Ezek a lépcsők, szó mi szó, nem voltak túl kényelmesek, sem túl szélesek és nekünk oda kellett volna feljutni a kerekesszékkel. Mondtam Maríának, hogy nem ér annyit az egész, alig van hely, ahol fel lehetne cipelni engem, nagyon meredek, kész életveszély az egész hajmeresztő sziklaszirt. De ő nem hagyta magát, és rögtön kiszúrt két céltalanul arrafelé tébláboló fiatalembert, akiket azon nyomban meg is szólított és vázolta nekik a helyzetet.
10 éves az online DRÓT, amit 23 évvel ezelőtt még nyomtatásban indítottunk. Ezen nagyszerű alkalomból most közzétesszük Mester Csaba és Barátai koncertjét, amit a Kis Piros Házban rögzítettünk. Blues, Bob Dylan, zene és költészet a DRÓTon! Ünnepeljetek velünk.
Éppen 70 évvel ezelőtt, március 25-én született Sziveri János, akinek metsző pontosságú versei és hajthatatlan hűsége saját elveihez fontos példát mutatnak nekünk. A VerShaker YouTube-csatornájának Versmegfejtő műsorában Nagypál Gábor mondja el a költő Dunamedencecsont című versét, és annak kapcsán beszélget vele a házigazda, Zoltán Áron Sziveri hatásáról kortársaira, a „közép-keleteurópaiságról”, a politikai helyzetre érzékenyen reagáló művész túlélési stratégiáiról, a versmondás lehetetlenségéről és sok más témáról, amelyet a vers egy-egy részlete indít el.
Itt tudtam én lépcsők nélkül bejutni. Ehhez csak át kellett vágni különféle félhomályos helyiségeken, átugratni a kerekesszékkel egy magasabb küszöbön. Ez jobbára sikerült és csak egyszer estem fejre, illetve borultam hátra.
Ilyen apróságokon én már nem akadtam fel. Igazán nevetséges lett volna. Hanyag eleganciával halásztam elő a telefonomat, és csörögtem fel a tanszéki könyvtárba: jöjjenek a kazánba, mert itt vagyok kiborulva. Senki sem volt meglepve, még egy kicsit sem.
A DRÓT szervezésében Regős Mátyás költő és Vértesi Ferenc a Kis Piros Ház vendégei voltak. A koncertet 2024 március 12. este hat órától láthatjátok a DRÓTon.
Cristóbal Hara fotókarrierje, korai fekete-fehér és későbbi színeskép korszakokra osztható. Az előbbin fagyos, az utóbbin forró légkörben örökítette meg Spanyolország katasztrofális emberi állapotait. A pillanat megragadásának képessége a technikán túl mutatnak, egy dolog ugyanis Hara valamennyi képére igaz: a múló valóság zavarait az örök nyugtalanságba zárja. – Jánosi-Mózes Tibor latin fotósokról szóló sorozatának harmadik része.
De emlékezetes lépcsőkről szólva, az ELTE Trefort-kertjében történt kalandjaimat kell kiemelnem. Ebben az épületben bár volt lift, de odáig praktikusan lépcsőkön keresztül lehetett csak eljutni. Akkor már esélytelen volt bármilyen lépcsővel való megküzdés.
„A győri ifjúsági házat közben lerombolták és helyére mélygarázst építettek. A Gagyelló klub tagjai szétszóródtak az életben, néhányan meghaltak, sokan külföldre kerültek, mások talán megpróbáltak hűek maradni önmagukhoz és a szabadság eszméjéhez, de mindannyian felnőttünk, bármilyen szörnyen is hangzik ez. A Szegedi Egyetem közben átalakult, nem tudom, hogy most is meg lehet-e vajon ott találni a bölcsességet? Saját otthont teremtettünk, Dávid is, én is, de mégis kapcsolatban maradtunk, s miközben pörgettük a mézet, hallgattam és figyeltem, arra jöttem rá, hogy azért mégis csak változott barátom a negyedszázad alatt.” – Bozsaky Dávid kiállítását ezzel a beszéddel nyitotta meg Weiner Sennyey Tibor a Kettőspontban 2024 február 10-én. A teljes beszéd olvasható a DRÓTon.
Ezúttal egy nem szokványos kiállításra invitálunk benneteket. Nagy Judit tűzzománcművész „BELSŐ BARANGOLÁSOK” – kamarakiállítását láthatjátok Szentendrén. A tűzzománcot hazánkban leginkább díszítő technikaként vagy kiegészítő technikaként ismerjük főleg ékszerek esetében. Képalkotásra kevesen használják és akkor is inkább a sodrott rézzel készült térkitöltéses technikát leginkább. Ezzel szemben Nagy Judit festményszerűen finom, éteri színátmenetekkel dolgozik és érzékelteti velünk belső látomásait. A kiállítást Balogi Virág nyitotta meg. A megnyitó szövegét és további információkat itt találtok a DRÓTon.
„Nem egyszerűen a természet szépségét, elmúlásának fájdalmát akartam bemutatni, hanem azt is, hogy ebben mi emberek is sorstársak vagyunk. Sőt a megoldás is a képek között van, miszerint ha mi is olyan nyugodtan, bölcsen, lassan tudnánk élni, továbbra is a természet diktálta rend szerint, akkor túlélhetnénk!” – vallja Bozsaky Dávid, akinek 2024. február 10-én szombaton, délután hatkor nyílik ‘Élő Csönd’ című kiállítása a Kettőspont Színházban. Interjúnkban Dávid nem csak a fotóiról, hanem a természethez fűződő különleges kapcsolatáról és a mai, (poszt)modern világ válságáról is beszélt. Sőt, a szerinte lehetséges kiútról is.
Rubens 1628-ban utazott Madridba. Nem, mint festő, hanem diplomataként. Nem először járt Spanyolországban, huszonöt évvel korábban már megfordult Valladolidban, hogy műtárgyakat csere-beréjen a spanyol királyi udvarral, akkor sem, mint festő, hanem mint udvari talpnyaló. De mégiscsak ízig-vérig művész volt − gondoljanak bármit az irigyei −, sőt akkori második madridi utazásakor már híres piktor, pont ezért a spanyol uralkodó IV. Fülöp az udvari festőt nevezi ki Rubens mellé idegenvezetőnek. Ez az udvari mázoló akkoriban nem más volt, mint a fiatal Diego Velázquez.
Bozsaky Dávid: Élő Csönd – kiállításmegnyitó és a Destan zenekar és Apáthy Soma koncertje a Kettőspontban. Megnyitja: Weiner Sennyey Tibor. Részletek a DRÓTon.
Ezúttal egy nem szokványos kiállításra invitálunk benneteket. Nagy Judit tűzzománcművész „BELSŐ BARANGOLÁSOK” – kamarakiállítását láthatjátok nálunk. A tűzzománcot hazánkban leginkább díszítő technikaként vagy kiegészítő technikaként ismerjük főleg ékszerek esetében. Képalkotásra kevesen használják és akkor is inkább a sodrott rézzel készült térkitöltéses technikát használják. Ezzel szemben Judit festményszerűen finom, éteri színátmenetekkel dolgozik és érzékelteti velünk belső látomásait. A kiállítást megnyitja: Balogi Virág költő, műfordító. Részletek a DRÓTon.
Kötet- és költőbemutató videó Kemény Zsófival, a VerShaker YouTube-csatornáján
FoMO, FiFe, Meme, JumpCut, 27-esek klubja, zen fless és nosztalgia – ezek a fogalmak pörögnek (és tisztázódnak) Kemény Zsófi és Zoltán Áron beszélgetésében, Zsófi Most vagyok soha című legutóbbi verseskötete kapcsán. Hogyan lehet túlélni azt a korszakot, ahol a kapunyitási pánik összeér a kapuzárási pánikkal? Hogyan jutott el 8 év után a második verses kötet megjelenéséig a fiatal felnőtt költő? Miért a „szerintem” kifejezés vált számára a legfontosabbá? Hogyan válhat egy verseskötet – a költő akarata ellenére – egy egész generáció indulójává?
Ki uralja a testünket? A társadalom? Az istenek? A pszichológia? A trauma? Az egyén? Talán pont ezért mondja azt Arisztotelész, hogy vannak dolgok, amiken csak a gyengelméjűek, a gyerekek és a betegek gondolkodnak és nem a makkegészségesek. – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának tizedik része a DRÓTon.
„Miénk lehetne a világ, de lehet, hogy mindig későn van már.” – erről is beszélt Wirth Imre Magyary Áginak a DRÓTon.
„A négyhaton konstatálom, hogy mi is / egymás hiánybetegségeire lettünk / infúzióba töltött tápanyagok. / A szerelem: visszatáplálás.” – Tóth Júlia Éva versei a DRÓTon.
Nem a Karácsonyt és nem a naptári Újévet, hanem a Fény Ünnepét, a téli napfordulót ünnepelték őseink, ebből is látszik, hogy itt kultúra-csere és kultúra-vesztés történt. Hová tűnt ily nyomtalanul ez az ősi magyar hagyomány, amit a magyar ősköltészet őrzött? Milyen lehetett a magyar őseposz, amely tárháza és kincsestára volt a magyar történelemnek, költészetnek és ne féljünk kimondani: önismeretnek.
Engem ezért sem zavart soha, hogy ügyetlen vagyok, mert ezt nem sikertelenségként éltem meg, hanem egy remek alkalomként az emberek alaposabb megfigyelésére. Jegyzetelni sem jegyzeteltem, még mielőtt ezt valami túltáplált irodalomtörténész megkérdezné, mert egyszerűen nem lehet úgy jól figyelni, ha közben körmölünk.
Mit jelent az, ha egy művészt nem lehet stílusokba helyezni? Egyáltalán meghúzható egy határ ott, ahol ez nem valaminek hiányából, hanem valami megfoghatatlan jelenlétéből fakad? A fogalmakba zárt alkotások nem akkor válnak művészetté, ha kitörnek a keretek közül? Miért keresünk szavakat a megmagyarázhatatlanra? Ezek a kérdések valamiért újra és újra felpattannak bennem, amikor Iturbide képeit nézem… – Jánosi-Mózes Tibor latin fotósokról szóló írásának második része.
Itt olvashatjátok a Kettőspont Színház 2023-as decemberi programjait. Szeretettel ajánljuk őket. Zárjuk együtt az évet kortárs magyar alkotókkal és barátokkal!
Oliver Sacks úgy véli a betegség nem szenvedés és gyötrelem, mint ahogy azt mindenki képzeli, hanem tulajdonképpen nem más, mint énvesztés. Az egyetlen mentsége, hogy ő neurológusként, és azon belül is az agy szakértőjeként, főleg az agyban keletkezett alul vagy túlműködések okozta betegségek ismerője. De ettől még érvényes az a felvetés, hogy a betegség miképpen változtatja meg identitásunkat. Milyen átváltozások kiváltója lesz, ha életünk mindennapjait meghatározza egy másfajta állapot. Megmarad az én olyannak, mint korábban volt, vagy az identitás alfája és ómegája már maga a betegség?
A Polaroid Workshop III. közös kiállításának megnyitóját 2023.10.20-án tartottuk, a megnyitót most megnézhetitek a DRÓTon. A kiállítás 2023.12.04-ig látogatható 10 és 18 óra között – december 1 kivételével, amikor zárva lesz az ArtPrint Galéria (Budapest, Turbina u. 6), ezután lekerül kiállításunk lekerül a galéria falairól.
Ki volt Manuel Álvarez Bravo? Mi az, hogy kontemplatív művész? Hogyan vált egy csendes, visszahúzódó ember meghatározóvá a XX. század művészeinek panteonjában? – Jánosi Mózes Tibor latin fotósokról szóló sorozatának első része.
Nagy kérdés, hogy az unalom betegsége-e? Korunk antropológusai, filozófusai és szociológusai szerint igen, ám Oliver Sacks a híres neurológus, aki remek könyveket írt érdekes eseteiből, többek közt a minden tekintetben zseniális című A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét és más történeteket, úgy véli a betegség helyes definíciója: valamiből túl sok vagy túl kevés van. Nálam nyilvánvalóan ez utóbbi áll fenn.
Roberto Bolaño az említett esszéjében végül arra a következtetésre jut, hogy Mallarmé azért söpri le az élet asztaláról a testi örömöket és az olvasás adta intellektuális élvezeteket, mert tulajdonképpen csak egy dolog marad: az utazás. Mindig csak az utazás. Az az utazás, amelybe belevágva le kell mondani mindenről, amely során elveszejtjük önmagunkat vagy éppenséggel megtaláljuk, és a végén mindennek vége. Az Odüsszeia egyik értelmezése szerint is tulajdonképpen erről van szó: a trójai hős meghalni tér vissza Ithakába.
Az ókorban nem unatkoztak az emberek. Nem volt rá alkalmuk. Mert mindig volt mit csinálni. Kórházak sem voltak. Az orvosok házhoz jártak, persze csak a gazdagok házába. A többieknek maradtak a kuruzslók. Azok az orvosok sem tudtak sokkal többet, mint a maiak, hiszen akkoriban is meghaltak a betegek, mint ma.
Mintha imádnánk az érzelgősséget ebben a korban, a lúzerségtől viszont viszolygunk. De a kérdés mégis csak az, hogy tudjuk-e uralni a testünket? Én biztosan nem, de nyilvánvalóan a többiek igen. És az érzelmeinket?
„Itt lakájokat tenyésztettetek /
özönével tíz év alatt, /
érdem volt a jellemtelenség: /
hogy győzzük most a jó utat?
(…)
E tíz év a javunkra válik, /
ha kijártuk az iskolát: /
zsarnokot többé ne növesszünk, /
akármilyen ígérgetéssel /
húzza nyakunkra az igát.”
– mondja az egyik legfontosabb ismeretlen versében Weöres Sándor, míg Hamvas Béla hozzáteszi, hogy
„Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat. Azonnal elkezdtek mentségeket koholni, elkezdtek sugdolózni, hogy mennyire szenvednek, miközben vastag összegeket gyúrtak zsebükbe a libapecsenyén hízott vértanúk. Fogadok, hogy a történelembe, mint mártírokat jegyzik fel őket, e koszos és ripők söpredéket, dicsőítik egymást, és bevezetik egymást a történelembe, óvatosan Berzsenyi és Csokonai, Petőfi, Bartók, Csontváry, Arany és Kemény közé, ahelyett, hogy rémpéldaként mutogatnák őket a panoptikumban: íme, akiknek drágább volt a selyem nyakkendő, mint ezerkilencszázötvenhat.”
– és mindez 2023 október huszonharmadikán különösen fontos lehetne, ha nem felejtettük volna el.
A magyarországi Polaroid Workshop harmadik kiállítása október 20-án, este hattól. Polaroidok, versek, beszélgetés, DJ. Gyertek!
„Vénségemre elkezdtem erotikus verseket írni…” Karafiáth Orsolyát új, még sosem hallott verseiről kérdezte Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Prima-díjas színésze. A Költő- és kötetbemutató sorozat legújabb epizódja október 14-én jelent meg a VerShaker YouTube-csatornáján. A DRÓTon a beszélgetést most megnézhetitek.
„Meditációs objektumok – kortárs művészeti kiállítás Hamvas Béla tiszteletére” címmel nyílt tárlat 31 kortárs művész részvételével Nagyváradon 2023 szeptember 23-án. A Magyar Művészeti Akadémia a főpásztori rezidencia második emeleti kiállítótermeiben rendezte meg Hamvas Béla emlékkiállítását, a filozófus-író születésének 125. évfordulója alkalmából. A kiállítás kurátora, Ujvárossy László Munkácsy-díjas grafikusművész felhívására 31 képzőművész, 20 magyarországi és 11 erdélyi magyar alkotó készítette el Hamvas Béla-reflexióját. A kiállítás megnyitószövegét és katalógusának előszavát Weiner Sennyey Tibor írta, amit a DRÓTon most olvashattok. A teljes esszé a Kortárs folyóiratban lesz majd olvasható. A nagyváradi püspöki palota második emeleti kiállítóterében a kiállítás nyitvatartási napokon megtekinthető 2023 december 10-ig. Kiállító művészek: Aknay János, Barabás Márton, Bodoni Zsolt, Bocskay Vince, Bukta Imre, Elekes Károly, Ferencz S. Apor, Ferenczi Zsolt, Gaál József, Jakobovits Márta, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kerekes Gyöngyi, Kuti Dénes, Lajta Gábor, Lakatos Gabriellla, Márkus Péter, Miklós Árpád, Móser Zoltán, Nagy Árpád Pika, Orosz Csaba, Palkó Tibor, Pataki Tibor, Stefanovits Péter, Szabó Anna-Mária, Szilágy V. Zoltán, Szurcsik József, Ujvárossy László, Vargha Mihály, Verebes György, Viczeffy László és Weiner Sennyey Tibor.
„Arra biztattam, hogy az „Anyám történetét” vegye elő: tisztítsuk le a szöveget, és csinálja meg egy kamerával, egy szobában, egy színésznővel. Mert ezek, a magyar történelem tabuit arcul csapó önéletrajzi történetek nem tűnhetnek el! (Édesanyja Mengele asszisztense volt, élet és halál ura, és miután szinte csodával határos módon mégis hazajutott élve, ez menthetetlenül rányomta bélyegét saját és családja életére.)
Ez a film már sajnos nem fog elkészülni.” – Szirtes Andrásra Németh Anita emlékszik írásában a DRÓTon.
Áron és Orsi „Behind the books” című videósorozatában a nemzetközi irodalom élvonalbeli szerzőit kérdezi a Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Mi volt a közös André Kertészben, Andy Warholban, Tarkovszkijban és Ulayban? Hát persze, hogy a Polaroid! Első tapasztalataim az új Polaroid I-2 fényképezőgéppel.
Mindig ki akartad próbálni a polaroidozást, de eddig soha sem volt alkalmad? Szeretnéd megtudni milyen művészi lehetőségek rejlenek az instant-analóg fotózásban? Vagy egyszerűen csak szeretnél jó társaságban kreatív és értelmes dolgokkal foglalkozni egy vasárnap délután? Itt a nagy lehetőség!!!
Két programunk is lesz: tárlatvezetés és az új Polaroid kamera bemutatása és kipróbálása.
Hosszabb szünet után, 2023 október 17-étől a Víg Házi színpadán tér vissza a világ legrészvételibb versszínházi eseménye Igó Évával, Zoltán Áronnal és Mester Dáviddal.
Újra és újra felélednek különböző híresztelések, hogy Petőfi Sándor nem is 1849-ben, hanem 1856-ban halt meg Barguzinban. A történet ismert, számtalanszor írtak róla, erősítették és cáfolták meg, derítették ki, hogy a barguzini csontok alapján Petőfi nő volt és hasonlók. De vajon miért olyan fontos nekünk, hogy Petőfi tovább éljen? Ki nekünk ma Petőfi Sándor? Weiner Sennyey Tibor előadása a szentendrei Nyitott Templomok Fesztiválján hangzott el és a DRÓTon most megnézhetitek.
Az Amargant Színházi Műhely a tavalyi év Szent György tematikát feldolgozó, Sárkány című előadása után idén egy újabb erdei színházi előadással jelentkezett a Farkasgyepű szélén elhelyezkedő bakonyi erdőben. Ezt az előadást a nyári sikerek nyomán most ősszel és télen is játszani fogják, egyfajta vándorprodukcióként.Az erdei színházi keretek után az előadást először a solymári Fészek Orpheumban álmodják bele zárt terű színházi keretek közé.
A Ji Csing labirintusa Bérczi Zsófia szellemi kohójából született meg, kelt életre, és állt rendelkezésére az idén is mindazoknak, akik a Sziget Fesztiválon rátaláltak. Először még 2001-ben, 2015-től pedig évről évre megjelenik az ország legnagyobb nyári fesztiválján, ahol 2003-2014 között ugyanebben az építményben a Tarot Labirintus működött.
Chochol Etelka „A titkos átjáró” című kiállítása Budapesten 2023. szeptember 14-én, csütörtökön 18 órakor a Mácsai Galéria – AJAMK – Angyalföldi József Attila Művelődési Központban nyílik meg. Részletek a DRÓTon.
Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek fenntartani egy ilyen bonyolult és sokszor fájdalmas jelenséget, mint a költészet? Annyi minden egyszerűbb, kellemesebb és látszólag hasznosabb dologgal lehet foglalkozni, miért éppen verseket olvasgatnánk? Zoltán Áron szuper verses programját ajánljuk szeptember 14-ére a DRÓTon. Áron immár hetedik éve kutatja tudományos igényességgel azt, hogy miért hatnak…
Eredetileg 1290. július 10-én, éjszaka, Körösszeg várának árnyékában egy sátorban játszódna ez a dráma, de lehetséges, hogy mégis inkább napjainkban egy cirkuszi előadáson, gengszterek között a kaszinóban, vagy akár egy házibuli keretein belül történik mindez. Weiner Sennyey Tibor a Méhes György drámaíró pályázaton második díjat nyert, mindeddig be nem mutatott drámáját a DRÓTon az államalapítás ünnepe alkalmából tesszük közzé. Olvassatok kortárs költőtől magyar királydrámát!
Talpramagyar – Talpra magyar, hí a haza! – kiáltotta Petőfi, hogy beledobbant a szív. S közben arra gondolt, ha már a szavalóversenyt megnyerte, csak nem most hagyja cserben emlékezete. E gondolatra lámpaláz kezdett eluralkodni rajta. – Rabok voltunk mostanáig – folytatta, és örült, mert egy versszakkal közelebb került a végéhez, de szorongott is, amiért…
Mi az a beszélgetés, amelyben összeérnek a következő fogalmak: biopoetika, panorámaholttért, átmenetiség, ultraibolya és szabadvers?Tóth Réka Ágnes dramaturg, költő, műfordító volt a vendégünk a RUSZT – Ráday Utcai Színházak Találkozója – keretein belül, a Stúdió K színházban.
Immár tizenkettedik éve gyűlnek össze egy isztriai erdőben az Erdei Költők, hogy csillagok, tábortűz és fáklya fénye mellett olvassanak fel kortárs költeményeket, körülvéve a gyönyörű természettel. A régió különböző országaiból származó költők versekkel és helyi támogatóink ingyenes borral vonzanak évről-évre egyre több látogatót az Erdei Költők találkozóra nem csupán Horvátországból, de a környező országokból is. Idén megjelenik a második többnyelvű antológiájuk is, amelyben az elmúlt évek fellépő költőinek versei olvashatóak. Hazánkat az eseményen a DRÓT főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor képviseli, aki alapító tag. Részletes program, videó és ajánló.
2023 június 21-én – Harc a fenevaddal címmel nyílt kamara-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely Lantos Adriána művészettörténész elhivatott munkája, a Spanyol Nagykövetség és a budapesti Cervantes Intézet támogatásával jött létre. Ahogy azt a meghívó szövegében lehetett olvasni a kabinetkiállítás alcíme: a bika a spanyol és a mediterrán kultúrában. A kiállítás november 12-ig látható.
Az utolsó napon kaptam észbe, hogy most vagy soha, és mondhatom, nem bántam meg.Nem sokkal több mint 20 celsius fok, sötét, rengeteg halkan morajló ember, az örökkévalóság atmoszférája és egy magyar festőlegenda életnagyságú képei. Ez fogadott minket a Szépművészeti Múzeum Csontváry 170 egyedülálló kiállításán. 60 éve nem volt ehhez fogható alkalom, amelynek során ezeket a gigantikus festményeket egy térben láthatta volna a közönség.
Haraszthy Tekla Nyirán Ferenc Ha egy nő c. verse nyomán írt költeményt a DRÓTra, ami nyomokban klasszikusok és kortársak verssorait is tartalmazza.
„…mind a ketten költők voltak. És egy nőnek Magyarországon egy nagy költő, óriási költő árnyékában élni olyan megpróbáltatás, amivel rendszerint nem szoktunk számot vetni.” – Sok előadást tartottam az elmúlt években Hamvas Béláról és Weöres Sándorról is. Visszatérő kérdés volt a közönség részéről, hogy volt-e gyerekük nem volt és ha nem, miért nem? – Weiner Sennyey Tibor esszéjét Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulója alkalmából közöljük.
