Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

Szex, halál és Coelho Budapesten

Sokan felteszik a kérdést, mi a titka közelmúltban 67. születésnapját ünneplő brazil szerző sikerének? Szabó Tibor Benjámin és Almási Kitti mutatta be az Athenaeum Kiadó új könyvét.

 
Megújuló arculat, újdonságok és a legfrissebb Coelho könyv – ezek voltak az Athenaeum Kiadó első őszi rendezvényének témái. Megtudtuk azt is, hogy az olvasókkal állandó kapcsolatot szeretnének építeni, ezért minden hónapban lesz Athenaeum Klub. Ezután került sor Paulo Coelho Házasságtörés című könyvének bemutatójára. 
 
Sokan felteszik a kérdést, mi a titka közelmúltban 67. születésnapját ünneplő brazil szerző sikerének? Merthogy tömegeket érint meg, könyvei Magyarországon több, mint egymillió példányban fogytak el. Miért? Talán mert „közérthetően” ír, és közben életünk nagy mozgatórugóit szidolozza? Korunk egyik legnagyobb gondolkodóját, Umberto Ecot idézte Szabó Tibor Benjámin szerkesztő, szerinte két dolog érdekli az embereket: 
 
a szex és az hogy mi lesz a halál után. 
 
Szabó Tibor Benjámin a könyvbemutatón
 
 
Az Athenaeum Kiadó, a Líra Könyv Zrt bestseller kiadója szex témakörben elől jár, és palettájukról a spirituálitás sem hiányzik. Ők adják ki Coelho műveit, jelen kötet a sorban a tizenötödik. 
 
A „mester” pályája ezennel fordulóponthoz ért: eddig spirituális tudását, felismeréseit, boldogságfilozófiáját osztotta meg, most pedig visszatér a Veronika, és a Tizenegy perc típusú alkotásokhoz; neki magának is vannak kérdései saját történetével kapcsolatban, az olvasóval együtt keres válaszokat egy hétköznapi élethelyzetre. „A felforgató erejű mű minden kétséget kizáróan Paulo Coelho legfontosabb könyve...” – ígérik a sajtóanyagban: az ezo-guru ezúttal nem morális téziseket vizsgál, nem kinyilatkoztat, helyette elmesél egy megrendítő sorsot, és bár 
 
nem ad mindenre választ, 
 
de hozzásegíti az olvasót, hogy feltegye magának a legfontosabb kérdéseket. Coelho maga meséli el (a vele készült intejú az Új Könyvpiac szeptemberi számában olvasható), hogy a regény ötlete saját facebookos élményéből született. Oldalát 22 millióan követik, és amikor hasonló témáról posztolt, azt látta, hogy minden nő kommentelő az árulást érezte legerősebbnek ebben a helyzetben. 
 
Almási Kitti
 
 
Kipipálni a boldogságot
 
A könyvbemutató ezután átalakult egy párkapcsolati terapeutával való beszélgetéssé. A meghívott vendég, Almási Kitti klinikai pszichológus a regény apropóján nagyon is megfontolandó dolgokat mondott el Szabó Tibor Benjámin kérdéseire a párkapcsolati krízisekről és a házasságtörés jelenségéről. A kiindulásul szolgáló történet a következő: a regényhős, Linda, harmincas évei elején jár, ideális kapcsolatban él, férje is, ő maga is sikeres, gazdagok, nevelik két szép gyereküket, látszólag minden rendben van, ő mégis rabnak érzi magát. 
 
Hogy mi baja, maga se tudja. 
 
Összefut egy régi osztálytársával, és házasságon kívüli viszonyt kezdeményeznek egymással. A regényben kibomlik ez a nehezen tolerálható szerelem, ám ő a kitöréssel sem tud mit kezdeni és nem lesz tőle boldogabb. (A történet végét ugyan nem árulták el, de aki egy kicsit is ismeri Coelho keresztényi hozzáállását, kitalálhatja, milyen sorsot szánt az asszonynak.) A hűtlenség Almási Kitti praxisában és kollégáinál is gyakran felbukkanó fogalom. Magánpraxisba eleve olyanok járnak, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, ennek ellenére mégis van valami hiány az életükben. Nem a vágyott célba érkezést, hanem a célért való közös küzdelem éveit tartják életük legjobb időszakának. 
 
