Címlapos Friss

Móra Ferenc erotikus versei (18+)

Salome táncolt és dalolt nekem, –
De nem kivánta érte ősz fejem.
Inkább magáét tette az ölembe,
A földre térdelt s úgy emelt a mennybe.

 
 
 
Móra Ferenc
 
Címtelen könyv 
 
- részletek –
 
 
XI.
 
Hogy rokonok vagyunk, az bizonyos, 
De olyan különös a rokonságunk,
Az Uristen maga se tudja tán,
Hogy mi egymással hogy is állunk. 
Korom szerint apád lehetnék,
S ha húgomul nem védenélek, 
Mikor nyakkendőimre gondolsz, 
Tarthatnálak kis nénikémnek.
S a lapúbokrok a tanúk rá,
Hogy ma délben kis fiad lettem... 
Kis szűzem, ebben az a legszebb, 
Hogy más nem érti, csak mi ketten.
 
1932. VII. 2.
 
XIV.
 
Tücsökkirálynő, zöld szemű Titem, 
Gavallér voltam hozzád, azt hiszem. 
Főm ezüst koronáját neked adtam, 
A Balatont a szemedre irattam,
A fecskéimet véled megfeleztem,
A rétpokrócot eléd teritettem,
Az ürgéim mind neked szalutáltak,
A gyíkjaim mind a farkukra álltak, 
Szolgáid lettek a nap és szelek, 
Vadgerlicék, fűszálak, levelek, 
Egészen tétlen magam sem maradtam: 
Szám piócáit kis melledre raktam, 
Maradék eszem az öledbe tettem...
 
Tücsökkirálynő, mit nevetsz felettem?
 
XXI.
 
Asszony meg nem csalt soha engem, 
Se untalan félre nem vetett, –
De én megöltem valamennyit,
Ki engem szeretett.
 
Volt, akit gyors statáriummal, 
Volt, kit kinvallatás után, 
Vérpadra vittem valamennyit 
Szivem várudvarán.
 
Az egyikkel bürköt itattam, 
Könnyeim méregitalát, 
Másiknak fojtogató csókkal 
Szivit haraptam át.
 
Kit így, kit úgy. A szerelemben 
Egyiknek meg kell halnia.
S én öltem, nehogy énbelőlem 
Legyen halál fia.
 
Kis Tit, aranyfény, bosszuálló, 
Immár a hóhér van soron:
Most már te fogsz elhagyni engem, 
Ártatlan gyilkosom!
 
 
XXXV.
 
Cimtelen könyv
 
Ez a kis könyv cimtelen, 
Mint akinek szentelem.
Mid vagyok, te sem tudod: 
Sem szeretőd, sem urad.
 
És te se vagy énnekem 
Mindenemnél egyebem.
„Akkor jó” ...Kis gyíkdalok, 
Rejtektekbe fussatok!
 
S addig ott aludjatok,
A míg én meg nem halok.
S ki csak akkor jőjjetek, 
Mikor én már nem leszek.
 
Ámde akkor sorra mind: 
Ametiszt, smaragd, rubint!
Gyöngy, berill, topáz, zafir, 
Vérrel irt sok kis papír!
 
 
Piros mise
 
Kis Tit, most én imádkozom: 
Szerelmi olvasómat morzsolom.
 
*
Szentélyem a ránk zárt szobád, 
Misézni vár szétnyilt ruhád.
 
Egészen el, irígy lepel, 
Csodáimat mit rejted el?
 
Két büszke melled két havas orom: 
Az üdvözlégyet arra csókolom.
 
A Miatyánkomtól se félj: 
Szád attól nyitja szét a kéj.
 
Parázsló nyelvecskéd fülembe 
Mint gyónás titkát úgy veszem be.
 
A hét főbűn, hét főerény: 
Reszketnek ujjam hegyén.
 
Míg végre az aranykaszálón 
Az igaz útat megtalálom:
 
Útmutatóm egy kis eperszem, 
Csókommal arra rátelepszem.
 
Innét az út az égbe megy, – 
Hallod-e, hogy sóhajt a hiszekegy?
 
Hiszek... forró kezed kutat, – 
Meg is találja az Urat...
 
Vérünk virága a borunk, 
Egymás kelyhéből áldozunk.
 
Villám cikázik a velőn keresztül, 
Tört hangok örök orgonája zendül.
 
És feküszünk hosszan egymás szivén, 
Megüdvözülvén a piros misén.
 
VII/14.
 

(Forrás: Móra Ferenc: Címtelen könyv. Wesley Kiadó és Móra Ferenc Múzeum. Közreadja Lengyel András. 2014. Külön köszönet a Móra Ferenc Múzeumnak és munkatársainak, akik rendelkezésünkre bocsájtották a könyvet, a verseket és a képeket.)

 


 

 

Kapcsolódó: "lám kiderül, hogy nem csak az írásba és régészetbe, hanem alkalomadtán más nők szoknyája alá is elbújt Móra"Weiner Sennyey Tibor: Szex, szerelem, gyengédség – Móra Ferenc címtelen könyve kapcsán

 

 


 

 
 
  • Móra Ferenc
  • erotika
  • Szeged
  • Irodalom
Tit és Móra