„Bóbita varázsérintése gyógyítsa lelkünk!” – Füleki Gábor költeménye Weöres Sándor születésének 110-dik évfordulójának alkalmából.
A lengyel sajtóban néha megjelennek cikkek arról, hogy egyáltalán nem kell orosz írókat olvasni, mert Putyin háborúja lejáratta az egész orosz irodalmat. Ez tévedés, hiszen sokkal több „nem birodalmi szemléletű” jó orosz író létezik, mint imperialista eszméktől megszállott nagyorosz irodalmár. De ami az orosz írók hatalom általi üldöztetését illeti, most két név jut eszembe: Borisz Paszternak és Joszif Brodszkij. Alábbiakban rájuk szeretném emlékeztetni a fiatalabb olvasókat.
Kerekasztal-beszélgetés arról, hogy milyen, mit jelent ma Magyarországon írónak, költőnek lenni? Mit tehet az ember alkotóként? Milyen főbb problémák vannak és, hogy van-e remény?
Résztvevők: Boldog Zoltán, író, tanár, Hétvári Andrea, költő, író, meseíró, Gerzsenyi Gabriella, író, jogász
Weiner Sennyey Tibor, költő, író, méhész. Moderátor: Formanek Csaba, színész, rendező. Közreműködik: Pusztai Luca Lili, színész.
A költő éveket és dimenziókat átutazó felolvasását barátai kísérik pszichedelikus-akusztikus zenével: Mótyán Tibor tablán és Fügedi László szazon, vagyis a legendás Duo Darbar zenekar. A háttérben Szarka Fedor Guido rajzait, festményeit és képeit vetítjük a koncert alatt. Az esemény után a helyszínen borozgatunk, beszélgetünk, tartsatok velünk.
A Dróton is rendszeresen publikáló Gerzsenyi Gabriella második kötete – Három lábbal a földön címmel – az idei könyvhétre jelenik meg. Hivatalos bemutatója június 6-án, kedden este 17 órai kezdettel lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A beszélgetést dedikálás és koccintás követi. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Teri közbevágott: – A ballibek lapját olvasod?! Jól nézünk ki.
Csilla szó nélkül visszavette a párnát az arca elé, jelezve, hogy a beszélgetés megintcsak nem vesz jó irányt.
Zoltán szabadkozott, és a kezdődő kézilabdameccsre hivatkozva elhagyta a zajos helyiséget.
Teri a húgához intézte a kérdést: – Szóval, mi is van a tartásoddal?
Panni lakonikus válasszal intézte el: – Semmi. Nem érdekel.
„A világ szívére tapasztom fülem. / Kell odabent lenni Valakinek. / Behunyt szemmel várok…” – Hétvári Andrea ‘Lebomlás’ című versét olvashatjátok a DRÓTon
„…küldetésemnek tartom, hogy ahhoz a réteghez szóljak a műveimen keresztül, akik amúgy nem kerülnének be semmilyen formában a művészeti kánonba. Ahogy Velázquez beemelte a törpét a művészetbe – egy olyan személyt, aki az akkori társadalom kirekesztettje volt – és tette egyenrangúvá a királlyal a festményein, így szeretném én is beemelni a festészetbe ezt az általam jól ismert társadalmi réteget.” – Rakk Adriánnal – a rendkívül tehetséges fiatal festőművésszel – Magyary Ágnes készített interjút 2023 május ötödikén nyíló lakáskiállítása kapcsán.
A munka ünnepét virslivel, sörrel és persze festéssel ünnepli a Kispont Galéria Kalácska Gábor látványtervező és Debreczeni Imre festőművész vezetésével. Felhívás a DRÓTon.
Valaki ellopta azóta ezt az időt. Időközben. Vele együtt pedig ellopta a tervezgetést, álmodozást. Vajon hová rejtette? Mielőtt becsukta volna a könyvet, küldött egy halvány mosolyt az ifjú és bizakodó Csinszka felé. Kicsit irigyelte. Őt még nem lopták meg.
„Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. / Éltem – és ebbe más is belehalt már.” – József Attila versét elmondja Jordán Tamás a Költészet Napja alkalmából a VerShaker születésnapi videóján. Ha tetszett: add tovább!
Szálinger Balázs József Attila-díjas költő legutóbbi versgyűjteményét unortodox módon, saját kiadásában adta ki. Így született meg a Koncentráció című kötet, amely akkor széles körben megmozgatta a művész olvasótáborát. De vajon megbánta-e döntését egy év távlatában? Szálinger Balázs költőt mutatja be, véletlenszerűen felépülő versműsor keretében, a VerShaker legújabb videója. Mitől nyer létjogosultságot egy irodalmi beszélgetés? Mi is pontosan a „Mélyelgő”? Istentelenek-e az „Isten nevében farkas emberek”? Hogyan válik istenábrázolássá egy térkép?
Hogyan keletkezett a dráma? Miért nincs demokrácia dráma nélkül? Milyen drámát írni és mi az a katarzis? Miért elengedhetetlen mindez a normális emberi élethez? Ezeket a nem könnyű kérdéseket tettem fel magamnak, de „hát ha nem könnyű, akkor nem könnyű”. Hogyan is várhatnám, hogy bármi, ami a művészet egyik legkomplexebb megnyilvánulásával kapcsolatos az könnyű lehetne? Pedig lehet, hogy csak én vagyok „rossz költő”, aki képtelen megfogalmazni valamit, ami „emberi, nagyon is emberi”.
Veszélyes, kétségtelenül nagyon veszélyes dolog esszét írni, olyan mintha az ember vékony jégen táncolna a valódi tudás tiszta téli égboltja alatt és a tudatlan mélység felett. Igen, alighanem a költői hasonlatok, is az esszék lehetséges eszközei, de az esszé sem nem líra, sem nem próza, hanem… „esszé”. –
Weiner Sennyey Tibor három előadást tart 2023 márciusában irodalomról és életről a Kettőspont Színházban a Magyar Széppróza Napja és a Színházi Világnap alkalmából. Ebből most a második előadás esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon. Gyertek el az utolsó előadásra is, ami után a szerző Diogenész előadását tekinthetitek meg a színházban! Részletek alább.
Jász Attila, Győrffy Ákos és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése Hamvas Béláról és arról a bizonyos „láthatatlan esszéről” a budapesti Vigadóban az Essentia Artis fesztivál keretein belül 2023 március 22-én.
A vers ugyanis az emberiséggel együtt született, együtt változik, s valószínűleg együtt is fog kipusztulni. A költészet azonban örök.
Borges, Hamvas, Weöres, Pessoa, Ryokan és Michaux segítségét is kérjük, hátha meg tudjuk határozni, hogy mi a csuda az a költészet, a költői tapasztalat és a vers? –
Weiner Sennyey Tibor három előadást tartott 2023 márciusában irodalomról és életről a Kettőspont Színházban a Magyar Széppróza Napja és a Színházi Világnap alkalmából. Ebből most az első előadás esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon.
Azt hiszem, messzebbről kell kezdenem, s mivel most a díj miatt olyanok is olvassák ezt a szöveget, akik egyébként nem olvastak tőlem eddig semmit, és olyanok is, akik nagyon is olvastak, szerettek, segítettek, szóval mindezért messzebbről kell kezdenem.
„Az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a tudományra támaszkodott, és az az ember vallott kudarcot, aki csak és kizárólag a hitre támaszkodott.” – Bodor Géza rendezésében egy éve látható az Ágnes, báránykám című dráma Fodor Boglárkával, Pásztor Edinával és Gubík Ágival a Kettőspont Színházban. A március 24-ei előadás után, magát a rendezőt kérdeztem a darabról.
Hogyan született és tűnt el egyik napról a másikra a kiváló kortárs költő, Karádi Márton? Hogyan szólít meg minket a vers, életre kelve a papíron? Milyen közös belső világ alakul ki két összezárt fiatal lányban, ami drámaírásra készteti őket? A VerShaker legújabb műsorának bevezető beszélgetésében többek között ezekre is fény derül.
2022-ben mutatta be Izsó Zita negyedik verseskötetét, „Bekerített erdő” címmel, a Scolar Kiadó gondozásában. A költőnő húgát, Izsó Nóri dalszerző-énekest és Zoltán Áront, a VerShaker házigazdáját kérte föl, hogy szerkesszenek egy lírai előadást a kötet műveiből, Nóri dalaival. Ezt az előadást láthatjátok ebben a videóban, egy rövid bevezető beszélgetés után. Zongorán közreműködik: Helle Maximilian.
„Előtted állok, remeg a térdem, / titokban, mint a hintalovaknak.”
„Tulajdonképpen felnőtt vagyok, úgyhogy kénytelen voltam a kamaszos lehangoltságomat felnőttes rezignációvá avanzsálni. ” – mondja Bék Timur az 1997-ben született költő. Második kötetről, a költők túlmisztifikálásáról, a slam-poetryről, az oktatás megreformálásáról, a kötelező olvasmányokról, felnőttségről és generációjáról nyilatkozott a DRÓTnak.
Amikor kicsi voltam, a lemezhallgatás nagyszerű időtöltés volt a családunkban. Óvodáskoromban leginkább nagyapa volt ebben partnerem – tekintve, hogy életkorom ugyan óvodás volt, de helyzetem nem éppen, hiszen odahaza múlattam az időt nagyszüleimmel. … Az idegennyelvű slágerekkel kitágult a tér gyermeki fantáziám előtt. A ’Words don’t come easy’ kezdetű dalt teli torokból fújtam, a ’pörc donkámízíííí’ magyarosított formában, és meggyőződésem volt, hogy a ’Drunken sailor’ című nóta egy bizonyos Ralf királyfiról szól, hiszen a refrénjében elhangzik, hogy ’vé, hé, Rálf királyfi’ eredetileg: ’Way hay and up she rises’. :
Kolozsvár. 2010-es évek eleje vagy közepe. A szokásos bábszínházi előadás helyett valami szokatlant látok, Az árnyak színházát. Megdöbbent. Honnét jön? Mit akar? Ez nem is gyerekeknek való! Ez pont nekem való! Varázslat, ami napokig fogva tart, úgyhogy beharangozom az ismeretségi körömben, ez az a muszáj előadás, amit látni kell. … Kolozsvár. 2022 ősz. A Főtéren iszom egy kávét Patka Ildikóval, bábszínész barátnőmmel, aki ‘Az árnyak színházában’ a főszerepet játssza, Oféliát. Ismét zajlik a próbafolyamat, újságolja, télen lesz a bemutató. … Úgy nyúlni a legnagyobbhoz, hogy a legkisebb is be tudja fogadni, ez számomra a legmagasabb művészet. – Gergely Edó írása és Oana Pop fotósorozata az előadásról.
„Szeptember végén jártak, amikor egy kiadósabb éjszakai esőzés utáni reggelen Nánás Gyuri úgy döntött, aznap nem mennek erdőlni, nem gyúrják a sarat. Anti gondolta, kihasználja a szabadidőt, s nekifog almát szedni a kertben, de a fák vizesek voltak, ahogy egynek nekitámasztotta a létrát, máris jött a hideg zuhany, a létrafokok is átnedvesedtek, csúsztak.”
Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron él. Író, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. Készülő regénye az ‘Anti’ egy szociografikus elemekkel átszőtt társadalomregény a székelység mai állapotáról. A DRÓTon most részletet olvashattok készülő könyvéből.
Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?
Nyolc előadás lesz februárban a Kettőspontban. Kattints a DRÓTra, írd be a naptáradba és találkozzunk a színházban.
„Mindig vallottam és most is vallom, hogy a jó művészet, az mindenkor a társadalom lelkiismerete, ez a hitvallásom… A lelkiismeret és az igazságérzet mindenekelőtt.” – Chochol Károly fotóművész életművét bemutató kiállítás 2022 novemberében nyílt Budapesten, a DRÓTra lánya, Chochol Etelka válogatott pár képet, most egy rövid összeállítással búcsúzunk a jelentős fotóművésztől.
– írta Mihail Sebastian. Bár Max Blecher a XX. század szülötte, mégis a XXI. század írója lett, ugyanis a szinte teljesen elfeledett alkotót az utóbbi időszakban újra felfedezték. Sajátos világának kialakulásában tragikus módon szerepet játszott a Pott-betegségnek is nevezett csonttuberkulózis okozta mérhetetlen szenvedés.
A DRÓTon részletet olvashattok Max Blencher regényéből Boda Edit fordításában.
Závada Péter költővel és Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművésszel január 20-án, pénteken 18 órakor mutatja be legújabb „költőbemutató műsorát” a VerShaker YouTube-csatorna. A VerShakeren színművész vendégek mellett újabban kortárs költők is feltűnnek, akikkel legfrissebb műveik kapcsán beszélget Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Príma-díjas színművésze.
Január 11-én és 12-én nyílnak különböző galériákban Ráskai Szabolcs, Kiss Márta és Uri Asaf kiállításai. Mi mindhármat szeretettel ajánljuk a figyelmetekbe. Részletek lapunkon.
Molnár Sándor a festészetében kereste és valósította meg az utat, amely a létrontásból, az elhazudott életből kivezet. Wagner Nándor számára szobrainak megformálása által mutatkozott meg az emberi létezés titka: az Egy. A két művész életműve most egymás mellett tárul fel a Műcsarnok termeiben. Tekinthetjük ezt véletlennek is, de láthatjuk benne a szinkronicitás rejtélyes felbukkanását is. – Molnár Sándor „Festőjóga” és „Wagner Nándor 100” című kiállítások február 5-ig tekinthetőek meg a Műcsarnokban. A két kiállításról Lombos Antal írását olvashatják a DRÓTon.
„lefekvés előtt a tévében nézed /
ahogy más bekötött szemmel /
tárja szét lábait /
majd felkapcsolt lámpánál alszol el”
Az új év első adag eseménye a Kettőspontban! Színház, zene, irodalom és csodás találkozások már januárban is. Tarts velünk 2023-ban!
2022-ből 2023-ba egy különleges Kis Piros Ház koncerttel lépünk át! Tartsatok velünk! Vendégünk, a budapesti éjszakákból jól ismert Fodor „Shodor” Balázs volt, aki egy dalokkal kísért év végi „stand up show”-t tolt a Kis Piros Házban, amiből most az első egy órát láthatjátok a DRÓTon.
Visky Ábel filmjét mutatja be december 29-én 18 órakor a VerShaker YouTube-csatorna. A film címadója, József Attila Imádság megfáradtaknak című verse, amely a főszereplő, Stark Ádám autizmus spektrum zavarral élő versmondó előadásában hangzik el.
A Lanou zenekar volt a vendégünk a DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai portál „Kis Piros Ház koncertek” sorozatának harmadik – karácsonyi – alkalmával. A Lanou saját dalok mellett magyar és ír népdalfeldolgozásokat, sőt egy karácsonyi éneket is eljátszott nekünk. Karácsonyi „szuperkoncert” : a DRÓTon!
Hogy gondolhatják anyáék, hogy egy egész hétvégét eltöltünk itt? Télen semmi értelmeset nem lehet csinálni. Nyáron legalább vitorlázhatunk. Vitorlázhatnánk.
Bár a DRÓT olvasói ilyen szempontból bizonyára kivételnek számítanak, és talán azok a körök is, amelyben mozognak – de ha kicsit távolabb körülnézünk, lehet, hogy lehangoló lenne a válasz a kérdésre: Ki olvas még világirodalmat, nagyregényeket, klasszikusokat?
Ki olvas például Dantét, Joyce-ot, Ovidiust, Thomas Mannt?
Az a gyanúm, hogy a Bélaműhely karmesterjátéka Ázsiában és Afrikában is működne, kevés kortárs színpadi produkcióról mondható el ugyanez, nem mintha láttam volna mindet. – Sebő Ferenc írása a Bélaműhelyről.
„Döbbenten látom kulturális műhelyek lebontását, szakkönyvtárak általános könyvtárba való belekeverését, értékes kiadványok, kéziratok raktárakban való eltűnését, elkótyavetyélését, valódi nemzeti értékeknek az ablakon való kidobását.” Megszűnik a Pázmányon az Esztétika-szak és a kreatív írás oktatás is, és Vörös István ezzel elvesztette állását. A költővel a mai felsőoktatás, kultúra, gondolkodás helyzetéről és a „versenyképességről” beszélgettünk.
A Vörösfenyő zenekar volt a vendégünk a DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai portál „Kis Piros Ház koncertek” sorozatának második alkalmával. A Vörösfenyő igazi szerelemzenét játszott és beszéltek arról is, hogy dalaik nagyjából 99%-a a szerelemről szól. A banda két tagjának is éppen szülinapja volt a felvétel idejében, így meglepetéssel is készültünk…
A Kávészünet és Dánielfy – Pilinszky János Panasz című versét feldolgozó – közös dalához készült klipben több kapu mögé és betekinthetünk. A klip főszereplője – akit Zoltán Áron, a Vígszínház Junior Príma-díjas színművésze alakít – útkeresése során öt világvallásban próbálja megtalálni nyugalmát, és ezáltal egy magasztosabb világgal való kapcsolatát.
Premier a DRÓTon.
„A neurózist legjobban neurózissal lehet gyógyítani, mint az köztudott. A gyógymódok egyike a regényírás. Intenzív terápiája a családregény.”
Száz éve született Nemes Nagy Ágnes. Ezt ünnepeltük 2022 október 22-én a VerShakerrel is, ahol A Magvető Házában, a csömöri református templomban Igó Éva Jászai Mari díjas, érdemes és kiváló művész, a Vígszínház társulatának tagja volt Zoltán Áron vendége. Ez a videó a beszélgetés szerkesztett verziója, melyben VerShaker-módra háromszor hangzik el a költő Istenről című verse, Igó Éva előadásában.
A frottírkendőt átitatja a vér. Lassan haladunk. – Fáj? – Pali rázza a fejét. A főorvos már telefonált, megmondta, kit keressünk. Most kipróbáljuk, milyen a magyar sürgősségi betegellátás. Ülünk, araszolunk.
„Mindig vallottam és most is vallom, hogy a jó művészet, az mindenkor a társadalom lelkiismerete, ez a hitvallásom… A lelkiismeret és az igazságérzet mindenekelőtt.”
Chochol Károly fotóművész életművét bemutató kiállítás nyílik, „A budapesti rakpart – A főváros arcai” címmel 2022. november 15-én, kedden, 16.00 órakor a Budapest Főváros Levéltárában. A DRÓTra lánya, Chochol Etelka válogatott pár képet ajánló gyanánt. Fotók, részletek lapunkon.
A tárlat hétköznaponként 9 és 18 óra között látogatható 2022. május 23-ig. A belépés ingyenes.
„Van egy fesztiválunk a TeatRom. Ez Borsod megye apró falvaiban, meg cigányok lakta településein valósul meg. Színházat, meg mindenféle kulturális eseményeket viszünk ezekre a helyszínekre. Idén összesen 4 millió forintunk volt, miközben 14 millió volt a költségvetés.” – Simon Balázs rendezővel beszélgettünk részvételi színházról, rendezőkről és a Teatromról.
„A csinos nők gyakran kérdik, vajon mi a praktikám. /
Alakom épp nem filigrán és nincsen csinos pofikám, /
De mikor sorolni kezdem, /
Azt hiszik, hogy mindez csak csúsztatás.”
– Maya Angelou verse Balogi Virág fordításában.
A Metanoia Artopédia előadása Újvidék/Novi Sad, Kragujevác, Belgrád, Szabadka/Subotica, Zrenjanin, Minszk, Varsó, Krakkó, Prága után az előadás 40. variációja Budapesten, a Gólem Központ Színháztermében… ajánló a DRÓTon.
Takács Noémi – ‘Noémo’ volt a vendégünk a Kis Piros Ház koncertek első alkalmán. Noémo bemutatta új lemezét, beszélt a számok között arról, hogy miért és hogyan ír dalokat, mit gondol a közízlésről, milyen ma művészként, zenészként élni. Premier: 2022. október 27. csütörtök 18:00. Tartsatok velünk egy varázslatos koncertre, ahol Noémo saját szerzeményei mellett egy Cseh Tamás-dalt és egy megzenésített Pilinszky János verset is elénekelt nekünk.
Milyen volt Hamvas és Weöres barátsága? Mit ihletett? Hogyan született A teljesség felé és mi volt még mellette, amiről senki semmit sem tudott? Milyen „képzelt világokba” utazott Weöres és hogyan térképezte fel őket és végzett ott népszámlálásokat? Mit tanulhatunk Hamvas és Weöres barátságából?
Idén október 15-én volt a premierje a „Legyél te is Jane!” sétaszìnházi darabnak, ami Dr. Jane Goodall életrajzi írásai alapján készült. Az előadáson novemberben is lehetősége van bárkinek részt vennie.
Szeptember 18-án, vasárnap nyílt meg Budapesten a ‘Bíbor’ című kiállítás, amelyben egy csapat fiatal alkotó a valóságosból előhívott egy fiktív személyt. A képek eredetiben az MTRM roast galériában nézhetitek meg. A DRÓTon most néhány képet mutatunk a megnyitóról, ahol Béres Bíborka performanszát láthattuk Radetzky Anna bábjával és a kiállított anyagból Csapó Júlia, Farkas Aliz, Jóga Eszter, Orosz Borbála, Radetzky Anna, Sarfenstein Ditta művészektől. A kiállítás november 18-ig megtekinthető, részletek lapunkon.
„1992. május, a piac fölött nyolc emelet magasságában. Tizenkét éves vagyok, és mindenféle idegállapot vesz erőt rajtam. Váltakozik a bágyadtság, az eszeveszett tettvágy és a tökéletes közöny. Időnként naplót írok, a régi dolgokról is. Van néhány barátom, de csak a magány burkán túl, amelynek köszönhetően még mindig felerészben kétvízközi indián és tuareg vagyok. Olvasok, most éppen az ördög színeváltozásáról.” – Márton Evelin az a szerző, aki mindig ugyanazt a történetet írja állítólag ezzel mindenki így van, de mivel imád címeket adni – és fene egye meg, iszonyú jól is csinálja – különböző címek alatt adja ki ugyanazt a sztorit. A műfajt is megjelöli a könyvében: archív napló. Ezt nevezem én átvágásnak; de lássuk, mit akar a szerző.
2022. augusztus 1-15. között rendezték meg a második Sándorfalvi Újműhely Művésztelepet Bajári Zsolt, Csanálosi Mária, Kusnyár Eveline, Németh Csaba, Retkes Máté és Szabó Zoltán részvételével. A művésztelep zárókiállítását Ibos Éva művészettörténész nyitotta meg a sándorfalvi Pallavicini Kastélyban, augusztus 13-án. Az alábbiakban a megnyitó szöveg szerkesztett változatát olvashatjátok a DRÓTon és képeket láthattok a kiállításról.
Zsidó Ferenc szerkesztő épp a Székelyföld 25 éves jubileumának eseményeit szervezi: ami biztos, augusztus 20-án a Kolozsvári Magyar Napokon lesz egy Székelyföld 25 kerekasztal-beszélgetés, aztán október 14-én a székelyudvarhelyi könyves napokon, majd október 21-én a szerkesztőségben, a díjátadónkkal egybekötve.
A Zsidó Ferenc nevű szerző egy székely tematikájú regényen dolgozik, mely némiképp Tamási Áronos nyelvezettel a mai székely valóságból mutat be egy szeletkét. Néhány fejezete elkészült, meg is jelent, de a végét még nem látom. És ez így van jól. – válaszolta Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Maga sem értette, hogyan került a folyóba. Csak napozni akart. Meg egy kicsit emberek között lenni. Az sem baj, ha ismeretlenek. Az sem baj, ha zajosak. Az sem baj, ha erős szagok terjengenek a parton álló büfé felől. Belülről kényszerítette valami, hogy kimozduljon a négy fal közül.
