Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. - Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok.

 
Völgyi Tóth Zsuzsa 
Rabóczky Judit A királynő című szobráról
 
 
Többen tudják úgy, mint ahogyan másképp, hogy Lükdamisz, Halikarnosz királya fiúgyermek nélkül maradt. Így Artemiszia, a lánya mindent megtanult, értett a hadászathoz, a hajónavigáláshoz, a fegyverekhez, a hangszerekhez. Stratégiához és spekulációhoz. Mígnem egyszer hajósai egy lakóniai tisztet húztak ki a tengerből a királynő vezérhajójára. Artemiszia el akarta ereszteni, menjen isten hírével, mivel Poszeidón papnője kegyet gyakorolhatott a vízből kimentett embereken. A tiszt viszont hálájának jeléül leköpte, ráadásul azt mondta, inkább meghal, mintsem egy ilyen boszorka kímélje meg. Erre
 
a királynő kifeszíttette a hajó orrára, átvágta a torkát, és hagyta áldozatul a vérét tengerbe spriccelni.
 
Hogy évszázadokkal később – de még mindig csak a középkorban – a mi magyar királynőnknek, Máriának kellett-e kegyetlenkednie ahhoz, hogy hajósait és kegyelt kalózait meggyőzze arról, apja nem hiába „fiúsította” még életében, arról nem tudunk. És bár nemet nem váltott, acéldrót-szövevényét, acélos férfiasságát pajzsként viselte. Abban a korban tette ezt, amikor még szó sem volt vizionálásban a királynő-jelenségről, így szimplán rex-nek nevezték. És hogy az otthoni fészekben erősen reménykedve várta-e férjét, mint a maga köré magas-szöges dróthálót szőni igyekvő Penelopé... várta-e esetleg, mint Orlando a hajóskapitányt, akiről maga sem tudta, hogy fiú-e vagy lány, arról nem ejtenek szót se a krónikák. S akkor hol vannak még a női emancipáció kezdetei… 
De ugorjuk az időben, akár Virginia Woolf hőse. Könnyedén átlépve a hosszú és megviselő századokon.
Ilyen légiesen, ellenére ennek kétlábon sétálva a közeli Király utcában, így teleportálta magát ide Rabóczky Judit Királynője. Aki már ugyan nem az a zsenge, népe színe elé mégis csak egyszer járult életében mindössze. Alkotója árnyékban, háttérben tartotta eddig, hogy megtanuljon mindent, amit a Királynőnek tudnia kell. Vagyis férfinak is lenni, nőként. Huszonegyedik század ide vagy oda, súlyos feladat ez ma is, tudja ő, hisz mestere százszor elmondta neki.
Mestere a tükre, Rabóczky Judit maga, 
 
a szobor pedig a művész önnön királytükre. 
 
Azért alkotta meg, hogy lássa benne önmaga jó példáját, mint a régi királyok. Hogy lássa, hogyan kell kiállni a nép elé, a publikum elé, önöknek hogyan mutassa meg magát a művész. A tükör az önkiürítés szimbóluma, az okosságé, a tisztaságé, a hiúságé is, viszont a középkorban a hívságból megtért szentek attribútuma volt úgyszintén. Nem titkolt a művész vallásos gondolatrendszere. Ikonjai, apostoli idézetei ismertek.
Hát így. Kisterpeszben, kissé előretolt csípővel, mellén összefont karral. Nem álomhercegnősen, nem királylányosan, nem tündériesen (bár hozzáteszem, a tündéreket régen hímnemű lényekként tartották számon). Így. Ha nem is férfiasan, de fiúsan. Francois Ozon nyitott gondolatiságát tükrözőn összetartva jint és jangot, animust és animát. A Királynő ugyanis Kecskeméten született a művész azon periódusában, mikor a jungi archetípusok foglalkoztatták erősen. Meg hát izgatták az önmagáról alkotott gondolatok ugyancsak. 
 
A férfi és a nő, a sok kérdés, ami eköré fonódik. Mint az a drót az alak köré, amely véd, de el is szigetel. 
 

RABÓCZKY JUDIT a DRÓTon

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól.

A pesti gettó emlékezete címmel szabadtéri kiállítás nyílt Pesten. A képek és dokumentumok a fővárosi zsidóság erzsébetvárosi végnapjairól szólnak. A tárlat középső terében kortárs képzőművészek refrektálnak a kiállítás témájára. A megnyitón jártunk, videónkban megszólal Szabó Noémi - művészettörténész, Dombi Gábor - a kiállítás szakmai projektvezetője, és Rabóczky Judit - szobrászművész. A pesti gettó emlékezete - VIDEÓ

Rabóczky a levegőt mint közeget komponálja be, teszi szoborrá itt. Felidézi ez az anyagszövet ismert alkotásait: a rőzsét, az erdőt. A kertemet. Orlando tölgyfáját. Azt a rőzsét, amelynek halmain Dido (kinek apja éppen Pygmalion volt) égette el önmagát szerelmi bánatában egykor. Már csak a távolodó tengerről tekintett vissza fájdalmasan a szép hajóskapitány, Aeneas. Aki kis megjegyzésként még: Szabó Magda szerint: azért menekült el a szerelmes királynőtől, mert valójában nő volt. Azaz Creusa, a trójai királylány, aki végül királynő lesz, nemetváltó rex romanorum.

Ezzel elérkeztünk a történet végére, hogy átadjam önöknek a műélvezet egyénre mért és szabott lehetőségét. Hogy nézzék, közelről csodálják a Királynőt, aki nem férfi. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. 
Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király.
 
(Fotók: Hamarits Zsolt, Szigeti Gábor Csongor és Varga László - via Facebook)
 

/Elhangzott 2016. május 10-én a budapesti Fészek Klubban. A kiállítás megtekinthető június 3-ig. Részletek a DRÓTon itt./ 

 


KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! Az értő szellem derűje - Szarka Fedor Guido győri kiállításáról

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben - VIDEÓ

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1. 

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. -  Az elszabadult vasgyerekekről

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. - A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

 

  • Rabóczky Judit
  • Völgyi Tóth Zsuzsa
  • szobrászat
  • megnyitó
  • szobor
  • képzőművészet
  • Fészek
  • Művészet