Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Mi van a Bibliában a gyerekverésről?

Mi a helyzet a „bibliailag ajánlott” testi fenyítéssel? A gyerekpszichológus után egy lelkész írását olvashatjátok a DRÓTon.

 
Mi van a Bibliában a gyerekverésről?
 
 
A Biblia elsősorban saját korának könyve. Az Ószövetség elismeri pl. a testi fenyítés vagy a bosszú jogosultságát, de nem árt észrevenni, hogy nagy mértékben vissza is szorítja. A vérbosszú helyett (embert öltem, mert megütött, 1Móz.4, 23kk) a jus talionist ajánlja: szemet szemért, értsd: egy szemért csak egy szemet! A maximálisan megengedett 40 botütés (5 Móz. 25, 1 kk, ahol az embertárs megalázásának elkerülése azért lényeges szempont) pedig, összehasonlítva Hammurabi vonatkozó törvényeivel egyenesen emberbaráti intézkedés. Ami az Újszövetséget illeti: nincs szó például arról, hogy el kellene törölni a rabszolgaság intézményét, lévén hogy az Isten-és emberellenes (mert nyilván az), csupán annyiról van szó, hogy a dominus-rabszolga viszonyát a Krisztus-hitben újra kell gondolni (lásd pl. Ef.6, 5kk). Vagyis
 
az ős-kereszténység nem a kereteket akarta lecserélni, hanem az adott keretek között a jelenséget magát szándékozott egy másik dimenzióba átemelni. De – mint tudjuk – éppen ez a nem-forradalmi hozzáállás vezetett el a rabszolgaság eltörlésének igényéig.
 
Ami a gyermekek „bibliailag ajánlott” testi fenyítését illeti a Példabeszédek könyvéből szokás idézni a következő igeverseket:
 
Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.” Péld.13,24
 
A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.” Péld. 22,15
 
Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal. Te csak bottal vered meg, de lelkét a holtak hazájától mented meg.” Péld. 23,13-14
 
A bot és a fenyítés bölccsé tesz, a kényeztetett gyermek pedig szégyent hoz anyjára. Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását. Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.” Péld. 29,15-17
 
A Példabeszédek könyve afféle közmondás-gyűjtemény, és a közmondások, miként ez köztudott, mindig az igazságnak egy mozzanatát villantják fel, és mindig „tapasztalati alapon”. A „nyugtával dicsérd a napot” közmondás pl. nyilván nem azt tanácsolja, hogy napközben ne lenne tanácsos dicsérni a napot, hanem csak annyit, hogy érdemes nagyobb időszeletet szemügyre venni, ha értékelni akarunk. A tanácsok mögött az a tapasztalat húzódhat meg, hogy
 
az agyonkényeztetett, túl-szeretett gyermek könnyen jellemhibás lehet.
 
De akár más értelmezés is lehetséges, ti. a vessző és a bot (mindkettő a pásztoréletből vett kép) a Bibliában elég gyakran Isten vezetését, gondviselését jelenti (Ézs.4o, 11. Zsolt.23,1-4). Továbbá a szó, amit a nemzeti fordítások általában a „gyermek” szóval adnak vissza, noha ritkábban jelent gyermeket is, gyakrabban jelent serdülőt, fiatalembert. A Példabeszédek könyvének szellemében
 
a fenti tanácsok akár azt is jelenthetik, hogy az apák, mint nevelők tanítsák serdülő fiaikat Isten ismeretére – ez lenne az a bot, ami bölccsé tesz.
 
