Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Ha volna két életem - Szabó T. Anna Senki madara című kötetéről

Mit szeretne a nő? Mit a férfi? Hogyan találják meg, ami boldoggá tudja tenni önmagukat, a másikat, és hol vannak a határok két ember között? Vissza-visszakanyarodik-e az irodalom a magyar pusztákhoz, mely üres, megtölthető terével ihletője volt sok évszázad íróinak és  költőinek? Szabó T. Anna új meséje is inkább líra, mint próza, de még inkább ballada, az örök emberi konfliktusok egyikének érzékeny megfigyelése. A kötetet Rufusz Kinga színekben és formákban egyszerű, néhány vonallal világokat megjelenító illusztrációi teszik gazdagabbá. 

 
 
Ha volna két életem
 
Szabó T. Anna Senki madara című kötetéről
 
A történet kezdete ősi mintákat követ: van egyvalaki a nagy alföldi rónán, aki aki kilóg a többiek közül, s akit társai kritikával fogadnak, mert nem értik a másságát. "Azt várták tőle, hogy mindent szó nékül elfogadjon, engedelmes volt tehát, de nem engedett magához közel senkit. Akik nevelték, butaságnak vélték jámborságát, lassanként lemondott róla mindenki." Tátos, az árva juhászfiú azonban, amit nem talál az emberekben, megtalálja a természet, főleg az állatok bölcsességében.
 
Aztán ismert toposzok mentén halad tovább: magányát egy ismeretlen töri meg, aki felborítja az addigi életét, melyet éppen megtalálna az emberektől való távolságában és a természet közelségében. Megérkezik valaki, aki szintén más, mint a társai, megjön lassan, rejtélyesen, szinte észrevétlenül, és feltétlenül álruhában: a Lány. Tori, aki fehér daru képében Japánból keveredett valamilyen rejtélyes, horizontális módon a magyar alföldre, belép Tátos és Uccu kutya életébe egy titokzatos sérülés által, s felforgatja a fiú életét - egész addig, amíg az meg nem tanul önmagából kilépni.
 
Két világ határán mozog a történet, és mindkét főhőse is: föld és ég határán: a pusztában, emberek, boszorkányok és állatok között, az elvesztés és a megtalálás határán. A birtoklás és az elengedés között. A táltoslétra pedig, mely a világok határán keresztüvisz, Tátos maga készítette furulyája és a természettől tanult intuíciója.
 
Mit akar a nő? Mit a férfi?
 
Hogyan találják meg azt, ami boldoggá tudja tenni önmagukat, a másikat?
És hol húzódik a határ két ember között?
 
Bár itt nem sárkányokkal kell harcolniuk, csak a szegénységgel és önmagukkal, az egymásnak ellentmondó vágyak feszítése szét tud cincálni egy kellően meg nem alapozott szövetséget. Vagy, ha finom intuícióval legyőzi az aktuális nehézségeket, megerősítheti az embert önmagában.
 
"A havon táncolt, hullámzó mozdulatokkal, hosszú ruhaujjai suhogva úsztak a levegőben. Nyitva volt a szeme, de nem nézett sehová. Haja sötéten lobogott, fényes fehér ruhája vörösen villogva követte karjának-lábának kibomló és egymásba hurkolódó íveit, leheletének fehér párája fel-felcsapott, miközben hol erre, hol arra fordult, mintha lélegzésének ritmusát követné."
 
Vezérfonalként fut végig a történeten az alkotás, többek között a zene és a tánc metaforájában: a nő tánca, a daru tánca, az ecset tánca, a furulya gyógyító éneke. A cél az egyensúly megtalálása a természet megfogható és az ember megfoghatatlan és kimondhatatlan benső világa között, a tánc és a szerelem, a láttatás és a láthatóvá válás, a sebzettség és a sebezhetőség között: az emberlét és a vegetáció között.
 
