Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

MIT JELENT A CSALÁD? - Beszélgetés a család fogalmáról, problémáiról és valóságáról Bereményi Rékával, Hardy Júliával, Daubner Bélával és Vekerdy Tamással

Milyen egy boldog család? Milyen problémái lehetnek a mai magyar családoknak, és ezekre milyen megoldások léteznek? Családdá válhat-e vajon két eltérő kultúrából érkező fél vagy egy homoszexuális pár? Milyenek a jelen és milyenek lesznek a közeljövő családjai?

Négy szakértő, négy különböző nézőpont, négy vélemény. Kérdéseinkre Bereményi Réka pszichoterapeuta, Dr. Hardy Júlia pszichiáter, pszichoterapeuta, pár- és családterapeuta, Dr. Daubner Béla pszichiáter, pszichoterapeuta és Dr. Vekerdy Tamás pszichológus, író válaszolt.

Mit jelent a család?

Beszélgetés a család fogalmáról, problémáiról és valóságáról Bereményi Rékával, Hardy Júliával, Daubner Bélával és Vekerdy Tamással

A teljes beszélgetés a Csillagszálló december 19-én megejelnő CSALÁD-lapszámában olvasható. A lapszámbemutatóról részletek a DRÓTon itt.

(...)

CSILLAGSZÁLLÓ: Melyek a mai magyar családok legnagyobb csapdái, legjellegzetesebb válságai?

VEKERDY TAMÁS: A hatalmi játszmák bekúszása a családi életbe, és az ebből következő bántalmazó magatartás.

BEREMÉNYI RÉKA: Vádaskodás, ítélkezés, felsőbbrendűség (bármilyen ideológiával), sértődöttség, süketnek, vaknak lenni a saját és a másik igényeire, szeretetnyelvére, megállás a fejlődésben, elfelejteni, hogy egy csapatban játszunk. Minden, ami az ellentéte a fent leírtaknak.

HARDY JÚLIA: A családok nagy része kommunikációs zavarral, meg nem értettséggel fordul hozzám, de van még a kapcsolatok megkopása és a hűtlenség kérdése, mozaikcsaládok, válás vagy nem válás problematikája, kihűlt kapcsolat kezelése. A mai felgyorsult világban nagyon nehéz megoldani, hogy legyünk magunkban is, meg barátokkal is, minderre kevés idő jut, és ez okozhat egyfajta elidegenedést. Az emberek rengeteget dolgoznak, és keveset vannak otthon, így alakult, hogy


a család jótékony unalma, nyugalmas ismétlődése ma már ritka.


Ez igaz a gyerekekre is, akik négy óráig iskolában vannak, utána pedig különórákra sietnek, nem is ismerik a „csak úgy lenni” érzését.

DAUBNER BÉLA: Az egyik problémának azt tartom, hogy


a társadalmi ideálok rendkívül hamisak.


A másik probléma pedig az, hogy igazán hiteles emberből nagyon kevés van hatalmi helyzetben. Ami mindenkihez eljut, az a média, ez pedig többnyire hamis képeket közvetít, a reklámozás iszonyatos volumene, ami a profittermelést segíti, bejött az érzelmi és az erkölcsi életbe, és ezzel a család életébe is. Hogy egy család milyen célt tűz ki, az rendszerint valamilyen vagyonosodással függ össze, ez pedig nem feltétlenül a fejlődést, hanem nagyon sok esetben inkább valaminek a pótlását szolgálja. A gyerek pedig viszi ezt a mintát tovább. Nemcsak testvéri rivalizálás van, ami alapvetően egyébként egészséges, hanem iskolai is, ami valaminek a pótlására irányuló helyzet. Az elfogadást, szeretetet tárgyak megvásárlásával pótolni pedig nagyon veszélyes lehet. Megoldás lehet erre, ha a gyereket otthon megtanítják az észszerű költekezésre. Nem az a baj, hogy valakinek pénze van, hanem az, hogy nem tudja, mire használja. Ha az nem az ő és a családja fejlődését szolgálja, akkor az szembe fog fordulni az intimitással, fejlődéssel, szeretettel, és egyre jobban elnehezül tőle a család.

(...)

CSILLAGSZÁLLÓ: Biztos, hogy – ahogy Bálint Mihály fogalmaz – „a gyerek neurózisa a család neurózisa is” egyben?

DAUBNER BÉLA: Igen, ez legtöbbször így van: a családot kell kezelni elsősorban. Egy ágyba vizelő gyereknél például a szülői viselkedést kell megváltoztatni, hacsak nem egy nagyobb, iskoláskorú gyerekről van szó.

VEKERDY TAMÁS: A gyerek neurózisa az „iskola neurózisa” is lehet – vagy az óvodáé, egyszóval az intézményé –, amire ma nagyon sok példát látunk, és természetesen lehet „hozott oka”, összetevője is a gyerek neurózisának.

