Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Mi vagyunk a zuluk?! – A nemzetek mítosza című könyv kapcsán

Nem biztos, hogy egy identitás olyan egyszerűen összerakható, és lehet, hogy megfontolandó az a gondolat, hogy minden nemzetiség torzulás az alapvető emberihez képest. Nem azt mondom, hogy ez így van, csak azt, hogy ezen érdemes lenne eltűnődni mielőtt olyan kijelentéseket teszünk, hogy „azok” vagy „ezek”, „ilyenek” vagy „olyanok”. – Patrick J. Geary az Atlantisz Kiadónál megjelent könyvéről Weiner Sennyey Tibor recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.

 
 
Igazán fontos könyv jelent meg 2014 végére, amely nem csak nagyívű történelmi esszé, hanem aktuális és fontos kérdéseket feszegető, az európai identitást kereső alapmű is. Mondom ezt annak ellenére, hogy szívesen és hosszasan vitatnám egy-egy alfejezetét a könyvnek, most mégsem ledorongoló kritikát adnék, hiszen a mű egésze kerek, teljes és szomorú apropókból kifolyólag különösen aktuális. 
Kik vagyunk mi, Európaiak? Barbárok és rómaiak leszármazottai? Jövevény népek fiai? Frankok vagy gallok a franciák? Miféle germánok a németek? És szlávok-e a szlávok? Messzire vezető kérdések, amelyeket, ha máshogyan teszek fel, máris heves viták kereszttüzébe kerülök, vagyis feltehetjük-e azt a kérdést, hogy: mi a magyar? Van-e egyáltalán egységes magyar identitás, vagy valami sokkal összetettebb, sokkal több az, amiről beszélni kell, amikor azt mondjuk: „magyar vagyok”? 
Patrick J. Geary eredetileg 2001-ben megjelent könyve „A nemzetek mítosza – Európa népeinek születése a középkorban” nagy késéssel, de végre megjelent magyarul hála a fordítónak (Duró Gábor) és a kiadónak (Atlantisz). Geary nem viszi el ennyire szélsőséges kérdésekig könyvét, ahogy én a bevezetőben, pedig esszéje igazi tétje éppen ez: 
 
kik és mik vagyunk itt Európában? 
 
Nem véletlen, hogy könyvének első fejezete éppen az európai identitás válságát járja körbe, megvizsgálva például a francia nacionalizmust is, ahol a „múltról kialakított képen a francia forradalom úgy változtatott meg mindent, hogy valójában semmit sem változtatott meg” – frankok és gallok viszonyát oda-vissza megvizsgálva arra jut, hogy „a gyakorlatban továbbra is fennmaradt az a nézet, hogy a francia nemzetet a közös kulturális hagyomány, különösen a nyelv által megőrzött hagyomány határozza meg.” Éppen ennek mentén vizsgálja a németeket is, majd eljut addig a talán itt kevésbé érthető következtetésig, hogy 
 
a NÉP nem egyenlő a NYELVvel. 
 
Részletesen kitér a XIX. századi filológiai és tudományos forradalomra, és megállapítja, hogy „Az egyes népeket nyelvek szerint azonosító filológiai módszer Európa-szerte felbecsülhetetlen károkat okozott.” Ha ezzel vitatkoznánk, akkor emlékezzünk, hogy a történelmi Magyarország egy soknemzetiségű és soknyelvű ország volt, ahol a legnagyobb hiba éppen a kisebbségek szélesebb jogkörének el nem ismerése volt, amely később a vesztes háború nyomán a totális széteséshez vezetett. Tudom, ezzel is sok mindenki vitatkozna, de fel kell tennünk a kérdést: hogyha nem esik szét Magyarország vajon a délszláv háborúk hol játszódtak volna? Nem, egyáltalán nem tartom jogosnak és igazságosnak Trianont, de 
 
vajon Trianon határozza-e meg identitásunk, vagy pedig valami más a XXI. században? 
 
Ezek a kérdések annak ellenére vetődnek fel bennünk Geary könyvének olvasása közben, hogy a magyarokról alig esik szó, sokkal inkább Közép-Európáról és Nyugat-Európáról, ahol „A „csúcson”, a nagyobb multinacionális cégek és a tudományos intézmények nagyrészt vagy teljesen az angolt használják, és a helyi nyelvi hagyományokra nemigen vannak tekintettel. A társadalom alsóbb rétegeiben viszont egyre nagyobb számmal vannak olyanok, akik Törökországból, Észak-Afrikából, az indiai szubkontinensről vagy más ázsiai régiókból származnak. Ezek a bevándorlók a mindennapi életben arabul, törökül vagy más olyan nyelveken beszélnek, melyek lényegesen elütnek a középosztály által használt nyelvektől. E folyamatot, mint új jelenséget sokan gyanakodva vagy félelemmel szemlélik, pedig 
 
ez valójában nem más, mint az etnikai sokszínűség sokkal régebbi modelljének visszatérése. 
 
