Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Okostelefontól hülye gyerekek?

A Waldorf tantervű iskolák első nyolc évfolyamán nincs számítástechnika és informatika óra, mert úgy vélik, hogy a gyerekeknek 14 éves korig nincs szükségük a számítógépekre és internetre, a középiskolai évek alatt minden szükséges tudást, jártasságot képesek megszerezni. Míg más szemléletű iskolák már a kezdetektől bevonják a digitális eszközöket a gyerekek oktatásába, a legradikálisabb nézőpontok a kézírás tanításának elhagyását is javasolják, hisz egyre kevesebbet írunk kézzel. Mi a jó? Mi a helyes?
Kabai Piroska - pszichológus - Szelíd Szülő Szalon sorozatának negyedik részében James P. Steyer Szólj vissza a Facebooknak! - Gyakorlati útmutató a gyerekneveléshez a digitális korszakban című könyvét elemzi, nagyon fontos kérdéseket boncolva a DRÓTon. Van véleményetek? Szóljatok hozzá.

 
 
„Az internet egyértelműen nem megfelelő hely egy fiatal gyerek számára , aki egyedül és felügyelet nélkül nézelődik.” (Steyer)
 
James P. Steyer amerikai jogász és kommunikációs szakember nem a klasszikus gyereknevelési témákról írt; az ő könyvének címe: Szólj vissza a Facebooknak! - Gyakorlati útmutató a gyerekneveléshez a digitális korszakban.
 
Milyen ártalmai vannak a gyerekkori netezésnek? 
 
Hogyan viszonyuljon a szülő ahhoz a jelenséghez, ami az ő gyerekkorában, még ismeretlen volt és számára is új, izgalmas, felfedezendő világ? Mit tehet a szülő? Melyik életkorban mire érdemes figyelni? 
 
Ezekre a kérdésekre ad választ könnyen olvasható, élvezetes és kifejezetten érdekes, szemléletformáló könyvében Steyer, aki az amerikai Common Sense Media szervezetnél azon dolgozik, hogy 
 
minél több iskola és család ismerje meg a felelős internethasználat – digitális állampolgárság – szabályait, 
 
jelezze a veszélyforrásokat, és a felhasználók körültekintő, felelős informálására bírja a népszerű játékok és portálok fejlesztőit. 
A könyv alapvetése, hogy 
 
a digitális világ nem kikerülhető, az életünk szerves része, a gyerekeké ugyanúgy, mint a felnőtteké. 
 

2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „Szelíd szülő szalont” tartunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashatjátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, majd szerda esténként, 19:30-tól a cikk alatti - a DRÓTon, emailben vagy a FACEBOOKon -, általatok feltett kérdésekre, problémákra reagál a pszichológus. Használjuk az Internetet jóra, jöjjön létre párbeszéd, amely szülők és gyermekek közös érdeke lehet.

Ám ebben a világban is a szülőnek kell navigálnia tudni a gyereket, és a szülőnek felelőssége és lehetősége korlátozni, szűrni, megismerni a gyerekek internethasználati szokásait, illetve minél inkább kitolni azt az életkort, amikor bármilyen elektronikus eszközt, pláne okostelefont, tabletet adunk a gyereknek. (Ez nyilván komoly tudatosságot igényel a szülőktől egy olyan világban, ahol egyes termékekkel kifejezetten a bölcsődés és óvódás korosztályt célozzák meg.) 

Mivel nem lehetséges megóvni a gyerekeket az összes nem nekik való tartalomtól, ezért a szülők fő feladata olyan értékeket és eszközöket adni amelyekkel képesek lesznek sikeresen válogatni és helyes ítéleteket hozni. A korlátozott hozzáféréssel, a médiaüzenetek közös feldolgozásával és megértésével, a technológia építő és kreatív felhasználásával segíthetjük, hogy a legtöbb jót hozzák ki az új, digitális korszak adta lehetőségekből. 
 
