvágóhoz kapcsolódó Jákob botja pedig egy minden eddiginél varázslatosabb utazásra hívja olvasóját az emberi természet kiszámíthatatlan tájaira. A kaleidoszkópszerű elbeszélés egyszerre olvasható fejlődésregénynek, családregénynek, kaland- vagy épp szerelmi történetnek.
Bár az események és a karakterek néhol felidézik Jack London élettörténetét, ez a könyv mégsem róla szól, hanem arról, hogyan lehet Jack Londonná válni.
 
Részlet a regényből
 
Miután Miss Coolbirthék magamra hagytak, átadtam magam a nyomorúságos helyzetnek, de aludni nem tudtam. Bő egy órán át csak forgolódtam, s mire rájöttem, hogy Ina Coolbirth köny ve nyomja az oldalamat, elillant a szememből az álom. Nem sejtettem, hogy ez az apró kényelmetlenség valójában életem egyik legvéresebb kalandjának kezdete lesz.
 
Elsántikáltam vécére, felhajtottam a kihűlt teát, aztán jobb híján olvasni kezdtem.
 
Összeállította egy Istenben megboldogult tüdőbajos középiskolai segédtanár.
 
Ez a sor ütött meg elsőként a könyvben. Aki – tettem hozzá – utolsó napjaiban éppoly nyomorult volt, mint én. Tovább olvastam, és pár perc múlva a könyv ép ésszel fel nem fogható, démonikus erővel bekebelezett. Körbevett, bekerített, lekötözött. Etette-itatta magát, hol szelíden, hol a legvadabb erőszakkal. Olyan, az enyémnél jóval szabadabb dimenziót tárt fel, amelyben már a legkevésbé sem voltam számkivetett. Tudod, mikor éreztem hasonlót? Amikor először hajóztam ki az öbölből. A partok jobbra is, balra is kinyíltak, s a víznek többé nem volt határa! Elállt a lélegzetem. Egek! Mekkora táv, micsoda hullámok! De hisz az öböl csak egy jókora tó, s a hatalmasnak hitt szoros, a Golden Gate csak egy rés a pajzson. Alvilági erő dühöngött a nyílt vízen, leránthatta volna a csónakom bármikor, és mégis, az ott érzett magánynál nincs fenségesebb.
 
Centauri, az álneves író 1972-ben született és a Dunántúlon él. 2006 márciusában publikált először, azóta folyamatos a jelenléte az irodalmi folyóiratokban (2000, Árgus, Holmi, Kalligram, Liget, Műhely, Műút…).
 
Centauri, a Dunántúlon élő író 2006-ban bukkant fel a hazai folyóiratokban, egy évvel később jelent meg Pátosz a káoszban című kötete, a 2008-ban kiadott Kék angyal pedig rövid idő alatt ismertté tette. Kritikusai csak részben tudták besorolni egyik vagy másik irányzat alá, legtöbben írói világának színességét és lendületességét emelték ki. Egyesek szerint Centauri nem egyszerűen a hazai áramlatokon kívüli szerző („írásainak élményvilága egész egyszerűen nem azonos a mai magyar irodalom élményvilágával…”), hanem még „kontinentálisnak” (európainak) sem mondható, mivel sokkal inkább az „atlanti” írókkal mutat rokonságot. Mindezt legújabb könyve, első nagyregénye is igazolni látszik.

Centauri időről-időre fotókat is közöl, és kiállításait is láthatta a nagyközönség párszor. A Kék angyal novellái megjelentek angolul és lengyelül is, a Kút a Nap alatt című elbeszélésből pedig kisfilm született. Az álnéven publikáló szerző változatlanul őrzi inkognitóját és portrét nem közöl magáról. 


CENTAURI a DRÓTon

Életről és halálról, hitről és tudásról, saját otthonáról, a megállás fontosságáról, a Jack London emléktúra titkos részleteiről, arról, hogy az irodalom ajtó, és a pipáról beszélgettünk Centaurival az első videóinterjú harmadik, befejező részében.  Ez az út a hajóm - Az első videóinterjú Centaurival / 3-2-1...

