Mr.Sale

 

 

Címlapos Friss

A tíz legjobb könyv a 87. Ünnepi Könyvhéten

Melyik volt a tíz legjobb könyv a 2016-os könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, vagy ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni.

A Könyvhét utolsó napján – akárcsak 2015-ben – nem lehet más ez a „TOP10” mint szubjektív, hiszen – ahogyan minden évben – nagyon sok könyv jelent meg most is, melyek közül előre elnézést kérünk, ha kihagyunk jó párat. Teljes joggal került volna ennek a listának az elejére például Tóth Krisztina új verseskötete, vagy a Lator László esszéit összefogó remek könyv (és sorolhatnánk), de sajnos ezeket még nem olvastuk, ahogy annyi más kötetet sem. A bőség mámora jellemző a könyvhétre, amikor egész nyárra való olvasnivalóinkat szerezzük be, s amit most fel sem veszünk a listánkra, az lehet pár hónap múlva már első helyen végezne. Ahogy tavaly is, úgy idén is javasoljuk, hogy ha nektek is van saját TOP10-etek, akár a hozzászólásokban is kiírhatjátok, mert természetesen bőven ki lehet egészíteni ezt a listát. 

a

DRÓT TOP 10-es listája

a 87. Ünnepi Könyvhéten

2016-ban:


 

 
10. 
Király Levente
Van egy kutyánk...
Illusztrálta: Igor Lazin
Manó Könyvek
 
Bár ritkán olvasunk gyerekkönyveket, ennek egészen véletlenül éppen ott voltunk a bemutatóján a téren. Ezer jó gyerekkönyv és gyerekverseket rejtő könyvecske jelenik meg évente, pláne könyvhétre (lásd bővebben a Könyvesblog listáját itt ez ügyben ), úgyhogy a gyerekes családoknak bőven van miből válogatni. Mi azonban, csendben és titokban a Sárkányfű óta követjük Király Levente írói munkásságát, akinek legutóbb például bolgár nyelven jelentek meg novellái. Ráadásul „ez a könyv tele van kutyákkal. Nem is akármilyenekkel! Van például egy skót juhász, aki pulcsit horgol magának; egy yorkie, akinek a kedvence a meggy; no meg egy bernáthegyi, aki eladó egy hordóboltban.” – és mi elfogultak vagyunk a kutyákkal és a kutyás emberekkel. Ez persze még mind nem lenne elég ahhoz, hogy a DRÓT toplistájára felvegyük, kellett hozzá az is, hogy
 
kinyitva a könyvet egy csomó tényleg jó kutyás verset találjunk. Kutyásoknak, gyerekeseknek, vagy csak kutyás verseket kedvelőknek egyaránt ajánljuk.
 
Köztünk van gyerekes is, kutyás is, Király Levente írásait kedvelő is, szóval nekünk bejött.
 

9. 
Kemsei István
A szederinda szeme
Dunakönyv
Orpheusz
 
Duna. Idő, folyam, élet, álom, emlékezet és feledés. Ez mind Kemsei István hömpölygő, lassú és mégis csodálatosan sodró esszéregénye, amelyből nem véletlenül ajánlottunk a DRÓTon egy hosszabb részletet. Az Orpheusz kiadó másik könyvheti könyve – Farkas Wellmann Endre versei – mellett
 
ez a kis könyvecske is igazán jó nyári olvasmány,
 
kenutúrák, dunakanyari bringázások vagy séták kiváló kísérője, amit naplementekor teraszokon, folyóparton, borozóban érdemes elővenni, és egy pohár kristályos borocska mellett néhány oldalt lassan, ízlelgetve elolvasni. Keveseknek fog feltűnni ez a könyv, éppen azért vettük fel a listánkra, hogy többen észrevegyék, megkeressék, hátizsákjukba rejtsék, és a megfelelő pillanatban kinyissák. Kemseit nem ismerjük annyira, pedig nagyon régóta ír – s ez természetesen a mi hibánk, nem az övé. Mindenesetre ezzel az „összedunázott” könyvével barátságba kerültünk, és mindenkinek ezt ajánljuk, aki hozzánk hasonlóan szerelmes a Dunába, a Dunakanyarba, vagy csak szeretne finoman hömpölygő magyar prózát olvasni.

