Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Tillmann J. A.: Hamvas és a lápvilág

Hamvas még nem Evola, mint ahogy a lápvilág sem az ő sara.  - Tillmann J. A. írása a DRÓT főszerkesztője és a Magyar Hüperión között kialakult vita kapcsán.

 
 

Weiner Sennyey Tibor:

Az irodalom nem háború, hanem művészet - válasz a Magyar Hüperiónban megjelent levélre

Lehet mégis többről van itt szó, mint Hamvas Béla életművének értelmezéséről. Azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy itt vajon nem a XXI. századi magyar szellemiségről van szó? Nem arról van-e szó, hogy elkövetjük-e hamarosan ugyanazokat a hibákat, melyeket kevesebb derűvel megáldott elődeink? Nem arról van-e szó, hogy még súlyosabb jövő előtt állunk, mint gondoltuk?

A különböző Wikipédiákon járva érdekes jelenséggel lehet találkozni, legalábbis az általam ismert nyelvű változatok tekintetében: az angol, német szócikkek tárgyszerű, szikár és általános érvényű definícióihoz képest a magyar meghatározások gyakran ködös gomolygással kezdődnek, és a homályosság csak az adatoknál kezd oszlani, mégiscsak tényekről lévén szó.

Ebben mintegy a hálózati folklór szintjén mutatkozik meg a nyelvhasználat – és még inkább az e nyelven zajló gondolkodás – általános minéműsége. Az elmosódottságban, hozzávetőlegességben és meggondolatlanságban edzett megszokás; a nyelvi, szellemi és mentális ménsztrím.
 
A reflexió és az önreflexió hiányának nagy nemzeti hagyománya. 
 
A következményeket Nádas Péter pontosan diagnosztizálta: „a magyar nyelvnek nincs önálló és szisztematikus fogalmi reflektivitása, amelyet minden magyar a saját individuális szintjén birtokolna, az a következménye, hogy magyarul mindenkinek, minden egyes beszélgetésben minden téma megvitatását úgy kell elölről elkezdenie, mintha magyar nyelven még soha senki nem beszélt volna meg semmit senkivel. (…) Nagy kultúrákban (…) ez nem így van. Vannak kidolgozott, biztos struktúrák, amelyeket mindenki úgy használ, mint a kést és a villát.” (A reflexivitásról)
Amiből persze nem következik, hogy mindenkinek Kanttal kellene kezdenie vagy végeznie a napját, de még az sem, hogy feltétlenül elemi iskolában oktassák. Bár néminemű filozófiai képzés, nem(csak) középiskolás fokon, nem lenne a népesség ártalmára. Amíg azonban
 
a kulturális kánon olyan amilyen, és élén olyan irodalmi almárok állnak, akiknek korszakos kvalitásait végtelen vidéki voltuk mellett még a személyiségzavaraik is súlyosbítják. (Bővebben: Psychiatria Hungarica 2012/3
 
A magyar filozófiát a szakmai szcénákon kívül, a szélesebb közönség körében Hamvas Béla jeleníti meg; építészek körében nem kevésbé népszerű, mint az irodalmárok között. Jóllehet a gondolkodás elmélyítésében, a nemzeti ködösség eloszlatásában nem kifejezetten jeleskedett. Filozófiai írásaiban vannak nagy intenzitású szövegrészek, de más műfajú megnyilatkozásaihoz hasonlóan ezek is egy szellemi és nyelvi egyvelegbe vesznek bele, ami a koherenciának éppúgy híján van, mint a követhetőségnek. 
Munkásságát legpontosabban egykori tanítványa, Kotányi Attila1 jellemezte, amikor szélesebb kontextusban helyezte el: Ha valamilyen világnyelven írt volna, ma ő lenne a new age legnagyobb prófétája.2  Kotányi tudta miről beszél; a szakrális színezetben pompázó szivárványos tarkaság éppoly tetszetős és szintetikus, ígéretes és egzotikus, mint amilyen a „Sciencia Sacra”, a „Hagyomány” a „primordiális” kompozíciója. Jóllehet a „Vízöntő korszak” turbóhabtermelő tanítóihoz képest Hamvas tekintélyes tudásanyag birtokában törekedett „szintézisre”. 
Ellentmondásos munkásságát és szellemi alkatát Földényi F. László a 80-as években, népszerűvé válása idején írta le: a prédikátori, iskolamesteri kinyilatkoztatások, az „apodiktikus, ellentmondást nem tűrő kijelentések ugyanis az esetek többségében (…) egy mélyebb tisztázatlanság gyanúját ébresztik fel.3  És a gyanú kétségkívül megalapozottnak bizonyul. 
 
 
Ezért nem egészen esetleges, hogy a jobbszélső lápvilágban kútfőként tekintenek rá, és jócskán merítenek is belőle. (Bár ilyes követői vélhetően mély viszolygással töltenék el.)
 