Az Újszövetségben a példabeszédbeli tanácsoknak – már amennyiben szó szerint értelmezzük azokat – talán éppen az ellenkezőjéről olvasunk. Az Ef. 6, 4-ben Pál azt tanácsolja az apáknak, hogy „ne ingereljék gyermekeiket”. A kifejezés (parorgidzein) egyszer használatos kifejezés az Újszövetségben, így nehéz meghatározni, hogy mire is gondolt az apostol. A görög igét így lehetne fordítani: ne haragítsátok meg, ne bosszantsátok, ne tegyétek indulatossá. A hasonló tanácsot megfogalmazó Kol.3, 20 igazíthat el némileg az apostoli tanács értelmét illetően. A kolosséi levélben ugyanis ez áll: apák, ne ingereljétek gyermekeiteket, nehogy bátortalanokká legyenek. A textusban nem a parorgidzein, hanem a hasonló értelmű erethidzein ige szerepel. Hogy a tanács konkrétabban mire vonatkozhat, azt az indoklásból következtethetjük ki: azért ne ingereljétek gyermekeiteket, hogy ne legyenek bátortalanokká. Az athümein ige jelentése: félszegnek, kedvetlennek, szomorúnak lenni. Ilyenné pedig egyértelműen a többé kevésbé állandó verbális (vagy fizikai) fenyítés, agresszió teszi a gyermeket. A verbális és fizikai fenyítés helyett Pál a nevelést (ektrephein) ajánlja, oktatással (paidea) és intéssel, rendreutasítással (nutheszia).
Összegezve:
 
az Újszövetség nem ajánlja a testi fenyítést a gyermeknevelésben (talán éppen ellenkezőleg), ám könnyen lehet, hogy – felelősebb értelmezésben – az Ószövetség sem kardoskodik a testi fenyítés mellett.
 
A 444, a HVG és a DRÓT által is vitára bocsájtott, Dr Kuzma-féle könyvről magáról nem nyilatkoznék, mivelhogy nem olvastam, és kedvet sem érzek az elolvasásához, de annyit mégis megjegyeznék, hogy amennyiben keresztényként tanácsokat osztogatunk, nem arra nézve kellene tanácsokat megfogalmazni, hogy miként verjünk hideg fejjel, „pedagógiából”, ami a legteljesebb perverzió, hanem arra nézve, hogy mit tegyünk, ha dühünkben (és nem bibliai parancsoknak engedve), mégiscsak meghúzzuk gyerekünk pájszliját vagy adunk neki egy nyaklevest.
 

Szerzőnk lelkész a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben és filológus, a Laudator blog szerkesztője.


ELŐZMÉNYEK

Aki veri a gyerekét: az az eszköztelen szülő

El lehet-e verni a gyereket? Lehet-e egy-két, legfeljebb három pofont adni? Valóban jó tanács-e, hogy ne vonjuk meg a vesszőt gyermekeinktől? A HVG és 444 cikkei után hatalmas ismertségre tett szert egy három éve megjelent, boltokban nem kapható könyv Dr Kuzmától. De mit mond erre a gyerekpszichológus? Kabai Piroska írását olvashatjátok a DRÓTon az ügyről.

Vallási kiadók terjesztenek egy könyvet, amiben technikai tanácsok vannak arra, hogyan verd meg a kisgyerekedet - 444

„A Szentírás is azt mondja, hogy ne vond meg a vesszőt a te fiadtól” – reagált az Advent kiadó vezetője. „A magyar törvények szerint tényleg bűncselekmény a gyerekverés?” – kérdezett vissza az Első hét évet kiadó alapítvány embere.
 
 
Az első hét év című gyermeknevelési tanácsadó kötet pontokba szedi, miért és hogy érdemes verni szülőként a gyerekeket. A vallási kiadvány terjesztője szerint nincs ezzel baj, mindez a Bibliából is következik. A magyar törvények viszont büntetik.
 
 
Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében? Gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatunk ötödik részében bepillanthatunk az idegpályák nevelésébe, avagy abba, hogy verés helyett hogyan mehetünk jól a gyerek agyára... 
 

 
 
2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „Szelíd szülő szalont” tartottunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashattátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, problémákról, majd szerda esténként a cikk alatti - a DRÓTon, emailben vagy a FACEBOOKon -, általatok feltett kérdésekre, problémákra reagált a pszichológus.
Szó volt a félelemről, szorongásról, a hisztiről, a hazugságról, s arról, hogy mi ezekre a megoldás Ranschburg Jenő szerint?  Foglalkoztunk Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyvével, pontosabban azzal, hogy miért művészet a gyermeknevelés. Feltettük a kérdést, hogy hogyan üsd a gyereked? Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében?  Beszéltünk arról, hogy hülye lesz-e a gyerek az okostelefontól?  Szó esett arról, hogy mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan legyen a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája? Milyen az elfogadás nyelve?  Arról, hogy a jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. Hogy hogyan lesz a bizalomból-bizalom?  És eleve azzal kezdtük, hogy a szülőknek és a gyermekeknek eltérőek a szükségletei.
 
