Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Kevés az ember, sok a zuzmó - Egy magyar rendező Észtországban

Költő volt itthon, filmrendező lett Észtországban. Finy Petráról forgatott portréfilmet és a Radikális Szabadidő Színházzal dolgozott együtt. „Ha valami bajom akad, befűtöm a szaunát”- mondta Csüllög Edina, akivel Acsai Roland beszélgetett a DRÓTon.

 

 


Acsai Roland: - Edina, hol vannak a versek?

Csüllög Edina: - Két dolog történt a versekkel, sajnos. Egyrészt kiszakadtam a magyar nyelvi környezetből és így

elég nehéz költőnek maradni, ha az anyanyelved nem része az életednek. Mármint, ha nem vesz körül a nyelv.

2008-ban eljöttem Tallinnba és beiratkoztam a Balti Film és Média iskola filmrendező szakára. Természetesen az, hogy végül rendezőnek tanultam szintén összefüggésben van azzal, hogy nem írok már verseket. Azt szeretem a filmben, hogy sokkal konkrétabb, viszont mindeközben közösségi” művészet. Valahogy a költőnek levést” mindig magányos dolognak tartottam, kreálnom kellett magam helyett egy alanyt, aki helyettem írt, de aki mégis én voltam. Ez nem volt tartható. Folyton úgy éreztem, hogy hazudok, nem vagyok a végletekig őszinte. Féltem a megjelenéstől, és attól a  társadalmi szereptől is, ami a költőséggel együtt jár. Magamnak írok. Volt egypár költő barátom is. Mindig ámulatba ejtett, hogy milyen jól kezelik a formát, hogy nem esnek zavarba, ha írni kell egy szonettet, nem beszélve egy nyolcadfeles trocheustól, amit szintén a kisujjukból kiráznak. Bármikor.

A filmmel az van, hogy nem félek magamat kiadni. Nem kell álnéven alkotnom.  A filmezés csapatmunka. Szeretek emberekkel együtt lenni, mindent megbeszélni, analizálni, közösen gondolkodni. Szeretem, hogy ez az egész egy közös mű – én csak vezényelek, energiát közvetítek, valamint álmodok.

- A filmjeidben mennyi költőiség van?

- Nem tudom, hogy költőiek-e. Szeretem a vizuálisan eredeti, érdekes dolgokat. Nekem nem jön be  
a dráma a konyhában” (ezt arra értem, amikor kb. egy helyszínen leteszed a kamerát és felveszed a dialógust kb. 3 állóképben ) – ez lehet máskülönben nagyon erős és drámai, de engem a filmben az érdekel, hogy hogyan tudsz egy olyan világot alkotni, ami nem az, ami itt van. Vagyis egyet, a lehetséges világok közül. Így inkább Jean Jeunet, Lynch, Fellini, Wes Anderson és Roy Anderson érdekel.

- Van e költőiség az anyaságban?

- Ez egy érdekes kérdés. Az anyaság eszméjét találom inkább költőinek. A mindennapokban az anyaság inkább a feltétlen szeretet szinonimája, ami nélkül nem is tudom hogy lehet élni. Azt hiszem, sehogy. Szeretném mindenkinek ajánlani.

- Az életben?

- Az életünkben pedig annyi költőiség van éppen, amennyit megengedünk magunknak. Valahogy a költőiség számomra összekapcsolódik a teremtéssel, kreativitással és azzal, hogy folyton képes vagy ráhagyatkozni valami erősebbre, nagyobbra és képes vagy elengedni valami kisebbet és félelmetesebbet. Nem tudom, ez érthető-e?

- Miért éppen Észtország?

- Észtországba először cserediákként kerültem, majd az ELTE után visszajöttem ide rendezést tanulni. Szeretem, hogy

itt kevés az ember, sok a fa, a zúzmó, a mocsár és valahogy minden olyan természetes.

Az emberek, az élet. Vidéken élek, egy erdő közepén, szóval nincs min aggódnom, minden nagyon meditatív. Nem stresszelek, és ha valami bajom akad, befűtöm a szaunát!

- Most egy rövidfilmet készítesz Észtországban, hol tart a munka?

- Holnap kezdünk vágni, bár már leadtunk egy verziót az Észt Filmintézetnek. Elvileg februárra  leszünk készen, bár nagyban függ ez attól is, hogy a VFX-es embereink milyen hamar tudják majd megcsinálni ezeket a szuper, digitális lepkéket.

- Nehéz volt fedél alá hozni a produkciót?

- Mindig elég nehéz. Nehéz meggyőzni a pénzosztókat. 2010-ben kezdtük el írni a forgatókönyvet és most lett belőle film. Végül azt a stratégiát válssztottuk, hogy különböző nemzetközi fórumokon piccseltünk, majd valahogy a Baltic Short Pitch-re keveredtünk (ez a legnagyobb balti kisfilmes fórum, Vilniusban tartják) és ezt valahogy sikerült megnyernünk, ami azzal járt, hogy egyenes utunk lett Clermont-Ferrandba (ami az egyik legnagyobb rövidfilmes ko-produkciós forum Európában) és Clermont-Ferrand után már nem kellett itt senkit se győzködni, azonnal kiutalták a legmagasabb támogatást. Sajnos így is elég kevés volt ez a pénz, de minden erőmmel azon voltam, hogy találjak még szponzorokat, valamint mindenki feleannyiért dolgozott, mint szokott, valamint nagyon sokan önkéntesként voltak jelen. Ezen kívül voltak más problémáink is: az egyik főszereplő hirtelen halála, valamint a cirkusz hiánya. Eredetileg úgy volt, hogy a rigai cirkuszban forgatunk, de sajnos nem tudtunk végül velük megegyezni.

