Címlapos Friss

A magyar folyóiratkiadás helyzete katasztrofális - Karádi Éva, a megszűnő Magyar Lettre főszerkesztője

Karádi Éva - a megszűnő Magyar Lettre főszerkesztője - beszélt a DRÓTnak arról, hogy miért szűnik meg a Holmi után a Lettre is, mi történik a magyar folyóiratkultúrával, mit gondol az online sajtóról, a kortárs magyar irodalom átpolitázáltságáról.

 

A Magyar Lettre utolsó, 100-dik duplaszáma

DRÓT: Miért szűnik meg a Magyar Lettre?

 
KARÁDI ÉVA: Több oka van ennek, mondjuk úgy, hogy elfogytak a megjelentetéséhez szükséges anyagi és szellemi energiák.
 
DRÓT: Mennyi pénz hiányzik a lapszámok megjelentetéséhez? 
 
KARÁDI ÉVA: Évi 10 millió forint.
 
DRÓT: Honnan kapták eddig? 
 
KARÁDI ÉVA: Az NKA-tól (évről évre egyre kevesebbet) és külföldi pályázati forrásokból egy-egy ország irodalmának bemutatása kapcsán.
 
DRÓT: Próbáltak-e a piacról megélni? Ha nem, miért? 
 
KARÁDI ÉVA: Nem. Mert nem lehet.
 
DRÓT: Gondolkodtak-e szponzorok bevonásával?
 
KARÁDI ÉVA: Igen, ideig-óráig, egy-egy számra lehetett, a folyamatos működésre nem.
 
DRÓT: Mit gondol, létezik-e olyan, hogy „magyar folyóiratkultúra"? És ha igen, mi volt a szerepe ennek a kortárs magyar irodalomban?
 
KARÁDI ÉVA:  Létezett ilyen a legutóbbi időkig „magyar folyóiratkultúra". Alapvető szerepe volt. Publikálási lehetőséget biztosított az írók és műfordítók számára, közvetítő szerepet játszott az alkotók és a könyvkiadók között, fórumot, diskurzusteret, közös fellépési lehetőséget nyújtott alkotócsoportok, irodalmi nemzedékek számára, tájékozódási lehetőséget kínált a nagyközönségnek a hazai és a nemzetközi irodalomban és kultúrában.
 
DRÓT: Hogyan látja a magyar folyóiratkiadás jelenlegi helyzetét?
 
KARÁDI ÉVA: Katasztrofálisnak.
 
DRÓT: Mennyire hatja át a politikai akarat a kortárs magyar irodalom elsődleges publikáló felületeit, a folyóiratokat? 
 

Karádi Éva és fia - Varró Dániel - egy rendezvényen

KARÁDI ÉVA: A jórészét semennyire.

 
DRÓT: Függenek-e a magyar folyóiratok a mindenkori hatalomtól?
 
KARÁDI ÉVA: Igen.
 
DRÓT: Jónak látja-e ez?
 
KARÁDI ÉVA: Nem.
 
DRÓT: Milyennek látja az online web2-es felületek és a nyomtatott havi folyóiratok viszonyát a kortárs művészeti-irodalmi élet viszonyulásában? Kiegészítik vagy kizárják egymást? 
 
KARÁDI ÉVA: Kiegészítik.
 
DRÓT: Lehet-e minőségi irodalmat közölni az internetes portálokon, vagy erre inkább a nyomtatott havilapokat tartja alkalmasabbnak?
 
KARÁDI ÉVA: Nagyobb terjedelmű, hosszabb lélegzetű írásokat, elmélyültebb esszéket nem lehet.
 
DRÓT: Mit gondol arról, hogy „Az irodalom önmagában halott. Azok az online lapok, amelyek csak irodalommal foglalkoznak, lassú érdektelenségbe fulladnak, mert teljesebb horizontra kell nyitni. A nyomtatott lapok harcmezeje már elesett, s valódi és véres közelharcot most azért vívjuk, hogy megmarad-e a 12 pontban is határozottan követelt sajtószabadság - legalább az interneten?" (Forrás: DRÓT)
 
KARÁDI ÉVA: Nem értek ezzel egyet. 
 
DRÓT: Lesz-e folytatása a Lettrének?
 
KARÁDI ÉVA: Nem lesz.
 
DRÓT: Mire a legbüszkébb a folyóirat kapcsán?
 
KARÁDI ÉVA: Arra, hogy
 
maradandó folyóiratszámokat hoztunk létre, ablakot nyitottunk a világra,
 
és ezek a folyóiratszámok továbbra is olvashatók, megtalálhatók, elérhetők elektronikus formában is az OSZK Elektronikus Periodika Archívumában és az Arcanum adatbázisában. A legutolsó, 100. duplaszámunkat, amelyik a bookline-on is megrendelhető olyanra csináltuk, hogy benne van mindenből valami, amiért jó volt ezt a lapot szerkeszteni, írni és olvasni.
 
DRÓT: Hogyan fogja folytatni azt, amit eddig a Magyar Lettre töltött ki az életében?
 