„Azt hiszem, hogy többféle olvasási stratégia van, és több értelmezés is jogos és szükséges. A teljesebb képhez pedig egyszerre kell a szövegeket önálló szövegként értelmeznünk és az életműben valahol elhelyeznünk, esetleg a kortárs és történelmi kontextusban látnunk. Végül pedig fel kell tennünk a kérdést, hogy az olvasott szöveg nekünk mit jelent? Mit értettünk meg belőle, s ami több: mit tudunk önmagunkra nézve vonatkoztatni, életünkbe beemelni, önmagunkként a másikban, vagy közösként átélni? Ez a filológia valódi tétje.”
„Nagyjából-egészében szarik az úgynevezett költészetre.” – írja Németh Gábor Horváth Eve második verseskötetének fülszövegére. Tényleg? Horváth Eve Magyary Ágnes kérdéseire válaszolt a DRÓTon.
„Weiner Sennyey Tibor hiánypótló művet tett le az asztalra, ami remélhetőleg el fogja érni azokat, akik kíváncsiak a magyar szellemtörténet egyik legkiválóbb alakjára.”
Győrffy Ákos
Terence McKenna egy igazi underground legenda, aki briliáns elbeszélő, spirituális kalandor és tudatmódosító növények tapasztalt szakértője. „Ősi Újjáéledés” című könyvében a pszichedelikus gombákról, az Amazonasról, a virtuális valóságról, az UFO-król, az evolúcióról, a sámánizmusról és az Istennő Újjáélesztéséről való gondolatait szedi egy csokorba. A könyv most jelenik meg először magyarul, a kiadáshoz előszót Weiner Sennyey Tibor írt, amit most elolvashattok a DRÓTon.
Terence McKenna könyvének bemutatója 2022. augusztus 20-án, délután négytől, a Lumen kávézóban lesz.
„Törte tovább a fejét a zöld dolgokon. A nagy zöld ügyön. Hogyan lehetne zöldíteni a gazdaságot, az ipari termelést, a közlekedést, a vállalkozásokat. Gondolataiba merülve kis híján eltaposta az ösvényen átnyargaló csíkos mókust.” – Gerzsenyi Gabriella írása a DRÓTon.
„Egy budapesti kocsmában hagytunk fel a perverzióval. Úgy ültünk ott, mint két lóhere, egy levert és gazdag egy pár, pókeresen, a legordasabb részegség után, a kitisztult agy Kohinoor gyémántját dugdosva fülünkbe, hogy semmit se halljunk, egymásból.” – Kóbor Adriána munkásságát a Benelux államokban kezdte. Irodalmi törekvése a nyelv felfedezése és határainak bővítése. Műveinek jelentősebb részét angolul és magyarul alkotja, így meghatározó helyet foglal el a nemzeti és nemzetközi irodalomban. Időnként más nyelveken is publikál. Irodalmi és vizuális művei megjelentek Európa-szerte — Olaszország, Franciaország, Belgium, stb. —, valamint az USA-ban és Ausztráliában publikál nagyobb rendszerességgel. Vizuális művészekkel történő kollaborációi is elérhetőek könyv formában.
Kóbor Adriána Ele está Morto. A hanyatlás szöge 2022, Budapest, Gondolat Kiadó című kötete tizenkét év költői és prózai munkásságának eredménye. A kötetbe foglalt versek és prózák kendőzetlenül tükrözik az írói életút és fejlődés mivoltját, s betekintést adnak a Magyarország- és folyóiratszerte publikált költő ars poeticájának döntő momentumaiba, azok mementójába. A DRÓTon most részletet olvashattok legújabb könyvéből.
Békássy Ferenc 1915. június 25-én esett el a Keleti Fronton, a mai Ukrajnában az első világháborúban. Megemlékező estünkön 2022. június 29-én, délután négytől, a Zsennyei Alkotóházban róla, a magyar irodalom és történelem különösségéről, békéről és háborúról fogunk beszélgetni, pár versét felolvasni, majd sírját és emléktábláját megkoszorúzni.
A halál megfoghatatlan tapasztalatát próbálod körbejárni a magad korlátolt eszközeivel.
Az instant analóg fotózás reneszánszát élte az elmúlt években a világon, de olyan művészek is, mint André Kertész, Andy Warhol és Ulay is fotózott polaroiddal. Weiner Sennyey Tibor költő, író alapította az első magyar Polaroid Workshopot, aminek most kihelyezett alkalmi ülésén új lehetőségeket, új kombinációkat keresünk a résztvevőkkel.
„a két legmesszebbi fűszál közt kifeszítve lebegek /
csettint a magány, és lezuhanok /
mélyre húz a föld, ahogy ragyog /
mélyebbre az érzés, hogy vagyok”
Analóg fotográfiai kísérletek: dupla-tripla expozíciók ’84-ben, ’91-ben lejárt roncsolódott nyersanyagokra, főként 6×6-os, 6×9-es formátumú régi gépekkel pl. Skolnyik, Pajtás, Roby boxgép, Zeiss Ikon… Super 8-as közös kisfilm bemutatása, illetve performance-videó a tengerparti nudista strandon: egy víz alatti felolvasás adaptációja, szürreális jelenetekkel kísérve… – Nagy Zopán, Reichert Eszter és Syporca Whandal kiállítása az Art9 Galériában.
A Wagner-opera hosszúságú ötórás színdarab, a Likvidátor, a felszámoló, a Kettőspont Színházban kortárs moralitásjátékként hirdeti magát. Az egész darabot ezeknek a hatalmi struktúráknak a kusza hálója szövi át – nevezhetjük ezt akár életnek – ahol az egyén mindig alulmarad, de vajon fölötte pedig ott lenne Isten? Magyary Ágnes írása a Kettőspont Színház darabjáról a DRÓTon.
2022. április 21-22-23án, csütörtökön, pénteken és szombaton ismét érkezik a Likvidátor, a felszámoló! A 22-dikei, pénteki előadásra már csak 4 jegy maradt, a többire most még akad több is. A DRÓTon nagyinterjút olvashattok a rendező, Formanek Csabával és mutatjuk a linket, ahol még lehet jegyeket venni.
Kulcsár Géza teoretikus kontemplációja Farkas Mona ‘Jelenések’ című kiállítása felett
A Darabokra tépve emberi kapcsolatok működésének dinamikájáról, létbölcseletről, és a magyarságnak a mai világban való értelmezéséről szól, de legőszintébben az utóbbiról. A diaszpóra aspektusának regényre vitele kiváló ötlet volt Böszörményi Zoltántól, amelyet – ha bizonyos aránytalansággal is, de – sikerült megidéznie.
„Semmilyen módon nem rögzíthető, de még csak nem is modellezhető pontosan, hogy mi történik egy színházi előadáson a közönség tagjai és a játéktérben dolgozó színészek között.” – Formanek Csaba rendezővel Magyary Ágnes készített nagyinterjút a DRÓTra. Csaba 2022 április 9-10-11-én adja elő nagyszabású „Hádész” című monodrámáját a Kettőspontban.
Retkes Máté Fragmentum című kiállítását Vékony Délia művészettörténész nyitotta meg a Kispont galériában. A DRÓTon most visszanézhetitek a megnyitót. Fotók Fekete Attila
Mit keres a költő, az író a méhesben? Mi vonzza oda, és miért pont a méhek közé? Volt-e Hamvasnak saját méhese? Mi lehetett Hamvas Béla forrása? Járt-e Niklán? Láthatta-e Berzsenyi méhesházát? Ki említette először Berzsenyi méhesét? Mi lett a méhesházzal?
Hamvas Béla születésének 125-dik évfordulója alkalmából Weiner Sennyey Tibor költő, író, kezdő méhész újra a Posticum vendége.
Hamvas Béla miközben a világválságról írt nagyon jól tudta, hogy ő is benne van a pácban, hogy nem lehet megúszni, hogy nem elég tudni, meg kell valósítani, hogy a verseket nem írjuk, hanem éljük. Ez jutott eszembe, miközben a téli méhes közepén csukott szemmel ültem.
Kiállítás Szarka Fedor Guido festményeiből, grafikáiból. Közreműködik Weiner Sennyey Tibor. Ingyenes, regisztrációhoz kötött program. Részletek a DRÓTon.
„…ez a szó mindig azt juttatja eszembe, amikor Dubrovnik óvárosát lőtték a tüzérségi ütegek. Olvasni erőfeszítés, ezt nem szabad elfelejteni, aki nem hajlandó erre az erőfeszítésre, az kívül marad a kultúrán, és aztán harcol.” – Vida Gáborral, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztőjével, íróval Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra
Sikerrel járhat-e korunk embere, ha újra szeretné teremteni az önmagáról alkotott képét? Lehetséges-e új sorsot építeni magunknak? Az öntudat legmagasabb szintjén képesek vagyunk-e irányítani a világot? S végül mit látunk, ha belenézünk a tükörbe az elszámolás napján?
„Mindig azt éreztem, hogy a szavak pontatlanok, és nem alkalmasak arra, amit a képek tökéletesen el tudnak mondani. Aztán valamikor az egyetem elején elhatároztam, hogy ha már úgy alakult, hogy a bölcsészkarra járok, ideje lenne megtanulni beszélni, és elkezdtem mindenféle stílusú szövegeket olvasni, hátha rájövök, hogy csinálják, akik értenek hozzá.” – Spanyol műfordító, művészettörténész, irodalomtörténész. Ki is valójában Kutasy Mercédesz? Magyary Ágnes interjúja a DRÓTon.
Adam Zagajewski, lengyel költőnek több kötete jelent meg angolul és más nyelveken, így magyarul is: pár éve Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat kapott, meg ahogy nekem írta, Szőcs Gézától egy kitűnő üveg pálinkát. Költőként tehát mindenütt elismerték, bár hangsúlyozottan liberális nézeteit, „kozmopolitizmusát” volt, ahol nem verték nagydobra. Adam Zagajewski tavaly, 2021-ben hunyt el.
Meghalt egy nagyon jó barátunk, sokunk nagyon jó barátja. – Weiner Sennyey Tibor írása
„…éppen szerencsés sokszínűsége révén igényli az identitáselbeszéléseket… … A 10 millió virológus országában miért éppen az irodalomhoz ne értene mindenki. … A múlt megismerése segít a jelen korlátainak szétfeszítésében, ha tetszik a ködképeink eloszlatásában.” – Petőfiről, Legendahántás című új könyvéről, a magyar irodalom lektűrösödéséről, olvasásról és írásról, kánonról és kultúrharcról, a modern emberről beszélgetett Magyary Ágnes Milbacher Róberttel. Az interjú a DRÓTon olvasható.
A Farkasok című dráma egy modern Az ember tragédiájaként is felfogható. Lírai, költői darab, aminek cselekménye epizódokban bontakozik ki. A kiinduló szituáció egy világvége utáni állapot, de nem teljes világvégéről beszélünk, hiszen nem pusztult el minden, megmaradt néhány isten, és megmaradt egy emberpár, akik újra benépesíthetik a földet. Feltűnik azonban egy démon, aki le akarja győzni őket, és meg akarja gátolni az emberpárt abban, hogy a világot megteremtsék. A darabot ezen a hétvégén Budapesten a Kettőspontban adják elő. Részletek a DRÓTon.
„A finnyás vadász, ő, /
a bácsikám harminchét nő szüzességét vette el. /
De hova tette őket, kérdezgettem gyerekfejjel. /
Talán lepréselve, kiszárítva berakta őket a vitrinbe?”
A magyar migránsok, akiknek sikerült átjutnia a határon, azok a közeli menekült táborba kerültek és a másnapi híreket forró teával és vajas kenyérrel a kézben hallgatták végig. Többjüknek a hallottaktól könnybe lábadt a szeme.
2022 januárjában jelent meg a ‘Fiatal magyar költők antológiája’ Athénban magyarul és görögül egy nagy európai program keretében. A könyvben szereplő magyar költők: Áfra János, Bék Timur, Farkas Arnold Levente, Galyas Éva Klára, Izsó Zita, László Liza, Oravecz Péter, Terék Anna, Tóth Kinga, Závada Péter és Weiner Sennyey Tibor.
A kötet előszavát most a DRÓTon olvashatjátok.
„te még nem tudsz róla, /
én meg már elfelejtettem.”
– Szabó Eszter versei a DRÓTon.
„A novemberi pályázaton azért vettem részt, hogy valaki, aki nem kötődik hozzám, mondja meg őszintén a véleményét legalább az egyik alkotásomról. Feltöltődőm tőle. Szeretnék jól írni.”
– Oh, ne haragudj, csak most ismertelek meg! – mondta a nő, és leült a férfi asztalához, kezével megtámasztotta állát, bizalmasan előre hajolt, az arca felragyogott. – Hogy vagy, mit csinálsz? És az öcséd? Emlékszem, egyszer úgy felmászott a játszótéren a nagy fára, hogy a tűzoltókat kellett kihívni.
Nincs két világ. A szakralitás számomra egyszerre misztikum, rítus, mágia és felajánlás. Angelus Silesius azt mondja: Aki a jelent látja, mindent látott, ami valaha volt, vagy valaha lesz. Misztikum Gyenes Zsolt és Szurcsik József, rítus Révész Ákos és Závorszky-Simon Márton, mágia Hollai Krisztina és Ladik Katalin, felajánlás P. Boros Ilona és Vincze Petronella műveiben, s Kalmár Jánosnál e négy aspektus egyszerre van jelen.
Maya Angelou az első színes bőrű nő, aki a 25 centesre került – járta be a hír a világ és a magyar sajtót is. Maya Angelou költő volt, egy versét olvashatjátok most a DRÓTon Balogi Virág fordításában.
Szepes Mária utópisztikus látomásai a science fiction regényein keresztül – a jövőnkről, a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
És aztán éljen az internet mindenre jó mivolta! Belecsaptam a társkeresés örvényébe. Amennyire elkeserítő, annyira jó, hogy vállalják magukat mindazok, akiket láttam és így minimálisra csökkentette a találkozópartnerek számát. Azonban pötyögve, chatelve sokkal könnyebb jó fejnek lenni, mint élőben. Nincsenek hangsúlyok, úgy érted, ahogy akarod, minden mögé odabaszarinthatsz egy smilet, akkor is, ha épp azt írja, hogy utálja az ünnepeket, vagy megkérdezi eszel e vele pacalt, vagy jé, ma bezárt a kisbolt műszaki probléma miatt. És én részt veszek ebben a virtuális versengő viadalban, ahol nem tudhatom mivel versenyzek és milyen eszközökkel, hát csak egyszerűen írom, aki vagyok, de már ott elvesztem a csatát, hogy hol lakom és gyerekem van, akit egyedül nevelek, pedig a profilban ezek nyilvánvalóan látszanak.
– „Írjon novemberben egy novellát!” – A pócsmegyeri Karinthy Ferenc Könyvtár ezzel a szlogennel akarta felhívni az olvasók figyelmét a szürke, járvánnyal terhelt novemberben az alkotás örömére. A gondolatindító téma ezúttal a „limes / határ” volt. A DRÓTon most a beérkezett művekből válogatunk.
„– Ágnes, ugye látja, hogy ezzel a fiúval baj van.
– Ó igen, ő metroszexuális.
– Maga nagyon jó megfigyelő és udvarias, de miért nem mondja ki egyszerűen, hogy ….?
– Igen-igen, hát lehet, hogy kicsit több…”
„Írjon novemberben egy novellát!” – A pócsmegyeri Karinthy Ferenc Könyvtár ezzel a szlogennel akarta felhívni az olvasók figyelmét a szürke, járvánnyal terhelt novemberben az alkotás örömére. A gondolatindító téma ezúttal a „limes / határ” volt. A DRÓTon most a beérkezett művekből válogatunk.
„A Mediterráneum teremtette meg a „jó élet” máig legnagyobb hatású toposzait. Nem kell hősnek vagy zseniálisnak lenned, hogy egy szép kertben élvezd a madarak énekét, a finom ételeket, a tavaszi szellőt, a szerelmet vagy a barátaid visszafogott társalgását.” – vallja Bánki Éva, aki szerint: „a magyar vidéki élet a szeretet, a figyelem hiánya, no és persze a bezártság miatt olyan nyomasztó.”
Kusnyár Eveline kiállítása nyílt meg a Kispontban. A kiállítást már csak néhány nap nézhetitek meg ebben az évben. Részletek és Retkes Máté megnyitója a DRÓTon.
Mi lenne, ha József Attila most is élne? Vajon milyen verseket írna? Vörös István új kötetében éppen ezzel a gondolattal játszik el: József Attila-átiratainak segítségével megkísérli életre kelteni a költőt, pontosabban a rá bízott üveggolyót tovább gurítja, és ezzel minimalizálja a távolságot az egyes korok között.
De mi ez, merész tréfa, puszta játék, esetleg egyenesen botrány?
Egyik sem. Inkább egyfajta tudat-újraegyesülés, amire korábban nem volt példa. Pedig nagy művész tudatával néha nem ártana ütköznünk, ahogy a galaxisok tudnak, és lényegében mindenféle komolyabb gond nélkül gyarapítják egymást.
A 2021. november 12-e pénteken, a Magvető Caféban rögzített könyvbemutatón Vörös István szerzővel Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító, a DRÓT főszerkesztője beszélgetett.
Gyakorló mesemondóként rengeteg mesével találkozom, és egyre jobban elámulok, hogy a bennünk folyamatosan zajló belső folyamatokat, akár nehéz élethelyzeteket hogyan tudják finom eszközökkel támogatni a történetekben lévő szimbólumok.
Erdélyi, nő és író. De vajon hány Erdély van? Milyen a viszonya az erdélyi magyaroknak a román kultúrával és különösen a román nyelvvel? Ki az a Márton Evelin és miről ír? Magyary Ágnes kérdezte az erdélyi írónőt a Solea Minor című regénye ürügyén Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2021.
Az elmúlt napokban több sajtóhír beszámolt Kadhafi fiáról, Saif al-Islam Kadhafi felbukkanásáról. Sokan úgy vélik, hogy az ifjabb Kadhafi-nak a reménytelen líbiai pokolban, komoly esélyei lehetnek a közéleti visszatérésre, valamint új politikai karrier kiépítésére. De milyen művész valójában az ifjú Kadhafi? Jánosi-Mózes Tibor írása a DRÓTon.
„Normális szorongósnak és frusztráltnak lenni fiatal korunkban, és persze idős korunkban is, azok a körülmények nem normálisak, amik miatt ilyenek leszünk.”
Olvasd el a DRÓTon Balogi Virág rendhagyó recenzióját, amiből kiderül, hogy miért olvasunk Sally Rooney-t?
Két barát, akik egy vers miatt találkoztak, Weiner Sennyey Tibor költő, író, filológus, valamint méhész, sajtkészítő és időutazó, és Zoltán Áron színművész egy költői est során avatják be a közönséget a vers születésének varázslatos titkaiba.
„A szöveg számomra egyben alternatív dimenziókat megnyitó kapu és az ismert világról a lehető legélesebb és legtisztább képet formáló eszköz. Verseim ezen kettősség feszültségéből születnek.” – írja Béres Bíborka, táncos, koreográfus és interdiszciplináris előadóművész.
Vajon milyen méhese volt Berzsenyi Dánielnek és mit írt erről Hamvas Béla? Mit gondolt a méhekről Tolsztoj és milyen méhész volt Sherlock Holmes? Hogyan és miért próbálta gyógyítani depresszióját méhekkel a híres angol költőnő, Sylvia Plath? Milyen zenét ihlettek a méhek és hogyan jelentek meg a képzőművészetben? Vajon miért ilyen szoros és izgalmas a kapcsolat az emberiség műveltsége és a méhek között?
Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni előadásában Weiner Sennyey Tibor költő, író és méhész.
Megnyílt Debreczeni Imre „Saját levegő” című kiállítása. A megnyitón Fodor Balázs kurátor beszélt és egy megdöbbentő jelenet is lezajlott.
A külső jel, a látható változás mögött ott búvik a szemmel láthatatlan belső átalakulás. Az előadás két táncos teste csupán egyetlen személyt jelez. A nemzetközi színpadokat bejárt és elismert két művész, Christine Bonansea francia-amerikai alkotó kortárs tánca és Batarita koreográfus butohja kapcsolódik a darabban, átívelve a témát.
A Nemzeti Táncszínház előadását ajánljuk a DRÓTon.
Saját levegő című új kiállítása többszöri újrakezdés eredménye, melyben azt dolgozza fel, milyen lehetőségei vannak egy művésznek a traumák feldolgozására. A levegő kisajátításának témája Debreczeni Imre előző korszakára reagál, a kiállítás címének választott, a korábbi science-fiction sorozat egy tragikus balesetben elégett festményének felelevenítésével.
A múlttal való szakítás, a változás elfogadásának gondolatai találkoznak ezeken a merőben új stílusjegyeket hordozó munkákon. Önmagunk vagy a környezetünk lebontása és újraalkotása, vagy a létező és nem-létező tér lehetőségei mind visszautalnak Debreczeni korábbi műveire.
„… és most a nagy űr / hisz telít, telít / hőpárlatú ölelés” – Domokos Johanna versei a DRÓTon.
„Szóval ülünk ott a Norbival a fűben. A szakításra nem emlékszem, csak arra az eszmefuttatásra, amibe csomagoltam.” – Balogh Viktória fotóművész egy írását és egy fotóját közöljük a DRÓTon.
Sophie van Blitterswijk kortárs flamand költőnő, Antwerpenben született 1978-ban. Apai nagyapja háborús bűnös, édesanyja holokauszt túlélő családból származik, de ezekről nem szeret beszélni, mert szerinte a költőknek nincs életrajza.
„Ha a kolostor teli növendékkel: / tudni fogom, nem értitek a Buddhát. / Ha a kolostor üdvösen üres: / tudni fogom, igazak laktak itt.” – Halmai Tamás versei a DRÓTon.
Utolsó fejezetéhez érkezett a Dróton a Halszájoptika Képirodalmi Hálózat 27 tételből álló sorozata. Az Infernális bűnök – Dante körei projekt azonban nem fejeződik be, hiszen október 1-től 22-ig a Kispont Galériában látogatható egy 54 képalkotásból álló válogatás és reményeink szerint valamikor novemberben könyv is készül a beérkezett művekből.
Idén szeptemberben ünnepli Lengyelország Cyprian Norwid 1821-1883 születésének kétszázadik évfordulóját. Hogy a Drót olvasói ízelítőt kapjanak Norwid nem egyszer komoly intellektuális erőfeszítést kívánó költészetéből, itt közöljük „Vanitas” című versét, Gömöri György fordításában. Jóllehet ez a vers több mint százötven éve íródott, a populizmus előretörésével a mai napig sem vesztette el aktualitását. Lehet hogy emiatt és ehhez hasonló verseiért tartozott Cyprian Norwid II. János Pál pápa legkedvesebb, gyakran idézett költői közé.
A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat a Dante emlékév alkalmából egy olyan alkotói folyamatot indított el, melynek során képalkotókat valamint írókat/költőket kért fel arra, hogy Dante által a Pokolban rendszerezett bűnök kulcsszavaiból kiindulva küldjenek műveket. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogyan értelmezzük súlyuk vagy természetük szerint ezeket a kategóriákat saját magán- és közéletünkben. Vajon melyik a nagyobb a bűn, erőszakosnak vagy hazugnak lenni? Kik lehetnek manapság az eretnekek, és kik játsszák a korruptak, képmutatók, vagy a tolvajok szerepét?
Az így beküldött alkotásokból, – nagyjából 100 képből és 60 szövegből – a Drót alkotói portálon már publikáltunk egy 27 tételből álló kép/szöveg párosítást, de a felgyűlt, gazdag anyagot más módokon is közzé szeretnénk tenni. Ezért rendezünk egy kiállítást, amely október 1-én nyílik a Kispont Galériában, ami 54 képet tartalmaz párokba rendezve. A 27 egymással is beszélgető képpár segítségével saját utunkon követhetjük Dante vándorlását a poklon keresztül.
„Üdvözlet a kivételeseknek, de úgy látom, hogy a XXI. századi ember, talán azt hiszi – ha hisz még valamit vagy valamiben egyáltalán -, hogy a világot már ismerni, jobban mint ősei, és egyre messzebb tekint a kozmoszban, egyre mélyebbre a sejtekben és az atomokban, de egyre kevesebbet néz önmagába.” – Péntek Orsolya Tarot-című kiállítását ezzel az írásával nyitotta meg Weiner Sennyey Tibor az óbudai Esernyős Galériában. A képek 2021. október 8-ig tekinthetőek meg.
