Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Két vers Nagypál István Prelúdiumok és fúgák között című kötetéből

Nagypál István harmadik verseskötete, a Prelúdiumok és fúgák között az utazás és a zene ihletettségéből született meg, legtöbb verse Lengyelországban íródott. A könyv első fele prelúdiumokat, a harmadik rész fúgákat, a köztes oldalak pedig tenger-verseket tartalmaznak. A két komolyzenei műfajokat versre adaptáló ciklus szövegeinek címében lengyel és magyar hely- és személynevek szerepelnek felváltva, az idő és a fizikai lét metaforáiként. 2016 november 11-én mutatják be a kötetet FUGÁban. Az eseményt a DRÓT erősen ajánlja és lapunkon, most két költeményt is olvashattok a Lengyelországban született magyar versek közül, az egy-egy, korábban közölt, kiváló Nagypál István vers és műfordítás mellett.

 
Nagypál István
 
Mickiewicz Prelude
 
A zarándok útja behemót-szavaktól remeg,
a hold süt, a száműzött felnevet, hiszen
nincs neve, a kóbor, mert istenségtől féli 
a hideget, tél van, mégis evez a tengeren.
 
És mondanák a bolondok: ott a zarándok,
kisebb a halászladik, de nem veszélyes,
viszi magával a tájat, mint a csillagok,
elveszik a horizonton, és a zátonyra tőr.
 
A feltámadás eredője lesz Mária halála,
Krisztus nem költ fel, sír mellett bandukol,
kit megsirat anya és megsiratnak anyák.
 
Mézes-mérget szórnak kenyerére, hadd
lássa mindenki isten fénysugarát, rút
volt ő, ki ősidőkben bolyongott, tétlen
 
 
Duplafúga
KZ falra, rózsaszínnel
 
Fahordón ül és tanakodik, mord tekintete
Félelmetes, körülötte zúgolódás, nincs 
Magvas magyarázat az emberi mozdulatra,
Apai görcs, mindennek érzi súlyát,
 
Fertőző sajátja, örömtelen arcra villan ismét
Mosolya, barátja testét vizsgálja, szöget
Vagy annak helyét keresi a bőrén, szabad
Lágerfalon vonaglik, női ruhába bújva,
 
Maszkot visel, undorba mártott izzadság-
Cseppek homlokán, kalodába zárja melleit,
Rongyai alatt keresi a magyar nyelvet.
 
A lengyel királynőn gázol át, hirtelen és
Rózsaszín védjegye bemocskolódik.

Szabad lenne? Csupán átalakult börtöne.


NAGYPÁL ISTVÁN a DRÓTon

Hogy dolgozzák fel Koreában a gyászt? Milyen egy koreai halotti tor? Ne teljen úgy el ez a nap, hogy ne olvasnál el legalább egyetlen verset! Legyen ez a vers most Ej Koh koreai költőnő verse, melyben a cseszaszangot, az ősi konfuciánus szertartást írja le, amit Nagypál István fordításában olvashattok most a DRÓT kortárs világirodalmi sorozatában. Cseszaszang, a misztikus, ünnepi asztal verse

Beszélik, hogy a fiatal magyar költő - nem oly rég - Krakkóban látott egy installációt Noe Aokitól, amelyek Japán hegyeit személyesítette a művész meg. Napokig ült az összedrótozott kövek előtt, sem elrángatni, sem kitessékelni nem tudták, végül már egészen hozzászoktak a megbabonázott fiúhoz a helyiek. Végül csak egyetlen verset szavalt, amit sem a lengyel muzeológusok, sem a japán művész nem érthetett, viszont te elolvashatod most a DRÓTon. - Nagypál István: Fuji - egy magyar vers a japán hegyekről Lengyelországban

 
  • Nagypál István
  • vers
  • Költészet
  • Prelúdiumok és fúgák között
  • Lengyelország
  • Irodalom