Címlapos Friss

Ölni fogtok?

Megírtam, hogy utálni fogtok és utáltatok. Megírtam, hogy gyűlölni fogtok és gyűlöltetek. Most pedig megkérdezem, hogy mindezek után majd ölni is fogtok? Remélem, hogy nem.

 
Ahogy reméltem, hogy nem fogtok utálni és nem fogtok gyűlölni, mindhiába. Vagy talán mégse mindhiába, mert van néhány ember még, akiknek volt gyerekszobája, akikben megnő az értelem, akik pontosan tudják, hogy európainak lenni, magyarnak lenni, nem mások ellenében kell és lehet, hanem valami mellett.
Mi az a valami? Mit jelent európainak lenni? Mit jelent magyarnak lenni?
Bár százszor és ezerszer elmondták már, költőink és íróink,
 
mégis minden időben újra és újra, mindenkinek magának kell meghatároznia, döntenie, felépítenie és alakítania identitását, mely az énképének meghatározó része.
 

KAPCSOLÓDÓK

Szerénytelen javaslat

Hat éve hogy útjára indult gyorsjáratú naszádunk, a Rendszer, aminek már az elnevezése is tökéletes hazugság. - Petneházi Gábor írása.


Bárhogy is alakul, akárhogyan is történnek majd a dolgok, szeretném tisztelettel megkérdezni mindenkitől, hogy akkor most már gyűlölni fogtok? Mindent és mindenkit? Ugye nem. Gyűlölni fogtok?


 

Van itt ez a „bevándorlás” kérdés. Ilyen-olyan konzultáció, Európai Unió, média. Mindenki sápítozik. De, ha kimondom, hogy kinek van igaza, akkor utálni fogtok. Igen, Orbán Viktornak van igaza. Vagy mégse? - Utálni fogtok

 

De vajon kőbe van-e vésve az identitás, ha már egyszer ennyire változó, hogy bár van valami közös metszete annak, hogy mit értünk az alatt, hogy „európai” és van valami közös metszet abban is, hogy mit értünk az alatt, hogy „magyar”, mégis te is mást gondolsz európainak és magyarnak és ő is mást. Éppen ezért fontosak a metszetek, azok a pontok, vékonyka mezsgyék, ahol értelmezési horizontjaink találkozhatnak. Mert, bár sokan és sokfélék vagyunk, sok mindent gondolunk, akár ugyanarról, mégis bizonyos dolgokban megegyezhetünk. Elhatározás kérdése, hogy a megértésre vagy a meg-nem-értésre törekszünk egy-egy dialógus vagy vita során. Sokszor elég csupán az egyik fél elhatározása, de nem árt, ha mindketten arra törekszünk, hogy megértsük egymást.

Én most nagyon szeretném, hogy mindenki jól megértse, amit írok. Ezért volt ez a felvezető.
 
Magyarnak lenni, annyi, mint magyarul beszélni, magyarul gondolkodni.
 
Lehetsz magyar attól még, hogy kun, jász, sváb, zsidó, cigány, szerb, bunyevác, ruszin – és sorolhatnám – bármilyen származású vagy. Sőt, ha jól megnézzük a magyar történelmet, telis-tele vagyunk sokféle népséggel, hiába, a magyar soha nem volt homogén nép. Identitások és népek erdejében élünk. Magyar vagy, mert el tudod olvasni ezt a szöveget, és magyar vagy, mert van esélyed rá, hogyha akarod megértsd, amit ez a szöveg neked mondani akar.
És ebből nagyon sok minden fakad.
Az igazi hazafiság éppen ennek a sokféle magyarságnak a megértése, kulturális sokszínűségének értékelése, nem pedig a kizárás és bezárulás egy kreált és képzelt magyar identitásba, amely önáltató hazugságok és politikusi áltatások halovány szövétnekeként takarja el előlünk a tisztánlátás kósza reményét is.
 
Nem értheti meg a magyar történelmet, irodalmat az, aki nem tudja és érti, hogy a magyarság mindig és minden időben (Szent Istvántól Deákon át napjainkig) sokféle volt, különös módon befogadó és éppen ezért volt vonzó magyarul beszélni, írni, magyarrá lenni.
 