 
 
8.
Köves Gábor
Mi az, hogy nagymenők?
Scolar
 
Aki készített már interjút az tudja, hogy
 
amilyen egyszerűnek tűnik, olyan bonyolult és hihetetlenül nehéz jó interjút alkotni.
 
Köves Gábor könyvéből olyan kérdésekre kapunk választ, hogy „miről beszélget Philip Roth, Don DeLillo és Paul Auster egy vacsoraasztalnál? Ki főz? Hogyan bírta éneklésre a Monty Python-tag Stephen Hawkingot? Hogy törtek borsot Putyin orra alá az orosz olvasók? Mi kéne ahhoz, hogy Donald Trump tagja lehessen a Pussy Riotnak? Hogy tetszik Lars von Triernek Albert Speer építészete? Mads Mikkelsen miért lépett fel Rihanna videoklipjében? Mi volt Esterházy Péter első gyermekkori erotikus olvasmányélménye? Vargas Llosa miért vágta pofon Garcia Márquezt? Ámosz Oz arab vagy izraeli kávét iszik? Melyik volt a legvidámabb Bergman-forgatás?” – aki a felsorolt kérdésekből két-három ember nevét hallotta már valahol, netán olvasott tőlük valamit, az biztos, hogy élvezni fogja Köves Gábor interjúkötetét. 

 

7.
Hartay Csaba
Fényképavar
Kalligram
 
Verseskötetből mindig nagyon jó a felhozatal a könyvhéten. Izgatottan várjuk, hogy beleolvassunk a fiatalabbak közül Purosz Leonidasz és Horváth Benji kötetébe, vagy éppen Vass Tibor és Tóth Krisztina kötetébe, melyek éppen úgy szerepelhetnének itt, Hartay Csaba Fényképavarja mellett. Miért mégis Hartay Csaba könyvéből közöltünk verseket? Miért mégis az ő kötetét emeltük ki? 
Hartay Csabát nagyon sokan ismerik kiváló humora és az ezt rendszeresen megjelenítő Viharsarki Kattintós blogja miatt, de még mindig
 
kevesen tudják, hogy a hihetetlenül jó humor mögött, nem csak egy aranykalászos gazda rejtőzik, hanem egy nagyon jó tollú, érzékeny költő, aki az élet és a világ rezdüléseire pontos és jó versekkel reagál.
 
Nem csak a kiváló nyelvi megformáltságot emelnénk ki ezzel és más Hartay Csaba kötetekkel kapcsolatban, hanem azt a gyöngédséget is, ahogy a költő Hartay Csaba verset írni tud. Minden rövid, tömör, lezárt. És emögött a rövidség, tömörség és lezártság mögött egy egész költői világ van, amit érdemes meglátogatni. Mégis igaz lehet, ahogy a költő mondja: „Attól, hogy meglátogattalak, még nem vagyok neked. / Attól, hogy ott voltam, sosem leszek neked, nyár.” 

 

6.
Menyhért Anna
Egy szabad nő
Erdős Renée regényes élete 
General Press
 
A magyar aranykor az a századelő, amikor még Bródy Sándor és Erdős Renée írtak és szerették egymást Budapesten, s előbbi öngyilkos lett utóbbiért. Állítólag. Aki nem olvasta a Krúdy Gyula jegyezte nap lovagját, vagy John Lukács századelőről írott, megkerülhetetlen alapművét, még az is hallott arról, hogy valami történt Magyarországon a Millennium és az első nagy háború között. Tanúskodnak erről épületek, kávéházak, és az olvasni tudó és akaró keveseknek egy egész irodalom. Ebből nőtt ki a Nyugat, és a Nyugatból olyan szerzők, akiket máig és újra-újra leveszünk a polcról. És a polcokról újra és újra levett könyvekből az egész modern és mai magyar irodalom. Nagyon fontos és jó volt a Magyar Narancsban az a cikksorozat, ahol elfelejtett, vagy kevésbé kanonizált századeleji írókat mutattak be, köztük Erdős Renéet is. Annál a cikknél lehetőségeit megragadva alaposabb, mélyebb, izgalmasabb ez a regény, amelyben
 
„megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb magyar írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével:
 
egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal – egy szabad nővel”. Mi még barátkozunk a könyvvel, ami mögött komoly kutatást, felkészülést sejtet, hogy a szerző a regény megírásához szükséges kutatómunkát részben az általa vezetett „Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán” elnevezésű projekt keretében végezte. 