KARÁDI ÉVA: Elsősorban könyvsorozatok szerkesztésében igyekszem részt venni, és hasznosítani a Lettre szerkesztésének 25 éve során felhalmozódott tapasztalatot, a hazai és külföldi szerzőkkel és műfordítókkal való együttműködésből kialakult kapcsolati tőkét. Az első ilyen a L’Harmattan kiadónál indított „Valahol Európában” sorozat, amely már a 20. kötet felé jár.
 
DRÓT: Miben látja a küldetésük túlélését a mai körülmények között?
 
KARÁDI ÉVA: Talán a könyvkiadás és az élő nemzetközi irodalmi események (mint a könyvfesztivál, a Margó fesztivál) kínálnak erre némi lehetőséget.
 

Karádi Éva Lettrékkel

DRÓT: Kiknek szólt a folyóiratuk és miért fog hiányozni a magyar kultúra kék egéről?

 
KARÁDI ÉVA: A művelt nagyközönségnek, a véleményformáló értelmiségnek és a világra nyitott diákságnak és a tanáraiknak. „Mi fogja pótolni ezt a hihetetlenül gazdag, széles látókörű, fontos lapot?” kérdezte legutóbb egyik kedves szerzőnk és olvasónk.
 
DRÓT: Hogyan alakultak a példányszámaik az eltelt időben, hogyan változott a közönség?
 
KARÁDI ÉVA: Az első évekhez, az induláshoz képest csökkent, az internetes hozzáféréssel egyidőben bővült az olvasóink köre.
 
DRÓT: Részt venne-e a Kárpát Medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft működésében, ha erre meghívást kapna?
 
KARÁDI ÉVA: Nem.
 
DRÓT: Mennyire kell politikusnak lennie manapság az irodalomnak?
 
KARÁDI ÉVA: A kelleténél jobban.
 
DRÓT: Mi a véleménye a fizetett, állami írók ötletéről, repolitizálni vagy depolitizálni kellene-e az irodalmat?
 
KARÁDI ÉVA: Rossz ötletnek, önkényuralmi megnyilvánulásnak tartom.
 

- pg+s+bz -

 

Karádi Éva (Budapest, 1946.június 7.) Szerkesztő, tanár, eszmetörténész, Varró Dániel édesanyja. A Magyar Lettre Internationale c. negyedéves európai kulturális folyóirat felelős szerkesztője 1995-től, 1991 óta vesz részt a lap szerkesztésében. Az amszterdami székhelyű European Cultural Foundation magyarországi képviselője. Ebben a minőségében számos európai és regionális találkozót szervezett, mint: Forradalmak és restaurációk 1992, Értelmiségiek morál és politika között 1996, Eurobalkán 1998, Kultúrák a határon 1999, Szamizdat 2000, 2004 és Belépni a Klubba 2003, 2005. Évek óta részt vesz az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának megszervezésében a Budapesti Könyvfesztiválon. Az 1999-es frankfurti könyvvásár idején megszervezte a magyar lettre-szerzők bemutatkozását a frankfurti Literaturhausban, 3 költő 4 nyelven címen megjelentette Balla Zsófia, Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc verseit, és irodalmi koncerteket szervezett a kötetek anyagából Párizs, Róma, Bécs mellett Berlinben és Stuttgartban is. Együttműködött a berlini Literarisches Colloquiummal és a Szász Irodalmi Akadémiával német írók magyarországi szereplései során. (Forrás Szépírók Társasága)


AZ NKA-folyóirat vita a DRÓTon

 

Az irodalomban tényleg mindenki gengszter? Ez a vég kezdete? Ott voltunk az NKA folyóiratokkal kapcsolatos sajtótájékoztatóján Budapesten. A vég kezdete? - az NKA és a folyóiratok 2016-ban + VIDEÓ

Ennek a rendszernek a legfőbb bűne mindig is a pofára való osztogatás volt, most is és ezelőtt is, soha semmilyen teljesítmény nem volt a szempontok között. - Podmaniczky Szilárd fogalmazta meg a legsarkosabb véleményt az NKA és a folyóiratok kapcsán. Interjút készítettünk a Librarius főszerkesztőjével, melyet a DRÓTon itt olvashattok. Pörzsöljük le a bürokrácia fanszőrzetét! - Podmaniczky Szilárd a DRÓTnak

Alulírott reprezentatív irodalmi szervezetek tiltakozunk a szakterületet érintő radikális forráskivonás ellen, mely különösen érzékenyen érinti az irodalmi folyóiratokat és szerzőiket. - az EMIL, a FISZ, a JAK, a Szépírók Társasága, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Magyar Írószövetség együtt tiltakozik az NKA 2016-os folyóirat támogatásokkal kapcsolatos döntései ellen. A teljes levelet itt olvashatjátok a DRÓTon. - A magyar folyóirat-kultúra vége? Az NKA kinyírja a lapokat. Hat magyar írószervezet tiltakozik


Miközben hat írószervezet egyszerre tiltakozik az NKA folyóirat-támogatási döntései ellen, addig az érintett folyóiratok főszerkesztői sokkal sarkosabb véleményt fogalmaznak meg a sajtóban.  Az elmúlt napok rövid és összefoglaló áttekintése a DRÓTon. - Romokban a magyar szellemi élet?

 

  • NKA
  • Nemzeti Kulturális Alap
  • folyóirat
  • vita
  • kultúra
  • támogatás
  • Magyar Lettre
  • Karádi Éva
  • Szabadság?