Címlapos Friss

Zajzene a CERNben + VIDEÓ

Gyorsító? Sötét anyag? Zenével metszeni fekete lyukat? Bizonyára valami őrültség lesz! Vagy mégse? Zajzenét fedeztek fel a CERNben?! Milyen lehet az, amikor művészet és tudomány találkozik?


 
Mi történik, ha egy kísérletező kedvű indie-rock együttest összeeresztünk egy fizikai részecskekutató projekt kísérletével? Mármint a látványos zajon kívül :)
 
Az már viszonylag bevett gyakorlat, hogy egyes tudományok kutatói más tudományokat is bevonnak vizsgálódásaikba. A tudomány és a művészetek ötvözése azonban még ma is sajátos és merész vállalkozásnak számít.
 
A San Francisco-i Deerhoof (Szarvaspata) nevű zaj-zenekar (pop, rock, zaj-zene és avantgárd szürreális keveréke) és a CERN (Európai Nukleáris Kutató Szervezet, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma) találkozása James Beacham, a CERN kutatójának agyából pattant ki, aki egyébként nagy rajongója a zenekarnak, és szerette volna bevonni őket abba a kutatásba, melynek legújabb felfedezése a Higgs-bozon vagy Higgs-részecske.
 
A Deerhoof abban a teremben adott koncertet, melyben a kutatáshoz szükséges áramvezető mágnesek találhatók, mégpedig oly módon, hogy improvizáltak, egyesével szétszórva a térben. Az eredmény egy lassan felépülő, kilenc perces, enyhén őrült felvétel lett, amely hatalmas nézettséget ért el néhány nap alatt. Beacham reméli, hogy más hasonló stílusú progresszív zenekart is meg tud majd hívni. 
 
A Motherboard című lap megkérdezte az egyedi gondolkodású tudóst a művészet és a tudomány ilyetén való egyesítéséről: „Igyekszünk nem elfelejteni, hogy miért csináljuk azt, amit csinálunk, ezért próbálunk olykor kilépni a tudós-találkozó stílusból, és hétköznapi embereknek elmagyarázni, hogy mit csinálunk. A CERN részecske-fizikával foglalkozó kutatás fő projektje a Nagy Hadronütköztető. Ez valójában egy 27 km hosszú alagút Svájc és Franciaország között, Genova közelében. Ebben az alagútban szupervezető mágnesek vannak, melyek segítségével a fénysebességet megközelítő gyorsaságú protonsugarakat ütköztetünk egymásnak. Mindezzel valami olyan új dolgot keresünk a fizikában, amellyel még nem találkozott az emberiség. 
2015-ben, amikor felfedeztük a Higgs bozont, megdupláztuk a felhasznált energiát. 
 
Nem tudjuk, ez az ugrás hova visz minket, nyitott végű a kutatás, hogy milyen új részecskéket, új hatásokat találhatunk. Nagyon izgalmas és furcsa a jelenlegi emberi ismereteken túl tapogatózni. 
 
A zenekar bevonása ebbe azért fontos, hogy az emberek érdeklődjenek egy kicsit az iránt, hogy mi mit kutatunk itt tudományos körökben. Ez azért szokatlan, mert nem lehet egyszerűen elmagyarázni, hogy mit csinálunk, hanem inkább fel kell kelteni a kíváncsiságot, az érdeklődést kutatásunk iránt. 
 
A Deerhoof koncertjeiben az a legjobb, hogy ők eljutnak és eljuttathatnak egy olyan pontra, mely túl van a zenén és a megérthetőségen, a zene mélyebb rétegeibe - s teszik mindezt egy jól ismert zeneiség bázisáról. Miközben figyeltem a show-jukat, ösztönösen éreztem ezt - ők azért teszik, amit tesznek, mert nem tudják nem ezt csinálni. 
 
Az ismertből kiindulva merő kíváncsiságból behatolnak az ismeretlenbe.
 
Mi a CERN-nél pontosan ezt csináljuk. Mi sem anyagi haszonért kutatunk, hanem mert tényleg szeretnénk tudni, mi történt mondjuk a Nagy Bumm utáni trilliomodik másodpercben. Egyszerűen kíváncsian vagyunk.” - nyilatkozta James Beacham, a CERN kutatója.  
 
Satomi Matsuzaki, az együttes egyik tagja azt mondta, nem tudta, mire számítson, mielőtt megérkeztek. 
 
„Gyorsító? Sötét anyag? Zenével csinálni egy fekete lyukat? Bizonyára valami őrültség lesz...”
 