A kiállítás első alkalommal a Víz Világnapja alkalmából a Vármező Galériában, másodszor a Bajai Közszolgálati Egyetemen, s most a ZM&G-ben mutatkozik meg Vincze Petronella, a kiállítás és a Vármező Galéria kurátora szervezésében. A kiállítás címét Vincze Petronella Goethétől kölcsönözte, idézem hát a verset, hogy támpontot kapjunk a kiállításhoz.
A Könyvhét az olvasó embereknek sokkal nagyobb ünnep, mint egy focimeccs, vagy bármilyen politikai öntömjénezés.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A Köztes megálló egy eredetileg három nyelven írt, egyfelvonásos színdarab, 2017-ben mutatták Isztambulban, ahol még ebben az évben elnyerte a zsűri különdíját a Direklerarası Színházi Fesztiválon. Egy kurd, egy török és egy német férfi találkozásának vagyunk tanúi egy elhagyatott buszmegállóban, mindegyikük menekül valahonnan. Miközben várakoznak a buszra, mely nem tudni, mikor érkezik, beszélgetni próbálnak: az összefüggéstelennek tűnő dialógus lassan ritmikus gondolatfolyammá változik, melyben kirajzolódik helyzetük, kiútkeresésük paradoxonja. Látszólag elbeszélnek egymás mellett, de ha jobban figyelünk, párhuzamos „eszmecserét” folytatnak. Indítékaik hasonlók, de nem teljesen ugyanazok, a közös cél, a menekülés pedig összekovácsolja őket. Igaz, ehhez előre nem várt helyzetekkel kell szembesülniük, melynek során reakcióik jól megmutatják temperamentumuk különbözőségét.
A DRÓTon részletet olvashattok a darabból.
Bagó Tünde tíz évig dolgozott a helyi újság főszerkesztőjeként, kilenc éve vezeti blogját, s három éve írt egy útikönyvet a Bodeni-tóról, amely egy élménykönyv fotókkal. Pár éve rendszeresen ír novellákat, és egy regényen is dolgozik. Több novellája jelent meg irodalmi lapokban.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
2020 augusztusában Magyary Ágnes vendégszerkesztésében Kemény Zsigmond elfelejtett és elhanyagolt írásművészetére reflektáltak kortárs magyar írók a DRÓTon. 2021 szeptember másodikán, este héttől a Kettőspontban Budapesten „Kemény-DRÓT-estet” tartunk, ahol felolvasunk, beszélgetünk nem csak Kemény Zsigmondról, hanem arról, hogyan működik – vagy nem működik – a magyar irodalmi kánon, emlékezet és felejtés.
A teljes Kemény-antológia tartalma itt olvasható a DRÓTon.
A kastélyból kilépve Kemény Zsigmond rózsáiból metszek párat, otthoni kertemben ültetem majd el őket.
Megvallom őszintén, évek óta nem gondoltam Kemény Zsigmondra, s ha nem jön a DRÓT, vélhetően továbbra sem gondolnék. Most, hogy ez a felkérés kiprovokálta, próbálom összefésülni, ami kuszán, inkább érzések szintjén kavarog bennem róla, s annyit máris tudok, hogy nem erdélyi szerzőként kartotékolom. Kemény János, a leszármazott, az oldalági rokon, ő más. Ő talán túlságosan is erdélyi. De Kemény Zsigmond az én agyam nagyon rejtett zugában a túlhajszolt német/francia romantika honi képviselője elsősorban.
Kemény Zsigmond élete látszólag tele van ellentmondásokkal. Báró volt, azonban polgári életet élt, gondolkozásában egyszerre volt arisztokratikus és plebejus. A közélet iránt élénken érdeklődött, ám politikusi tisztséget nemigen viselt. Ellenezte a forradalmat, de annak kitörésekor Kossuthék mellé állt, majd a szabadságharc bukása után az eredményeire támaszkodva segítette elő a Kiegyezést.
Velencei díszletek, byroni utazások és sóhajok, rejtélyes múltú és tüzes szemű kalandornő, izmos testű és művelt férfiak, no meg a szintén kötelező „kellék”: a démoni vérszívó, aki szerelmével üldözi mit üldözi, zsarolja és megnyomorítja áldozatát. Mai szemmel olvasva inkább afféle romantikus paródiát idézhet Kemény Zsigmond 1851-ben megjelent regénye, A szív örvényei, ám az elbeszélésmód csavarjai és néhány örökérvényű lélektani-párkapcsolati probléma ábrázolása magyarázatot adhatnak arra, hogy a kliséhalmozás ellenére miért foglalkozik még mindig relatíve sokat vele az irodalomtörténet.
Mivel tehettem legtöbbet magyarságomért? Azzal, hogy magamból igyekeztem a legtöbbet kihozni.
Ennek a korrekt kis elemzésnek a nagy része már 2017-ben megszületett, ám eddig nem publikáltam sehol. Meglehet, én magam is megijedtem az elemzés végkövetkeztetésétől. Hát lehetséges lenne, hogy nem a szeretet, hanem a gyűlölet köt össze bennünket? Ez a közös a férfiakban és a nőkben? Ma is rémisztőnek tartom ezt. De talán bele kell törődnünk abba, hogy a Ködképek a magyar irodalom nemcsak az egyik legszellemesebb, hanem legfélelmetesebb regénye…
Báró Kemény Zsigmond kezében bozótvágóval, lelkében viharokkal vágta ki a magyar próza ösvényét. Az Isten háta mögött. Jókedvvel duhajkodhattak már itt a XX. században a nagyvárosi piperkőcök, és learathatták az irodalmi babérokat, hiszen a munka javát ez a vad erdélyi báró elvégezte.
Pusztakamarás. Csepereg. Terebélyes, öreg fa. Egy fabáró. Az omladozó falakhoz nem tudok kapcsolódni. Útitársaim áhítatát és mély tiszteletét látva, azonban csendes vagyok. Kemény Zsigmondról nem tudok. Nem is akarok tudni. Özvegy és lánya. Zord idő. Azon kevés érettségi tételek közé tartoznak, amiket nem olvastam el. Romantikát utoljára jó kedvvel kiskamasz koromban olvastam. Utána, nagykamasz fejjel elég volt nekem Jókai. Szemem félig leeresztett függönyei mögül nézem a falut. November. Igénytelenség. Sár. Emlékeimben napsugaras, ahogy az alig kétéves fiunk elterpeszkedik a szépen bevetett nagyszülői ágy kellős közepében. Bár előtte nem jártunk ott, érzi, otthon van.
Weiner Sennyey Tibor előadása a méhekről, a méhesről, a méhek és az ember kapcsolatának kultúrtörténetéről a 30-dik Művészetek Völgyében, a kapolcsi Evangélikus templomban. Az idézeteket és a versfordításokat felolvasta Zoltán Áron.
Mácsai Pállal a 2021-es Művészetek Völgye fesztivál kellős közepén, a Huzella Péterrel közös Villon-estjük után beszélgettünk, arról, hogy mi a közös Villon korában és a miénkben, mit gondol arról, hogy mit érdemes tennünk, szerinte kik jöjjenek és kik ne jöjjenek és hogy milyen a jó versmondás.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Boldog Zoltán az első sándorfalvi művésztelep alkotóival Retkes Mátéval, Drabik Tamással, Németh Csabával és a Feketéné Bárkányi Ilonával a helyi kulturális központ igazgatójával beszélgetett.
„Közel tíz évvel később újszülött fiam halálát követően olyan mély depresszióba estem, hogy nem tudtam a tragikus esetről még a férjemmel se beszélni. Külföldi kiküldetését megelőzően megírtam levélben a tragédia körülményeit, és az ebből eredő fájdalmamat. Hazaérve elmondta, hogy mennyire zokogott a szállodában, és szerinte a neki írt levelem kész novella.” – Szepesi Dóra interjúja Noth Zsuzsánnával.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Életem egyik legösszetettebb, legszórakoztatóbb és legvelősebb színházi élményén vagyok túl. – Csiki Krisztina a Kettőspont Színház legújabb premierjéről: a Likvidátorról írt a DRÓTon. Fekete Attila fotóival.
„És az ember nem érti a görög fiúszerelmet sem, amíg nem tudja, hogy ki az ephébos. Ennek a fiúszerelemnek minden sötét és elaljasodott vonzalomhoz semmi köze sincs, ahogy nincs köze hozzá a sapphói szenvedélynek. Az ephébos az az ifjú, akinek láttán minden Sókratésnek az esze meg kellett, hogy bomoljon. Nincs más mód ehhez az ifjúhoz közeledni, mint a szerelem. Természetes, hogy az ifjak egymásba szeretnek, de még természetesebb az, hogy az ephébosba beleszeret az érett férfi: az, aki mérhetetlenül jobban tudja minden asszonynál és leánynál, éppen nemének azonosságánál fogva jobban, hogy mi és ki ez a Phaidros.” – írja Hamvas Béla.
A Polaroid Workshopok műhelymunkáit Weiner Sennyey Tibor kezdte el másfél éve néhány lelkes polaroidozóval, amatőr és profi fotósokkal. Több alkalommal találkoztunk, majd a járvány miatt alkotói együttműködésünket áthelyeztük az online térbe. Ennek gyümölcse az első kiállításunk, amit bárki megtekinthet, aki Budapesten jár. A kiállítás megtekinthető július végéig, az Art Print galériában, hétköznaponként délután háromtól hatig. A DRÓTon most a megnyitót nézhetitek meg.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A június 15-én bemutatott három felvonásos, 5 órás művet a hónap utolsó hétvégéjén még 2 alkalommal 26-án és 27-én 15 órától láthatja a közönség a Ráday utcai színházban, mely a kortárs, kísérletező színházak palettáját színesíti Ferencvárosban. A koronavírus után végre újra lehet színházi előadást játszani. Az elmúlt egy év önmarcangoló belső vívódásaira is reflektál a Kettőspont Színház & Spirituális Ügynökség nyitóelőadása, a Likvidátor, a felszámoló, Zoltán Áron főszereplésével. Az előadás a kortárs dráma ősbemutatója.
A „Határvonal” fotográfiai sorozat az osztrák-magyar-szlovák hármashatár találkozási pontjának különös lélektani hangulatát, annak tágabban vett természeti környezetét, épített emlékpontjait, azok változásait, lenyomatait mutatja meg.
„Még síromban is azokkal tartok, akik nem tisztelik rám fogott vagy valódi rigolyáimat, bátran túllépnek a bearanyozott hülyén, olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én nem is álmodhatok.” – írta a 108 éve született Weöres Sándor 1964-ben a Tűzkút című kötete elé.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Nehéz egy élő, lélegző, magával ragadó és egyedi táncelőadást a hálón visszaadni, talán nem is lehet, így a DRÓTon Batarita és Christine Bonansea Saulut a Nemzeti Táncszínházban bemutatott ‘Indikátor’ című előadása után az alkotókkal készített beszélgetést és Csattos Szonja az előadás által inspirált szövegét láthatjátok és olvashatjátok.
„Ma az emberből vagy majmot akarnak csinálni, vagy valamilyen vértelen ideális szörnyet, vagyis lefelé, vagy fölfelé akarják buktatni. Az ember helye pedig öröktől fogva a közép volt és marad…” – Megnyílt a Hamvas olvasósarok, az inspiráció helye, ahol a látogatók használatba vehetik Hamvas Béla eredeti bútorait a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Nyitó előadást tartott Weiner Sennyey Tibor költő. Hamvas Béla műveiből Pájer Alma Virág színművésznő olvasott fel. Az előadást most megnézhetitek a DRÓTon és az esszét is elolvashatjátok.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
„…hol kezdődök én, és hol a képem. /
a test is csak a lelkem része. /
hol válik a zuhanás lebegéssé, /
mikor esek hasra magamban?”
– Szabó Eszter versei a DRÓTon.
A Kettőspont Színház első bemutatója Formanek Csaba legújabb rendezése Zoltán Áron főszereplésével. Részletek, előadások időpontjai a DRÓTon. Az előadást minden olvasónknak szeretettel ajánljuk.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A földi történetből – klíma-, természeti katasztrófák, és így tovább –, az látszik, hogy mi a saját egónk szerint, csak kihasználtuk mindazt, amit a természet, a Föld ad, és nem figyeltünk a változására. Nem foglalkoztunk például a levegővel. A karantén idején érezhetően javult a levegő minősége, mivel kisebb volt a repülőforgalom, rögtön éreztük a változást. Nálam a virágok erőteljesebbek lettek, és itt fészkelt egy rigó, a harmadik emeleten, az ajtóm fölött… Számomra ezek mind jelek. A korlátozások miatt csendesebb, frissebb lett a levegő a városban is. Joseph Beuys az ember felelősségére mutatott rá:
felelősek vagyunk a környezetért, egymásért, a világért, a tágasabb világért, mert a szellemi, spirituális világgal is együtt kell tudnunk élni – ezt, mint antropozófus is képviselte.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Drámai díszleten, nem véneknek való szerelmi háromszögelés.
Isztambulban a kétezres évek elején török nyelven jelent meg az a kis kötet, ami az 1915-ös kitelepítést túlélt egyik örmény asszony memoárja. Heranuş Gadaryan története egyike azon többezer örmény túlélő történeteinek, akik az első világháborúban a széthullás küszöbén álló Oszmán Birodalom történelmének legsötétebb fejezetének számító 1915. évi borzalmakat csak az iszlám felvétele révén, muszlim családok örökbefogadott gyermekeiként, új identitással tudták átvészelni.
A könyv megjelenésekor Törökországban bestseller lett, az elmúlt években tucatnyi nyelvre – köztük angolra, németre, franciára, örményre és olaszra – fordították le. Magyarul is megjelenik hamarosan Pál Laura turkológus-műfordító fordításában, amiből most részleteket és háttér-információkat olvashattok a DRÓTon.
Payer Imre József Attila-díjas költő, a budapesti irodalmi élet ikonikus alakja. „A fehér cápa éneke” című vers szerzője hatvan éves ma. Hatvanadik születésnapja alkalmából Bak Rita költő, műfordító készített DRÓTra interjút. Az interjú mellett Payer Imre két új versét és – egy kincset érő régi felvételről – három, mára már klasszikusnak számító költeményét mondja, sőt énekli el.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Földrajz epocha keretében, a „kisebbségek Magyarországon, és Magyar kisebbségek külföldön” témakörhöz kapcsolódóan interjút készítettek középiskolások Galyas Éva Klárával, roma származású költőnővel. Az iskolások által készített interjút most elolvashatjátok a DRÓTon. Érdemes.
Bene Zoltán legújabb történelmi regényében a középkorba, egyenesen az Árpád-háziak kihalását követő időkbe invitálja az olvasót. Történelmi korképek és a jelen kórképeinek metszetéről.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mivel a művészet most kiszorult a színházakból, művészkávézókból, közösségi terekből, ezért inkább az otthon is élvezhető „verstárgyak” létrehozásában vagyok inspirált, ilyen például a verslámpa is, ami egyben lakberendezési eszköz is. Ez, a „home office” és „home art” helyzet majdnem olyan érzés, mintha kiszippantották volna a teret, a távolságot a mindennapjainkból. Illetve a szobáink most kissé egy színpadhoz is hasonlítanak, amit attól függően rendezünk át, hogy most éppen „munkásosdit” vagy „sportolósdit” vagy „könyvtárasdit” szeretnénk-e játszani.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Niillas Holmberg számi költőtől olvashattok tavaszi verseket a DRÓTon.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
A méhek csodálatos világának és a kashmiri savizmusnak a tanulmányozása olyan dimenziókat nyit meg előttünk, amelyben végtelen időutazást tehetünk a minden mindennel összefüggés birodalmába, ahol evidenciává válik számunkra az az őstudás, amelyet a mai tudomány talán a kvantumfizika terminológia készletével tud a leginkább megragadni.
„Ha az emberben ma lenne érzék aziránt, ami fensőbbrendű, ennek a fának papja lenne, fiatal karcsú fiú, aki énekelne és áldozatot mutatna be neki, fényes nyári reggeleken megállna előtte, meghajolna és visszanevetne rá” – Hamvas Béla és Weöres Sándor találkozása a szokolyai hársfa alatt.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mert el kell ismernem, nem minden hatalom eleve gonosz, lehet azt visszafogottan, igen: liberálisan, mértékletesen is gyakorolni, de a jogállamiságot sajátosan értelmező, puha vagy kemény diktatúrákra általában az jellemző, hogy a hatalmon lévők elvesztik arányérzéküket, saját nem egyszer jelentős támogatói bázisukra támaszkodva következetesen büntetik a többséget, amely fölött a hatalmat gyakorolják.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
„A pandémia szembesített azzal, hogy véges az időnk, felgyorsította a mulandósághoz való viszonyomat. Egészségi állapotomat tekintve nem lenne indokolt, hogy siessek, hiszen egészséges vagyok, de a járvány hatására újraértékelem az életemet, habár ezt egyébként is rendszeresen meg szoktam tenni. Készülök az elmúlásra…” – Ladik Katalin költő-performerrel beszélgetett Szalay Mira a Hvar szigetén élő, 78 éves költőnő életéről, művészetéről, családjáról, szövevényes hátteréről.
– Ó a fene enné meg! – sóhajtottam fel magamban, mert egészen sokkolónak tűnt belegondolnom, hogy Andalúzia ily eldugott kis városában, fényes nappal, suhancok raboljanak ki, ráadásul hat esztendő rabolatlan barcelonai élet után!
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. – Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.
Eljutnak hozzám is a hírek, hogy néhányan úgy tartják, Az arany ember című regényének talán már nincs helye az iskolai kötelező regények között. Hogy ma már nehéz olvasmány? Szembenézni a múlttal nehezebb. Hogy ne szerette volna eléggé a hazáját vagy, hogy nőellenes lett volna? – Ferdinandy György küldte el írását a DRÓTnak. Közöljük.
Tóth Krisztina nem átfogó értelmezést adott Jókairól, hanem Jókai egyetlen regényének egyetlenegy aspektusát hozta szóba.
És ha ír egy hosszabb tanulmányt Fallokrata magyar irodalom címmel?
Ez ugyan mi módon befolyásolhatná ez az ő epikus és lírai életművét?
Ha irodalmi életműkről beszélünk, számít-e…
Bánki Éva véleményét olvashatjátok a DRÓTon, amelyben Péntek Orsolya írását gondolta tovább.
Péterfy-Novák Éva, Péterfy Gergely, Péntek Orsolya és Centauri, Bíró Zsófia és Danyi Zoltán a vendége a rendhagyó online irodalomóráknak, amelyeken megismerkedhettek a kortárs próza szereplőivel és szerelmeseivel a DRÓTon. A videókat Jókai Mór születésnapja, a Magyar Széppróza Napja alkalmából sorozatban tesszük közzé a DRÓT oldalán. A harmadik, befejező részből megismerhetitek Bíró Zsófiát és Danyi Zoltánt.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak 27 tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Péterfy-Novák Éva, Péterfy Gergely, Péntek Orsolya és Centauri, Bíró Zsófia és Danyi Zoltán a vendége a rendhagyó online irodalomóráknak, amelyeken megismerkedhettek a kortárs próza szereplőivel és szerelmeseivel a DRÓTon. A videókat Jókai Mór születésnapja, a Magyar Széppróza Napja alkalmából sorozatban tesszük közzé a DRÓT oldalán. A második részből megismerhetitek Péntek Orsolyát és Centaurit.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak 27 tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak 27 tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Ő is a diktatúrában élte felnőtt életét… a szelek gyáván fújtak és a dombok suvadásosan csúszkáltak a felhorzsolt álmokon, miközben könyökkel ment a harc. Csak könyökkel.
Amikor az ember partnerként tekintett a méhekre, mindig virágzó volt viszonyunk, amikor az ember kirabolta és elpusztította őket katasztrofális.
– Weiner Sennyey Tibor esszéje a méhekről és a méhek kultúrtörténetéről, szerepéről a művészetben, különös tekintettel a magyar irodalomra.
„…él az anyag, ha kering benne tenger! /
Él az angyal, ha ember tölti ki.” – Halmai Tamás versei a DRÓTon.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E jeles alkalomból készült videóban a Vígszínház 44 művésze szavalja el a Himnuszt.
Majd, miután elsötétül a képernyő, /
ocsúdunk fel, /
milyen éjszaka belenézni /
a kivilágítatlan park sötétjébe.
Mi határoz meg minket? Mi határozza meg a viselkedésünket, a személyiségünket és ezáltal a boldogulásunkat az életben? Értjük-e önmagunkat és ha igen, ez a tudás elengedő-e önmagunk megváltoztatásához? Vagy a káros, sokszor önsorsrontó viselkedésünk belénk van kódolva?
Az esszé megírását Terék Anna Háttal a napnak című verseskötete ihlette, szakmai vázát Susan Forward Mérgező Szülők, Waltraut Barnowski-Geiser Apa, Anya, Pia című könyve adta és mindez személyes tapasztalatokkal egészült ki.
Centauri iránti odaadó rajongásomnak kialakulása nem volt rögtön egyértelmű. Ahogy a kurzus kezdete előtt olvastam a Kék angyal című novellát hangosan felnevettem és a lakótársamnak idéztem fennhangon a részleteket, ahogy egy angyallal való erotikus jelenetet ír le, majd az anyjához hasonlítja őt. Együtt szörnyülködtünk a mondatokon.
Az utóbbi időben sokszor kapom meg, fölösleges, amit tanulok és ami valójában érdekel. Nem azt mondom, hogy amit tanulsz, az fölösleges, csak azt, hogy a piacon sokkal nagyobb szükség van gazdasági szakemberekre, mint társadalomtudósokra. Nem azt mondom, hogy nem tanulsz semmi fontosat, csak azt, hogy semmihez se fogsz érteni igazán, mindenbe csak belekóstolsz egy kicsit. Nem azt mondom, hogy felesleges az irodalom, csak azt, hogy nincs kézzel fogható eredménye. Na, most miért nézel így, nem akartalak megbántani.
Nem gondoltam ám mindig így, valójában még most sem, de közgazdász közegben sokan nem értik, mi értelme van a művészeteknek, nem értik, mi hasznuk van.
Kő Boldizsárral készítettünk interjút lebontott köztéri művéről. Interjúnk mellett nyilatkozott lapunknak az ügyben a bontást elrendelő abai polgármester is.
…nem nagy a pác, már látom. / És szagvakságom börtönéből / kibambulok a rácson. – Horváth Ildikó 1967-ben született, orvos. Marosvásárhelyen él, alkalmanként ír, folyóiratokban, antológiákban publikál. A DRÓTon 2021-ben az ő két versével kezdünk.
Jó sokáig beszéltünk, aludnom kéne. Azért még játszom egy kicsit, még belefér egy kis esti rész. Egész jó napom volt. Mindegy, mit csináltam meg ma a listáról, majd folytatom holnap. Nem sok választási lehetőségem van, előbb-utóbb neki kell esnem. Egyelőre van időm, nem megyek sehova.
– 2020 végén „Kórkép” címmel novellapályázatot írtunk ki a Rajkban, a három legjobb novellát most az érdeklődők is elolvashatják a DRÓTon.
Annának alig maradt ereje ellenkezni, csuklóit összeszorították, combjait szétfeszítették. Öklendezett, zokogott, sikoltott, nyöszörgött, fészkelődött, de nem tudta meggátolni, hogy elveszítse ártatlanságát. Egyre tudott csak gondolni egész végig: bár hazament volna, miután kiutasították az üzletből. Ez az egy mondat járt körbe-körbe a fejében, minden zugát áthatotta, egyre csak ki akart szabadulni hang formájában a levegőbe. férfi tényleg gyorsan végzett, ahogy megígérte.
– 2020 végén „Kórkép” címmel novellapályázatot írtunk ki a Rajkban, a három legjobb novellát most az érdeklődők is elolvashatják a DRÓTon.