 

5. 
Győrffy Ákos
A hegyi füzet
Magvető
 
Tudtunk erről a füzetről. Egy alkalommal mesélt nekünk erről a szerző, csak úgy, interjún kívül, kávézgatás közben, még valamelyik visegrádi Fiatal Írók Szövetsége által szervezett táborban. Elképzeltük, hogy titokban megkeressük és elolvassuk. Persze úgy, hogy ő vezet oda. Ő mutatja meg. És most itt van. 
Ha a fentebb említett Kemsei könyve a Duna szerelmeseinek való, akkor könnyen lehetne mondani, hogy Győrffy Ákosé a Börzsöny szeretőinek. De ez így nem egészen igaz. Mert itt sok minden másról is szó van. Belső küzdelmekről, a természet és a város viszonyáról, Magyarországról, külső nyomorról és belső gazdagságról. És még valamiről. Azt írja a hegyi füzetben, hogy
 
csak ha írok, talán csak akkor vagyok keresztény.
 
Napok óta ez a mondat jár a fejemben. Talán nem is pontos így ez a mondat, és talán nem is igaz. Talán pontosabb lenne, ha a keresztény szó helyett valami más szerepelne a mondatban. De nincs más szavam, nincs pontosabb szó.” Tényleg nincs. És éppen emiatt a pontosság miatt nagyon ajánljuk Győrffy Ákos meditációs könyvecskéjét A hegyi füzetet.

 

4. 
Péterfy Gergely
Mindentől keletre, avagy román kém a Weiss-családban
Kalligram
 
Péterfy Gergely a Kitömött barbár elsöprő sikere után nem csak ismert, hanem keresett író is lett, és a szélesebb közönség korábbi műveit is jobban megismerte, olyanokat is, mint a Halál Budánt vagy az Örök Völgyet. Mindeközben elképesztő energiával és erővel publikált cikkeket, melyekben a hétköznapi honi préri nyers valóságát elemezte és véleményezte a magyar újságírás legjobb hagyományainak megfelelően. Pikírten, éles iróniával, kegyetlenül, gyilkos tollal. Ha az égben Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán kávézás közben megrendelnek valamit az idei könyvheti könyvek közül az biztos, hogy ez a könyv lesz. Meglehet becsomagolják újságpapírba, talán éppen a Magyar Idők aznapi számába, mert szégyellnék, hogy ennyire kevés változott az ő idejük óta. 
 
Biztosan lesznek, akik vitatni fogják Péterfy Gergely meglátásait. Na és? 
 
Sokan meg is fognak sértődni és haragudni rá, és az is biztos, hogy többen meg majd nem is értik, hogy ez a kiváló regényíró mi a frásznak „politizál”. Pedig nem is „politizál”, csak éppen véleménye van. De mi, akik olvasunk, megnyugodhatunk, hogy legalább egy magyar író leírta, s még ha nem is volt mindig és mindenben igaza, de legalább megmentette a mundér becsületét. Már ha van itt még olyan, hogy mundér és ha van itt még olyan, hogy becsület. Vagy legalább néhány író és olvasó, akik tudják, hogy valaha jelentett valamit ez a két szó. Szó szerint és átvitt értelemben is.

 

3. 
Ungvári Tamás
Felperzselt ország
Scolar
 
Ungvári Tamás nem az egykönyvű szerzők közé tartozik. Kiterjedt életműve már most jól látható, erős és gazdag. Enciklopédiákat írt, kulturális történelmet, riportkötetet, regényeket, sőt nem egy fontos drámát fordított. Legújabb könyve azonban
 
olyan felkészültségről, bölcsességről tanúskodik, és olyan jól meg van írva, hogy nyugodtan kezébe veheti az is, aki még soha egyetlen Ungvári könyvvel vagy írással sem találkozott. 
 