- gondolta. A megérkezés után aztán teljesen ráhangolódtak a kutatóintézet nyílt energiáira, és megpróbálták áttörni a zene és a tudomány közti határt. 
"Nem számít, hogy miként kategorizálod a kreatív energiáidat - ugyanolyan emberek vagyunk, akik szeretik a kalandokat. Ezért éreztem magam otthon azonnal." 
 
„Egészen elképesztő volt látni az előadás során...” - mondta Beacham - „...hogy a zenészek hogyan válaszoltak egymásra a térnek abból a sarkából, amelyet egyenként laktak be.
Ezzel az egész kísérlettel talán sikerül elgondolkodtatni azokat, akik azt gondolják, hogy a tudományos munkánk kizárólag valamiféle szürkeállományhoz kapcsolódó dolog: hogy mi valójában a világot akarjuk jobban megérteni, és meglátni azt, hogy 
 

mi van a látható dolgok mögött.”


KAPCSOLÓDÓK

A legújabb az, hogy akkor most Föld2. Rögtön a szingularitás után az jön, hogy majd feltöltjük az agyunkat egy bazinagy csőbe és halhatatlanok leszünk. Gyűjtsünk arra, hogy lelépjünk innen, vagy arra, hogy semmi emberi ne maradjon belőlünk. Remek! – Hanzély Márton „És akkor mi van?” című szkeptikus és cinikus sorozatának legújabb részét olvashatjátok a DRÓTon. Miért hülye Stephen Hawking? 

A zajzene királynője, az All Machine szerzője beszélt a DRÓTnak a határokon átnyúló párbeszéd fontosságáról, a JAK és a V4 kerekasztalairól, szorgalomról és a cselekvésről.  - Párbeszédre képes testgép - Tóth Kinga interjú JT7-VIDEÓ
 
Tóth Kinga úttörő: a levegőben lóg ez a téma, a sci-fi és fantasy prózaírók tobzódnak benne, de költő eddig tudtommal még nem vállalkozott rá komolyan, hogy a maga teljességében integrálja és dolgozza fel ezt a témát. - Intim gépi líra – Tóth Kinga: All Machine a könyvhéten (85.ÜK/2.)

Nincs szakálla, nem a média kreálta, hanem valódi tehetség, őszinte és igaz Szeder-Szabó Krisztina énekesnő, akinek most jelenik meg első nagylemeze. ZENE A DRÓTON!      Az énekesnővel Ilyés Lénárd színész és Weiner Sennyey Tibor beszélgetett. A beszélgetésbe beillesztettünk itt meghallgatható exkluzív dalokat az új lemezről. - Meztelen sanzonénekesnő 

A DRÓTon most megnézhetitek SZEDER Reggeli dalának vadonatúj klippjét, és elolvashatjátok vele készített nagysikerű interjúnkat is. - A hétalvó sanzonénekesnő szenzációs ébredése - VIDEÓ

5 koncertje volt Japánban májusban és legalább 3 lesz hamarosan Magyarországon. Jónás Vera Japánban járt és most te is elkísérheted a DRÓTon keresztül. Ha te is büszke vagy velünk együtt a magyar énekesnő sikerére, akkor add tovább! - Magyar siker Japánban - Jónás Vera a Kiotó-expresszen - VIDEÓ

Jónás Vera a budapesti jazz élet kiemelkedő tehetségű énekesnője. Nyári koncertjeiről, az angol nyelvről, tanulmányairól, a minőségről és mennyiségről beszélt nekünk a Városligetben.  - Beszélgetés és bringázás Jónás Verával - VIDEÓ

70 éve halt meg Bartók Béla. Ez az írás nem arról szól, hogy járt-e Bartók Béla Bali szigetén, hanem... - Bartók Béla Bali szigetén

Azt állítja nála van Petőfi koponyája. Nálam meg az enyém. Még. Szerencsére. – "És akkor mi van?" című sorozatunk első részét olvashatjátok a DRÓTon Hanzély Márton tollából. Petőfi nő volt?  

...avagy a modern társadalom félelmeiről és az ismeretlentől való rettegésről.  A mai emberiséget uraló két nagy tévképzetről – az űr hidegéről, avagy az idegen-, és a gépek hidegéről, avagy a mesterséges intelligenciáról – továbbá arról, hogy mi az ami valóban hiányzik szól esszénk, amit itt meg is hallgathatsz. Félelem és reszketés Poe és Lovecraft társaságában - WST20/4

 

  • CERN
  • tudomány
  • zene
  • művészet
  • Művészet