Ön szerint min változtathatnánk a következő vállalati rendezvények szervezésekor?
– 2020 végén „Kórkép” címmel novellapályázatot írtunk ki a Rajkban, a három legjobb novellát most az érdeklődők is elolvashatják a DRÓTon.
Hamarosan megnyílik a Ráday utcában a Kettőspont színház és spirituális ügynökség és a Kispont galéria. A két új kulturális csomópontról és a készülő színházi produkciókról és kiállításokról beszélgettünk Formanek Csaba – rendezővel, Debreczeni Imre – festővel és Zoltán Áron – színésszel.
Olyan szikrázóan sütött a nap, hogy sugarai szinte erőszakosan törtek be az ütött-kopott redőny résein, megcsiklandozva az öreg arcot. Játékosan szaladgáltak azokon a mély barázdákon, amiket az idő szántott rá. A test, elnehezülve nyomta az öreg ágyat, majd egyetlen éles hangra megrezdült.
József odahajol a sparherdhez, és betol még egy lécdarabot. A füstcső dohogni kezd. Gyanta illata csap szét. Az izzó platnin a tegnapi teával feketedik a kanna.
– Vehetnél egy új lakást a szajhádnak. Mert az én tökéletes férjem szeretőt tart, tudtátok? – fordult felénk Réka.
Melyik utunk volt a „Nagy utazásom története”? Nehéz a választás mert mindegyik élményekben gazdag és felejthetetlen volt.
Tehát nyomni kell, és ez lett a vesztem, az úton a fagyott talajból egy gyökér kibillentett az egyensúlyomból, csatt, nagy ütést éreztem az arcomon, hopp egy fa gondoltam, ilyen volt már sok, de várjunk csak, mindenem csupa vér, és nem látok a jobb szememre!
Énekelni jó! Olvashattuk többször a 70-es, 80-as években, amikor még az iskolákban Kodály módszerrel tanítottak.
Surányban a dombháton, fenyőfák mögött bújt meg Sanyi bácsi és Ami néni víkendháza. Szemközti szomszédjaink voltak az Ibolya utcában. A kedves, idős házaspárból sugárzott a szeretet egymás iránt és mások felé is.
De találni a kabátban illatot is. Egy női illat, a hajtókán, kívülről, nagyon könnyű, valami virágillat, igen, ibolya. Valódi virágból nyert, drága cseppek.
A fejsze csattogása ritmikusan törte meg a február nem várt hidegét. Az erdőben amúgy igazi téli csend honolt. És hideg, dermesztő, fogcsikorgató hideg. Az öreg mégis gyöngyöző homlokkal folytatta a munkát.
Patrícia lovaglás közben akaratlanul is elmosolyodott. Ugyanis az utca tele volt parasztokkal, és ez mosolygásra késztette őt.
Mi is történhetett? Hogyan került Péter üdvözlete egy hónappal a halála után édesanyja kezébe? Vajon a túlvilágról küldhette? Egészen rejtélyes eset.
Hajnalodott. A kis toboz ébredezett a fenyőfa ágán, körbenézett. Nem sok új dolgot látott, a megszokott erdőt, a maga végtelen nyugalmával. Szellő simogatta, a nap kibukkant végre, és első sugaraival végigsimított rajta. Jóleső érzés futott át rajta, a mindennapi egyhangúság számára idilli állapot volt. Látta, testvérei is felkeltek már, mindegyikük elkezdett nyiladozni a meleg hatására. A nap feljebb kúszott, a szellő azonban nem állt el, sőt, megerősödött. Az összes fa nyögött, hajladozott, s a szél immáron hevesen fújt. A kis toboz megijedt, mert olyan érzése volt, hogy nem tud elég erősen kapaszkodni, és lesodorja őt a fuvallat.
„Írjon novemberben egy novellát!” szlogennel indítottunk el idén egy felhívást a pócsmegyeri Karinthy Ferenc Könyvtárban. A szürke, járvánnyal terhelt novemberben az alkotás örömére akartuk felhívni az emberek figyelmét. Lehetséges gondolatindítónak Szálinger Balázs Fatüzelésű című versét választottuk, de sem a témát, sem a terjedelmet nem kötöttük meg.
Számos novellát kaptunk, a legfiatalabb szerző tizenegy éves, a legidősebb túl a hetvenen. A beérkező írásokat Szálinger Balázs véleményezte. Ezúton is köszönjük neki, hogy részt vett ebben a lelkes projektben. A megjelenéshez tizenhárman járultak hozzá. Köszönjük a Drót szerkesztőségének a publikációs lehetőséget.
Legkésőbb márciusra tervezzük a kettőspont megnyitását!
A jobb sorsra érdemes kortárs írók is boldogan győzködnek: kukába a klasszikusokkal!
Magyar idő szerint december 8-án, 22:00-kor kezdődött az Odyssey ‘Round the World című eposzmaraton a Harvard egyetem szervezésében, melynek mi, magyarok is résztvevői vagyunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájával. A magyar rész premiere 2020. december 9. 7:00-kor lesz egy kisfilm a kijárási tilalom alatt üresen álló Budapestet mutatja be, mintha itt kalandozna az éjszakában Odüsszeusz, miközben a Zoltán Áron és Dobri Dániel zeneszerző által készített zenékkel a háttérben a következő alkotók olvassák fel az eposz szövegét… névsor és youtube közvetítés a DRÓTon. Kezdés élőben hamarosan.
William Blake: A szerelem kertje című versének magyar fordítása a DRÓTon.
Ki volt Várkonyi Nándor? Milyen hagyaték került most a Petőfi Irodalmi Múzeumba? – kérdéseinkre Várkonyi Nándor unokája Kende Kata válaszolt.
„Álmot garmadába /
Gyűjték nemhiába,/
Immár úgy kell lenni, /
Magot tárba tenni /
Nyárban őszre hangyamód.”
…hogy kétfelől lehet megközelíteni: az angol-magyar kapcsolatok, illetve a költői kétnyelvűség felől. Az utóbbi, meglehet, az egyik érdekes témája lesz a 21. századnak. Beszélgetés a DRÓTon Gömöri Györggyel.
Az irodalmi Nobel-díj körül sokszor föllángol a vita: milyen szempontok alapján ítélik vagy nem ítélik oda. Ha az ember végig olvassa a díjazottak listáját, jónéhány névről fogalma sincs, hogy ki fia borja.
Ebben az évben olyan kihívásokkal kellett szembenéznünk, amivel a legtöbben még nem találkoztak: milyen a barátainktól távol, elzártan létezni vagy, hogy milyen maszkot és kesztyűt húzni akkor is amikor nincs hideg és nem esik a hó.
Az Amigos a gyermekekért Alapítvány foglalkozásain résztvevő beteg gyerekek számára viszont már a pandémia előtt is mindennapok része volt az elszigeteltség és az elővigyázatosság.
„Ketten maradtunk: én és az Úr. Az Úr és én. Én és Én. Egyszeriben képtelenné váltam arra, hogy tiszta fejjel gondolkodjak. Minden összezavarodott. Tehetetlenül sodródtam.”- Benyó Tamásnak új könyve jelent meg, amiből részleteket olvashattok a DRÓTon.
Barátom volt, nem csak nekem, hanem a magyar irodalomnak és a kultúrának is. – Weiner Sennyey Tibor személyes búcsúja és fotója Szőcs Gézáról.
A Svédországban élő erdélyi író új kötete két monológot tartalmaz. Szövegei szembesítések mindazzal, ami körülöttünk történik és amiről hajlamosak vagyunk elfordítani a tekintetünket. A DRÓTon Láng Zsolt kötethez írott előszavát olvashatják és részleteket a könyvből.
„Először a vallás megette a hagyományt /
a filozófia megette a vallást /
a morál megette a filozófiát /
az ész megette a morált /
az utolsó fázis: az őrület megeszi az észt.”
Weiner Sennyey Tibor esszéje és előadása a kaposvári Hamvas és a kereszténység című konferenciára íródott. Most elolvashatjátok és megnézhetitek a DRÓTon.
Meditáció? Kiállítás? Itt és most? Megérkezés? A középút gyönyör és üresség között.
„Apám a hátán visz át egy mezőn. /
Éjjel van és az árkok tele hóval. /
Sűrű sár. Rejtőznünk kell egy ijesztő //
Valamitől, amit még nem ismerek. /
Aztán megyünk, egymástól messze lépve /
Mind a négyen. Ahová kell, megyek.”
– George Szirtes verse Gömöri György fordításában.
„Nem fut a program, a reset sem segít. /
Hiába a négy fal közé feszített mennyezet. /
Köztes állapot. Úton. Se ott, se itt, /
elfoszlik a finom szövésű emlékezet.”
A New York Művész Páholy 84. estjén, október 12-én Hamvas Béla tanítását tettük középpontba. Hisz szabálytalan és változó életünkben fogózkodókat keresünk. Mit mondana Hamvas Béla, ha ma velünk lenne? Milyen útmutatást adna a bizonytalan elfogadásához? Válságról, Ady Endréről, színházról és a Karneválról beszélgettünk Weiner Sennyey Tibor, Péntek Orsolya, Benkó Bence és Formanek Csaba társaságában. A DRÓTon az estről felvételt közlünk.
Batarita szintetizáló művész: peremvidékeken mozog, kultúrák között. Átjár, a butoh táncos bizonyosságával. Eszköztára megbotránkoztatóan változatos: egy színpadra helyezi Ázsia és Európa táncszínházi hagyományait. Nuridsány Rebeka írása Batarita legutóbbi előadásáról.
„Legyen tááááánc / Sorsunk pinátlan szerzőitől ereszkedsz alá / piros fonálkádon” – Csattos Szonja írása Batarita előadásáról és Kővágó Nagy Imre fotósorozata.
Este nem bírtam tovább, odaálltam Gusztáv elé, és megkérdeztem mi van Kisbékával. Vele semmi nincs, szeplős, mondta, én viszont külföldre megyek dolgozni, délután elintéztük az összes papírt. Rácz Boglárka regényéből olvashattok részletet a DRÓTon.
A Meseország mindenkié rendhagyó mesekönyv megjelenése két táborra osztotta az országot, ahogy azt megszokhattuk már a politikai tagozódás itt is kijelöli az oldaliságokat és az álláspontok nagyjából egyértelműek. Érdemes azonban egy kicsit mélyebben megvizsgálni a miérteket, és nem megrekedni a kettészakad híd valamelyik oldalán. Engedjük hát fel tágabb perspektívákat látó drónunkat a magasba, és vegyük szemügyre madártávlatból a jelenséget és a problémát.
„Most a jövő az elkövetkezendő néhány órát jelenti. A közönség sem vesz elővételben jegyet. Aki színházba akar jönni, aznap beszalad a jegyirodába, és csak azután veszi meg a jegyét, miután személyesen meggyőződött róla, hogy a pár óra múlva kezdődő előadás meg lesz tartva. Ezek tények, egyszerű tények….”
– Jánosi-Mózes Emese Spanyolországból és Bene Zoltán Szegedről írta tavasszal a járványnaplót. A második hullámmal újrakezdjük a naplót, elsőként Jánosi-Mózes Tibor írását olvashatjátok, aki családjával most tért vissza Spanyolországba. Tiburival párhuzamosan az őszi naplót a Vígszínház fiatal tehetsége, Zoltán Áron írja a DRÓTra.
Rufina Bazlova kortárs belarusz művész, jelenleg a Csehországban él, hímzéseiről készült képek bejárták a nagyvilágot, miután ezen a tradicionális fehérorosz művészeten keresztül fejezte ki szimpátiáját a fehérorosz tüntetőkkel, akik az elnök távozását követelik. A DRÓTon most interjút olvashattok a művésszel, aki elmondta, hogy honnan jött neki az ötlet, mi a célja ezzel és mit üzen a magyar olvasóknak, különösen a Színház és Filmművészeti Egyetem kapcsán.
Valójában arra keresem a választ, hogy profánul szólva, egy legkevésbé sem profán témáról: „mi az Isten?”, legalábbis Weöres Sándor szerint mi. – Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Asszondja a világháló csontváz: /
Tapadj jól rám. /
Asszondja a hirdető csontváz: /
Csak kattintsál!
Amikor Weöres Sándorról, az emberről kezdtem el gondolkozni, legalább hét különböző Weöres Sándort tudtam határozottan megkülönböztetni egymástól a saját írásai, a róla szóló emlékezések, a levelezése és az utókorban „élő” képzetek alapján.
Esszé és videófelvétel az előadásról a DRÓTon.
Azt mondják, hogy aki a világokat szereti, rossz festő nem lehet.
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.
Weiner Sennyey Tibor előadását most megnézhetitek videófelvételről és esszé formátumban el is olvashatjátok a DRÓTon.
a Földközi-tenger. / Új otthon, új név. / A Nap, mint / jövőnk jelképe emelkedik ki / az őskék-színű vízből. / Domborodó hasamra helyezem / a kezem. – Megérkeztünk, te / nem szegregált világban fogsz felnőni.
Az egész úgy kezdődött, hogy egy fürt szőlővel, egy almával meg háromféle lábszagú sajttal állított haza a közértből. Tisztán emlékszem, mert a szemembe se mert nézni, csak motyogott összevissza a kezeit tördelve, hogy tudom, Marikám, nem engedhetjük meg magunknak, de úgy megkívántam, aztán bevonult a sajtjaival a konyhába, és bekapcsolta a Bartók Rádiót.
Bambi, szívószálas kóla, Lili gyönyörű, de ezzel most nem hatja meg, Szabolcs határozott: Fontos vagyok én neked? Mert hiába jelöltük be egymást a fészbukon, hogy „kapcsolatban” én úgy érzem, inkább a követőd vagyok, mint a szeretőd! – A „Kapcsolatok” sorozat hetedik darabja
Annyira
Osztja az észt mintha neki több jutott volna pedig
Éppen hogy kevesebb
Az értelmiség de miért?!
A mondanivaló az ami kevés igazából
Kétségbeesés amibe ejtesz az nem szerelem
Mintha csak tévedés lenne.
Tév és hit.
Régóta foglalkoztat Rabindranath Tagore személyisége és költészete. 2009-ben megjelent egy novellám a költő balatonfüredi gyógyulásáról, később verset is írtam a hársfáról, amit ültetett. De az igazság az, hogy mindig olyan különösnek éreztem a nevét viselő sétányon a mellszobrot, minél több Tagore írást olvastam, annál inkább. Aztán jobban utánanéztem ennek a szobornak. Ez a szobor nem az, amit 1956-ban az indiai kormány ajándékozott. Az eredeti Tagore-szobrot kicserélték egy másikra.
Formanek Csaba és Weiner Sennyey Tibor monodrámáját augusztus elsején láthatjátok Diszelben a Disztichon fesztiválon. Ez alkalomból egy új előzetest és egy részletet osztunk meg veletek a DRÓTon.
Milyen nő vagy már. Félrekefélsz az ördöggel, majd bemeséled, hogy én vagyok az apja. Jól átbasztál, angyalom.
– Komolyabb témára vágysz? – fordult morcosan húgához Jelen. – Akkor elmesélem, hol jártam tegnap. Online temetésen. Becz Dorottya jelenleg Nagy-Britanniában él és első regényén dolgozik, illetve novellákat és blogot ír. Ez az első írása a DRÓTon.
A tragikusan elhunyt Téglás István 1974-2020 szobrász-, festő- és tetoválóművész nekrológját barátja, Bozsaky Dávid írta meg a DRÓTra.
A közös étkezések alkalmával gyakran elmesélt valami „rangon aluli” esetet, amit aznap hallott vagy olvasott, ezeken keresztül tanított minket a nép egyszerű gyermekeinek primitív szokásairól. Sosem mulasztotta el megemlíteni, hogy mi is hordozzuk sejtjeinkben ezt a hozzáállást, úgyhogy mindig legyünk nagyon éberek. Mi pedig igyekeztünk.
A kormány szigorításokat tervez az Airbnb piacon, mellyel szabályozná többek között a maximálisan kiadható napok számát egy évben. Tényleg, mitől fél a magyar állam és a szállodalobbi? Nádasi Krisztina Rövid táv című írása ezt próbálja megfejteni.
Te nem állnál meg, ha elcsapnál egy kutyát. Te kismacskákat fojtanál a vízbe. Te halott csecsemők tetemein gázolnál át, ha érdekeid úgy diktálnák.
„Most úgy tűnik nekem, mintha minden onnan indulna tovább, ahol abbamaradt. Nem örülök neki. De persze nem kapott mindenki akkora ébresztőpofont, mint az előadó-művészeti szférában dolgozók.” – mondta Zoltán Áron, a Vígszínház fiatal tehetsége, akivel az elmúlt hónapokról, a VerShaker-csatornáról, próbákról, költészetről, összművészetről és felelősségről beszélgetett a DRÓT szerkesztő alkotója, Demencze Ilona.
Bloomsday másnapján, több éves kábulat és néhány mikro-évszázad után az utazó – Panoplus néven, néhány énjével, személyiség-kivetüléseivel – a következőket éli át…
Benyúltam az ágy alá, de az éjjeli edény már megint csordultig volt a pálinkaszagú hányásával. Kimentem az udvarra, hogy belöttyintsem a disznóknak.
Mire visszaértem, kezdett magához térni, ezért ráültem a mellkasára, és egyetlen határozott mozdulattal átvágtam a torkát.
„Bent fedeles poharakból híg kávét kortyolnak, /
s lájkolják a katasztrófák véres videóit.”
„A valóság jobban számít most, mint valaha” – írja David Sax, kanadai újságíró Az analóg bosszúja című könyvében, amely idén jelent meg a Poket zsebkönyvsorozat huszonötödik kiadványaként. A negyvenéves szerző természetesen nem valami gépromboló, aki arra buzdítja az olvasóit, hogy hagyjunk fel az elektronika és a digitális szolgáltatások használatával. A technológia jó, csak a technológia nem az Isten. Szijj Márton esszéje a DRÓTon.
„űzött angyalok ül /
nek a síron szigetm /
onostor tizenkilenc sze /
ptember huszonnégy k /
edd tréfa hal álom a /
férfi mélybe lelóg a lá”
Igazából sem sétálni, sem ugatni nem tudott rendesen az Aladár, létének egyetlen stabil, kiszámítható megnyilvánulása ez a nagyjából harminccentis nyálfelhő volt, ebben sohasem okozott csalódást.
Z és K némán álltak, mintha emberi hamvakat szórtak volna éppen az imént a patakba. Egy perc fájdalmasan süket csönd után K ollót húzott elő kabátja belső zsebéből és elvágta a kötelet, ami egészen eddig még összekötötte az elpusztult sárkánnyal. A maradék gombolyagot és az ollót külön-külön zsebekbe tette el, majd Z-hez lépett.
„az olyan csodás, bárhol és bármikor
a kezünk leszakíthatja a virágokat,
hogy ajak másik ajakhoz érhet,
hogy nincsenek válságok és forradalmak,
hogy az emberek által felajánlott itallal öntözzük a földet,
hogy ilyen jól élhetünk,
az olyan csodás, amit csak el tudok képzelni!”
Egy elárult generáció tanúja, aki nem mellesleg nemzetközileg ünnepelt költő is: Duo Duo. Róla szól Viczenti Mátyás a modern Kína költészetét bemutató sorozatának hatodik része a DRÓTon.
Mégiscsak kell beszéljünk az Unorthodox-sorozatról és a könyvről az annak sok szempontból problematikus, egyúttal igen jellemző narratívája, ami egyben világos leképezése a liberális felfogású modern ember viszonyának a világ még megmaradt tradicionális, vallási közösségeivel kapcsolatban.
Épülő világunk- vasvilág,
üvegből és ordító lyukakból áll.
Holnapi világunk már nem szűzies,
hanem aláaknázott és mindenki előtt szétnyitott,
mint egy felszabadult kurva combjai.
Az indonéz irodalom a legfiatalabb irodalmak közé tartozik, maga a nyelv csak 1928-ban keletkezett a modernizált maláj és számos helyi nyelv jávai, balinéz,buginéz, minangkabau egyvelegéből. Ennek a fiatal nyelvnek, amit ma 267 millió ember beszél, egyik legjelentősebb költőjét és drámíróját W. S. vagyis Wilibrodus Surendra Rendrának hívták. W. S. „Willy” Rendrával 1960 októberében ismerkedtem meg Jogjakartában…
Mi a fenét keresek én itt? Ez csak egy szálláshely. A radiátor csöpög, a szekrény barátságtalanul pattog, a kilincsek mindig megráznak. Semmi nem akarja, hogy itt legyek. Még Klaudia sem igazán, aki dühítő békességben hortyog mellettem.
Igen, Erdély. Örök probléma. Mintha Dsidának is akadt volna baja vele. Mert Erdély egyszerre áldás és átok. De én nem aggódnék túlságosan…
A következő fél órában ezért egy vágóképet láthatnak majd végtelenítve mindenféle kommentár nélkül, valami kiállításmegnyitóról, egy minden bizonnyal jelentős kortárs képzőművész alighanem korszakalkotó műalkotásáról.
Inger Mari Aikio köteteivel a számi női líra újszerű természeti és erotikus hanggal gazdagodott. Mind a számi, mind a finn nyelvű versek a haiku és tanka hagyományokat ötvözve 5-7-5 szótagszámú sorokból állnak. A megszólalás tágabb finomságú, ökokritikai érzékenységű helyről történik, melynek hangot ad a természet és történéseit megfogalmazó igei egyes szám harmadik személy. A számi költőnő verseinek Németh Petra által készített műfordításai Domokos Johanna bevezetőjével a DRÓTon.
Azt szeretem ebben, hogy csak ülsz, jönnek a történetek, nem alszol, de mégis.
Egy instant-analóg fényképezés története, művészete és értelme a digitális világban.
Meddig tart ez még? Mikor mehetek ki? Fájdalom van a tagjaimban. Belülről dörömbölök. Hiába a morfiumtapasz, alig bírok megmozdulni. Az ágyba zártak. A testbe zártak. Lélekkarantén!
A Csillagszálló folyóirat az Oltalom Karitatív Egyesület formabontó utcalapja 2006 óta. A lapot kortárs magyar irodalom, képzőművészet és társadalomtudományi írások töltik meg. Most a DRÓTon digitálisan lapozható formában tettük elérhetővé a Csillagszálló Tükör címmel megjelent lapját.
Kimenni a teraszra. Napsütés. Az jó. Kell a D-vitamin. Állítólag jó az immunrendszernek. A szabadság meg túlértékelt. Nem csak túlértékelt, hanem elcsépelt. A túlszocializált nyárspolgárok delíriumos álma. Szabadság nem létezik…
Domokos Johanna költő, irodalomkutató. Otthonai: Teutoburgi Erdő, Budapest és Cseresznyés Hegy. Legutóbbi művei: W. német többnyelvű kisregény, 2016, Revolver lírai monológok magyarul, 2018. Egy versét olvashatjátok a DRÓTon.
Talán maga Romhányi József is meglepődne, ha hallaná, hogy a verse mennyire másképp szólal meg egy kislány, illetve egy színész szájából. Formanek Csaba szuggesztív előadással, Léna pedig a megszokott bájával mutatja be egy gonosz idomár balul elsült történetét.
„Ahogy beérünk Pusztakamarásra már messziről észrevesszük a domb tetején álló romos kastély tornyát, kocsinkkal arra hajtunk. A Sütő-emlékház az egyik főutcán van, nem messze tőle a templomkertben magányos fehér márványoszlopon Kemény Zsigmond szomorú mellszobra árválkodik. Ahogy felérünk a dombtetőre igen zord idő fogad.”
A DRÓTra feltöltött galériában most bepillanthatunk a két művésznő, Rabóczky Judit Rita és Verebics Ágnes műtermébe, s ízelítőt kaphatunk a hamarosan megnyíló kiállításból.