- Kié volt az alapötlet, ki írta a forgatókönyvet, és ki a rendező?

- Az alapötletet az egyik kedvenc novellánk adta. Mehis Heinsaar kortárs író műve. Lepkeember a címe. Nem tudom, hogy megjelent-e magyarul, viszont Mehis más műveit olvashatja a magyar közönség. Ha jól emlékszem

a Radikális Szabadidő Színházzal közösen még 2005-ben csináltunk egy előadást, aminek szintén Mehis novellái adták az alapot.

Mehis inspirál. A magyar írók közül főleg Darvasi. De csináltam már filmet Samatha Schweblin novállájából is.
A forgatókönyvet Urmas Nimetuval közösen írtuk, vele együtt évfolyamra jártunk,  ő operatőrnek tanult. Jó barátok vagyunk, sok filmet csinálunk együtt. (www.plankfilm.ee)
A filmet én rendeztem.

- Miért nincs Észtországban cirkusz?

- Hát nem tudom…Régen volt. Most mindig azt mondják az észtek, hogy nem bírják az állatkínzást.
Vannak orosz/ukrán vándorcirkuszok nyaranta, valamint van két alternatív cirkusziskola, de nincs rendes helyük és nincsenek állataik. Végül úgy döntöttünk, hogy  
jobban fog az kinézni” ha mi magunk építjük meg a saját cirkuszunkat. Természetesen együtt dolgoztunk az itteni artistákkal, Észtország lehíresebb bohócával stb.

- Mit fejez ki számodra a cirkusz?

- Bábeli zűrzavart és rendet egyszerre. A másság elfogadását. Szabadságot.

- Honnan jött a filmben megjelenő lepkék képe?

- Mivel ez egy adaptáció, a lepkék Mehis agyában fogantak meg még régen.

- Hogyan tudtátok megvalósítani, hogy a férfi teste ezernyi lepkére hulljon szét? Számítógéppel?  

- Hát igen, ezt másként sajnos nem lehet. Most dolgozik ezen a VFX-es csapat. Remélem jól fog kinézni. Gondolkoztunk persze azon, hogy animációval, de végül lebeszéltem magamat, mivel szerettem volna, ha az egész film realista és akkor jobban működik a mágikus elem, a pillangó. Mágikus realizmus.
 
- Amíg Magyarországon voltál, csináltál egy portréfilmet Finy Petráról. Szeretted csinálni, hogy sikerült? Tervezel-e hasonlót?

- A Finy-film szerintem elég jó lett, tekintetbe véve, hogy ez volt az első 
pilot” filmünk (szinte az egyik első filmem), amit egy kultúrális TV-nek csináltunk. Már nem emlékszem rá, hogy végül miért nem lett folytatása, elvileg ez egy sorozat lett volna kortárs írókról, költőkről. Nagyon jó élmény volt. Ez egy ilyen félig dokumentum, félig fikciós film. Petra verseit nagyon szeretem, inspiráló, tehetséges és színes egyéniség. Igazából tényleg nagyon jó volna, ha össze tudnám kötni a  jövőben a költészetet a filmezéssel, például ilyen formában.   

- Ez mekkora költségvetésű filmnek számít rövidfilmes viszonylatban, nagynak, vagy kicsinek?

- Ez a film észt viszonylatban elég drágának mondható. Körülbelül 40000 Euróba került, de persze, ha beleszámítanám még a természtben kapott szonzorációt, meg még minden mást, amit sikerült lealkudnom, akkor gyakorlatilag a film kb 70.000 euróba került volna. Európában ez nem számít soknak, körülbelül 60.000-nél kezdődnek a rövidfilmes produkciók, mint ahogy ezt Clermont-Ferrandban megtudtam. Azért elárulom, hogy a következő filmünk 2000 Euróba fog kerülni maximum, mert nam akarunk megint 6 évet várni. Az expermintális filmünk, ami éppen most lett kész,  és Stuttgartban lesz a premierje, semmibe sem került. Mármint az időnkbe, meg az energiánkba.

- Magyarországon meg lehet majd nézni?

- Ahogy készen lesz, megmutatom pár producernek és forgalmazónak, hátha lesz valami ötletük, hogyan lehetne a magyar közönséghez is eljuttatni.

 

Az interjút készítette Acsai Roland.

 


KAPCSOLÓDÓK

Hogy nehéz elmesélni egy történetet, te is tudtad. / A némaság regisztereit kutatjuk. / A csöndben levés művészete ez, de nem mondtad ki."Tartu, Észak és Dél... - Csüllög Edina versei

Megnyílt a Radikális Szobaszínház a Művelődési Szinten, ahol a Radikális Szabadidő Színház társulatának tagjai már próbálják új előadásaikat. A város legkisebb színházi terében jártunk, és a monodrámák előkészületeiről és hátteréről beszélgettünk Formanek Csabával, Hakstol Sárával, Horváth Petronellával, Czap Gáborral és Lakatos Dániellel. Radikális Szobaszínház a Művelődési Szinten - VIDEÓ

„A városrészen úrrá lett a tömény iszonyat." - Weiner Sennyey Tibor: Cicero Szicíliában: Korinna monológja - részlet 

Exkluzív videó a TRAFÓból a Freak Fusion Cabaret legújabb előadásáról. Gyönyörű különcök (VIDEÓ)

  • film
  • észtország
  • vers
  • csüllög edina
  • irodalom
  • lepke
  • Látható