Kinek nem ismerős a cél elérése utáni depresszió, ami egyfajta üresség érzéssel jár? 
 
Bár rendkívül kellemes, amikor egy vágy beteljesedik, de a folyamat sava borsa mégis az, ahogyan valaki eljut odáig, ahogy erőfeszítést tesz, és közben magát, a másikat megtapasztalja. A cél nagyon szubjektív, egyben csalóka. Mondják, a pénz nem boldogít. Ezzel ugyan sokan vitába szállnának, fogalmazzuk hát egy kicsit másképp: az anyagi jólét kényelmet ad ugyan, és ha ez nincs, sok ütközőpont lehet két ember között, de a tapasztalatok szerint önmagában tényleg nem boldogít. Az ember szereti a biztonságot, a biztos pontokat. Olyan fogódzókat keres, amelyekről elhiszi, hogyha az megvan, kipipálható a boldogság. Létezik egy nagyon erős társadalmi nyomás is, egy hiedelemcsomag arról, hogy mitől lehet boldog valaki.  Ebbe a listába tartozik például az előmenetel, a család; ha valaki nem sikeres a szakmájában vagy harminc felett még nincs párja, az nem lehet boldog. Az önismereti tudatosság hiánya miatt sokan követik ezt az utat, pedig az alapvető hiedelmeket el lehet engedni. Iszonyatos stressz forrás a megfelelési kényszer. Sok vezető pozícióban lévő ember érzi sokkal magányosabbnak magát, amióta vezető. Pedig végig azért küzdött, hogy eljusson odáig. Ez egy csapdahelyzet. Almási Kitti beszélgetőpartnerében ezen a ponton jogos felvetés merült fel: Ideális esetben vizsgaköteles tanfolyamhoz kellene kötni, hogy szerelmesek lehessünk, hogy közben ne csináljunk hülyeségeket? Igen, valahogy így. A pszichológusnő az önismereti programot legszívesebben kötelezővé tenné minimum a középiskolákban. Ugyanis, akinek elmélyül az önismerete, szabadabb lesz, sokkal inkább a saját életét éli. 
 
Boldog, aki azt csinálja, amit valójában szeretne. 
 
Az ilyen emberhez szeretnek kapcsolódni, mert érezni rajta a szabadság ízét. Egy versenyszellemű civilizáció zsarnoksága ellenére, amikor valaki kiszáll ebből a versenyből, felszabadul. A pszichológus elmondta, nagyon látványos pozíciójú embereket segített hozzá ilyen fordulathoz. Bár ez kicsit meseszerűen hangzik, az viszont tény, hogy ezekben az emberekben van egy olyan fajta energia, amitől mások töltődnek, míg egy „versenyző” mindig leszívja környezetét. Elmesélt egy esetet saját pályakezdő éveiből. Egy lakásavatóra hívták meg, és mindenki szuper autókkal jött, ő pedig egy 15 éves Ladával érkezett, de a közcsodálkozás ellenére vállalta, mert nagyon büszke volt rá, hogy végre autóval járhat. 
 
 
Ki az unalmas?
 