Nincs jobb példám rá, mint Lőw Immánuel, szegedi rabbi és az asszimilálódni akaró magyar zsidóság, mely történeteknek végül oly keserű vége lett. De az, ami miatt a Lőw-család úgy döntött, hogy magyarul is írnak, beszélnek, hogy ők magyar zsidóvá, zsidó magyarokká lesznek, még a háború és a szörnyűségek sem homályosíthatják el. Ahogy nem homályosíthatják el Széchényi vagy Arany magyarságát és nagyságát sem az utánuk történtek. Ahogy semmit sem vesz el Könyves Kálmán vagy Mátyás király nagyságából, hogy mi minden történt utánuk.
 
Itt voltak komoly kísérletek arra nézvést, hogy a magyar egy olyan nép legyen, amelyhez tartozni nem csak dicsőség, de kötelesség is.
 
Kötelesség arra nézvést, hogy mi is jobbak, okosabbak, értelmesebbek legyünk önmagunknál akár. Olyan nagyszerű magyar emberek jártak a Földön előttünk, mint Szent-Györgyi Albert vagy Bartók Béla, Weöres Sándor vagy Hamvas Béla, akik példaképek lehetnek előttünk, de az ő jó példájuk nem ment fel minket az alól, hogy nekünk is dolgunk van itt. Soha, semmilyen időben nem úszhatjuk meg azt a felelősséget, amit ők, és még sok-sok más valóban nagy magyar ember emléke ró ránk. És
 
ez az örökség nem azt mondja, hogy félj, gyűlölj, utálj és végül ölj. Hanem azt, hogy „hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl”!
 
Európainak lenni pedig annyi, hogy tudjuk, nem vagyunk egyedül mi magyarok Ázsia ezen kis félszigetén, melyet Európának becézünk. Tudjuk, hogy sokféle nyelvű és szokású népek élnek itt velünk együtt, és mindig az a boldog élet, amikor az ember jó szomszédságra, barátságra törekszik, nem pedig, amikor ellenségeskedésre, háborúra.
Mi, magyarok, Európában (és a világban) csak úgy nyerhetünk, hogy egyszerre élünk ésszel és szívvel.
 
Ha emberek segítséget kérnek – és van rá lehetőségünk –, akkor segítünk.
 
Véget vetünk a félelem, a gyűlölet, az utálkozás, és végső soron az öldöklés kulturálatlanságának, és elkezdünk hatni, alkotni, gyarapítani.
Ha választhatsz, hogy fegyver akarsz-e egy gyilkos kezében lenni, vagy lehetőség, segítség egy másik ember életében, akkor te hogy döntenél?
Ne legyél eszköz egy őrült játszmában.

Hallgass a lelkiismeretedre, legyél magyar.

 


KAPCSOLÓDÓ

A DRÓT "Tudta?" jeligéjű, egyhetes egymondatíró pályázatára több száz olvasónk küldött egy-egy mondatot. Mi kiválasztottunk a legjobb huszonötöt. És most megkérünk titeket, hogy segítsetek. Válasszuk ki a legjobb hármat, amit elküldünk az illetékeseknek. Hozzászólásotokban vagy üzenetben jelezzétek, hogy melyik hármat találjátok a legjobbnak. Itt van legjobb 25 TUDTA?-plakát!!!


 

Menekültkérdés a DRÓTon

Az első pillanattól próbáltunk a menekültek ügyéhez kissé talán máshogyan, másképpen állni a DRÓTon. A teljes összeállítást itt találhatjátok, benne José Mujica, Warshan Shire, Jónás Vera, Kiss Judit Ágnes, Fekete J. József, Tóbiás Krisztián, Kovács Gergely, Petneházi Gábor, Weiner Sennyey Tibor, a Szociális Szakmai Szövetség és a Migration Aid véleményét az eseményekről épp úgy megtaláljátok, mint a tüntetésekről készült fotókat, vagy a szegedi nagyállomáson készült INTROblog videót. Az összeállítás hatására főszerkesztőnket három alkalommal televíziós vitára hívták a tévébe, ezeket a vitákat is linkeljük.