 
 
A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. 
 
 
A jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. 
 
 
Mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan legyen a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája?  
 
 
A waldorf tantervű iskolák első nyolc évfolyamán nincs számítástechnika és informatika óra, mert úgy vélik, hogy a gyerekeknek 14 éves korig nincs szükségük a számítógépekre és internetre, a középiskolai évek alatt minden szükséges tudást, jártasságot képesek megszerezni. Míg más szemléletű iskolák már a kezdetektől bevonják a digitális eszközöket a gyerekek oktatásába, a legradikálisabb nézőpontok a kézírás tanításának elhagyását is javasolják, hisz egyre kevesebbet írunk kézzel. Mi a jó? Mi a helyes? 
 
 
Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében? Gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatunk ötödik részében bepillanthatunk az idegpályák nevelésébe, avagy abba, hogy verés helyett hogyan mehetünk jól a gyerek agyára... 
 
 
Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyve a következő a Dróton megjelenő, gyermeknevelésről írt szakkönyveket bemutató sorozatomból. Ha szerinted is művészet a gyermeknevelés, akkor szólj hozzá, add tovább! Miért? Hogyan? Te hogy éled meg? 
 
 
Ranschburggal nem lehet melléfogni – bármelyik könyve, cikke mérvadó, érhető, egyszerre profi és kedves, bölcs és derűs. Alapmű, minden családot tervező, babát váró, kisbabát ringató család polcán ott a helye. A Szelíd Szülő Szalon hetedik és befejező részében Kabai Piroska a DRÓTon az egyik leghitelesebb magyar gyermekpszichológus, Ranschburg Jenő Szülők Könyve című művét mutatja be.

 
IFJÚSÁG-GYEREKEK ÉS NEVELÉS A DRÓTon
 

Gergely Edó, erdélyi írónő legújabb könyvének bemutatójára a budai Tintakő Könyvesboltban került sor. A kolozsvári Ábel Kiadónál megjelent kötet történeteiben, a szerző kamaszkorához nyúl vissza és fejtegeti akkori énjének látásmódját, kapcsolatait és harcait. A néha mulatságos, máskor fájdalmas(an őszinte) írás ajánlott mai kamaszoknak. És persze szüleiknek is. Edóval a DRÓT főszerkesztője beszélgetett és lapunkon most megnézhetitek az egész könyvbemutatót egyben, otthonról.

 
 
Hogyan lehetünk jó szülők? Hogyan javíthatunk gyermekeinkkel való kapcsolatunkon? Mik azok a gyakorlati módszerek, amelyek segíthetnek a szülőknek és a gyermekeknek is a nevelésben? Rögös-e az út a szűlői lélektől a gyermeki lélekig? Mi az a „kapcsolódó nevelés” és miért működik?
Ihász Éva beszélgetett Egry Zsuzsannával, a Kapcsolódó nevelés magyarországi zászlóvivőjével. Az elhangzottakról egy független barátunk, Gábor Virág - gyakorló pszichológus és gyakorlott anyuka - véleményét is kikértük, amit szintén elolvashattok a DRÓTon. Ha úgy érzitek ti is, hogy az itt elmondottak segíthetnének abban, hogy boldogabb szülők és boldogabb gyerekek legyenek, végeredményben pedig, hogy egy boldogabb Magyarországon éljünk, akkor segítsetek ti is, és adjátok tovább az interjút.
 
 
„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete...” - mondta Kiss Márta festőművész, de beszélt angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.   
 
 
Mikor már publikussá vált, hogy új jövevény van érkezőben, a családból és az ismerőseink, barátaink közül is sokan megkérdezték, hogy hazajövünk-e szülni. Valójában ez a lehetőség meg sem fordult a fejünkben, de ahogyan nőtt az erre irányuló kérdések száma, úgy jöttünk mind inkább zavarba mi magunk is: otthonról nézve ennyire természetes lenne, hogy Magyarországon szülessen meg a gyerekünk? 
 
 
 
 

 

  • Biblia
  • hermeneutika
  • gyermeknevelés
  • eszköztelen szülő
  • Szelíd Szülő Szalon
  • Kabai Piroska
  • gyermekpszichológia
  • verés
  • család
  • Élet