Mr.Sale

 

 

 

Címlapos Friss

Villanások a mérhetetlenről – Kobza Vajk rituális rajzai

Él Szentendrén egy fiatal művész, aki mondhatni több irányból is házasságra lépett a művészettel. Verseket ír, zenét szerez, és – ami most számunkra a legfontosabb – rajzol is. Többirányú kapcsolata immáron jelentős, több mint tíz éves múltra tekint vissza. A következő írás a grafikai munkáiról, és ezáltal egy kicsit róla is szól, illetve arról, hogy miként érdemes hozzá, mint grafikushoz közelíteni.

Villanások a mérhetetlenről
Kobza Vajk rituális rajzai


Minden alkalommal, amikor Vajk képeit nézem, mindig ugyanaz a három szó jut önkéntelenül eszembe:

barlangrajz, sámánság, archaizmus.

Szedjük szét a három fogalmat három különálló részre, azzal a kellemetlen tudattal, hogy kísérletünk eleve kudarcra van ítélve. Ugyanis a képekben ez a három fogalom mint három aspektus jelenik meg, de sosem vegytiszta formában: mindegyik kép felidézi mindhárom fogalmat, különböző arányokban. Mégis, amíg a megértésünk tart, haladjunk egyik fogalomról a másikra, és utána nézzük meg, a képek kapcsán milyen új megértési rétegekkel gazdagodtunk.
Barlangrajz. Mindannyian ismerjük az altamirai, lascaux-i rajzokat, esetleg az ausztrál őslakosok által készített alkotásokat. Egyszerű vonalvezetés; a színek visszafogott használata, azon belül is bizonyos színek (okkersárga, barna, vörös, fekete) dominanciája; a formák első ránézésre kompozíció-nélkülisége, összevisszasága; ez azonban, minél többet vizsgáljuk a rajzokat, annál inkább átadja a helyét egyfajta megértésnek, ahogy felfedezzük, felfedezni véljük a rajzokat összekötő vezérelvet. Vajk képei is – ha nem is mindegyik – látszólag minden különösebb kompozíciót nélkülöznek, ám ahogyan egyre hosszabban tekintünk rájuk, a látszólagos zűrzavarból mindig előbukkan a kép sajátos rendje. Még az első pillantásra akár őskáoszként is értelmezhető „Üzenet a szellemvilágból II.” című kép is a türelmesebb szemlélődő számára lassan, de biztosan kiad egy mintázatot, melyben a pszeudo-kalligrafikus írott szöveg elfolyó tintapatakjaival összeköti a különböző állati és nem állati szimbólumokat.

A színek viszonylagos hiánya, illetve bizonyos színek (piros, narancssárga, sárga) kizárólagos használata szintén hasonlít a barlangrajzok tematikájára.

A zöldre hajazó arany árnyalata sem hideg szín, ami a képek aktív, eleven voltát hangsúlyozzák ki ott, ahol színeket találunk. Így, ha vannak színek, úgy azok „cselekvő” képeket hoznak létre: hangsúlyosan meleg voltukkal odavonzzák és megragadják a figyelmet. Másfelől öt alkotás a tizenhétből fekete-fehér, ami némileg a puritánság benyomását keltheti; ha nincsenek megmozgató színek, akkor a fekete-fehér egyszerűsége hívatott kitölteni a teret. Ez a legelemibb ellentétpár, a jin és a jang: sötét és világos, mély és magas, bent és kint, női és férfi. A van (fekete) és a nincs (fehér/vonal hiánya) legegyszerűbb kombinációja a rajz alapja, melyből Kobza Vajknál madárszerű lények, groteszk fejek, lebegő formák bontakoznak ki. A vonalvezetés egyszerű, árnyalásmentes: éppenhogy csak annyira elég, hogy a vonalak vastagságával-vékonyságával, illetve a formák kicsinységével-nagyságával érzékeltetni tudja a közelebbit és a távolabbit.
Sámán. A képek nem csak az őskori ember első komoly művészeti teljesítményeire hajaznak, hanem az eurázsiai és az észak-amerikai sámánok, javasemberek dobjain, eszközein látható rajzokra is. Majdnem mindegyik képen találhatóak szárnyas alakok, különböző hüllőformák és csúszó-mászók, ún. khtonikus lények (alvilági formák, lehetnek segítői vagy éppen ellenségei a sámánnak), vagy az embert jelképező pálcika figurák. Az alkotó nem is takarja a nyilvánvalót: a honlapon (lsd. utolsó oldal, „Világtojás”) lévő utolsó kép magyarázatában „sámándobot” és „révülést” emleget. Erre, mint fontos momentumra, kicsit később még visszatérünk.
Archaizmus. Igazából ez a fogalom a másik kettőtől – főleg Kobza Vajk képeit elnézve – elválaszthatatlan.

Olyanok ezek a képek, mintha egy régi barlangrajz vagy sziklafestmény reprodukciói lennének, vagy mintha egy ősi kéz vezetné az alkotót, miközben az papírra veti belső képeit.