...persze csak ha éppen arra jársz amerre ő. Sőt, befolyásolhatod is az útját! Jack London születésnapján Centauri az első hazai író-olvasó találkozójára indult. Zsebében öt rongy, kétszáz névjegy, és arra megy, amerre viszik. Összefoglaló egy zseniális prózaíró őrült ötletlének előzményeiről és első napjáról a DRÓTon. - Szedd fel az írót... - Centauri Jack London-túrán

„A magyar irodalom egy rohadt szépen sminkelt hulla!” - Centauri meztelenségről és napirendről, valódi-, ál-, és szerzői-nevéről, legutóbbi és legújabb regényéről, fiatal írókról, a magyar irodalom gyengeségeiről és a posztmodern haláláról vall. Adddig provokáltuk, míg végül parázsló vitába hajló beszélgetést folytattunk a magyar próza semmiből és névtelenségből, meztelnül és szárnyakkal előugró, majd mindig eltűnő mesterével a DRÓTon. - Madár vagy szatír? - Centauri nagyinterjú

Gondolja, hogy odautazhat? Ezek szerint azt sem tudja, hogy alig másfél éve nyílt ez a lehetőség. Civilek eddig nem utaztak, s ha fognak is, nagyon sokba kerül. De tudja, mit? A kísérleti utasok közül ketten ellenreakciót mutattak az elixírrel szemben. Ha jól meggondolom, beszervezhetném a helyükre. Méltányos áron. Mit szól? De mielőtt bármit válaszolna, árulja el, miért kíváncsi a Parallelidákra?" - Balatonalmádi felett üldögéltünk a tábortűz körül barátainkkal, egymást rémtörténetekkel szórakoztattuk és a Tambora vulkán 1815-ös kitörésére emlékeztünk, no meg Byronra és Shelleyre, amikor Centauri a DRÓTon most olvasható sci-fi novellát olvasta fel.  - Centauri: PARALLEIA - sci-fi novella

„A magyar irodalom egy rohadt szépen sminkelt hulla!” - Centauri meztelenségről és napirendről, valódi-, ál-, és szerzői-nevéről, legutóbbi és legújabb regényéről, fiatal írókról, a magyar irodalom gyengeségeiről és a posztmodern haláláról vall. Adddig provokáltuk, míg végül parázsló vitába hajló beszélgetést folytattunk a magyar próza semmiből és névtelenségből, meztelnül és szárnyakkal előugró, majd mindig eltűnő mesterével a DRÓTon.  - Madár vagy szatír? - Centauri nagyinterjú

Kevesen tudják, hogy a titokzatos író, a Kék Angyal és a Jégvágó alkotója fotózik is. Méghozzá nem is akárhogy! A DRÓTon most rövid vetítés a Jégvágó című regény (Magvető, 2013) kötetbemutatóján kiállított fotókból- A titokzatos Centauri fotói 

Ezen a felvételen a DRÓTon most Centauri 1-2 perces novellákból álló, Villanovellák névre keresztelt füzérének egyik darabját halljátok Stefanovics Angéla felolvasásában. Centauri: A CSENGŐK - Felolvassa Stefanovics Angéla

Önleleplező fotót publikált magáról a rejtélyes író: Centauri. A Könyvfesztiválról szóló blogbejegyzésében kiderül, hogy milyen hasonlóságok vannak közte és Johathan Franzen között, továbbá azzal bosszant még mindig - ha jól értjük -, hogy a posztmodern halott és történet nélkül aligha lehet igazán jó próza. És mindezek ellenére még a kortárs magyar irodalmat bemutató észt antológiába is beválogatták. Őrület! Fotó, blogbejegyzés, és egyéb népszerű gusztustalanságok a DRÓTon. Népszerű, ámbár gusztustalan


Kiderül, hogy a prózában mégis számít valamit a történetmesélés, hogy Joyce ritka nagy állat volt, a posztmodern irodalom meg átverés. Hogy is jelenik meg ez a Jégvágóban? - Centauri mesél - Kultúrpart

 
  • Centauri
  • Jack London
  • regény
  • interjú
  • videó
  • Irodalom