És ez korántsem pusztán olyan nettó fasiszta szerzők iránti lelkesedése miatt van így, mint amilyen pl. az általa gyakran meghivatkozott Julius Evola. Amikor ugyanis a modernitás elutasításig menő kritikája valamilyen szinkretikus tetszőlegességgel összehordott és mitizált „tradícióval” jár együtt, akkor adva van az első két alapvető kritériuma annak, amit Umberto Eco ősfasizmusnak vagy mindenkori fasizmusnak nevez.4  
Amitől persze Hamvas még nem Evola, mint ahogy a lápvilág sem az ő sara. 
 
 
Kotányi Attila (1924-2003) építész, filozófus. Miután olvasta Hamvas Bélát egyik írását, felkereste őt a Fővárosi Könyvtárban 1943-ban és néhány éven át a tanítványa volt. Később Szabó Lajoshoz csatlakozott, és követte őt nyugat-európai emigrációjában, ahol a Szituácionista Internacionálé egyik alapítója lett. - bővebben itt.
2 Ezt a kijelentést az 1990-es években többször is volt alkalmam hallani tőle, magánbeszélgetésben és nagyobb nyilvánosság előtt is. 
3 Hamvas Béláról, in A túlsó parton, Jelenkor, Pécs, 1990. 155.o.

HAMVASról a DRÓTon

Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és nem csak szárnyat igézett a malacra és Hamvas nem csak A bor filozófiáját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni.
 Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. – 2015 december elsején mutatják be az Írók Boltjában Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című esszékötetét. A DRÓTon ízelítőként a kötet egyik esszéjét olvashatjátok. A teljesség hiánya - Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról

„...az van, hogy itt mindenki jobban tudja, jobban ért hozzá, már megmondta előre, mégsem tesz senki semmit, vagy ha valaki tesz valamit, akkor jobb lett volna, ha inkább mégsem tesz semmit, mert egészen biztosan mellé üt a szegnek, vagy olyan folyamatokat indít be, amelyeket jobb lett volna inkább elkerülni. Mondhatnám, hogy a magyarság kritikája ez a regény, de az igazság az, hogy az egész emberiségé.” – 2015 nyarán jelent meg Hamvas Béla 1928-ban írott regénye, az Ördöngösök. A könyvről Weiner Sennyey Tibor ajánlóját olvashatjátok a DRÓTonÖrdöngös dekameron - megjelent Hamvas Béla eddig kiadatlan regénye

Hogy mi történik ma itt, azt tudjuk. Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom, az egész sajtó, a zene, a festészet, a művészet, a társadalom, a tudomány, a politika elárulta. Minek árulta el? Tényleg semmi sem történt? - HAMVAS BÉLA 1956-ról

Hamvas Béla most megjelent művészeti írásaiból indul ki Weiner Sennyey Tibor, és megpróbálja kideríteni, hogy mi a művészet és az vajon miért is lenne fontos? Hamvas kontra Lukács,  avagy mi a művészet? - WST20/2

Weöres Sándor és Hamvas Béla a XX. századi magyar irodalom talán legfontosabb és éppen ezért legproblematikusabb figurái. Problematikusak, mert nem biztos, hogy igazán értik és igazán ismerik alkotásaikat, szemléletüket, szellemüket. Gondvána - Weöres Sándor és Hamvas Béla barátsága és levelezése WST20/5.

Weöres Sándor ominózus pécsi szobra után, most Hamvas Bélát is elérte az újmagyar giccskultusz, annak ellenére, hogy a leghatározottabban ő maga tiltakozott saját írásaiban az ilyesmi ellen. Hamvas Béla Miska-kancsóvá lett. Hamvas, a köcsög


Ki tudja, nem arról szól-e itt minden, hogy épp a legjobbaknak kell eltűnni nyomtalanul." - 118 éve született Hamvas Béla (1897. március 23 – 1968. november 7.) író, filozófus, esztéta. A DRÓTon írtunk Hamvas és Lukács vitájáról,  Weöres Sándor és Hamvas Béla barátságáról és levelezéséről és arról is, hogyan változott Hamvas köcsöggé, de most - Hamvas születésnapja alkalmából - Danyi Zoltán jegyzetét közöljük Hamvas Béla különleges tollhegyeiről a DRÓTonHamvas tollhegye

Úgy látszik, hogy az elhülyülés könnyed és bájos pillanata volt midőn Hamvasról köcsögöt formáztak, ahhoz képest, ami most következik. Mi jön most? Hamvas Béla életművének politikai okokból való teljes lenyúlása és félreértése. Jobbról is, balról is. Így is, úgy is. - Hamvas Jobbikos énje, avagy a nettó történelemhamisítás

...mikor még / én voltam te s te én. Hamvas Béla Litai (Imádságok) című „könyvecskéje” 2015 december közepén jelenik meg. A DRÓTon  egy rövid részletet is közlünk a könyvből és a kötetről Palkovics Tibor - a könyv szerkesztője - ismertetőjét olvashatjátok. Hamvas Béla: Litai (részlet)

 
 
 

 

  • Hamvas Béla
  • Tillmann J. A.
  • vita
  • Irodalom