Az írók nagy, nehéz, problematikus és az esetek többségében nem felvállalt feladata a rendrakás, amikor is a történelem nevű kusza szövevény traumáit megpróbálják műveikben feldolgozni. Főleg pedig azt a rendetlenséget helyrehozni, amit ezek a traumák okoznak a fejekben. Ilyen kísérlet egyébként Száraz Miklós György Apám darabokban című regénye, ami egyszerre jelent meg, ugyanannál a Scolar kiadónál, ami kiadta Ungvári Felperzselt országát. Mégis, most Ungvári Tamás könyvét emelnénk ki, és ajánlanánk nem csak a történelem és az irodalom iránt érdeklődőknek, hanem mindazoknak, akik sejtik, hogy ami ma történik, annak valami köze lehet ahhoz, ami tegnap történt. Ez a tegnap a XX. század Trianonnal, Horthyval, Auschwitz emlékével. És ez a tegnap teli van hősökkel – akiket Ungvári nem véletlenül emel ki – olyanokkal, mint Szerb Antal és Sárközi György. De beszél Szép Ernőről, Füst Milánról, és a túlélőkről, mint Kassák, Tersánszky, Márai, Déry Tibor, Ottlik vagy Nemes Nagy. Irodalom és történelem összeér, és nem csak ebben a könyvben, de ebben a könyvben különösen pontos és fontos merítést kapunk irodalom és történelem kapcsolódási pontjairól.

 

2. 
Jász Attila
El
Kortárs
 
Jász Attila verseskötetét ötvenedik születésnapjára hozta ki kiadója, így kissé megelőzték a Könyvfesztivált és a Könyvhetet is, s talán ezért, talán mert nem szokványos formájú, kis könyvecske lett, kevesebb figyelmet kapott, mint amit megérdemelne. Hogy közöttünk botorkál egy ilyen költő, mint ő, azt többen tudják, mint ahányan olvassák. Pedig a költő akkor él, amikor versei is. A versek pedig csak úgy élnek, hogyha olvassuk őket. 
Addig csak a költő kérdésén lamentálhatunk, hogy mindösszesen „Néhány megszokott / erdei ösvény, ennyi / az egész élet?” – semmi több. Ám, ha egy-egy ilyen kötet a kezünkbe kerül, elolvassuk, vagy éppen csak időről-időre olvasgatunk belőle, akár csak részleteket, akár csak egy-egy verset, akkor megértjük, hogy miért olyan nagyszerű és csodálatos magyarul tudni, magyarul olvasni, magyarnak lenni. Például ezek miatt a versek miatt. Nem mintha angolul, franciául, vagy éppen ójávaiul ne lennének csodálatos versek, csak éppen olyanok nincsenek, mint amilyeneket Jász Attila ír, s ha netán angolnak, franciának, jávainak születünk sosem is olvashatnánk Jász Attila magyarul írott verseit, amelyek egy kis nép nagy költészetében most már mindörökre megmaradnak. Tudjuk, hogy ő ezt elutasítaná, legyintene és zavarba jönne, de az, aki ilyen verseket ad ki a kezéből, az, aki életet és irodalmat ilyen finom szövegtestekbe tud zárni, el kell tudja viselni a súlyt, hogy
 
ő egy olyan költő lett ötvenedik életévére, akit nem lehet, nem szabad megkerülni, nem észrevenni.
 
Ennek a könyvnek is ott a helye hálószobákban, kerti pavilonok és verandák asztalain, sétálók kabátzsebében, és a kortárs magyar költészetet értők, szeretők keze ügyében. Kicsinyke könyv, nagyon nagy tartalommal. Lassan olvassuk, soká. 