1979-ben született Nagyváradon. Gyermekeivel és feleségével a Szentendrei-szigeten él. Mint bemutatkozósában írja, nem tud sem írni, sem olvasni, de szokott. Tollforgatónak rossznak tartja magát, ám szerfölött tehetségesnek. Álmában többször járt a Hóvirágok terén, a valóságban csak háromszor. Szeret eljutni a mondatkezdő nagy betűtől a mondatzáró írásjelig. Néha sikerül, máskor azonban másra gondol. Most elviselhető.
Rotterdami Erasmus politikai írásaiból válogat Ledán M. István és Petneházi Gábor fordításában megjelent új kötet, amit az Írók Boltjában mutattak be. A könyvbemutató felvételét most megnézhetitek a DRÓTon.
Avagy: Uroboros – a farkába harapó kígyó – és Abraxas a „dupla-lényegű” találkozása Szentkuthy Miklós szövegtengerének egy-egy örvényében.
Miért van olyan nagy jelentősége a rozmaringnak? Mi mindenre jó? Balogh Viktória Hagyomány szerint című kiállítását Kopeczky Róna nyitotta meg az Óbudai társaskörben. A megnyitóról készült rövid videónkat és további információkat a kiállításról a DRÓTon találtok.
Vainel Gergely Gyula fotókiállítása a nyáron volt a Ráday utcában. A hegymászó fotói a természet fenségességét és csodálatosságát mutatják meg. Gyula egy sorozatban közli a DRÓTon különböző mászásain készült fotóit, s mellette igen egyedi naplójegyzeteibe is beleolvashattok. A DRÓTon eddig öt rész jelent meg ‘a hegymászó naplójából’:
… És még ha térdig is merülünk a sárban, és még ha derékig is süllyedünk a sárban, és még ha nyakig is süppedünk a sárban, és még ha el is nyel minket a világot borító sár, nekünk akkor is kezünk ügyében marad az aranyló fonál…
Miért vettek részt fiatal művészek a tüntetésen? Miért fontos a művészet szabadsága? Miért érdemes támogatni a kultúrát? Fiatal művészekkel, színészekkel, rendezőkkel és diákokkal készítettünk interjút a 2019. december 9-ei tüntetés után.
Kiss Márta festőművész kiállítása nyílt meg az Eötvös10 galériában, Budapesten. A kiállítást dr. Feledy Balázs művészetkritikus, művészeti író nyitotta meg, közreműködött JaMese énekesnő, aki Lackfi János és Szabó T. Anna verseit énekelte. A megnyitót most a DRÓTon megnézhetitek.
Milyen munkát végzett Szentmártoni János az utóbbi kilenc évben a Magyar Írószövetség elnökeként és miért nem akar most elnök lenni? Mit gondol a Stádium-botrányról, a Magyar Művészeti Akadémiáról, az Írószövetség többi írószervezettel való kapcsolatáról, a JAK megszűnéséről, a KMTG létrejöttéről, a PIM új igazgatójáról, az írószövetség székházáról? Mi a véleménye a két új elnökjelöltről, Erős Kingáról és Madár Jánosról?
Madár János a Magyar Írószövetség elnöki pozíciójára pályázik. Erősen kritizálja Szentmártoni János kilenc éves elnökségét, klikkekről, szekértáborokról, ellentétekről és félelmekről beszél. De mi a programja? Mi lenne az idős Írók Otthona? Mit gondol Madár János a Magyar Művészeti Akadémiáról, az Írószövetség és a többi írószervezettel való kapcsolatáról, a JAK megszűnéséről, a KMTG létrejöttéről, a PIM új igazgatójáról, az írószövetség székházáról?
Milyen munkát végzett Erős Kinga az utóbbi években a Magyar Írószövetségben és miért akar most elnök lenni?Mik a tervei? Mit gondol Erős Kinga a Magyar Művészeti Akadémiáról, az Írószövetség és a többi írószervezet kapcsolatáról, a JAK megszűnéséről, a KMTG létrejöttéről, a PIM új igazgatójáról, az írószövetség székházáról? Mit ért ‘nemzeti irodalom’ alatt és miért és hogyan kell ‘harcolni’?
A tragikus autóbalesetben fiatalon elhunyt festőművészre, Kaposi Tamásra emlékeztek barátai és tisztelői egy külvárosi galériában tartott kiállításon 2019 őszén.
A Csillagszálló folyóirat Képregény című számának rendhagyó lapbemutatójára a Magvető Caféban került sor október 9-én. Az est sztárvendége Aleksandar Zograf képregényművész volt, akivel Szép Eszter képregénykutató és Ferencz Győző irodalomtörténész, költő beszélgetett. A tolmácsolásban Sárcsevity Hajdú Bea volt segítségünkre.
Csattos Szonja gondolatfutamát a legutóbbi hatodik Body Radical Nemzetközi Előadóművészeti Biennálé ihlette. A szöveget Pettendi Szabó Péter fotóival együtt adjuk közre.
Miért tartom fontosnak Shu Ting-et annyira, hogy a sok név közül a maroknyi válogatott költő közé soroljam? A válasz pofonegyszerű: mert az egyik első, ha nem a legelső kortárs kínai költőnő. – Viczenti Mátyás esszéivel és fordításaival a modern Kína költészetét mutatja be a DRÓTon. Add tovább!
Itt az újabb lehetőség, hogy kész képeket kapó agyunkat egy kicsit megmozgassuk, és megmerítsük a kollektív tudattalanban. A nemzetközi MythOff rendezvénysorozat következő budapesti eseménye következik.
Van egy ember, akire felnézek. Egy nap azt csinálta, hogy tett maga körül egy fordulatot. Egyetlen fordulatot, egyetlen nap alatt. Régóta vágyom a böjtre én is, és arra, amit kaphatok a nélkülözésben. Húsböjt, ételböjt, beszédböjt… Minden böjt.
Szeretnék egy napig semmit nem csinálni. Akkor majd arról is beszámolok, mit jelent: valamit csinálni.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
Az egyik legfontosabb ismeretlen verse Weöres Sándornak – és ez október huszonharmadikán különösen aktuális lenne – a Rapszódia a kivívott szabadságról című, amely két variációban maradt fent a hagyatékban.
Weöres Sándor pécsi éveiről beszél a Pécsi Körzeti Stúdió 1979-es felvételén. A nagyon sok szempontból egyedülálló felvételt a Csorba Győző Könyvtár archívumának munkatársai töltötték fel.
Mi a képregény? Miért érdekes a képregény? Művészet-e a képregény? Van-e magyar képregény? Miért van ilyen kevés női képregény alkotó? Miért van olyan sok amerikai zsidó képregény alkotó?
Három évvel ezelőtt kitalálta Anna és Tibor, hogy 2019-ben lesz egy közös verses felolvasóestjük, amelynek a címe „Bárhol Európában” lesz. Most meglátjuk hol vagyunk bárhol és az a bárhol Európában van-e még?
A lengyel Olga Tokarczuk és az osztrák Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat 2018-ban és 2019-ben. Peter Handke egy versét és Olga Tokarczuk prózáját ajánljuk olvasásra ez alkalomból a DRÓTon.
„Az életben folyamatosan jelen van számomra a kettősség, külföldinként és mégis „magyarként” látni és tapasztalni az eseményeket. A munkahelyemen kívül a metrón könyvbe süllyedt arccal vagyok megtalálható” – a vietnámi születésű, de három éves kora óta Magyarországon élő Tung verseit olvashatjátok a DRÓTon.
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”
– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.
Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.
A 2009-ben indult, idén 10 éves BODY.RADICAL, ma a régió legjelentősebb, az ázsiai kortárs non-verbális előadóművészeteket bemutató, a két kontinens közötti művészeti együttműködéseknek teret adó programmá nőtte ki magát.
Mert műveltség nélkül nincs valódi gazdagság, nincs valódi boldogság. A műveltséget fejleszteni és mélyíteni kell, s erre az oktatás mellett, az egyik legjobb és legfőbb eszköz a művészet. Különösen jó az, ha helyi művészek teszik ezt, hiszen az ő lehetséges feladatuk saját közösségük művelése, emelése, fejlesztése.
– A DRÓTon a Kultlab50, a győri képzőművészek alkotásai fogászati anyagokból című kiállítás megnyitójának teljes szövegét olvashatják.
Bek Balla Mónika fotóművésszel beszélgettünk a Bor, mámor, Bénye fesztiválon. Az interjú előtt a kiállítás megnyitóját olvashatjátok a DRÓTon.
Egy költő, aki festő is egyben, a kínai költészet hobója, a napraforgók szerelmese, perifériára szorult értelmiségi egy társadalomban, amely a kommunizmus legmélyebb gödréből gondolkodás nélkül fejest ugrott a kapitalizmusba – ez Mang Ke, egy igazi túlélő. Viczenti Mátyás esszéivel és fordításaival a modern Kína költészetét mutatja be a DRÓTon.
Van-e olyan ember, aki emlékszik a manna ízére? Hogyan nézett ki a Laokoón csoport színesen? Uri Asaf prózaversei a DRÓTon. A szerző rajzairól a fotókat Vajda Ildikó készítette.
Miért kellett minden nap olyan szépen megborotválkoznod, mire való volt a játék, ez a komolyság? … Aztán megszólal a szomszédban az ébresztő lövés vagy robbanás. Uri Asaf prózaversei a DRÓTon. A szerző rajzairól a fotókat Vajda Ildikó készítette.
Ki vár ott? Az utolsó útját senki sem láthatja, mert az az utolsó utáni. A virágzó fák illatával együtt templomi kórus hangját hallom. Ehhez fény kell. Uri Asaf prózaversei a DRÓTon. A szerző rajzairól a fotókat Vajda Ildikó készítette.
„Oumuamua, láttad kirabolt földjeink?
Láttad síró folyóink és vérző erdeink?
Ugye, hogy láttad a forró lövegek ezreit,
védtelen vadakat és olvadt jéghegyeink?”
Az Erdei Költőket bemutató sorozatunk utolsó részében az Erdei Költők és a DRÓT egyik alapítója Weiner Sennyey Tibor versét olvashatjátok lapunkon, amit az idei találkozón olvasott fel.
Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.
Ha tetszett: add tovább!
Slobodan Nikolić a vajdasági Pancsován született, 1980. június 9-án. A belgrádi tengerészeti akadémián végzett. Néhány éve szívrohamot kapott vacsora közben. Újra kellett éleszteni. Boldogan él feleségével Pancsován, de a költő meghalt azon az estén benne. Alább olvasható néhány verse a régi életéből, amikor még alapító tagja volt az Erdei Költőknek.
Christian Sinicco 1975-ben született Triesztben. Igen népszerű Olaszországban, művei magazinokban és antológiákban egyaránt szerepelnek. Az irodalmi élet aktív résztvevője és szervezője, az Argo magazin szerkesztője. Három verseskötete jelent meg eddig. Idén vett elsőként részt az Erdei Költők találkozóján. Az alábbiakban részleteket olvashattok a Lastovoi balladák című 2014-es kötetből.
Ivor Popović, a fiatal zágrábi költő idén először vett részt az Erdei Költők találkozóján. 2000-ben született a horvát fővárosban. Jelenleg is ott él, angol-francia szakos egyetemi hallgató. Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.
A második erdei költő, akit most a DRÓTon megismerhettek Mirko Božić, aki a boszniai Mosztárban született 1982-ben. Műveit számos nyelvre is lefordították, több irodalmi kitüntetést is kapott. Horvát, német és angol nyelven ír. Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.
Az Erdei Költők és olvasóik egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben. Ezen a hétvégén DRÓTon Balogi Virág válogatásában és fordításában az Erdei Költőktől olvashattok sorozatban néhány verset. Elsőként a dalmáciai Maja Klarićtól, aki az Erdei Költők alapítója és fő szervezője.
Weöres Sándor csillagkapun utazott más világokba, olyan verseket, rajzokat, térképeket hagyva hátra cetliken, amelyek egy egészen különös és teljesen más, mégis rokon dimenzióról tanúskodik. A Vas Megyei levéltárból és más forrásokból olyan különleges dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek a költő eddig csak sejtett, ismeretlen oldalát mutatják meg.
A szentendrei sziget titokzatos és misztikus költője, Farkas Arnold Levente is részt vesz az erdőbényei Bor, mámor, Bénye fesztiválon. 2019. augusztus 17-én, szombaton, 17:30-tól a Kerékgyártó Pince udvarán találkozhatnak vele és verseivel a költészet szerelmesei.
A költőtől most egy verset olvashatnak a DRÓTon.
A Lanou love folk; egy zenei találkozás a folk, a pop és a világzene határán. Népzenei gyökerekkel rendelkező, dalközpontú felfedezőút, melyben nagy helyet kap az improvizáció is. Az együttes hangzásvilágát tagjainak különböző zenei háttere is színesíti népzene, reggae, funk, rock. A zenekar 2018 januárjában alakult, azóta két teltházas koncertet adtak a Szimpla Kertben, majd ugyanebben az évben meghívott fellépői voltak az Everness Fesztiválnak, az Ozora fesztiválnak, az ősz folyamán pedig a prágai Ungelt Jazz Clubban léptek színpadra. 2019-ben felléptek a Művészetek Völgyében, a Tilos Rádió születésnapi adásában, a Jade Spirit fesztiválon, az Ozora fesztiválon és más helyszíneken.
Visszaadható-e az a lelki hányatottság, ami a markában tartott, ha jól számolom, negyven éven keresztül, s ha igen, mi következik ebből? Mesék, filmek, a hős útja, sárkányok, Szent György, terrygilliam, Don Quijote és az inkvizíció. Albert Zoltán írása a DRÓTon.
Vainel Gergely Gyula hegymászó fantasztikus fotókat készített túrái során. A hegymászásról, a fotózásról, az alkotásról és a hegyen megélt spirituális élményekről beszélget kiállításának záróeseményén az alkotóval Weiner Sennyey Tibor, a budapesti iF kávézóban, 2019 július 30-án este hattól. A beszélgetés után a Makovics Dénes sextet zenél. Részletek és kapcsolódó írások a DRÓTon. Mindenkit szeretettel várunk nyári művészeti estünkre.
„A nyelvet fokozatosan az uralmuk alá vonták a hivatalnokok és a kormány. Ez nagyon ijesztő. Az embereknek nincs módjuk arra, hogy szabadon fejezzék ki magukat.”
Hagyd elmenni, ha útra kelt!
Hagyd elmenni, úgy békéd lesz!
Békére lelsz, a sorsod ez!
Békére lelsz, ha engeded!
„A költészet közelítsen a természethez, a hagyományos irodalmi rendezvényeket mozdítsuk ki egy kicsit a szabad ég alá, sőt vidékre, el a fővárostól, Zágrábtól jó messzire, hogy ne csak a fővárosban legyenek irodalmi események. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy hírét vigyük a fenntartható életformának, és motiváljuk az embereket arra, hogy minél több időt töltsenek a természetben.”
A Víziló a Szamosban című most megjelent regényéből az első két fejezetet olvashatjátok ezen a hétvégén a DRÓTon.
A Víziló a Szamosban című most megjelent regényéből az első két fejezetet olvashatjátok ezen a hétvégén a DRÓTon.
„Miközben baktatunk a főúton, alig kétszáz méterre van a presszó, az öreg felvilágosít, hogy már nem Erika presszónak hívják, hanem Hat Csöcsnek, mert az Erika két lánya is beszállt.”
Moesko Péter 1990-ben született Esztergomban. Első novellás kötete most jelent meg a Műút gondozásában. A DRÓTon Deczki Sarolta ajánlóját és egy részletet olvashattok a könyvből.
Nikola Tesla 163 évvel ezelőtt, 1856. július 10-én született. Ez alkalomból egy elbeszélést olvashattok a DRÓTon Tesla magyarországi éveiről és titkos hagyatékáról.
Batarita új előadással lép fel Budapesten. Két tradicionális alapokon nyugvó kortárs előadás és egy ninja bemutató egy este, japán-magyar koprodukcióban a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban. Részletek a DRÓTon.
Mi az a kozmikus költészet? Mi az a Hagyomány, amelynek szellemisége éppen úgy átjárja Hamvas Béla műveit, mint tanítványáét Weöres Sándorét? Miért fontos A teljesség felé című kis könyvecske?
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászónak jelenleg kiállítása látható Budapesten az If-kávézóban. Naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
Formanek Csaba megnyitója a IX. Tiszakécskei Új Alkotóműhely Művésztelep záróeseményén.
Emberként fontos számomra, hogy a környezettel, természettel a lehető legnagyobb összhangban tudjak létezni, és a művészet az egyik fő eszközöm, hogy kifejezzem az ezzel kapcsolatos gondolatokat, igényeket. Az ökológiai problémákhoz fűződő tevékenységek első lépései sem kifejezetten művészetként jelentek meg, de elkerülhetetlenül begyűrűztek a művészi praxisomba is. – Részlet a Bubla Évával készített interjúból.
A Csillagszálló legújabb lapszáma komoly tartalommal jelentkezik és igen izgalmas nyári olvasmánynak ígérkezik. Ajánló, részletek a bemutató piknikről és teljes tartalom a DRÓTon.
Péterfy Gergely új regénye most jelent meg. A DRÓTon részletet olvashattok belőle.
Méltatlan dolog lenne, ha nem 顾城 Gu Chenggel folytatnám a kortárs kínai költészet ismertetését. – Gu Cheng kínai költő történetét és verseit ismerhetitek meg Viczenti Mátyás modern kínai költészetet bemutató sorozatának második részéből a DRÓTon.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon miért A bor filozófiája Hamvas Béla legismertebb, legnépszerűbb és leginkább megosztóbb műve? – 2019 június elsején, a Szent György-hegy hajnalig fesztiválon, Goldman István diófája alatt az alábbi esszé hangzott el. Az esszét most elolvashatjátok és egy hangfelvételen meg is hallgathatjátok a DRÓTon.
„Hogyan viselkedik e két nyelv, a magyar és az ivrit modern héber, a kettő együtt, egy emberben?” – Uri Asaf kisesszéi a zsidó-magyar identitás, a magyar és héber nyelvek határait, személyes emlékeit járják körül. A Kafka képekben és Színekre vágyom sorozata után új írásokkal jelentkezik a DRÓTon.
Matematikusnak készült, de mentősnek állt, majd a színház lett legfőbb szenvedélye. De ki ő valójában? Formanek Csaba színész-rendezővel beszélgettünk a májusi DRÓTesten a MrSale Caféban. Videó a DRÓTon.
Egy kis, Székelyzsombor nevű erdélyi faluban tartják a II. Kárpát-medencei Színjátszó, Drámaíró tábor 2019. augusztus 06.-15. között. A tábor szervezőjének felhívását és részleteket olvashattok a DRÓTon.
2019-ben is megrendezték a Magyar Művek Szemléjét a Magyar Szín-Játékos Szövetség szervezésében, amely a magyar amatőr színjátszás egyik legfontosabb seregszemléje.
Kik lettek a fődíjasok? Ki kapott rendezői díjat? Mely előadásokat értékelt a zsűri bronz vagy ezüst minősítéssel? A május 17-től 19-ig tartó színházi szemle eredményeit a DRÓTon olvashatjátok.
Ma 2038. február 20-a van. Az Erzsébet-híd korlátjánál állok, mögöttem a vár, szemben, messzebb kivehetők a csepeli üzleti negyed negyvenemeletes üveg-acél irodaházai. Kezemben egy nyaklánc. – Görömbölyi Dávid csodálatos novellája egy ezüstmedál történetét követi végig 1765-től 2038-ig. Novella a DRÓTon.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT új sorozatában. Ha tetszett a hegymászó naplója: add tovább.
Guo Lusheng 郭路生 kínai költő történetét és verseit ismerhetitek meg Viczenti Mátyás modern kínai költészetet bemutató sorozatának első részéből a DRÓTon.
Batarita táncművészetét 2009 óta követem nyomon. Metafizikai érdeklődésem és kelet-rajongásom jó kapcsolódási pontot jelentett a butoh-hoz, első látásra ’ örökbefogadtam. Sőt a műfaj és zseniális hazai művelője íziben ’főszerepet’ kapott egy magamnak-mindenkinek írt tömör pikareszkben. Helyszín Mongólia, a küldetés világmegváltó jellegű. Batarita Lüktetésed című darabjáról Nuridsány Rebeka művészettörténész írása után Csattos Szonja költő írását olvashatjátok a DRÓTon.
Hosszú várakozás után végre magyarországi bemutatóval örvendeztetett meg Batarita. A Nemzeti Táncszínházba hazaérkezett a szóló, amelyet több kontinens táncművészete formált impulzusaival. Batarita igyekezete nem hiábavaló: telt házzal és tapssal honorál a közönség. Batarita Lüktetésed című darabjáról Nuridsány Rebeka művészettörténész írását olvashatjátok a DRÓTon.
Mióta a magyar irodalmi tudatban újra megjelent a fiatalon meghalt Békássy Ferenc alakja, gyakran teszik fel nekem a kérdést: mennyire ismerte Virginia Woolf a Cambridgben tanuló magyar költőt, s ha ismerte, van-e jelentősége annak, hogy Békássy angolul írt verseinek éppen Leonard és Virginia Woolf Hogarth Press-sze lett első kiadója 1925-ben?
„Ami itt történik, az az emberi szolidaritás megsértése, vagyis szeretetlenség, ami a legvégzetesebb őrület, mert ebbe nemcsak az pusztul bele, aki ellen irányul, hanem annál biztosabban az, aki táplálja, hiszen az emberi kapcsolatok megszakítása ez, és ebbe mindenkinek tönkre kell mennie.” – írja Hamvas Béla Magyarországról Az öt géniusz című művében, amelyről Weiner Sennyey Tibor tartott előadást Hosszúhetényben a Körházban. Az előadás most a DRÓTon látható.
Az alábbi írás 2018. március 17-én jelent meg a Magyar Nemzetben. Egy hónappal később a lap megszűnt, aztán a lap – a Magyar Időket magába olvasztva – újraindult. Azóta az írás eltűnt az archívumból. A DRÓTon most az ünnep alkalmából – egy évvel később – újra olvashatjátok.
Adjátok tovább, ha tetszett. Ja, és éljen a sajtószabadság!
Magyar mesék jelentek meg egy kötetben Indonéziában. A könyv egyik alkotójával Kiss Márta festőművésszel készítettünk a különleges alkalomból riportot.
Kultúrharc, brüsszeli bűvszavak, inkubátor és állami irodalompolitika… – Demeter Szilárdot nevezték ki végül öt évre a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának. Olvassunk bele együtt az új főigazgató nyertes pályázatába, ismerjük meg világlátását és elképzeléseit.
„Szememre csúszott fekete kalap, / a küszöbön túl már nem magyar vagyok, / se vak ügetés, se eltévedt lovas, / csak látok és tapasztalok.”
1919-ben ezen a napon halt meg Ady Endre, egy Cseh Tamás dallal és egy esszével emlékezünk rá a DRÓTon.
Emlékezz velünk, add tovább.
Weiner Sennyey Tibor Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című esszékötetét az Orpheusz kiadó adta ki és az Írók Boltjában mutatták be. A bemutatón Formanek Csaba beszélgetett a szerzővel. A bemutató felvételét most megnézhetitek a DRÓTon.
Hamvas Béla napot tartottak a Műcsarnok Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódva. A második beszélgetésen Csuthy Gyöngyi, a bubáni Hamvas-emlékház tulajdonosa, Máté Erika, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő munkatársa, Palkovics Tibor, filozófus, Hamvas Béla hagyatékának gondozója, Szathmári Botond filozófus, kulturális antropológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti tanára, Szécsi András asztrológus, naiv művész, „őshüllő”.
Hamvas Béla napot tartottak a Műcsarnok Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódva. A programok közül a DRÓTon most azt a felolvasószínházat és beszélgetést nézhetitek meg, amelyen közreműködött Hámori Gabriella színművész, Horgas Eszter fuvolaművész, Vecsei H. Miklós színművész, Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító, a program háziasszonya: Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – és a közönség.
Beszélgetés Péterfy-Novák Évával, Péterfy Gergellyel és Szilasi Lászlóval legújabb könyveikről, arról, hogy mi az az irodalom, mi a helyzet Magyarországon, Kínában és Szegeden, és hogy milyen a valóság és az igazság viszonya az írással.