Amikor megjelenik egy harmadik fél, az illető saját magát kezdi el unni egy helyzetben. A maga reakcióit, hétköznapjait nem éli meg izgalmasnak – magyarázta a pszichológus. Ilyenkor az illető projektál, könnyebben keresi kívül a bajt, mint belül. Az új partner pedig, rá csodálkozik, rettentő izgalmasnak látja, tehát megnyugodhat, vele semmi baj nincs. Azt viszont nem veszi észre, hogy pusztán az újdonságélmény miatt lett izgalmas. Egyértelmű, hogy a régi kapcsolat megkophat, – egy kéthónapos kapcsolatot soha ne hasonlítsunk össze egy húszévessel! Tény, hogy a félrelépős helyzetekben úgy 80-86 százalékban nem maradnak azzal, aki miatt kiléptek a kapcsolatból. Talán furcsa, de rengetegen gondolkodnak el visszamenőleg azon, hogy nem volt annyira rossz a régi. Ha valaki azt várja, hogy egy következő kapcsolat jó legyen, ahhoz minimum valami nagyon komoly belső munkát kell elvégeznie, ezt könnyebb szakemberrel, aki tükröt tart neki. (Gondoljuk csak el, mennyivel szívesebben vásárolnak az emberek abban a butikban, ahol a tükörben jobban néznek ki, de az önismeret teljesebb lesz a sokféle tükörtől…) Az udvarlós pasik, a nagydumások, azért érnek célba egy idő után még akkor is, ha csúnyák, buták, mert a nők egyszerűen azt szeretik hallgatni, hogy nagyon klasszak és ezáltal izgalmasnak tudják megélni magukat. A szexet is beleértve. Sokan azért lépnek félre, mert miközben a rutinos házasság aszexuálissá válik, őket szexuálisan vonzónak tartja a harmadik.
 
 
 
Párhuzamos világok
 
A regényében központi pillanat, amikor Lindának döntenie kell: a régit próbálja megjavítani, vagy az újat választja. Megelőzi ezt egy olyan szakasz, amikor párhuzamos világokat próbálnak fenntartani. Realitás, hogy elég sok „hajóskapitány” és „hajóskapitánynő” van Magyarországon is, (akinek „minden kikötőben” van egy kapcsolata) sokan élnek a lehetőséggel, különböző helyeken különböző szerepeiket élik meg. Azonban ha ezeket a különbözőfajtaságainkat lehasítjuk, belső diszharmóniát okoz. Az átállásokat az ember hosszútávon úgy éli meg, hogy a végén már sehol sincsen otthon. Semmi kétség, szétesik az egész életvezetés, és nem tudja a szétszabdalt élethelyzetekből megélni a harmóniát. A következő kérdés arra vonatkozott, hogy amikor már nem lehet fenntartani a kettős életet. Lehet-e bármilyen irányba terelni a pácienseket? Fals dolog tanácsot adni – vélekedett a pszichológusnő és itt jegyezte meg, milyen rossz döntésekhez vezetnek a felbujtó barátnők, akik tulajdonképpen 
 
csak azért adják azt a tanácsot, mert ők sérültek egy hasonló helyzetben. 
 
A szakember nem tanácsot ad, hanem segíti az illetőt, vezeti egy úton, megvizsgáltat vele minden nézőpontot, minden lehetőséget. A háromszög helyzetben például először meg kell nézni a meglévő kapcsolatot. Akkor lehet jó szívvel kilépni belőle, ha minden oldalról megvizsgálva, megpróbálva eljut odáig valaki, hogy nem éri meg együtt maradni – és nem a harmadik miatt –, akkor el lehet kezdeni egy új életet. Fájdalmas döntés, de csak a gyerekek miatt nem éri meg maradni. A másik esetben pozitív példa, hogy a rövidebb időszakra szóló egyszeri fellobbanások után sokszor megérzi a félrelépő, hogy elveszítheti a házastársát. A házasságtörés ugyanis olyan élményt hozhat elő, amire nem is számított, merthogy ő nem úgy ment bele abba a kalandba, hogy megkockáztatja a családja szétesését. Irtózatos rémülettel jár, amikor ez a lehetőség fölmerül, arra döbben rá, hogy mennyire értékes a házastárs. Ilyenkor egy jóval fejlettebb szinten folytathatják a kapcsolatukat. 
 
A tanulságos beszélgetés után a rendezvény második felében, italokat és finom szendvics falatkákat (tapasokat) szolgáltak fel. A harapnivalók stílszerű neveiből néhány: Perzselő Szenvedély, Tiltott Szerelem, Latin Bűnbeesés. 
 
Fotók: Valuska Gábor

 

  • Paulo Coelho
  • Athenaeum
  • Szabó Tibor Benjamin
  • Élet