Címlapos Friss

Kinek büdös 1956?

„A jelenlegi kormányzatot egyáltalán nem érdekli 1956. A jelenlegi miniszterelnök 1963-ban, a Kádár-rendszer terrorjának enyhülése idején született, apja annak a pártnak volt oszlopos tagja, amelyik százakat végeztetett ki 1956 és 1962 között...” - Gömöri György költő, író, 1956-os forradalmár és volt cambridge-i tanár Londonból küldött írását olvashatjátok a forradalom leverésének 59-dik évfordulóján a DRÓTon.

 
 
November elején írom ezeket a sorokat. 59 éve ilyenkor már eldőlt a tíz napja tartó magyar forradalom sorsa: a szovjet vezetők elvetették a korábban fontolgatott „finn” megoldást, újabb csapatokat indítottak Magyarországra, előkészítve a november negyedikei támadást. Amellyel  – olvashatjuk a történelemkönyvben  – a szovjet hadsereg megdöntötte Nagy Imre miniszterelnök utolsó, koalíciós kormányát.
Ezek a dolgok Magyarországon ma már sokkal kevesebb embert érdekelnek, mint Nyugaton. (Itt is csak azért, mert még vagyunk egy páran hajdani részvevők). A hazai érdektelenségről két adat tanúskodik: egy újságcikk „A senki forradalma” címmel, amiben az újságíró elmondja, ma egyetlen politikai szervezet, vagy párt sem tudja igazán felvállalni 1956 örökségét. A másik az Indexen jelent meg: Rainer M. János, a csöndesen haldokló '56-os intézet igazgatója nyilatkozik: miért nem közölte a vele készített interjút a forradalomról a Kossuth Rádió? Az interjút állítólag „túl nagyimrésnek” találta és emiatt letiltotta a rádió igazgatója. Ami azért furcsa, mert 
 
1956 november negyedikén Nagy Imre volt a miniszterelnök, a forradalom és a magyar semlegesség kimondása az ő nevéhez kapcsolódik. 
 
Miért fintorog a kormányhű funkcionárius ettől a névtől?
Nagy Imre megítélése persze koronként változik és változhat. Moszkvai emigránsként biztosan ő is csinált olyat, amire később nem lehetett büszke – de ehhez hozzá kell képzelnünk a sztálini tisztogatások dermesztő légkörét, amikor elég volt egy rosszul időzített mondat vagy egy feljelentés ahhoz, hogy valaki a Gulágban találja magát. Nagy Imre keményvonalas kommunistából lett először földosztó miniszter, majd a parasztság helyzetét enyhítő 1953-as reformok embere, végül pedig 1956 októberében a forradalom miniszterelnöke. 1956 október 28-án ő rendelt el tűzszünetet a felkelők és a kormányerők között, az ő megbízásából alakult meg a Nemzetőrség. Úgy gondolom, megmentette Budapesten a forradalmat, amit a Katonai Bizottság még pár száz élet árán vérbe tudott volna fojtani. Ezért az „árulásért”, no meg a Varsói Szerződés felmondásáért kellett halállal bűnhődnie. Életében nem lehet piros vonalat húzni a korábbi évtizedek és 1953 vagy 1956 között: 
 
Nagy Imre mindezek ellenére lett nemzeti hős, a magyar függetlenség Bibó Istvánnal és Kéthly Annával egyenrangú hőse.
 
Mindezt azért kellett elmondanom, mert sok jel arra mutat, a jelenlegi kormányzatot egyáltalán nem érdekli 1956. A jelenlegi miniszterelnök 1963-ban, a Kádár-rendszer terrorjának enyhülése idején született, apja annak a pártnak volt oszlopos tagja, amelyik százakat végeztetett ki 1956 és 1962 között. A jövőévi évfordulós 56-os ünnepségek koordinálására kinevezett Schmidt Máriának tudtommal az égvilágon semmi köze sincs '56-hoz. Helyette kinevezhették volna szervezőnek akár Mécs Imrét, akár más börtönviselt ötvenhatost, de ezt politikai okokból nem tették. Vajon miért?
Gondolom azért, mert a forradalom egyszerre volt demokratikus és nemzeti. A szélesen értelmezett demokrácia fogalmába akkoriban még igencsak beleillett a „szocialista demokrácia” fogalma. Ami ugyan jelenthet többpártrendszert, de biztosan nem jelenti a nagytőke (az oligarchák) korlátlan uralmát. Többször elmondtam: 
 
aki '56-nak csak az egyik oldalát hangsúlyozza és arról akar lehúzni minél több bőrt, az hazudik. 
 

Lehet, hogy a független, semleges Magyarország gondolata már akkor életképtelen volt, és tudjuk, most, amikor a többi közt Putyin nagyhatalmi álmai és törekvései miatt feszültebb az európai helyzet, mint bármikor 1989 óta, az ország nem lehet semleges (NATO-tagok vagyunk!) és független sem annyira, ahogy ezt a huszadik században képzeltük. De a forradalom emléke arra kötelez, ne hagyjuk azt kisajátítani, vagy átszínezni. Ötvenhatban nem a nemzeti színekkel bevont szavazófülkékben ikszeltek, hanem az utcákon és a tereken tüntettek, harcoltak és haltak meg barátaink, rokonaink, fegyvertársaink.