Nagy Éva Lehet hogy nem akarok gyereket című versét a Csillagszálló Születés tematikájú lapszámbemutatóján olvasta fel a szerző. A felolvasásról készült videót most megnézhetitek a DRÓTon.
Ha barátaimnak el szeretnék valami nagyon fontosat mondani művészetről, zenéről, s szeretném, hogy velem együtt hallani kezdjék Hamvas Béla sajátos hangját, akkor mindenképpen arról beszélnék, hogy milyen volt Hamvas kapcsolata a zenével. Esszéi alapján készítenék egy válogatást, amit egy gyönyörű estén és ragyogó hajnalon végighallgathatnánk, s talán odaadnám nekik ezt az esszém, ami azt próbálta összegyűjteni, hogy mit mondott számos különböző írásában Hamvas Béla szeretett és kritizált zeneköltőiről, mint például Beethovenről, Schumannról, Lisztről és Bartókról. Különösen pedig milyen alapfogalmakat vezetett be a zene kapcsán, amelyek a modern művészet egészére nézve is meghatározóak lehetnének.
– Az alábbi esszé a Napút folyóirat 200-dik ünnepi lapszámában jelent meg. A DRÓTon most elolvashatjátok a teljes szöveget.
A népmesék nemhiába éltek túl évezredeket, alakulva, csiszolódva mesélőről mesélőre, olyan sürített tudás van bennük, melyek ténylegesen segíthetnek az élet nagy dolgaiban és helyzeteiben.
Stenszky Cecília írása a Hamupipőke facebook-profilja című könyvről.
Ki volt az a Vajda Lajos? Miért ő az egyik legjelentősebb magyar festő a XX. századból? Miért fontos a most megnyílt szentendrei tárlat?
„Hogy Jordan Peterson valóban csak meglovagol-e egy hullámot, nehéz elönteni,…” Véleményem szerint nem nehéz eldönteni. – Kormányos Ákos küldte el nekünk írását.
Hamarosan megjelenik Az Utolsó Előtti Huszár című magyar képregény első száma, de már előtte megjelent a nulladik szám, a bevezető történet és egy trailer is. Mi ez és miért fantasztikus? Képregény a DRÓTon.
„Csak Karácsonykor nálunk pár százan fognak megfagyni…” – NoÁr legújabb klipjével kívánunk mindenkinek kellemes Mikulást.
Ők is máshonnan menekültek a szigetre. Egy magyar, egy francia, egy angol, meg egy skót. Tisztára, mint egy vicc elején. Nevettünk is. Mindenen. Aztán küszködtek a könnyeikkel, mikor aprítottam a hagymát a konyhában.
Pleesz Ráchel 1997-ben született Budapesten. Volt már fogászati tolmács, bevándorló pincér, klónnövénytenyésztő. Jelenleg a MOME hallgatója. Kisprózáját a DRÓTon olvashatjátok.
Hallja, Bohumil, ahogy állok a sorban a Penny Marketban, a lestrapált, őszülő háziasszonyok, a kisnyugdíjasok meg az alkoholisták között, jobbomon az akciós csipszesdobozokkal, balra meg az olvashatatlan lapoktól rogyadozó újságosállvánnyal az jutott eszembe, hogy biztos írna rólunk valami szépet. Mert hát végülis mi volnánk a maga népe.
Ő hátrasimítja majd dús haját, lenge nadrágját fodrozni fogja a szél, kopott bársonyzakóját összehúzza, két köhögés között csak annyit mond halvány mosollyal: Gyerekek, na ne hülyéskedjetek. A mappa az enyém. Benne a műveim, rövid földi életem lenyomatai, nem adom, ha nem haragszotok. – Bukta Imre beszéde a szentendrei Vajda Lajos és Vajda Júlia kiállítás megnyitóján hangzott el. A szöveget a Ferenczy Múzeumi Centrumtól kaptuk. Köszönet érte.
Hamvas humora nem a humoristák és parodisták humora, nem a fekete humor, végképp nem a genitáliáknál és közhelyeknél feljebb nem emelkedő profán humor, hanem valami, amit Hamvas Béla fehér humornak is hívott. Humorisztikát vagy humormisztikát írt-e Hamvas? Mi az a vaulting ambition? És mi a legfontosabb az életben? A DRÓTon most kiderül. Vagy nem.
Angliában tanult, az első magyar női autóvezetők egyike volt, a Duna deltájánál és Erdélyben figyelte és írta le a madarakat, a második világháború alatt megmászta a Dolomitokat, Rómában vált költővé és nyolcvan évesen, harmadik férje mellett találta meg a boldogságot.
Békássy Éva, Békássy Ferenc húga nyilatkozott 1996-ban, egy évvel a halála előtt a Szombathelyi Televíziónak. A szerkesztők 2015-ben a költő halálának századik évfordulóján a felvételt megtalálták és elküldték nekünk. Külön köszönet Tanai Ibolya műsorvezetőnek, hogy felhívta erre az értékes filmre figyelmünket.
De ki volt Békássy Éva?
„Vajda Lajos nem első, de nem is utolsó áldozata a szerencsétlen hazai körülményeknek: a szegénységnek és a szellemi közönynek, tunyaságnak. Voltak és lesznek is még elegen hasonsorsúak.”
Az őszi hónapokban ismét érdemes Budapest egyik legfüggetlenebb kulturális befogadóhelyére látogatni. A Patyolat Próbaüzemben a kiváló zenei koncertek mellett négy színházi előadást tekinthet meg a közönség. Részletes programajánló a DRÓTon!
„Ötven évvel Hamvas Béla halála után elmondhatjuk, hogy valójában senki sem ismeri teljesen sem Hamvas Béla életét, sem életművét, hiszen e kettő egy. Én sem. Igazán méltó ez a Karnevál szerzőjéhez, s egyszerre tragikus és komikus, ha úgy tetszik humormisztikus.”
Végre Budapestre érkezett a Magyar Űrhajógyártó Vállalat! A nagyszabású esemény és kiállítás november elején látható a B-tervben. Videónkból kiderül, hogy mi az a MAŰR, ki az a Retkes Máté, mi köze van mindehhez Weöres Sándornak és a Búvár Zsebkönyveknek? Retkes Máté esszéjét is elolvashatják és galériánkban az első hivatalos képeket is megnézhetik a csodálatos magyar űrhajókról!
A temetésén láttalak először, az arcomba fújta a sáladat a szél, ugyanolyan kókuszillata volt, mint anyám tusfürdőinek, amiket aznap dobtam ki a szemétbe. Bocsi, suttogtad a fülembe, majd a mellkasomra mutattál, félregomboltad az inged. Intettem, hogy köszönöm, és megpróbáltam kijavítani, de remegett a kezem, nem bírtam betuszkolni a kövér gombokat az apró lyukakba. Hagyjad, mondtad, és magad felé fordítottál, éreztem, bámulnak a rokonok. Széttártad a zakóm, hogy jobban hozzám férj, jól esett a hideg a bőrömnek. Csak a kezem fázott, mint mindig.
Hamvas Béla vígjátékáról Formanek Csaba rendezővel Weiner Sennyey Tibor beszélgetett a Csillagszálló őszi bemutatóján.
Ez csak az előjáték. Azt tervezi, hogy a koldulást betiltja. Indok: a királyság minden dolgozó polgárának bőséges megélhetést nyújt, s így a koldulás fölösleges és erkölcstelen. Ezt ő mondja. Ő, a kis harács és a nagy harács után. Amikor az ország népének többsége egyik napról a másikra él. De ha valaki, szól az új törvény, önhibáján kívül nincstelenné válik, az a szegényközpontból igényelhet segélyt természetben, és kivételes esetben pénzben. Majd adnak a szegényeknek moslékot, amiből a huncutok a krumplit és a húst kilopták. Az egész arra való, hogy szegényváltság címen újabb adót vethessen ki.
A lázadó professzor, akiből egy csapásra milliók példaképe lett, előadásaiban többezer fős teltházak előtt beszél Jungról, Dosztojevszkijről, Nietzschéről és a Bibliáról. Közönségre gyakorolt hatását rockzenészekéhez hasonlítják. Gyakran többórás YouTube-videói milliós nézettségűek, könyve nemzetközi bestseller. Néhány előadását! pedig megzenésítették!. Minden bölcsész álma, ugye? De mi lehet a titka?
Üvöltenék és futnának falon az őrök
föld- meg vasszaggal ruhában göncben
Enkidu fiának
szólni, hogy lám,
ottan gyünnek, csak másik eposz!
Más mitológiák,
médiák, nem! MédEiák!
Fodor Barbara 23 éves. Szegeden él. A Szegedi Tudományegyetem JGYPK Karának Képalkotás szakát kezdte most szeptemberben. A művészetek iránti érdeklődése már korán megmutatkozott. Verseket 5 éves kora óta ír. Fotózik is. A DRÓT rendszeres olvasójaként küldött néhányat a legfrissebb versei közül, amit lapunkon most olvashatnak.
2018. szeptember 21-én, azaz ma mutatják be Hamvas Béla egyetlen színpadi művét. Formanek Csaba színész-rendezővel a Hamvas Béla-komédia első színházi adaptációja kapcsán, főképpen pedig az eddigi életútja megismeréséért és megismertetéséért készítettünk interjút. Részlet a legújabb Csillagszállóból, ajánló és lapszám teljes tartalma a DRÓTon.
Békássy Ferenc összes művét egy kötetben mutattuk be az Írók Boltjában, Budapesten, 2018. szeptember 18-án.
Ez alkalomból teszünk közzé négy verset az egykori cambridge-i diák, majd az első világháborúban hősi halált halt Békássy Ferenc Virginia Woolf által 1925-ben kiadott, angol nyelvű kötetéből, Gömöri György, Gyukics Gábor, Szőcs Géza és Weiner Sennyey Tibor fordításában.
A két leggyakoribb jelző mostanság az íróval és életművével kapcsolatosan az, hogy „Liu Cixin a kínai Arthur C. Clarke, illetve hogy „Liu Cixin a Háromtest-probléma című könyvével a világszínvonalra emelte a kínai sci-fit”. A kritikák nagy része elsüti valamelyik szlogent a kettő közül, de a jelszavak terjedésének divatján túl a fenti kijelentéseknek többlettartalma is van. – Viczenti Mátyás írása a DRÓTon.
Borbás haverom négyéves kisöccsét megütötte az áram. Utána még jött-ment, egészen a temetésig, bár készségeiben bizonyos visszaesés mutatkozott. Megint pelenkázni kellett, és pufók öklével azt a mozdulatot ismételgette, amellyel a még mindig áram alatt levő kismagnót püfölte görcsösen, amikor rátaláltak.
– Be kell majd feküdnöd oda, Peti – mutatott az anyja a koporsóra.
Hamvas Bélát, mint jelentős írót és kiemelkedő gondolkodót több ízben is előszeretettel sodorták olyan kontextusba, amelyből azt a messzemenő következtetést lehetne levonni, hogy Hamvas antiszemita, fasiszta, vagy netán éppen kommunista lett volna, esetleg, hogy egyetértett volna a háborúval. – Weiner Sennyey Tibor előadását olvashatják és tekinthetik meg a DRÓTon.
A Wojciech nevét senki se tudta normálisan kiejteni, ezért a lengyel csávót mindig csak úgy emlegettük, hogy a lengyel csávó. Így mégiscsak egyszerűbb volt mindenkinek. – Ferdinánd Zoltánnak és Nagy M. Hedvignek hamarosan közös könyve jelenik meg, Feles címmel. A DRÓTon most 5 napon át 5 részletet olvashattok és a hozzájuk tartozó 5 fotót láthatjátok.
Hasznunkra válik olvasni Tömörkényt. Az írót, aki a lokálisban fedezte föl az egyetemest és az egyetemesben a lokálist, a cseppben a tengert, a tengerben a cseppet. Amire csak a legnagyobbak képesek. – Bene Zoltán Tömörkény Istvánról tartott előadást a 46. Tokaji Írótáborban, aminek az első világháború irodalma volt a témája. Az előadás most olvasható és megtekinthető is a DRÓTon.
Kihirdették a Magyar Művészeti Akadémia 2018 áprilisában kiírt ösztöndíj-pályázatának nyerteseit. Mint ismert, a Magyar Művészeti Akadémia átfogó művésztámogatási rendszer kiépítését kezdte meg, amelynek részeként a kormány együttműködésével ebben az évben új alapokra helyezi ösztöndíjprogramját is – közölte a szervezet.
Weiner Sennyey Tibor Békássy Ferencről tartott előadást a 46. Tokaji Írótáborban, aminek az első világháború irodalma volt a témája. Az előadás a DRÓTon most megtekinthető.
Békássy Ferenc 1893. április 7-én, Zsennye kastélyában született, majd az első világháborúban, huszárként, a keleti fronton esett el 1915. június 25-én, mindössze huszonkét esztendősen, mégis 700 oldalas lett az összes műve. Információk a kedvezményes előrendelésről és részletek a könyvről a DRÓTon.
És gyűltek, gyűltek az orvosok egyre, / Nem láttak még eddig ilyet, / Nyári köpenyben kényelmetlenül ültek, / Izzadták ki magukból az orvosi „mit tudom én”-t. / Mi meg úgy voltunk, hogy félig-meddig értjük a dolgot, / Észnél lenni igyekszünk, abban bízva, hogy élni születsz meg. – Kövér András verse.
Évekbe kerül, míg vakvezető kutyát kapsz, iszonyú gondosan szelektálják őket, a legjobb tulajdonságúak közül is a legjobbakat keresik. A jó kutya mellett atombomba is robbanhat, egy hentesbolt is kiborulhat a járdára, egy komplett hajtóvadászat is elcsörtethet, ő vezeti a kis cuki gazdáját, felnéz rá, megbízik benne, és ezt a bizalmat a pokol kapui se ingathatják meg.
Megnéztük a Frida Kahlo kiállítást Budapesten és most kiderül, hogy a tárlat vajon valóban a kommunizmus mételyét terjeszti-e, vagy valami teljesen másról szól? – Lafferton Luca írása.
Éjjel az égbolt titokzatos süvítéssel
kupolaként borul a földre
mintha őrzőnk vagy tanúnk lenne
talán e kettő ugyanaz.
– Virág Krisztina három verse a DRÓTon, amelyek közül az egyiket Ujfalusi Éva Csendes történetek című kiállítása nyomán írta.
Mondtuk a kórboncnoknak, hogy ha végzett, ne rakja már vissza a Jánosba a szívét, mert szeretnénk magunkkal vinni. És ezt mégis hogy képzelik? Ez nem egy étterem, ahonnan el lehet vinni a maradékot… – Ferdinánd Zoltánnak és Nagy M. Hedvignek hamarosan közös könyve jelenik meg, Feles címmel. A DRÓTon most 5 napon át 5 részletet olvashattok és a hozzájuk tartozó 5 fotót láthatjátok.
A Holdon azért jó lakni, mert ott nincsenek szomszédok. Te vagy az egyetlen lakó. A Holdon nem basznak hangosan péntek éjjel, nem hallgatnak borzalmas zenéket szombat délután, nem fúrják a falat vasárnap hajnalban. – Ferdinánd Zoltánnak és Nagy M. Hedvignek hamarosan közös könyve jelenik meg, Feles címmel. A DRÓTon most 5 napon át 5 részletet olvashattok és a hozzájuk tartozó 5 fotót láthatjátok.
Ferdinánd Zoltánnak és Nagy M. Hedvignek hamarosan közös könyve jelenik meg, Feles címmel. A DRÓTon most 5 napon át 5 részletet olvashattok és a hozzájuk tartozó 5 fotót láthatjátok.
Milyen rossz cím! Mit érezhet Etty Hillesum 1914-1943 ahogy olvasom őt? Ahogy a kezemben tartom. Csak félbeszakították az életét? Azután folytatódott? Nem számít, hogy közben megalázták, rettenetes félelemben tartották és végül megfojtották. – Uri Asaf Színekre vágyom sorozata a DRÓTon.
Harari – jobban, mint Machiavelli elképzelte, és hatásosabban, mint Richelieu bíboros valaha is meg tudta valósítani -, végre valahára felszabadítja az emberiséget olyan terhektől, hogy „lélek”, „isten”, különösen pedig olyantól, hogy „lelkiismeret”, hiszen ezek csak képzelgések, amelyekre hamarosan már semmi szükség sem lesz.
A gyertyákat fordított sorrendben gyújtom meg, nem gondolok a tavak, a mocsarak mélyére, a híres Atchafalaya mocsárra. Ezt a földet a Mississippi öntözi, három pár mássalhangzóval.
Hamvas Béla és a humor kapcsán tartott előadást Weiner Sennyey Tibor a 10. Bor, Mámor, Bénye fesztiválon, Erdőbényén.
Garaczi Lászlóval beszélgetett Hasítás című legújabb könyvéről Weiner Sennyey Tibor a tizedik Bor, Mámor, Bénye fesztiválon, Erdőbényén. Az alig egy órás beszélgetést most meghallgathatjátok a DRÓTon.
Koman Zsombor Brassóban született 1993-ban. Budapesten él. Költő, fizikus, matematikus. Vonzza a sokszínűség. Lehetőségeket lát. Most éppen a DRÓTon olvashatjátok verseit.
Kedves olvasó, ne csodálkozz, hogy ismét Robert Walsert említem. Hiányzik nekem a nyugalma, az ízlése. Walser a hűvös mélyből merített irodalom és vigasz.
Titkos bensőnk cáfolja ezt az istentagadó választ, hisz nem tudunk lemondani a bennünk fészkelő Isten gondolatáról. Ebben is a régieket követjük, az ember teremtésétől kezdve, Noé és családjának megmenekülésén keresztül, a néppé váláson át, a Szináj hegyi törvényadásig. Isten nem hagyta veszni az embert, a saját keze művét. A látnok Ézsaiás szavai, „csak közted van Isten” 45, 14 az emberre utal, amely valamit hordoz teremtő Istenéből, ha nem mást, akkor legalább a képmását. Uri Asaf Színekre vágyom című kisesszé sorozata a DRÓTon.
Életének 90. évében meghalt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család. Hét éve készített videónkban azt nyilatkozta, hogy a modern világban megváltozik a vers helyzete és hogy nincs külön magyarországi és erdélyi költészet.
Michaux ír a tetoválásról, az éghajlatról, a vendéglátásról és vendéglátókról, a kannibálokról és a kísérőkről, a hordárokról és az Amazonas vidékén élő népek szokásairól… – Juhász Katalinnal és Márton Péterrel beszélgettünk a 89. Ünnepi Könyvhéten az Henri Michaux könyveit megjelentető sorozatról. Péter e sorozat magyar kiadója, a Bozóthegyi Könyvkiadó vezetője, Katalin Michaux magyar fordítója.
Benne van a zsidóság, de benne van a magyarság, benne foglaltatik az elvándorlás, a vándorlás, de a hazatalálás érzése-vágya és a békesség óhaja is.
Vajon a korábbi szerkesztők megmásították vagy csak szerkesztették Hamvas Béla eredeti írásait? Az autorizált gépiratok és az életmű kiadásban megjelent néhány könyv között konkrét különbségek vannak. Palkovics Tiborral, Hamvas Béla hagyatékának gondozójával beszélgettünk, a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelent Sarepta új kiadásának alkalmából.
Mária országának turulbanszületett társadalmában, ahol mindig mindent mások követtek el, az indulatkeltésre és a megvezetésre a történelmi utalások különösen alkalmasak. Az önismerethiányos, csekély önreflexióval bíró és kétes történelemképpel rendelkező, heves és üres felindulások irodalmi hagyományán edzett népességet könnyű táncba vinni.
A kilencvenes évek elején azok a srácok számítottak menőnek a lakótelepen, akiknél rengeteg videokazetta sorakozott a polcon. Apám csak legyintett, amikor lelkesen meséltem neki, hogy ennek hány horrorja van, annak mennyi új akciófilm van meg. Kisfiam, könyvük mennyi van? – kérdezte rám pillantva, én pedig szemlesütve megvontam a vállam. Közhely, hogy negyvenévesen jön rá az ember, az apjának volt igaza – ebben is. Hol vannak ma azok a VHS kazetták? – Elhangzott Békéscsabán, a 89. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
JHVH magyar fordításban Úr, angolban Lord. A Név szentsége okán a négy héber betűt soha nem mondjuk ki együtt. Elohim, Isten másik héber megnevezése, kevesebb szentséget hordoz, és nem utal benne semmi a négybetűs Név mögött rejlő végtelenségre. Elohim profán, akárki kimondhatja, és ki is mondják. JHVH azonban kimondhatatlan. Erre a névre, és csak is erre utal a harmadik parancsolat, mely minden hívő számára szigorú figyelmeztetés.
Titkon, vagy kevésbé titkon mindannyian vágyunk az örök életre, az örök ifjúságra, a halhatatlanságra. Különös, hogy milyen keveset teszünk azért, hogy elérjük, megkaparintsuk azt, még ha semmi más sem kell hozzá, mint a tiszta tudás, az őszinte érdeklődés és koncentrált figyelem. Azoknak, akik írásomhoz önmagukban ezen három nemes tulajdonság felébresztésével közelítenek, tehát szomjazzák a tiszta tudást, felébresztik magukban az őszinte érdeklődést, és egyetlen dologra – erre a történetre – hegyezik koncentrált figyelmüket, nem kevesebbet ígérek, mint, hogy mire írásom végére érnek velem együtt – megtalálhatják az örök élet, az örök ifjúság, a halhatatlanság forrását. – Weiner Sennyey Tibor elbeszélésében három magyar jezsuita kalandjait követhetjük végig, akik az örök élet forrását kutatták az ismeretlen őserdők mélyén.
Vörösmarty és a homeopátia címmel Erős Kinga szerkesztő és kritikus Pócsmegyeren a Guttenberg Pál Népfőiskola szervezésében tartott legutóbb előadást. Homeopátiáról, kuruzslásról, Vörösmartyról, Deák Ferenc titkos betegségéről és varázslatos gyógyulásáról beszélgettünk Kingával.
Dedalus és Bloom ereiben soha nem járt igazi vér, Sylvia Plath azonban vérbeli író, vérkomoly és meggyőző, mint mindenki, aki a saját nevében beszél. Uri Asaf Színekben vágyom című sorozatának kilencedik részének két rövid írása a DRÓTon.
Uri Asaf Kafkáról szóló sorozata huszonnégy részből állt a DRÓTon egy másik Kafkát, egy másfajta irodalom-szemléletet igyekezett bemutatni. A sorozat zárásakor – 2017 márciusában – interjút készítettünk a szerzővel, majd 2017 Karácsonyán kezünkbe vehettük az Új Forrás Könyvek között megjelent Kafka Képekben.
Édesapám. Köthetnénk ide Esterházy-t, aki egész könyvet kezdett meg ezzel a szóval, és aki egész könyvet körített a kifejezés köré, de a formai különbségeken túl a felépítés és az alap is egészen más: Fellinger Károly kötetében az apa egységes alak, a költő édesapjának közvetlen hangú megjelenítése a szövegekben. A versek olvasása közben szinte látjuk az apa erőtlen mozgását, ahogy elesik egy rossz támaszkodás vagy megcsúszás következtében, és eleven az a kép is, miszerint: „Apám, a türelmetlen rózsabokor, tüskéi a belőle lógó csövek…”
Fantasztikus művészeti élménnyel gazdagodhatunk péntek este hattól Budapesten. Részletek a DRÓTon.
Kollár Árpád Harmadik Balogh Gyulát Balogh Gyulaként ismerte meg Szegeden. Azt írja róla, hogy csak később lett belőle Harmadik, nem függetlenül attól, hogy ő a harmadik. Új- és régi szegedi, Alsó- és Fölsővárosi történetei olyannyira autentikusak, mintha csak maga is született új és régi, alsó vagy fölső lenne. Harmadik Balogh Gyulának ugyanis kiváló füle és szeme van, amivel fölszippantja a helyi történeteket. Aztán a magyar prózairodalom nagy mesélőihez hasonló kedvvel adja ezeket vissza nekünk, pont annyit csavarva rajtuk, amennyit kell. Mindennek a tetejébe kiváló blues zenész is. Kell még valamit mondanom?
