Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

 
A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor.

 
„A csútipotyi nem apácazárda,
A csútipotyi nem egy szép motel.
A csútipotyi a hülye gyerek álma,
Melyért élned-halnod kell.”
XXI. századi magyar népdal
 
Amikor először írtam az egyszárnyú pihi-madarakról verset. Amikor először jelentettük meg saját lapunk. Amikor először kezdődtek az évek kettessel. Amikor mámoros hajnalokban sodródtam egyre inkább önmagam felé. Amikor boldogult úrfikoromban kalandoztam. Amikor még több hajam volt. Amikor először találkoztam Kaposi Tamás festményeivel. Amikor több nőt ugyanúgy szerettem. Amikor még nem tettem különbséget jó és rossz között. Amikor. Akkor. 2000 környékén kellett volna találkoznunk, de most találkoztunk, 15 évre rá. 
Tillmann J. A. hívott fel, hogy ismerem-e a Levit? Nem. Mondom. Megfestette a tyrannus ánuszát. Mondja. A csútipotyit? Kérdem. Azt. Mondja. Elvállalom. 
Késő este érkeztem a Hadik ház legfelső emeletén rejtőző műtermébe. Bort nyitottunk. Úgy beszélgettünk, mintha csak folytattunk volna valamit. Mintha mindig is. Ez talán az ő közvetlensége. Talán az enyém. Aztán megjött Tamás. Tamás énekelt nekünk. Megnyitottunk még egy bort. Csontváry, Kaposi, az impresszionisták, Kassák, Krúdy és Szindbád. Aztán a Dunakanyar és Budapest. A táj. Pozsony és Bécs. Európa és Oroszország. Az orosz irodalom és az orosz zsarnokság. Ilyenekről beszélgettünk. És ő képeket mutatott. Én verseket olvastam. Például a Füstifecskét. Azért azt olvastam neki, mert Levente tudja, hogy ahhoz, hogy meglásd a messzeséget nagyon közel kell hajolnod.  
Még egyszer mondom: ahhoz, hogy meglásd a messzeséget nagyon közel kell hajolnod. Közelebb. Még. Gyere még közelebb. Ez kevés. Most. Most jó lesz. Most már látod, hogy épül fel egy-egy festmény az ő kezenyomán. Lefordítja nekünk a világot. Csak látszólag ábrázol felülről, valójában szó sincs itt ábrázolásról, végképp nem felülről. Itt minden megvan. És ez az ami. Dicséret és büntetés. A szépség és a természet mulandósága és pusztulása éppen úgy megvoltak, mint a monokulturális mezőgazdaság és az egyeduralomra törő politika kritikája. Baranyai Levente mindent festett. A mindent. Csak éppen szarvascsordákat és flamingókat nem. Csak éppen stadionokat és krátereket nem. Szarvascsordákat és flamingókat láttok régebbi képein? Az kérem nem az, nem csak az, hanem sámánüvöltés az utolsó szabadon vándorló állatcsordákért. Repülőgépeket láttok a mostaniakon. Az kevés. Az kérem a mohóságtól való undor sikolya. 
A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. Nemzet? Hát Baranyai Leventét érdekli is a nemzet? A tél? A hó? A halál? Ő csak fest. Könnyű neki. Csak festő. Meg punk. Őspunk. És a punkok nem halnak ki. Itt vannak közöttünk. Lázadnak. Tarajuk a fény. Gémkapcsuk a hang. 
Még mindig nem érted, igaz? Nem érted, hogy mi itt mind benne vagyunk a csúti pottyantós emésztőjében. Nem érted, hogy minket már mindannyiunkat belehajítottak oda. Nem érted, hogy mi itt, beleértve téged és téged, és különösen téged is, és mindazokat, akik Záhonytól Hegyeshalomig, Szobtól Röszkéig itt élnek már mindannyiunkat betuszkoltak a csúti budiba. Ne tiltakozz. Téged is. Különösen téged, aki még tiltakozik. Nem, nem mi voltunk. Ezt mondod, igaz. Itt ezt mondják már ezer éve. Nem mi voltunk és mégis ellep a szar. 
Mondok neked valamit. Nyugodj meg, ne húzd fel magad, csak csöndesen ízlelgesd a szavakat: mi voltunk. Mi voltunk, akik felszeletelték a tájat. Mi voltunk, akik acél madarakat gyártottak, hogy rakétát dobjanak városra. Mi voltunk, akik a felcsúti stadiont építettük. Mindez a miénk. Mi voltunk, akik a Föld bolygót tönkretettük. Mi: emberek. 
