Címlapos Friss

Vajon Kafka titkos kabbalista volt?

Igen, de annyira titkos, hogy erről saját maga se tudott. Az utóbbi időben a kabbalisták titkosak. Miért? Mert a közvélemény nem veszi őket komolyan. Ki a kabbalista? Aki a kabbala nevű bölcselettel foglalkozik. Mi a kabbala? - Uri Asaf sorozatának legújabb része a DRÓTon.

Uri Asaf

 
Vajon Kafka titkos kabbalista volt?
 
Igen, de annyira titkos, hogy erről saját maga se tudott. Az utóbbi időben a kabbalisták titkosak. Miért? Mert a közvélemény nem veszi őket komolyan. Ki a kabbalista? Aki a kabbala nevű bölcselettel foglalkozik. Mi a kabbala? Az a bölcselet, mely a Tóra minden betűjének fontosságot tulajdonít, önálló életet sejt mögöttük. Ezért a kabbalisták alapvető tulajdonsága az elővigyázatosság, mert a betű, a tanulás vagy elmélkedés során, megmakacsolhatja magát és a szerzővel szembefordul. Ez az elővigyázatosság sokszor valóságos félelembe torkollik. Franz Kafka írás közben is félt az apjától. A Levél apámhoz ennek a félelemnek az intim dokumentuma, amely eljutott Hermann Kafka éjjeli szekrényére, ahol sokáig olvasatlanul hevert, míg odébb nem tette valaki. Max Brodot,  –  a szófogadatlan barátot –  azért teremtette a Gondviselés, hogy többek között ezt a munkát is megismerhessük és az „izsáki félelem” újkori feljegyzése ne maradjon olvasatlan. Egy hátrahagyott kézírásos levélből Brod azt az utasítást kapta, hogy minden birtokába jutott kéziratot semmisítsen meg. Kafka ezt sorsot szánta a Pernek, a Kastélynak, az aforizmáknak és a fent említett Levél apámhoz c. vallomásának. Az utasítást, – nevezhetjük testamentumnak –  Brod soha nem teljesítette, ehelyett Kafka műveit megismertette a világgal és az írásokat nem remélt magaslatokba emelte. 
 
Ábrahám Abuláfia kabbalista, majdnem próféta: márványgolyókon lépked, és közben magában beszél. Pontosan érzi, amit ilyenkor éreznie kell. A márványgolyók felületére gyakran ételmaradék tapad. A próféta összehúzza magát, mert ebből él. Senki nem érti, hogyan képes éhezni heteken keresztül. A prófétának két szája nőtt, és mindig abból beszél, amelyik neki kényelmesebb. Rómába érkezésekor elővigyázatosságból mind a két szája zárva maradt. Ellenkező esetben két szájjal hirdette volna, hogy Rómába érkezését követően a pápa napokon belül meghal. Így is történt.
 
Uri Asaf: az alef 
 
Festett sziklák
 
Noával a festett sziklákat számoltuk a fűben. A zöld szikla zöldebb a fűnél. A hét szikla közül hat festett, egy pedig festetlen, természetes és magára veszi a mögötte lévő fatörzsek színét. A hatodik szikla színét nem tudom meghatározni. Arra gondoltam, hogy sírkőszín, vagy egyszerűen ókori. Noa piros felsőrészben van. A park színes sziklái között pelenkát cserélnek neki, közben ezt énekli: hull a pelyhes fehér hó. Mindkettőnk kedvenc fája a magnolia grandiflora. A „grandiflora” jelző nagyon mulatságos a három éves gyermek számára, aki pontosan tudja, hogy a fa ettől hivalkodóbbnak tűnik, mint a többi fa. A magnólia bőrlevele keményebb, mint vízbe mártott szarvasbőr. A magnólia minden porcikája szemrevaló. 
 