HARDY JÚLIA: Mára már a neurózis fogalma is kiment a divatból. A családterápia ezt úgy szemléli, hogy


a családtagok valamelyikének a betegsége gyakran a kapcsolat betegségének vagy nehézségének a lecsapódása.


Egy család gondolhatja magáról, hogy ők egy boldog család, csak éppen a gyerek megbukik mindenből, vagy éppen heves promiszkuikus életbe kezd. Ilyenkor a családterápia azt vizsgálja, hogy a gyerek viselkedése mögött milyen felhajtóerők vannak.

(...)

A teljes beszélgetés a Csillagszálló december 19-én megejelnő CSALÁD-lapszámában olvasható.

A lapszámbemutatóról részletek a DRÓTon itt.

(Készítette Balogi Virág, Pálfi Anna és Weiner Sennyey Tibor)


GYERMEKNEVELÉSRŐL , CSALÁDRÓL a DRÓTon

 
Hogyan lehetünk jó szülők? Hogyan javíthatunk gyermekeinkkel való kapcsolatunkon? Mik azok a gyakorlati módszerek, amelyek segíthetnek a szülőknek és a gyermekeknek is a nevelésben? Rögös-e az út a szűlői lélektől a gyermeki lélekig? Mi az a „kapcsolódó nevelés” és miért működik?
Ihász Éva beszélgetett Egry Zsuzsannával, a Kapcsolódó nevelés magyarországi zászlóvivőjével. Az elhangzottakról egy független barátunk, Gábor Virág - gyakorló pszichológus és gyakorlott anyuka - véleményét is kikértük, amit szintén elolvashattok a DRÓTon. Ha úgy érzitek ti is, hogy az itt elmondottak segíthetnének abban, hogy boldogabb szülők és boldogabb gyerekek legyenek, végeredményben pedig, hogy egy boldogabb Magyarországon éljünk, akkor segítsetek ti is, és adjátok tovább az interjút.
 
Aki veri a gyerekét:
az az eszköztelen szülő
 
El lehet-e verni a gyereket? Lehet-e egy-két, legfeljebb három pofont adni? Valóban jó tanács-e, hogy ne vonjuk meg a vesszőt gyermekeinktől? A HVG és 444 cikkei után hatalmas ismertségre tett szert egy három éve megjelent, boltokban nem kapható könyv Dr Kuzmától. De mit mond erre a gyerekpszichológus? Kabai Piroska írását olvashatjátok a DRÓTon az ügyről.

 
 
2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „Szelíd szülő szalont” tartottunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashattátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, problémákról, majd szerda esténként a cikk alatti - a DRÓTon, emailben vagy a FACEBOOKon -, általatok feltett kérdésekre, problémákra reagált a pszichológus.
Szó volt a félelemről, szorongásról, a hisztiről, a hazugságról, s arról, hogy mi ezekre a megoldás Ranschburg Jenő szerint?  Foglalkoztunk Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyvével, pontosabban azzal, hogy miért művészet a gyermeknevelés. Feltettük a kérdést, hogy hogyan üsd a gyereked? Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében?  Beszéltünk arról, hogy hülye lesz-e a gyerek az okostelefontól?  Szó esett arról, hogy mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan legyen a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája? Milyen az elfogadás nyelve?  Arról, hogy a jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. Hogy hogyan lesz a bizalomból-bizalom?  És eleve azzal kezdtük, hogy a szülőknek és a gyermekeknek eltérőek a szükségletei.
 
 
 
A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. 
 
 
A jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. 
 
 
Mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan legyen a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája?  
 
 
A waldorf tantervű iskolák első nyolc évfolyamán nincs számítástechnika és informatika óra, mert úgy vélik, hogy a gyerekeknek 14 éves korig nincs szükségük a számítógépekre és internetre, a középiskolai évek alatt minden szükséges tudást, jártasságot képesek megszerezni. Míg más szemléletű iskolák már a kezdetektől bevonják a digitális eszközöket a gyerekek oktatásába, a legradikálisabb nézőpontok a kézírás tanításának elhagyását is javasolják, hisz egyre kevesebbet írunk kézzel. Mi a jó? Mi a helyes? 
 
 
Milyen hatással van a fejlődő gyermek idegrendszerére az elfenekelés, a pofozás, a verés? Milyen más lehetőségek vannak a szülő kezében? Gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatunk ötödik részében bepillanthatunk az idegpályák nevelésébe, avagy abba, hogy verés helyett hogyan mehetünk jól a gyerek agyára... 
 
 
Bruno Bettelheim Az elég jó szülő című könyve a következő a Dróton megjelenő, gyermeknevelésről írt szakkönyveket bemutató sorozatomból. Ha szerinted is művészet a gyermeknevelés, akkor szólj hozzá, add tovább! Miért? Hogyan? Te hogy éled meg? 
 