 

1.
Marcus Aurelius elmélkedései
Cassius Dio Cocceianus
Marcus-életrajzával
Fordította
Steiger Kornél
Atlantisz
 
 
Hogy egy szépirodalmi értékű, tudományos teljesítménynek sem semmi műfordítás került a DRÓT könyvheti toplistájának első helyére az nem véletlen. Több jó okunk is van azt mondani, hogy ezen a Könyvhéten számunkra ez a könyv volt a legnagyobb dobás. Nem csak azért, mert többünket még a szegedi egyetemen megfertőztek a klasszikus latin és görög irodalom szenvedélyes szeretetével. Nem csak azért, mert Steiger Kornél kiemelkedő munkásságának gyöngyszeme lett ez a kötet. Nem csak azért, mert az alapos jegyzeteken, a pontos fordításon túl, még egy kiváló Marcus Aurelius életrajzot is kapunk magyarul Cassius Dio Cocceianus tollából. Hiszen Marcus Aureliust a filozófus császárt, ki oly sok időt töltött Pannóniában, eddig is olvashattuk, mégis
 
most mintha szikárabb, pontosabb, élesebb és ragyogóbb lenne a szöveg.
 
Nem csak a klasszikus irodalom gyöngyszeméről beszélünk, hanem az európai kultúra alapszövegéről. Itt áll előttünk önmaga által lemeztelenített gondolataival fehérek között az egyik első európai. Kinek távoli rokona mindenki, aki szörnyűség, külső és belső barbárság, őrület és szenvedés között megpróbálta megőrizni belső integritását, békéjét. Ő volt az, aki lehet többre vágyott mint, hogy császár, filozófus vagy dicső hadvezért legyen. Marcus Aurelius azon kevesek közé tartozott, aki normális ember akart lenni, s ez ebből a könyvből világosan kiderül. Éppen ezért kevés aktuálisabb és fontosabb könyv van 2016-ban Magyarországon, mint Marcus Aurelius elmélkedései, mert mintha egyre kevesebben akarnának normálisak és emberek maradni. Mi más lenne a legnagyobb segítség mindebben mint, hogy olvasunk?

KAPCSOLÓDÓK

Vajon melyik a tíz legjobb könyv a 2015-ös könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, de ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni. A tíz legjobb könyv a 86. Ünnepi Könyvhéten



KÖNYHÉT a DRÓTon

A nagy leleplezés! Vagy mégsem?

Figyelmes mediális előkészítés előzte meg Centauri részéről a Nagy Leleplezést, amikor is a Kultikus Író először állt ki olvasói elé, vállalva arcát. A Margó Irodalmi Fesztiválon a PIM-ben fellépő író estje (amely egybeesett az futball Európa-bajnokság nyitó mérkőzésével) azért is érdekes, mert lehetőséget nyújt arra, hogy megfigyeljük: mégis milyen koreográfia mentén zajlik egy efféle NAGY LELEPLEZÉS...


Esterházy Péter megnyitja a Könyvhetet 

Esterházy Péter óriási tömeg előtt, gyönyörű beszéddel nyitotta meg a 87. Ünnepi Könyvhetet. + VIDEÓ


könyvek a DRÓT ajánlásával

Marcus Aurelius elmélkedései új fordításban - részlet = Arra születtél, hogy kellemesen érezd magad? Általában: arra születtél, hogy érezz, vagy arra, hogy tevékenységet fejts ki? - Az idei könyvhét kétségtelenül egyik legnagyobb szenzációja nem csak a klasszika-filológia iránt érdeklődők számára Marcus Aurelius elmélkedéseinek új fordítása. Steiger Kornél munkájából a DRÓTon most egy kis ízelítőt olvashattok.ásával


Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Renée regényes élete = Meghalt? – kérdezte Renée. Nyúlt volna az újság után, de remegett a keze. Az épületek mintha összehajoltak volna. Menyhért Anna új könyvét nagy várakozás előzi meg. A DRÓTon előzetest olvashattok a Könyvhétre megjelenő műből. 