Nem mindig a mese kimondatlan törvényszerűségei szerint mozog a történet, Uccu kutya sorsa, az ezer origami daru legendája, a titokzatos metamorfózis a sérülés által daruból leánnyá és vissza - olykor mintha találomra, véletlenül, előre nem jelezhetően történnének az események - az érzelmektől vezetve.
 
Kinyílás. Befelé fordulás. Megrettenés, megsértődés, félelem.
Pont, mint a valóságban.
 
Felnőttek meséje a Senki madara, a belőle áradó mély szomorúságot egy gyermek ilyen formában nem tudná feldolgozni. Kevés szín: fehér, fekete és egy kevés vörös. Sok csönd, nagy terek. Egy felnőttnek is csak úgy tud adni, ha örök dilemmáiban hagyja magát vezetni az ősrégi szimbólumok és az kevésbé képi, de a klasszikus mesékhez funkcióban hasonló, újszerű fordulatok által.
 
Ha volna két életem, így a lány, az egyikkel hozzád tartoznék, a másikkal szabad volnék, szabadon alkotnék.
 
A modern kor jellemzője, hogy az utat és a módot a kettő egyesítéséhez nem találják - hacsak nem tanulják meg a ragaszkodás helyett az elengedést.
 
"Ha itt marad: meghal. Ha itt marad: festeni fog. Ember alakban, daru alakban, ujjal, hajjal, kitépett tollal, saját magát használva fel, használva el. Festeni fog, nem repülni, lobogni, szállni. Láttatni fog csak, látni nem."
 
A kötet keletkezéséről bővebben a librarius.hu-n.
Szabó T. Anna: Senki madara. Magvető és Vivandra Kiadó, 2015.

KAPCSOLÓDÓK

Ez egy versenypiac, ahol egy kiadó megbukik, ha politikai alapon dönt." - nyilatkozta Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, akit most neveztek ki a Magvető Kiadó igazgatójának. Az odavezető útról, a kiadói háttérről, a többi nagy kiadóról, az irodalom XXI. századi szerepéről, és a pletyka és irodalomtörténet különbségéről beszélt a DRÓTnak. - A kánonformáló - Nyáry Krisztián interjú

MAGVETŐS KÖNYVEKRŐL A DRÓTon:

Tóth Kinga úttörő: a levegőben lóg ez a téma, a sci-fi és fantasy prózaírók tobzódnak benne, de költő eddig tudtommal még nem vállalkozott rá komolyan, hogy a maga teljességében integrálja és dolgozza fel ezt a témát. Intim gépi líra – Tóth Kinga: All Machine a könyvhéten (85.ÜK/2.)

Női könyv? Nehéz volna tagadni. De a változatos férfiportrék és önarcképek mögül az emberhez szól, férfihoz és nőhöz egyaránt. Emberi viszonyok. Lángh Júlia: Macskák és férfiak (85. ÜK/5.)

Rakovszky Zsuzsa Szilánkjai nem egyszerű időutazásra hívnak. Inkább arra, hogy fedezzük fel a történelem buktatóiban és a saját életünkben, hogyan érdemes emberként élni a múlt által behatárolt, és a jelenben felpörgött világbanSóki időutazás, a kalauz: Rakovszky Zsuzsa (85. ÜK/15.)

Ördögi eastern, figyelmeztet a fülszöveg és a borító együttesen, csak hogy rögvest lássuk: ennek a könyvnek a kis magyar valósághoz van köze, a dél-alföldi puszták betyár-cowboyaihoz, magja pedig a mostanáig kellően szétcincált Rózsa Sándor-legenda. A Sömmiben azonban Veszelka Imre, a hírös magyar betyár fő cimborája eddig ismeretlen, egészen meglepő szemszögből meséli el, mi történt valójában Rózsa Sándor és szó szerint az Ördög (valamint Kossuth Lajos) között. Mi jár a férfi fejében? - Cserna-Szabó András: Sömmi.

  • Szabó T. Anna
  • Senki madara
  • japán
  • Irodalom