 
Ranschburggal nem lehet melléfogni – bármelyik könyve, cikke mérvadó, érhető, egyszerre profi és kedves, bölcs és derűs. Alapmű, minden családot tervező, babát váró, kisbabát ringató család polcán ott a helye. A Szelíd Szülő Szalon hetedik és befejező részében Kabai Piroska a DRÓTon az egyik leghitelesebb magyar gyermekpszichológus, Ranschburg Jenő Szülők Könyve című művét mutatja be.

 
IFJÚSÁG-GYEREKEK ÉS NEVELÉS A DRÓTon
 

Gergely Edó, erdélyi írónő legújabb könyvének bemutatójára a budai Tintakő Könyvesboltban került sor. A kolozsvári Ábel Kiadónál megjelent kötet történeteiben, a szerző kamaszkorához nyúl vissza és fejtegeti akkori énjének látásmódját, kapcsolatait és harcait. A néha mulatságos, máskor fájdalmas(an őszinte) írás ajánlott mai kamaszoknak. És persze szüleiknek is. Edóval a DRÓT főszerkesztője beszélgetett és lapunkon most megnézhetitek az egész könyvbemutatót egyben, otthonról.

 
 
„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete...” - mondta Kiss Márta festőművész, de beszélt angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.   
 
 
Mikor már publikussá vált, hogy új jövevény van érkezőben, a családból és az ismerőseink, barátaink közül is sokan megkérdezték, hogy hazajövünk-e szülni. Valójában ez a lehetőség meg sem fordult a fejünkben, de ahogyan nőtt az erre irányuló kérdések száma, úgy jöttünk mind inkább zavarba mi magunk is: otthonról nézve ennyire természetes lenne, hogy Magyarországon szülessen meg a gyerekünk? 
 

CSILLAGSZÁLLÓ a DRÓTon

Csillagszálló a kerítésen innen és túl
:: Tartalom és részletek
 
Határ-Vajdaság a tematikája a legújabb Csillagszállónak, aminek a DRÓTon most nem csak a teljes tartalomjegyzékét olvashatjátok, hanem részleteket is a lapból. A lapot olyan szerzők fémjelzik, mint Danilo Kiš, Fekete J. József, Terék Anna, Tóbiás Krisztián, Bíró Tímea, Hernyák Zsóka,  Lennert Móger Tímea, Formanek Csaba, Ferdinánd Zoltán, míg a vajdasági magyar irodalom helyzetéről, közérzetről, a határhelyzetről Bencsik Orsolyával, Beszédes Istvánnal és Orcsik Rolanddal beszélgettek, amiből most részleteket olvashattok a DRÓTon.
 
 
2017 június 20-án, kedden este mutatják be a Csillagszálló legújabb SZABADSÁG-tematikájú lapszámát Budapesten. Ízelítőként a lapból most három részletet olvashattok a DRÓTon. Tillmann J. A. az alkotó szabadságról értekezik, Oravecz Péter a szabadság lényegéről, Weiner Sennyey Tibor pedig a művészet szabadságáról Szarka Fedor Guido Csillagszállóban megjelent képei kapcsán. 

Lakbérkontrollt Magyarországon!

Udvarhelyi Éva Tessza interjú a legújabb Csillagszállóból

Udvarhelyi Tesszával etikátlan lakáspiacról, magyar és külföldi pozitív példákról, a lakásszegénység megoldásának lehetőségeiről beszélgettünk, és arról, hogy máshogy kell gondolkoznunk: a lakhatás nem érdem, hanem alapvető emberi jog.

Otthon a hazában

alkotói pályázat a hajléktalanság témakörében

A DRÓT www.drot.eu alkotói portál - együttműködésben a Fedél Nélkül és a Csillagszálló lapokkal - művészeti pályázatot ír ki hajléktalanság tematikában. A pályázat célja, hogy egy közös társadalmi problémával, konkrétan a hajléktalansággal foglalkozzunk, az irodalom és a képzőművészet segítségével beszéljünk róla. Megértsük, olvassuk és lássuk egymást, legyünk akár gyerekek, akár felnőttek, akár hajlékosak, akár hajléktalanok. Segítsetek nekünk ebben! Írjatok, fessetek, rajzoljatok, fotózzatok, filmezzetek! 
 
A Csillagszálló szervezésében zajlott a 2016-os tavaszi évadban a majdnem utolsó Diogenész előadás. A színházat még az előadás közben is bontották. A darab után Szörényi László professzorral beszélgettek az alkotók. Egyik videónkon megnézhetitek a beszélgetést, a másikból pedig megtudhatjátok melyik nyári fesztiválon és hol lesz még Diogenész.
 

 

  • Vekerdy Tamás
  • Bereményi Réka
  • Hardy Júlia
  • Daubner Béla
  • Csillagszálló
  • család
  • szociólógia
  • gyermekpszichológia
  • pszichológia
  • terápia
  • Társadalom