A Zohár szerzője
 
Mose de Leon, a Zohár szerzője, kedvenc szokása szerint gyakran belenéz a reggeli napsugárba, mely Áv hónapban erős fénysugarakkal pásztázza az alacsony mennyezetű szobát. Aztán behunyja a szemét és szivárványt lát. Tisré hó szürke napjaiban, napfény nélkül is elő tudja varázsolni a szivárványt, a behunyt szemét egy ujjal lenyomva, majd elengedve, óvatosan figyeli az így keletkező fényjelenséget, melyben angyali küldöncöket lát. A küldöncök a prizma által elválasztott színes sugarakon ülnek, vagy köztük lépegetnek. Elmosódott szélű, kerek arcuk van. A hunyorgatás és a varázsos rajzok kellenek a munka hangulatához, az éjjeli penzumhoz. Mose de Leon nappal emberekkel tárgyal és a kézzel fűzött pergamen könyvecskéit árulja. Munka közben a gyertyaláng ügyel rá, de gyakran fel is izgatja, mert a láng női hajfonatnak tűnik, melynek remegése nagyon is valódi, és amely Mose de Leon egész testére kiterjed. 

Egész életében a fényekkel játszott, az Élet fája körüli patakokra gondolt, a folyékony fényre, melyről végre szabadon írhatott, mert az érdeklődés egyre nagyobb volt. Ismeretlenek jöttek a füzetekért, a messzi Languedoc-ból és Geronából. Ma ötvenhat éves, de erről senki nem tud. Ma úgy érzi, hogy sokat fog írni. A nappali fényben soha nem kísérelte meg az írást, mindig a gyertyagyújtásra várt. A gyertyaláng volt a legjobb barátja, aki rendesen súgott. A fejében már késő délután volt, a homloka mögött rendezett római légiók, adószedők és kínvallatók masíroztak, az orrnyergén lovasok ágaskodtak. Az író a gyertyaláng fényére kinyílt. Példaképe, a régi mester ott várta a sötétben és minden sort biccentéssel nyugtázott. A régi mester szakállából homiletikák szálltak fel, dicséretek és dörgedelmek. Ő abból a világból beszélt, melynek neve arámiul álmá de áti, az eljövendő világ. 


Uri Asaf és a Kafka képekben sorozat a DRÓTon

 
A Zohár könyve azt tanítja, hogy az ember a lélek, melynek öltözéke a test. A halál közelében mindnyájunk lelke megválik az öltözékétől...  - Az alábbi írás a szerző, Uri Asaf megjegyzése szerint a Zohár könyvének fordítása közben született, ezért úgynevezett „kabbalisztikus írásnak” tekinthető, vagyis az enigmatikus tartalmát, a középkori zsidó hitvilág diktálta. Uri Asaf: Gregor Samsa, avagy egy alma utóélete

 
Kafka síremlékén ne keress esztétikumot. Egy percig se keresd, ami nincs. A szülőkkel együtt fekszik a földben. Hidegebb a kőnél. - Uri Asaf: Kafka képekben - első rész.
 
Milyen volt Paul Celan és a megrontott nyelv? Mi volt a közös Heródesben és Kafkában? Milyen lehetett Kafka Istene? Uri Asaf: Kafka képekben - második rész.
 
Franz Kafka elhalálozási évének szerencsés időzítése megaranyozta utóéletét, s ez az utóélet egyre csak terebélyesedik, mint egy véget nem érő teremtés. - Uri Asaf: Kafka képekben - harmadik rész
 
És ahol még mindig embert ölnek, ott fűszál se terem. Ahol embert ölnek, vak betű sem marad a földön, csak üres állkapcsok és kivert fogak. Uri Asaf: Kafka képekben - negyedik rész
 
Mi az, hogy eredendő bűn? Ha nem gondolok rá, akkor is ott van bennem, mint a farokcsont, a farok emlékezete. Az eredendő bűn azonban nem tűnik el az evolúció által, hanem emberről emberre száll.  -  Uri Asaf: Kafka képekben - ötödik rész
 
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek. - Uri Asaf: Kafka képekben - hatodik rész
 
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk. Uri Asaf: Kafka képekben - hetedik rész
 
A föld, melyet a frissen keletkezett vízpára táplált, a teremtés első perceiben vörös színben ragyogott, és a hatodik napon létrejött Ádám, az első ember, akinek a neve, a szíve, a bőre és a benne lüktető vér egyaránt vörös. A föld neve héberül ádám(á). A föld, miként erre a névazonosság is utal, az első és a mindenkori ember legfontosabb alkotóeleme. Ez nem akármilyen föld,  – ez a terra rossa – a vörös föld.  Uri Asaf: Kafka képekben - nyolcadik rész
 
A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni?  - Uri Asaf: Kafka képekben - kilencedik rész
 

 

  • Uri Asaf
  • Kafka
  • kabbala
  • Irodalom