Farkas Wellmann Endre: A római disznó - versek = én gyűlölöm, hogy én vagyok, / most életem egy hídra néz, / akit a múltja elhagyott, / jövőjét látni nem nehéz. - Farkas Wellmann Endre A római disznó című verseskötetét az Orpheusz jelentette meg a 87. Ünnepi Könyvhétre. Két verset olvashattok a kötetből a DRÓTon.Ungvári Tamás, Bruck András, Köves Gábor, Száraz Miklós György, Turczi István


Ungvári Tamás: Felperzselt ország - Sorsfordító évek emlékiratai - előszó és részlet = Az áldozatközpontú emlékezet tanúvallomásokon nyugszik, melyből egy csokrot nyújt át az olvasónak a Felperzselt ország. A magyar írók kortárs emlékei bűnbocsánatért esedeznek, a háborúba sodort országért, a hamis ideológiák uralmáért, olykor saját vakságukért. - Ungvári Tamás könyve nem csak a magyar történelem megismerésében, hanem a nemzeti önismeretben is segíthet minden olvasónak. A DRÓT örömmel ajánlja az író Ünnepi Könyvhétre megjelenő fontos és új könyvét az előszó és egy részlet közlésével. 


Jász Attila: el = Jász Attila költő, esszéista, lapszerkesztő, öngyógyító magányos harcos. Ötvenéves. Tartózkodási helye ismeretlen. Állítólag feltűnik néha a Gerecse egyik nyúlványának tetején. Az el című könyve a Könyvfesztiválra jelent meg, de a Könyvhéten is érdemes lesz megkeresni. Néhány verset olvashattok a kötetből a DRÓTon. 

Győrffy Ákos: A hegyi füzet = Józsi ötvenkét éves hajléktalan, régóta ismerem. Bár nem vagyok szakember, úgy látom, körülbelül egy tíz éves gyerek lakik benne. - A 87. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Győrffy Ákos A hegyi füzet című könyve, amiből most részletet olvashattok a DRÓTon.


Hartay Csaba: Fényké-pavar =Tömegből arcot rajzolni. / Évekből egyetlen napot. / Mellékutcát emelni a városból. / Szólást a rettegésből. Hartay Csaba Fényképavar című verseskötetéből olvashattok részleteket a DRÓT könyvheti könyvajánló sorozatában.


Novák Valentin: Álomtourbina - részletAz álomfejlesztéshez semmi egyéb nem kell, mint számos halott. (Plusz egy turbina, mely utóbbi mellékes kérdés, mert a turbinához nem kell több, mint egy főmérnök – hirdetés útján.) Novák Valentin Álomtourbina című Könyvhétre megjelenő könyvéből olvashattok egy részletet a DRÓTon.


 

Vass Tibor: A Nagy Bibin és a műlovarnő - Vass Tibor új verseskötete a Könyvhétre jelenik meg. Egy verset olvashattok a kötetből a DRÓT könyvheti ajánlók sorozatában.


Péterfy Gergely: Mindentől keletre, avagy román kém a Weiss-családban= Kelet értelemszerűen nem csak Keleten van, vidék nem csak vidéken. - Péterfy Gergely új könyvét még nem tiltották be, pedig állítólag, ha elolvasnák, lehet, hogy betiltanák. Vagy nem. Döntsétek el ti. Részlet a DRÓT könyvheti különkiadásában.


Kemsei István: A szederinda szeme - Dunakönyv - részlet = Magyarország folyói közül például a Duna társalgó férfibarát, a Tisza szerelmesen ölelő kedves, a Rába, a Hernád kiszámíthatatlan szeszélyű kamasz, a Körös esténként kocsmába ballagó öregember. Aki már kelt át szélviharban kielboattal, kenuval vagy kajakkal a háborgó Dunán, vagy evezett mindent elborító áradásban, sodródó uszadékfák, műanyag flakonok, szeméttel teli nejonzsákok, kidobott hűtőszekrények, s ne adj Isten: bűzösen foszladozó állattetemek között, az tudja, miről beszélek. - Kemsei István dunakönyve a Könyvhétre az Orpheusz kiadónál jelent meg, és most mi a DRÓTon egy rövid részlet közlésével ajánljuk olvasóinknak.


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  • 87. Ünnepi Könyvhét
  • TOP10
  • könyv
  • könyvek
  • Könyvhét
  • Irodalom