Európa most valóban emlékeztetni kezd a saját múltjára.” – Hogy mi ez a múlt? Egészen pontosan az, ahogyan elképzelték a népeket az ókorban. Geary hosszú és izgalmas oldalakon át tárgyalja az etnikai és alkotmányos népmodellt, és azt, hogy mi volt a „nép” fogalma. Barbárok és rómaiak viszonyát vizsgálja, részletesen, de sosem túlságosan részletesen, és elmeséli a Római Birodalom bukását, széthullását, a kora középkorban éledő új népek nemzetiségi sokszínűségét, öntudatra ébredését, kialakulását és rögzülését. 
Abban biztosak lehetünk, hogy ezt a könyvet egyetlen francia, német, horvát, vagy magyar szélsőséges nacionalista sem fogja szeretett olvasmányaként emlegetni, már amennyiben röpiratokon, gyűlölködő posztokon és sablonos cikkeken kívül olvasnak esszéket is. Márpedig olvasnak, hiszen nem véletlen az emelkedése az „Északi Korona” körének, vagy a Hamvas Bélától nyúlt címmel megjelenő erősen jobbos lapnak, a „Magyar Hüperionnak”. Megjegyzem a gyönyörűen kivitelezett „Magyar Hüperion”, melybe még a Jobbik vezér Vona Gábor is írt esszét, egészen komoly írásokkal próbálja „a jobboldali szellemi elitet” megteremteni. Éppen ezért különösen nekik ajánlanám figyelmükbe a most tárgyalt könyvet, akár vitára is, hátha eltűnődnek azon, hogy 
 
Európa mindig is soknemzetiségű volt, 
 
és, hogy nem biztos, hogy egyik vagy másik nép, nemzet, ember felsőbbrendűbb a másiknál születés szerint. Nem biztos, hogy egy identitás olyan egyszerűen összerakható, és lehet, hogy megfontolandó az a gondolat, hogy minden nemzetiség torzulás az alapvető emberihez képest. Nem azt mondom, hogy ez így van, csak azt, hogy ezen érdemes lenne eltűnődni, mielőtt olyan kijelentéseket teszünk, hogy „azok” vagy „ezek”, „ilyenek” vagy „olyanok”. 
Patrick J. Geary könyve azonban az utolsó nagy fejezettel hasítja be az asztalt, amikor ezt az egész identitás kérdést kiveszi az európai kontextusból és a zulukat vizsgálja. Bemutatja a zuluk történelmét és identitását, a csodás múltba vesző eredet-mítoszát, és megjegyzi „pontosan így jártak el azok a késő antik és kora középkori történetírók is, akik a gótok, a longobárdok, a frankok, az angol-szászok, illetve később a szerbek, a horvátok és a magyarok eredetét örökítették meg.” Vagyis az ókori eredetmítoszokból és a zsidó-keresztény hagyományból merítve projektáltak múltat, és ebből 
 
a képzett múltból kreáltak kitalált identitást. 
 
Először volt a vándorlás, majd a nép Mózese bevezette a szent-hazába a népet, de ő már nem jöhetett be, viszont fiai elfoglalták a hont, és ez jogalapot teremt az uralkodásra. Azt azért mindannyian sejtjük, hogy a magyar honfoglalók sem üres Kárpát-medencét találtak, és hogy nem biztos, hogy teljesen eltűntek az avarok és a többi itt élő törzs, vagy éppen a később jövők, mint amilyenek a kunok is voltak. Sőt, egészen biztos, hogy beolvadtak, és mindannyiunk vérében folyik ilyen vagy olyan vér is, és hogy kulturális hagyományunk legalább annyira visszanyúlik Rómába, mint az Etelközbe. 
De ez a könyv ezekről már nem beszél, erről már csak én gondolkodtam, miután végigolvastam. Javaslom, hogy olvasd te is végig, mert lehet neked egészen más, sokkal érdekesebb dolgok fognak az eszedbe jutni.
 
Patrick J. Geary: A nemzetek mítosza – Európa népeinek születése a középkorban. Atlantisz kiadó. 2014.    

KAPCSOLÓDÓK

Ér annyit Magyarország, hogy benyomjuk az újratervezés gombot. - Weiner Sennyey Tibor: Sziget Európában


2014. június 12-én kezdődik a 85. Ünnepi Könyvhét. A DRÓT végig jelen lesz a Könyvhéten, beszámol és részleteket közöl, ajánl, és kritizál. Első könyvheti írásunk Platón Államáról szól, melyet most adtak ki és fordítottak újra.  Olvasni emberi - Platón Államáról (85.ÜK/1.)

Eljutottunk a felvilágosodástól az elsötétítésig? Megbélyegzett bölcsészek? Jogrend vagy önbíráskodás? Van-e megoldás? - Megjelent Ludassy Mária új könyve, a könyvheti dedikáláson kérdeztük. A videóinterjú alatt részletet olvashatnak a könyvből. Felvilágosodástól az elsötétítésig - Ludassy Mária interjú VIDEÓ (85. ÜK/8.)


 

  • Patrick J. Geary
  • Atlantisz
  • történelem
  • esszé
  • Társadalom