 


 
Gömöri György (Budapest, 1934. április 3. –) magyar irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár. 
1953-1956 között az ELTE BTK magyar–lengyel szakos hallgatója volt. 1956-ban a Petőfi Kör tagja lett. 1956 októberétől novemberig az Egyetemi Ifjúság szerkesztője volt. Aktívan részt vett az 1956-os forradalomban. 1956 novemberétől külföldön él. 1957-1962 között az Oxfordi Egyetemen tanult. 1963-1964 között a berkeleyi Kaliforniai Egyetem lengyel és magyar tanára volt. 1964-1965 között kutatóként dolgozott a Harvard Egyetemen. 1965-1969 között az angliai Birminghami Egyetem kelet-európai kutatóintézetében, 1969-2001 között pedig Cambridge-ben tanított lengyel és magyar irodalmat. 1969-től a World Literature Today szerkesztőbizottsági tagja. 1970 óta a Darwin College tagja, 2001-től nyugalamzott tagja. 1971-2003 között a Comparative Criticism szerkesztőségi tagja volt. 1989-1990 között az Erdélyi Múzeum szerkesztőségi tagja volt. 1994 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja. 2008 óta a Rotary irodalmi díj kuratóriumának elnöke. 
1973-ban Nagy László és József Attila, 1979-ben és 2003-ban Radnóti Miklós, 1991-ben és 1999-ben Petri György, 1996-ban és 1998-ban saját, Clive Wilmerrel angolra fordított verseinek gyűjteményeit szerkesztette. 1996-ban Szirtes Györggyel modern magyar költők angol nevű antológiáját szerkesztette. Magyarra fordította: Zbigniew Herbert, Czeslaw Milosz és Clive Wilmer verseit. Számos saját és műfordítás kötete jelent meg, rendszeresen publikál különböző folyóiratokban és a DRÓTon is.

 


1956 a DRÓTon

„Pesten vér folyik! Nagy Imre újra miniszterelnök! De későn." - Különleges, eddig sehol nem közölt dokumentumot adunk közre a nemzeti ünnep alkalmából a DRÓTon. Egy szegedi tanár naplóját, amelyet soha, sehol eddig nem olvashattak- „Pesten vér folyik! Nagy Imre újra miniszterelnök! De későn." - Az 56-os események egy szegedi tanár naplójából

Hogy mi történik ma itt, azt tudjuk. Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom, az egész sajtó, a zene, a festészet, a művészet, a társadalom, a tudomány, a politika elárulta. Minek árulta el? Tényleg semmi sem történt? - HAMVAS BÉLA 1956-ról

„Talán csak szerelmes lett belé a lövedék, / mint a kő alatti földbe a balsors." Weiner Sennyey Tibor: 1956
 
Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért Petneházi Gábor: Örök hála
 
Ma délután (2015. február 17-én) az orosz elnök megkoszorúz a Fiumei úti sírkertben egy olyan emlékművet*, ami 1956-ot „ellenforradalomnak” írja le, ahogy azt a régi szép időkben tették. Megkérdeztem két 1956-ot átélő, majd pedig emigrációba kényszerülő kiváló művészt – a  költő Gömöri Györgyöt és a zenész Tommy Víget - , hogy ők mit gondolnak erről. Saját kérdéseim után, végül, mintegy emlékeztetőül, felidézném, mit is mondott Hamvas Béla 1956-ról. Nem mi voltunk, avagy Isten hozta Putyin elvtárs az illiberális szellemvasúton!
 

GÖMÖRI GYÖRGY a DRÓTon

Gömöri György beszél videónkban Czesław Miłoszról és a levelezéséről. - GÖMÖRI GYÖRGY 80

Gömöri György költő, filológus, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora Petőfi Sándor „Szeptember végén” című verséből levonható messzemenő következtetéseit olvashatjátok a DRÓTon, avagy Petőfi nem halt meg, csak átalakult. Íme: Petőfi Not Dead!- sorozatunk legújabb része. Petőfi, avagy a legmacsóbb mélyen érző magyar zombi

Ted Hughes „Hó” című versét a DRÓT most induló világirodalmi sorozatában most olvashatják először magyarul. A vers Assiáról, a költő második feleségéről íródott, aki Sylvia Plath-hoz hasonlóan öngyilkos lett. Hughes később mégegyszer megnősült és halálig boldogan élt Devonban. -  Ted Hughes: HÓ VI1 - Görmöri György fordításában.

A Janus Pannonius műfordítói-díjról, Ted Hughesról és a műfordításról beszélt nekünk Gömöri György az Írók Boltjában. - Gömöri György Ted Hughesról - VIDEÓ - VI2.

Nem is voltak olyan gonoszok a Habsburgok? Vagy mégis? Hol nyugszik az utolsó magyar király? Miért lett Pozsony Bratislava? Angliában minap megjelent egy könyv, amely újraértékeli a Habsburg-birodalmat. Simon Winder Danubia című könyvéről a Cambridge-i egyetem  volt professzora, Gömöri György írt a DRÓTra. - Angol szemmel a Duna vidéke és története

Milyen volt 1961-ban Indonézia? Milyenek és kik voltak azok a költők, akik hárman indultak a sors ellen? Kik voltak azok, akik T. S. Eliotot és Dylan Thomast olvastak és francia filmeket néztek a moziban? Ki volt Asrul Sani? Milyen volt az a régi Jáva? Az Angliában élő Gömöri György naplójából olvashattok részletet a DRÓTon. - Az eltűnt Jáva nyomában - Látogatás egy indonéz költőnél 1961-ben

 

  • Nagy Imre
  • 1956
  • Gömöri György
  • Szabadság?