Magyar diákok helyeztek ki táblákat a külügyminiszter dániai előadása előtt, majd egyikük egy kérdést tett fel a menekült kérdéssel és a stadionokkal kapcsolatban, amit a közönség meg is tapsolt, de érdemi válasz nem érkezett rá. Az ügynek nagy sajtóvisszhangja lett. Egészen véletlenül a kérdést feltevő Demény Ferenccel alig egy hónapja készítettünk beszélgetést a Dániában induló start up vállalkozásával kapcsolatban. Az esettel kapcsolatban most újra megkerestük és egy rövid interjúban kiderítettük mi is történt pontosan. - Mi tudjuk ki tette fel a legjobb kérdést a külügyminiszternek Koppenhágában


 

Orbán Viktor évértékelő beszédében tényleg párhuzamot vont Rákosi Mátyás és saját maga között? Mit mutat az a fránya filológia? Mire használják fel a menekülteket? Mi a nagy büdös helyzet a magyar sajtóval? Televíziós vitára hívták főszerkesztőnket, szerkesztőnk Petneházi Gábor DRÓTon megjelent Csak szervezés kérdése? - Idegengyűlölet Németországban című cikke kapcsán, az inkriminált cikket és a (később megvágott!) vitát itt olvashatjátok és nézhetitek meg. Kis magyar pornófilológia


A menekültkérdés immár az egyik legégetőbb problémává vált az európai politikában, amelynek megoldását illetően a magyar és német vezetés gyökeresen ellentétes álláspontot képvisel. Egyre többet hallani azt is a magyar médiában (persze leginkább kormányközeli forrásokból), hogy a közhangulat élesen megfordult Németországon belül is, a kancellár-asszony népszerűsége a béka alfele felé tendál, miközben az „egyre erőszakosabb migránsok” jelenléte is mind több derék német polgárnak szúrja a szemét, akik legszívesebben magyar mintára kerítést húznának a bajor-osztrák határra. De vajon tényleg így van mindez? Petneházi Gábor Bezzegországi tudósítónk szubjektív összefoglalója. - Csak szervezés kérdése? Idegengyűlölet Németországban


„...ha falakat húzunk fel magunk körül nem csak a külvilágot zárjuk ki, de onnan mi se fogunk nagyon kilátni..." - írta Jónás Vera énekesnő a minap. A DRÓTon most megnézhetitek a videót, arról, hogy a magyar könnyűzenei élet aranyhangú és szívű énekesnője miről beszélget és hogyan tölt el egy napot egy iráni menekült lánnyal.


Akinek van füle a hallásra, bizonyára tudja, mi a helyzet Magyarországon a menekültekkel kapcsolatban, és nyilván megvan a saját véleménye a politikusokról, a rendőrökről, a menekültekről, az önkéntesekről, kinek-kinek a motivációjáról. Amennyiben egy kicsit félrerakjuk a félelmet, prekoncepciókat, ami sokakat elfoghat a 'menekült' vagy 'migráns' esetleg a 'határzár' vagy a 'kényszerintézkedések' szavak hallatán, akkor közben megfigyelhetjük, mit csinál egy olyan ember, akinek van tekintélye, hatalma, lehetősége és embersége. Még ha nem is Európában van az az ember. A volt uruguayi elnök, José Mujica hozzállásáról olvashattok a DRÓTonMit tenne a világ legalázatosabb elnöke a menekültekkel?


„senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” - Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és fordításban magyarul is elolvashatjátok Warsan Shire: Otthon 


Bárhogy is alakul, akárhogyan is történnek majd a dolgok, szeretném tisztelettel megkérdezni mindenkitől, hogy akkor most már gyűlölni fogtok? Mindent és mindenkit? Ugye nem. Gyűlölni fogtok?