Ugyanakkor a többféle agancsos humanoid koponyák, elfolyó alakok, keskeny szemek valami többet is mutatnak. Kobza Vajk esetében van ebben az archaizmusban valami esszenciális, valami olyan atavisztikus vonás, amit talán csak ez az egy szó tud valamennyire visszaadni: pogány. Nem a szó keresztény értelmében pogány, illetve nem csak abban az értelmében, hanem már-már törvénytelen, vad, kavargó, kaotikus. Ebben a vonásában sokkal inkább hasonlít a közép- vagy észak-európai kelta vagy germán tárgyi-művészeti kultúrára, mint a barlangrajzokra. Amennyire első pillantásra archaikusnak tűnt tehát, annyira másnak bontakozik ki az alaposabb szemlélet során.
Mit mondhatunk el biztosabban a fogalmak használatával? Kaptunk-e a kezünkhöz egy olyan kulcsot, amely képes a képek jelentéseinek megnyitására? Mit érdemes még tudni vagy fontolóra venni Kobza Vajk képeivel kapcsolatban?
Láthatjuk, hogy az elsőre leginkább archaikus, barlangi és samanisztikus formákkal dolgozó képek egyfelől más formavilágokat is magukba olvasztanak, másfelől szimbolikájukban részben követik pl. a hagyományos samanisztikus szimbólumokat (khtonikus lények, madárformák, pálcikaemberek), részben pedig nem (groteszk, nehezen értelmezhető formák, mint pl. „A Végtelen Egy rést ütött a Teremburán, illetve a „Táltosördögök a belső ösvény szolgálatában” című képek formavilága). Ez azt jelenti, hogy habár történik egy hivatkozás régi szellemi-kulturális hagyatékokra, hagyományokra, de a képek alkotója nem korlátozódik kizárólagosan ezekre: egybeolvaszt, és saját szimbolikát dolgoz ki. Szabadon jár-kel az archaikus hagyományok között (leginkább a különböző népek samanisztikus szimbólumrendszerei között), felhasználva azokat a saját kifejezési formáihoz. Ugyanakkor ez nem pusztán öncélú játék:

a szimbólumok következetes használatáról van szó, amit már csak onnan is tudni lehet, hogy képeiben általában nem halmozódnak egymásra a különböző hagyományok formarendszerei.

Kobza Vajk képei egyszerűek, mondhatni, puritánok. Formailag leggazdagabb képei (Világtojás, Üzenet a szellemvilágból II.) sem érik el a túldíszítettség benyomását. Az egyszerűségnek egy esztétikai jelentőségén túl (vagy éppen arra ráerősítve) funkciója is van: nem vonja el a figyelmet a lényegesről. Kobza Vajk grafikái ugyanis koncepció-grafikák, az alkotó által is kommunikált, de igen nyilvánvaló üzenettel. Ennek az üzenetnek nem kell komoly esztétikai csomagolásban megjelennie. Elég, ha azt a hatást éri el, ami az üzenet maga: a képet észlelő tudatot szeretné megnyitni. Hogy mire szeretné? „A Megigézett Eredendő ” – szól a képsorozat címe. Nos, a mérhetetlen Eredendőre. Arra a valamire, amit legegyszerűbben az őskori gyökerű samanisztikus és más régi hagyományok szimbolikájával lehet megmutatni, amikor az ember még szorosabban a természet része volt, és nyitottabb lehetett mind az égi, mind az alvilági tartományok iránt (megjegyzés: a samanizmusban az alvilág egyáltalán nem feltétlenül gonosz hely, mindössze egy párhuzamos valóság). Ez a mérhetetlen meg van ragadva a legegyszerűbb módon – a fekete (jin) és fehér (jang) harmonikus kettősségével – vagy a kaotikus, vad, piros és sárga folyamokkal, túlvilági őrzőlényekkel, gigászi villámszerű jelenséggel (A Végtelen Egy rést ütött a Teremburán).
Kobza Vajk kortárs képzőművész. Nem feltétlenül azért kortárs, mert most él, most fiatal, hanem azért, mert ősi jelekkel most alkot. Ebben a pillanatban próbálja megnyitni a tudatunkat a mérhetetlen felé, hogy a képeit nézve a jelenbe érkezzünk, az egyedüli pillanatba. 

Kobza Vajk (1984 - )
„Zenész, grafikus, tudatkutató, csontok hallgatója…”
A képek megtekinthetők itt.
Bővebb információ az alkotóról.



KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon

It's pronounced djoo-ree'-tza.
Gyuricza Gergely képzőművész

2009-ben kezdett el festeni anyja halála után. Autodidakta módon, YouTube-os videókból ismerte meg a festészet alapjait, és már akkortól csak a pop-art irányzatban alkotott. - Szabó Eszter írása Gyuricza Gergelyről és képeiről a DRÓTon.


ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.

 
Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. -
 

2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. 

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.

Bali-azúr és tengerifű zöld - Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója

Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.

A változás állandósága - Karsai Zsófia kerámia „képeiről”

A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. -

ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.

A láthatatlan színek festője - Papageorgiu Andrea képeiről

Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő.... A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. -


Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ

Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! -

Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!

Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk - legalább virtuálisan - a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. -

Anyának lenni művészet - Kiss Márta interjú

„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” - mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.  -

A felcsúti pottyantós - Baranyai Levente képei elé

A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak - egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. - Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. -

Az elszabadult vasgyerekekről

„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” - Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. 

A tavasz festészete - KULTÚRPART 2015.

Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. -

Rabóczky Judit, a Királynő - Völgyi Tóth Zsuzsa írása

Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. -

Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában

Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. -

Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ

Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.  -

Tornyokat építetek magyarok! - Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. -

Videó és részletek a DRÓTon. - Mi az az āratī? - Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ

Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk.

Ez az āratī! - Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ

Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. - mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. -

Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! -

Mi a titka szimmetriának? - Szarka Fedor Guido SYMMETRICON c. kiállításának megnyitója.

Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva. -

 

DRÓTkonyha

Hogyan főzzünk spagettit? - Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel - DRÓTkonyha1.

Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! :) Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! :) -

Fogyasztható művészet - ehető képek és iható szavak - DRÓTkonyha2

Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt  visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok :) -


 

  • Kobza Vajk
  • Viczenti Mátyás
  • képzőművészet