Chelsea Clinton – aki Steyerrel dolgozik – előszavából megtudjuk, hogy bár Clinton elnök nemegyszer játszott Oregon Trail-t Chelsyvel, az ő családjukban szigorú médiaszabályok voltak, és rendszeresen megbeszélték a látottakat; a könyv hiányossága, hogy a kiadó (Gabo) a fordításon túl nem járt utána, a magyarországi adatoknak, cégeknek, szabályoknak. 
 
Az első részben, 130 oldalon, az internetezés hatásait, veszélyeit és hasznát fejti ki a szerző, gyakori kitekintéssel a saját családjában tapasztaltakra, illetve sokat hivatkozik személyes és szakmai kapcsolatira a „szilícium-völgyi cégóriások” vezetőivel, ami nagyban emeli a könyv hitelét. 
 
A K.A.P. rövidítés az azonosított veszélyek kezdőbetűiből áll össze. 
 
Kapcsolatok: 
 
egyre több monitor előtt töltött idő, a különböző üzenet-jelző hangok figyelemelterelő hatása, negatívan befolyásolják az emberi kapcsolatainkat, 
 
zavart kelt a tartós és osztatlan figyelmi-képességeinkben, rontja a nem-verbális kommunikációs, érzelmi jelek olvasásának képességét; a közösségi oldalakon meggondolatlan és vissza nem vonható, kapcsolatokat mérgező minősítéseket adhatunk és kaphatunk. 
 
Addikció, figyelemzavar: 
 
a digitális média gyorsasága, intenzitása, a hatékonyság megélése igen addiktív. 
 
(sok profi játék-fejlesztő kifejezetten beépít addiktív elemeket) Minél korábbi életkorban és minél több időt tölt el a gyerek, vagy a fiatal az elektronikus felületekkel, annál valószínűbben veszélyeztetett a függőséggel szemben. A gyerekeknek nincs beépítve a stop gomb, ha a szülő nem szabályozza, a gyerekek órákat, napokat, éjszakákat játszanának/játszanak át. 
A kutatók a figyelemzavar tünetegyüttes megtízszereződősét is a digitális korszak számlájára írják. A szimultán több felületen való munka, - sok megnyitott oldal, csevegő ablakok, közösségi oldalak – látszólag hatékony, figyelmünk ide-oda cikázó, de valójában az összteljesítményünk csökken, az agyunk fokozottan kifárad, letompul. 
 
Privát szféra: 
 
a személyes életrészek, az intimitás normáinak drasztikus változása kiemelt jelentőségű 
 
Steyer szerint. Az utóbb kínossá váló megosztások, a szexüzenetek, a lájkokban mért önbecsülés jelenségei személyiség torzító hatásúak; a felhasználó engedélyét nem kérő helymeghatározó alkalmazások, az online tevékenység alapján célzott reklámok pedig mind visszaélnek az elavult szabályozással, amelyik a gyerekek privát szférához való jogát tárgyalják. 
 
Szülőként nem hagynánk, hogy az öt vagy hatévesünk kisétáljon az ajtón az engedélyünk nélkül és anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogy hová megy és meddig marad. Ugyanez az éberség szükséges, hogy a gyerekünket biztonságban tudjuk a digitális környezetben.” (Steyer)
 
A második részben, 100 oldalon, „Nevelés 2.0” címmel születéstől 15 éves korig, hét korcsoportra bontva részletesen végigveszi, hogy mi való és nem-való egy olyan idős gyereknek, és hogy mire figyeljen a szülő, milyen elvekhez tartsa magát. 
 