„...a gyűlöletnek, uszításnak semmilyen érdemi haszna nem képzelhető el – a kára viszont pusztító!" - írja állásfoglalásában a Szociális Szakmai Szövetség, amit most teljes egészében közlünk, remélve, hogy minél több emberhez eljut. - A 3SZ állásfoglalása a menekült-kérdésről és a kialakult válságról


Nem akarom megmondani, ki magyar és ki nem, ki szereti és ki árulja a hazát. - Kiss Judit Ágnes költőnő írását lehet vitatni, lehet továbbadni, de kihagyni nem. Nemzeti érzelmű vagyok

Tényleg több a náci Bezzegországban? Hogyan látják az ottani emberek a menekült-problémát? Helyszíni tudósítónk szubjektív összefoglalója. - Csak szervezés kérdése – menekültek Németországban 

A MIGRATION AID menekülteket segítő csoport 2015. szeptember 2-ra tüntetést szervezett Budapesten, a Parlament T/5983 sz. törvénytervezete ellen. Ott jártunk. Fotógaléria. - Not in my name - Tüntetés - Fotógaléria

„...el tudom képzelni, hogy az első szembejövő dühösen hazaküld: nem Magyarországra, hanem a vasfüggöny mögé" - Végül eldöntötték, hogy „4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra". Három kérdést intéztünk ismert és számunkra nem véletlenül fotnos vajdasági magyar alkotókhoz. A neves kritikus, esszéista Fekete J. József, és a költő, szerkesztő Tóbiás Krisztián válaszait közöljük most a DRÓTon. - Második vasfüggöny? - Vajdaságiak a déli határzárról

A Betyársereg mintegy harminc tagja hétfőn felvonult a szegedi pályaudvar előtt kialakított, menekülteket segítő állomásnál. Azt mondták, éppen arra jártak. - NACIk a placcon

Mi is történik valójában a szegedi pályaudvaron, avagy hogyan segítenek a szegedi civilek a városukba érkező migránsokon? - Más mondja a magáét, mi meg osztjuk a vizet - VIDEÓ SZEGEDRŐL

Nyíltan uszító agitációs propaganda? Szemben a háttérhatalommal? Exkluzív interjú a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökvezérigazgató miniszterelnökjelöltjével, Kovács Gergellyel. És persze kiderül, hogy kik állnak az Apa zenél fedőnevű botrányzenekar mögött. Leleplező videóriport a DRÓTon! Tádááá!!! - PLAKÁTHÁBORÚ - videó

Van itt ez a „bevándorlás” kérdés. Ilyen-olyan konzultáció, Európai Unió, média. Mindenki sápítozik. De, ha kimondom, hogy kinek van igaza, akkor utálni fogtok. Igen, Orbán Viktornak van igaza. Vagy mégse? - Weiner Sennyey Tibor: Utálni fogtok


 
Téma: Balkáni háborút vizionál a német kancellár. Angela Merkel német kancellár szerint katonai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Németország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülthullámot.; Valóban veszélyben a kultúra, az ehhez kapcsolódó állami támogatások? Miért támadják többen a Magyar Művészeti Akadémiát? Vendég: Weiner Sennyey Tibor költő, író, a DRÓT főszerkesztője és Ungváry Zsolt író, újságíró.  
 
Téma: Újabb kampányt indít a betelepítési kvóta ellen a Fidesz. A Védjük meg az országot! szlogennel online és print sajtóhirdetések, valamint közterületi reklámok ösztönzik majd az embereket. Továbbá: a Magyar Művészeti Akadémia is dönthet a kulturális alapról. Vendég: Bándy Péter, a Magyar Demokrata vezető szerkesztője és Weiner Sennyey Tibor, a DRÓT főszerkesztője, költő, író. 
 
Téma: Továbbgondolt Otthonteremtési Kedvezmény, azaz, jönnek a CSOK-osok! Mire jó a kétszer tízmillió? Továbbá: szilveszteri tapogatózás, az európai tájakon - egy nagyjából ezerfős, vélhetően arab társaság tagjai erőszakoskodtak nőkkel, valamint zsebeltek a Köln belvárosában. Vendég: Balog Ákos Gergely, a mandiner.hu főszerkesztője és Weiner Sennyey Tibor író, költő.
 
 
  • magyar
  • Európa
  • menekültkérdés
  • népszavazás
  • Társadalom