Mi voltunk, akik a paradicsomi Kárpát-medencét szemétdombbá, a benne élő népeket előbb egymás szomszédját gyűlölő, majd elpusztító népekké tettük. Mi voltunk, akik midőn végre a szabadság közelébe kerültünk egyszerűen elcsesztük. Mert édesebb volt a siker és az érvényesülés, mint maga a tett és a tudás, mert fontosabb volt a személyes sérelem, mint a közösségi érdek. Mert fontosabb a jövőre felrepedező utcakő, mint a munkahelyek. Mert többre becsülte itt mindenki a néma giccset és a beszédes pénzt, mint a valamire való művészetet és a nélkülözhetetlen morált. 
Mit akartok, magyarok? Felszámolni Magyarországot? 
Mit akartok, emberek? Megsemmisíteni a Földet? 
Rombolni mindig sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint építeni. Pedig nem azért születtünk a Földre, hogy romboljunk, hanem azért, hogy teremtsünk. Együtt és egyedül. Napról-napra megtanulni egyre méltóbbá válni hozzá. Hozzá, aki mindannyiunkat magához ölel halálunk pillanatában. És hozzájuk, akik utánunk jönnek és kérdőn néznek majd e kor embereire. És ha ember arcuk lesz, akkor arra az emberarcra, gyermekeitek és unokáitok emberarcára az lesz írva: miért tették ezt? Miért hagytátok ezt? Miért nem tettetek valamit azért, hogy ne a hó, ne a tél, és ne a halál diadalmaskodjon? 
Mivel töltötték azt a drága életidőt? Tévéztetek? Másokat hibáztattatok? Pénzt kerestetek? Mikor? Amikor minden ismét fordulópontra jutott? Amikor saját hazátokban immár sem az értelemnek, sem a tudásnak, sem a szabadságnak nem volt többé helye? Akkor ti mentetek és azt mondtátok: élni csak kell valahogy. Ott van az az őspunk festő, a Baranyai Levente, meg az a félszárnyú torzszülött költő haverja, a Weiner Sennyey Tibi, menjenek ők, ha akarnak. Haljanak meg ismét téves csatatéren. Büntesse őket a rendszer. Nekik nagy a pofájuk. Miért nem tudnak kussba maradni. Élni valahogy. Ahogy csak tudnak. Ha a vezérnek pottyantós kell, hát legyen neki. Kit érdekel? Hogy minket pottyant a pottyantósba. Ez van. Ha a várba akar költözni, hát menjen, aztán koronáztassa meg magát. Csak minket hagyjanak. Na és, hogy közben meg az elkeseredés és a gyűlölet új hullámokat vet, mely hullámokat Putyin saját kis zsebpártjának malmára hajt. Kit érdekel? És aztán mi van, ha nincs jogrend? Milyen jogrend, hülyegyerek? Szóltál? Mi van, ha néhányat lámpavasra húznak? - Ilyeneket fogtok nemsokára mondogatni egymásnak. 
Úgyhogy jól gondoljátok meg, mennyire mertek közel menni Baranyai Levente képeihez, azokhoz a képekhez, amelyeken a forradalom formái bontanak színeket, azokhoz a képekhez, melyek, ahogy a költők mondják úgy szólnak rátok: nem én kiáltok, a föld dübörög! És még azt is mondják, hogy a ló meghal, de a pihi madarak kirepülnek. Fejetek felett pedig elrepül a csúti pottyantós, ugyebár?!
 
Elhangzott Baranyai Levente Mélyrepülés arénazónában c. kiállításának megnyitóján, a Hadik kávéházban, 2015 április 18-án.

KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. - Mészáros Szabolcs a legjobb kétszáz kortárs között - a szentendrei kiállítást meghosszabítjuk
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. Víz és fény, avagy mi a festészet? 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől.  Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. - A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről


Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. -  Az elszabadult vasgyerekekről

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. - A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. - Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

 

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  - Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk. Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ
 

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! Az értő szellem derűje - Szarka Fedor Guido győri kiállításáról

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

 

DRÓTkonyha

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

 

 

  • Baranyai Levente
  • képzőművészet
  • festészet
  • Művészet