Steyer többször ismétlődő, legfontosabb tanácsai:
 
  • A szülő legyen példakép; rendszeresen tartson médiaszünetet, figyeljen a gyerekre, ha vele van;
  • Meghatározott és következetesen betartott képernyő-idő: mennyi időt tölthet a gyerek bármilyen képernyő (tv, monitor) előtt: 2 év alatt lehetőleg semennyit, óvodás, kisiskolás korban maximum egy órát, és később is is limitált időt;
  • Saját szobájában ne legyen semmilyen digitális eszköz, játék; 
  • A mobileszköz, tablet, laptop nem játék; csak engedéllyel, kivételes esetben kapja meg a gyerek; 
  • A szülő nézze, tudja mit csinál, mivel játszik, kivel beszélget a gyerek; 
  • A szülő szelektáljon: előre nézze meg azt a dvd-t, játékot, amit a gyereknek megenged, mert sok bizonyos korosztályosnak ajánlott termék valójában kifejezetten erőszakos, és/vagy reklámokat tartalmaz
 
Steyer szerint középiskolás kor előtt nem tanácsos okostelefont adni a gyerekeknek, 
 
mert a kontrollálhatatlan digitális világhoz szükséges érzelmi érettséget, önreflexiós- és ítélőképességet, kritikus gondolkodást ekkor érik el a gyerekek. 
 
A lényeg egyszerű: tudnunk kell, mi történik gyerekeink digitális világában, beszélnünk kell velük arról, amit látnak és tapasztalnak és meg kell tanítanunk őket arra, hogy kritikusan kezeljék a látottakat. Korlátoznunk kell hozzáférésüket bizonyos médiához és technológiához kicsi koruktól kezdve, és továbbra is felügyelnünk kell hogyan dolgozzák fel az üzeneteket és képeket miközben egyre függetlenebbek lesznek.” (Steyer)
Kabai Piroska
pszichológus 
 

Szelíd Szülő Szeminárium: Gyereknevelést segítő kommunikációs és empátiás készségfejlesztés öt ülésben 2-10 éves gyerekek szüleinek. Készülj a nyárra gyereknevelési praktikákkal, hogy örömteli legyen a szabadság! Részletek itt: Szelíd Szülő Szeminárium


A megértettség és elfogadottság gyógyít, megnyugtat, összeköt azzal, aki megért és összeköt önmagammal, hogy jogom van így érezni. A megértettség a létezésem és az önbecsülésem alapja is. – 2016. április 6-tól, hét héten át interaktív „SZELÍD SZÜLŐ SZALONt” tartunk a DRÓTon. Kabai Piroska pszichológus egy-egy írását olvashatjátok lapunkon különböző, gyermeknevelésről szóló könyvekről, majd szerda esténként, 19:30-tól a cikk alatti, általatok a hozzászólásokban feltett kérdésekre, problémákra reagál a pszichológus. Használjuk az Internetet tudatosan jóra, jöjjön létre párbeszéd, amely szülők és gyermekek közös érdeke lehet. - Szülők és gyermekek – eltérő szükségletek… / SZELÍD SZÜLŐ SZALON 1.

A jó büntetés nem erőszakos, nem korlátozó, nem kényszerítő. Hajtóereje nem a szülő dühe, hanem a gyerek segítésének az igénye, hogy jól jöhessen ki a helyzetből. - Egy német pedagógus és többszörös anya, Elizabeth Plattner A nevelés mindennapi művészete című műve a második a gyermeknevelési könyveket bemutató sorozatomban a Dróton. Bizalomból bizalom + TESZT / SZELÍD SZÜLŐ SZALON 2. 

Mi az az értő figyelem? Milyen a vereségmentes módszer? Hogyan legyen a gyerekeknek egészséges önbizalma és magas érzelmi intelligenciája? Thomas Gordon alapműve a harmadik gyereknevelési szakkönyv, amelyet a DRÓTon Kabai Piroska pszichológus bemutat.  Az elfogadás nyelve / SZELÍD SZÜLŐ SZALON 3.
 

A HOZZÁSZÓLÁSOK KÖZÉ ÍRJÁTOK BE KÉRDÉSEITEKET, FELVETÉSEITEKET NAPKÖZBEN. ESTE MINDEGYIKRE VÁLASZOLUNK:

 
  • Internet
  • digitalitás
  • számítógép
  • Szelíd Szülő Szalon
  • Kabai Piroska
  • pszichológia
  • szülő
  • gyermek
  • gyermeknevelés
  • Élet