Adél már rég nem varázsolt. Egész nap otthon ült és szipkából szívta a cigarettát. Az után hagyta abba a varázslást, hogy szilvalekvárrá változtatott. A szekrény tetején a leghátsó sarokba dugott, nehogy valaki megegyen, mielőtt visszavarázsolna. Úgy döntött, ő lesz az én végzetem – Bíró Zsófia novellája a DRÓTon.
Novákné egy reggel ellenállhatatlan vágyat érzett. Ilyesmi még soha nem fordult vele elő. Jóval nyitás előtt leszaladt a sarki rövidáruboltba, idegesen topogott, amíg kinyitották, majd megvásárolta az összes nemzeti színű szalagot. Ami azt illeti, 17 méternyi nemzeti színű szalag volt a boltban, ami nem tűnik soknak, de nemzeti színű szalagból mégiscsak jelentős mennyiség. Ha kérdik, maga sem tudta volna megmagyarázni miért, de hát akkoriban nem kérdezősködtek, csak vitték az embert. Miközben lélekszakadva vágtatott fölfelé a lépcsőn, olyan izgatottság vett rajta erőt, amilyen még soha.
A kabbala megértéséhez áldozatot kell hozni. A kabbala a szavak mélyébe lát. A kabbala sebészkéssel halad előre, de mivel sehova nem jut el, valami mindig az útjában áll, és mindig akad egy utolsó vagy utolsó előtti kibogozhatatlan csomó.
Weiner Sennyey Tibor az alábbi versét olvasta fel a DRÓT 4-dik születésnapján, 2018. április 14-én Szentendrén. Most itt is olvashatjátok.
Szabó Eszter az alábbi versét olvasta fel a DRÓT 4-dik születésnapján, 2018. április 14-én Szentendrén. Most itt is olvashatjátok.
Hamvas Béla arra jutott, hogy a buddhi, vagy Buddha-tudat nem más, mint az ember őseredeti alapállása, éber léte, amit mindenki felébreszthet magában, mert mindenki ugyanazokkal őseredeti alapokkal rendelkezik. Azt mondta, hogy ugyanerről az éberségről szólnak végső soron a védák, a szúfi, az orfika és erre a felébredettségre hív a kereszténység is Jézussal és a szeretettel.
Viczenti Mátyás az alábbi versét olvasta fel a DRÓT 4-dik születésnapján, 2018. április 14-én Szentendrén. Most itt is olvashatjátok.
Sümegi bácsi nem jött ki a dobozból. A családja eleinte nagyon szégyellte a dolgot, s amint besötétedett és nem látták őket a szomszédok, a doboz elé járultak könyörögni Sümegi bácsinak, hogy fejezze be a truccolást, és jöjjön be vacsorázni, mert kihűl a leves.
Winfried Georg Sebald pókhálót szőtt az emberekből, és pókként, befogta őket. Mi más az ember, mint sorstárs, a pókháló szálán, a háló sarkán? – Uri Asaf Színekre vágyom sorozata a DRÓTon.
Bíró Zsófia az ELTE BTK-ról való 2003-as menekülés és doktori ösztöndíj hátrahagyása után volt tanár, könyvtáros, telefonközpontos, színikritikus, pincér, felolvasó Radnóti Miklósnénál, bárénekesnő, kutyakozmetikus, kutató, kiállító és kiállított a PIM-ben. A DRÓTon most egy mélyen történelem-kritikus, cserébe viszont rövid szatíráját olvashatjátok, amelynek további folytatásaiban bálnák is fölbukkannak majd a szamádhi-életérzést népszerűsítendő, de ez még nem az a rész, ahol ilyesmivel kellene szembesülnötök : . Remek kis olvasmány, amit oroszlánoknak és Sümegi bácsiknak is egyaránt szeretettel ajánlunk.
Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba.
Apám, számomra érthetetlen nyelven felolvasta a hágádát, az egyiptomi kivonulás történetét. Az askenáz hanglejtést, sok „ü” betűvel addig soha nem hallottam. A magyar vidék egykor befogadó és otthonos levegője számunkra már nem létezett. Az életre keltett széder este, Budán, a Németvölgyi úton, megpróbálta feledtetni a korábban szétzilált felhőket, amely a nagyszülők utolsó képét magába zárta.
De nem gyakori jelenség-e a fölfedezések történetében, hogy a valóság egy álomnak köszönheti fölbukkanását? – kérdezte Kőrösi Csoma Sándor kapcsán Stein Aurél, miután a feltételezett és kiszáradt őshaza mélyén megtalálta az első nyomtatott könyvet. Weiner Sennyey Tibor Magyar Buddha előadásainak második részének esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon.
Alice Oswald brit költő versét Danyi Zoltán fordításában olvashatjátok a legújabb, kortárs világirodalommal foglalkozó Csillagszállóban. Ezzel a verssel ajánljuk a Csillagszállót, és a 2018. április 3-ai lapszámbemutatót.
Schwartz Béla, még azután is Sándor Béla maradt, amikor az Új Világba, New Yorkba tette át életét. Egyszer meglátogatott engem a jeruzsálemi otthonomban és megtanított az imaszíj használatára. – Uri Asaf Színekre vágyom című sorozatának ötödik része a DRÓTon.
Justh Zsigmond indiai utazásai íródnak újra, de másképpen mint gondolnánk Tokai Tamás Csöndnaplók című első kötetében. Modor Bálint recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
„Weöres bekapta a Hamvas-féle misztikus legyet.” – írta Szentkuthy Miklós, de hogyan ismerkedtek meg? Milyen műveket köszönhetünk ennek a barátságnak? Miért szakadt meg a kapcsolatuk és hogyan folytatódott húsz év hallgatás után? Weiner Sennyey Tibor esszéje a DRÓTon.
A tartalom felvezetésének szövege…Az angyalok a forró lávából és jéghideg esőből keletkeznek, ezt Anne Carson tudja. Lábukon cipő, masnira kötve. Ezt már Kadirić.- László Liza írása Emil Kadirić rajzairól.
A Szent László kórház 15 ágyas Hospice osztályát festményekkel díszítik a Napút Művészeti Akadémia tagjai. Több, mint 50 olajfestmény, számtalan munkaóra és a művészet igazi erejének megjelenése ott, ahol arra a legnagyobb szükség lehet. Ez a Napút Műhely példaértékű célkitűzése január óta. Demencze Ilona utánajárt annak, hogy hol tart az ügy, hogyan lehet őket ebben a nemes kezdeményezésben támogatni és rövid interjút készített az egyik alkotóval, Kulcsár Edina festőművésszel. Részletek a DRÓTon.
Herakleitosztól tudjuk, de magunktól is, hogy éjjel különválunk, két álom soha nem keveredhet össze. Te fokozatosan adod fel az ismeretlenségedet. – Uri Asaf Színekre vágyom sorozatának negyedik része a DRÓTon.
Kőrösi Csoma Sándort eredetileg nem a buddhizmus érdekelte, végképp nem Buddha, hanem a magyarok keleti eredete, a magyarok őshazáját kereste Ázsiában és véletlenül – már ha vannak véletlenek – megtalálta a megszabaduláshoz vezető ösvényt, amire rá is lépett. – Weiner Sennyey Tibor Magyar Buddha előadássorozatának első részének esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon.
Apám, aki Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfaluban született, feltehetően soha nem hagyja el országát, ha Horthy és Teleki nem írja alá azt a zsidótörvényt 1920. szeptember 24-én. A sorban következő, hasonló rendeleteket és azok következményeit 1939-ben és 1941-ben apám már nem várta meg. A nemzet akkori vélekedése szerint a zsidó nem testvére a magyarnak, ld. Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben, szerk., Fisch Henrik, 1947. A zsidó idegen a nemzet testében, pedig már befogadták és megtűrték, de most megbánták, mert a fejükre nőttek. Az említett rendeletek következtében kifosztották és a halálba kergették őket.
Hamarosan megnyíló kiállítása apropóján beszélgettünk Kobza Vajkkal, aki a DRÓT olvasóinak már ismerős lehet. Rajzról, művészetről, spiritualitásról olvashattok most és arról is, hogyan készül egy olyan rajz, ami állomás a lélekutazás során. Viczenti Mátyás interjúja.
Jagi 2018. február második hetében végleg elhagyta ezt a világot. Elmélkedhetnék, hogy mi visz rá egy embert az öngyilkosságra, hiszen gyerekei is voltak, de ez teljesen felesleges. Nem tudhatjuk mi zajlott a fejében és a lelkében. Sajnos az ő falai már gyermekkorától növekedtek, megdönthetetlenül. Nincs jogunk pálcát törni felette, és nem is akarunk. Mind költőt, mind embert egyaránt gyászoljuk.
A fák is őszülnek, mint az ember. – Uri Asaf Színekre vágyom című új sorozatának második része a DRÓTon.
Mit gondolt Hamvas Béla a természettudományokról? Mit kritizált ebben Németh László? Miért tartotta fasisztának Hamvast Lukács György? És mit mondott Szentkuthy Miklós Hamvas Béla és Kemény Katalin közös könyvéről?
Politikusak ezek a művek, a szó eredeti értelmében, hisz a közösség ügyeiről beszélnek. Hogyha ezek nem közös kérdések, ha saját legbelső életünk, kínjaink, indulataink, révületeink, elhallgatásaink bántásaink és bántódásaink, sértéseink és sérüléseink nem azok, akkor mi a közös? Mi a közös többszörös? Mindazonáltal amit látni fognak, az nem a pináról szól…
Legyen ez felhívás minden embernek, aki hisz a kultúrateremtésben, az irodalom varázslatos erejében, és abban, hogy van még összetartás ember és ember közt. Segíts a vak és gyengénlátó embereknek! Részletek, a kezdeményezés története és minden, amit tudni kell a DRÓTon.
Miről van szó ebben a mesében? Arról van szó, hogy a Kékszakállú volt az apám. Lesz, aki majd ezen elsőre jót derül, lesz, aki nem egészen érti, s lesz olyan, aki mindebből már sejteni fogja mindennek súlyát, de a lényeg még csak nem is ez, hanem ahogy erre rájöttem. A megértés és együttérzés meséje ez, ezért a legelején kell kezdenem.
A színekről viszonylag keveset tudunk, érzékelésünk a felületen jár. Derek Jarman a híres filmrendező, a Chroma c. könyvében úgy ír a színekről, mint a vérbeli művész. Annak, aki művész, csak költői módon szabad írni a színekről, és nem úgy, mint Goethe, akit a színek az áltudomány sűrűjébe sodortak ld. Farbenlehre.
László Liza 1997-ben született Budapesten. Egerben és Salgótarjánban nőtt fel, most Szegeden él, a SZTE BTK magyar szakos hallgatója. Liza – Szabó Eszter és Viczenti Mátyás mellett a Független Mentorhálózat programjában lett 2017-ben a DRÓT főszerkesztőjének, Weiner Sennyey Tibornak tanítványa.
Él Szentendrén egy fiatal művész, aki mondhatni több irányból is házasságra lépett a művészettel. Verseket ír, zenét szerez, és – ami most számunkra a legfontosabb – rajzol is. Többirányú kapcsolata immáron jelentős, több mint tíz éves múltra tekint vissza. A következő írás a grafikai munkáiról, és ezáltal egy kicsit róla is szól, illetve arról, hogy miként érdemes hozzá, mint grafikushoz közelíteni.
Cigány vagyok. Konkrétan kiver a víz, minden faji alapú, kulturális, vagy akármilyen megkülönböztetéstől: elmondom miért. Az 1944. február 14-ei Grábler-tavi tömeges kivégzések után csak a nagymamám és anyukám maradt életben. Megírtam ebben a novellában hogy volt.
2018 február 14-én, szerdán, délután 4 órakor a pétfürdői Kolping iskolások részvételével lesz a várpalota melletti Grábler tó partján lévő emlékhelyen megemlékezés, ebből az alkalomból közöljük Láng Judit írását, amit meghallgathattok Rudolf Péter előadásában is a DRÓTon. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.
2009-ben kezdett el festeni anyja halála után. Autodidakta módon, YouTube-os videókból ismerte meg a festészet alapjait, és már akkortól csak a pop-art irányzatban alkotott.
Nálunk vagy otthon csücsülsz, amíg hozzák a behívót, összecsomagolsz, felülsz a teherautóra és irány a boszniai határ, vagy kihagyva az első lépést, összecsomagolsz és Palics mellett, a szelevényi erdő bokrai közt bujkálva megpróbálsz átvergődni a határ túloldalára, bízva, hogy még nem állítottak sorfalat, nem aknázták alá, építettek kerítést a határsáv mentén.
Mi az az őstény és milyenek azok a világvázlatok? Végső soron pedig mi a valóság és mi a tudat? Tengelyi László Őstények és világvázlatok című könyvéről Szabó Zsigmond recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
Gömöri György költő, író és filológus küldte el írását, amelyben két, nemrégiben megjelent Békássy Ferencről szóló tanulmányra reflektál.
Milyen kertész volt? Mit gondolt a földművelésről és arról, hogy a kertésznek hogyan kell hozzáállni a kertjéhez? Igaz, hogy belépett a kommunista pártba és kiváltotta a földmunkás igazolványt? Weiner Sennyey Tibor esszéjéből mindez kiderül a DRÓTon.
Tolkien nem egy fantáziavilágot álmodott meg cselekményei alapjául, hanem a mi világunk történelem előtti történetét írta meg. Olyannyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz, hogy a történet szerint a Hobbitot, a Gyűrűk Urát, és a többi történetet tartalmazó kéziratokat maga Tolkien „mindössze” lefordította, illetve ellátta jegyzetekkel, kommentárokkal. A történetek tehát nem valamilyen elképzelt világban történtek meg, hanem a miénkben. Hogy ez miért fontos?
A zenészek és művészek azok, akik hozzásegítik ezeket a hangokat ahhoz, hogy valamennyiünk számára hallhatóvá váljanak.
Mi volt az, amit leírt az Álarc és koszorúban és felolvasott akkori legjobb barátjának Dalmáciában, Korčula-szigetén 1934 nyarán? Mi volt az, amitől annyira tartott Kemény Katalin, hogy utoljára szerette volna, hogy megjelenjen, s amit Dúl Antal úgy jellemez, hogy „nagyon vitatható, kétes írás”. És végül is mi lett mindebből?
Megnyílt Kiss Márta kiállítása a Patyolatban. A DRÓTon most elolvashatjátok Szerényi Gábor megnyitóbeszédét, megnézhetitek a kiállítást Formanek Csaba által készített videón, illetve megtudhatjátok mikor tart a művésznő tárlatvezetéseket.
Aztán kilépek a házból a kertbe, a telet tavasz váltja fel, és én még mindig itt vagyok. Otthon. Valóban ez lenne az otthonom? Mitől lesz otthon az otthon? És hogy viszonyul egymáshoz az otthon és a haza? Hazám-e otthonom? Otthonom-e hazám? Nem tehetünk mást, mint hogy újra és újra feltesszük ezeket a kényelmetlen kérdéseket. Csak így tarthatjuk éberen magunkat, csak így menthetjük meg magunkat attól, hogy a korrupció posványába merüljünk.
Bari Károly esetében is a válság az a fogantató helyzet, az élmény, amelyben egytől egyig meghatározó szerepe volt a költő életében beállt traumatikus sorsfordulatoknak, a közösség szószólójaként való megnyilatkozás költői szerepével való végső leszámolásnak, és a hosszas elhallgatás miatti alkotói válságnak, amelynek okairól a költő az előbbiekben idézett interjúban már szót ejtett. Hamarosan megjelenik a neves költőről, Bari Károlyról egy fontosnak ígérkező monográfia. A DRÓTon most részletet olvashattok Blénesi Éva könyvéből.
2015 november 15-én mutattuk be Weiner Sennyey Tibor esszékötetét, Az elveszett királyságot. A kötetben megjelent esszékre különleges előadásokat rögtönzött Móga Piroska és Ilyés Lénárd, Zoletniek Sophie és Mező András Pocok, Szarka Fedor Guido és Formanek Csaba. A perfomance-okat követően Péterfy Gergely író és Horváth Zsófi, a Buddha FM főszerkesztője beszélgetett a szerzővel. Az egyedüllálló és megismételhetetlen rendezvényről a DRÓTon most rövid videóösszefoglalót teszünk közzé, remélve a legközelebbi találkozónkra eljössz te is…
Makhult Gabi és Somogyi Réka két képzőművész, akik ruhákat is terveznek. Közös kiállításuk a Patyolatban tekinthető meg.
Filmek Brazíliából, Argentínából, Salvadorból, Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból, Panamából és Chiléből! Budapesten zajlik a Déli-Duku, aminek szervezőjével, a kolumbiai Manuel F. Contrerassal beszélgetett Lafferton Luca.
Ha van olyan, hogy „modern”, hogy „európai”, hogy „szürrealizmus”, ezen szavak tiszta és jó, helyes és mély értelmében, akkor az leginkább az, amit Henri Michaux képviselt. A 2017-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg magyarul Ecuador című útinaplója, amelyet igazi lassú olvasmányként forgattam, és számomra az elmúlt év egyik legnagyobb könyvélménye volt.
Kínát egyszerre érte a Nyugat nyüzsgő érzékisége, és saját történetének ősi, távoli szava. Ekkor érkezett oda Henri Michaux.
Lin Shü neve valószínűleg ismeretlen Önök előtt, pedig már szerepelnie kellene minden irodalomtörténeti kézikönyvben. – állítja Mikaël Gómez Guthart, aki írását Párizsból küldte a DRÓT olvasóinak.
Ma mutatják be a Margó Fesztiválon a nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyvét, az Égésterméket, amely egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is elszáll. Ingerszegény létezés egy ingerült társadalomban, ahol a hősiesség legfeljebb csak félreértés. A regényből részletet olvashattok a DRÓTon.
Nehéz megválaszolni, talán lehetetlen. A DRÓTon eddig megjelent képzőművészeti anyagokból, interjúkból, videókból, cikkekből megmutatjuk a tíz legolvasottabbat, amiről tudjuk, hogy csak vékony szelete a kortárs, fiatal, magyar képzőművészetnek. Ünnepeld velünk a magyar festészet napját, kattints mai magyar festőkre, képzőművészekre a DRÓTon!
Nagyon kevés ember képes arra, hogy valóban elveszítse önmagát és mindent befogadni, mindenné átalakulni képes test-csatornává váljon. – vallja Batarita a BODY.RADICAL fesztivállal kontinenseket átívelő hidakat épít.
Kolomp – szőr – pelenka – tarisznya – RADIKÁLIS TEST. Szabó Kisanna körképét olvashatjátok a DRÓTon az 5. Body Radical Nemzetközi Előadóművészeti Biennáléról, beszámoló a budapesti záróeseményről.
Az igazi tétje azonban az öt nagy géniusznak és száz kicsinek, hogy az ember mennyit és hogyan tud belőle magában realizálni, hogyan tudja magában megoldani ezt a rettenetes nehéz ügyet, hogy egyszerre része az emberiségnek és tartozik valamely néphez, adott esetben a magyarhoz.
Rudolf Steiner művészeti impulzusáról, a 10 éves Napút Művészeti Akadémiáról, szellem és művészet kapcsolatáról beszélt Döbröntei Zoltán a DRÓTnak. Út a közép misztériumához címmel tartották meg a Napút Művészeti Akadémia 10 éves jubileumi kiállítását és művészeti rendezvényét Piliscsabán a Stephaneumban 2017. szeptember 29. és október 1. között.
Kazuo Ishiguro, japán származású brit író, a késleltetés mestere, megkapta a 2017-es irodalmi Nobel-díjat. A magyarul is olvasható Az eltemetett óriás című könyvét ez alkalomból Lévai Juli ajánlja a DRÓTo
Határ-Vajdaság a tematikája a legújabb Csillagszállónak, aminek a DRÓTon most nem csak a teljes tartalomjegyzékét olvashatjátok, hanem részleteket is a lapból. A lapot olyan szerzők fémjelzik, mint Danilo Kiš, Fekete J. József, Terék Anna, Tóbiás Krisztián, Bíró Tímea, Hernyák Zsóka, Lennert Móger Tímea, Formanek Csaba, Ferdinánd Zoltán, míg a vajdasági magyar irodalom helyzetéről, közérzetről, a határhelyzetről Bencsik Orsolyával, Beszédes Istvánnal és Orcsik Rolanddal beszélgettek, amiből most részleteket olvashattok a DRÓTon.
Azokhoz szólok ebben az üzenetemben, ezekben a kétségtelenül utolsó időkben, akik vagy magányos lelkeknek, vagy nehezen összetartó, ritka közösségek tagjai még, akik nem váltak védtelen prédájává felfedezésem első hullámának, akik még szabadok, akik még tiszták, akik még hisznek az emberi kapcsolatokban. Ezt most és itt újra hangsúlyoznom kell. Csak nektek. Hallgassátok meg egymást, nincs szükségetek a hallgatógépre, bármennyire is beteljesíti valamennyi vágyatokat. – A Hallgatógép című elbeszélés is benne lesz Weiner Sennyey Tibor hamarosan megjelenő Anakronista című kötetében. A novella egy korábbi változatát olvashatod a DRÓTon.
Úgy hitte, hogy végtelen sok energia van jelen minden pillanatban, s hogy ezt az energiát meg lehet csapolni, s mindenkinek juthat belőle. Természetesen ezt az ötletét még életében látta eltiportatni az energiaiparban érdekelt pénz és hatalom által. Úgy hitte, hogy végtelen sok lakott világ vesz minket körül, s van közöttük olyan, amelyen emberek élnek. A készülék, Tesla hagyatéka, vagyis a pomázi lelet képes lett volna energiát nyerni, és információt küldeni és fogadni – bárhová és bárhonnan.
Párbeszédbe léphet-e a kortárs művészet a „hétköznapok emberével”? Mitől lesz jó egy szobor? Mitől működik egy festmény? Mit gondolnak erről saját munkáikon keresztül maguk az alkotók? Sorozatunkban Formanek Csaba portréfilmjeit mutatjuk be, melyeket az Új Alkotóműhely Egyesület tiszakécskei művésztelepén készített.Az első három kisfilmből Fekete Attila fotóst, Hidvégi Petra kísérleti keramikust és Retkes Máté szobrászt ismerhetitek meg.
Kevés szimbolikusabb eseményt tudtam volna elképzelni, mint éppen ezt. A nácik felrobbantották a Lánchidat, benne a Hamvas hangját rejtő lemezkét is. Elmeséltem, hogy mindössze ennyim van, ez az egy cím, hogy „Aenona, a halott város”. Elmosolyodott. Azt mondta, hogy ha segítek a földjein a betakarításban, akkor ő elvisz Aenonába. Így is lett. – Weiner Sennyey Tibor esszéjét olvashatjátok a DRÓTon.
A fiatal Orbán Viktort visszahozzák a jövőbe és lekever egy hatalmas sallert az idős Orbán Viktornak. Itt a nyár slágere és klipje.
Anyu, mi az a jugó? A Jugó az egy ország. Igazából Jugoszláviának hívják, csak mi úgy becézzük, hogy Jugó. Az anyu földrajzot tanít a helyi általános iskolában, azért fogalmaz ilyen tanárosan. De akkor miért nem jugócska? Mert az már túlzás lenne. És hol van ez a Jugó? – Ferdinánd Zoltán írását Nagy M. Hedvig fotóival kísérjük a DRÓTon.
Jodorowsky, a chilei film- és színházrendező, író, költő, producer, vallásfilozófus és még sorolni lehetne – szóval igazi polihisztor, legújabb filmjében – a Végtelen költészetben – erre is válaszol. – Lévai Júlia írása a DRÓTon.
A pszichológus ott van mindenkiben, akár szakmabeli, akár egyszerű takarító, boltos vagy éppen gazdasági igazgató. Lafferton Luca írása Enyedi Ildikó filmjéről a DRÓTon.
A könyvkiadás üzlet, de nem csak az… – vallja Turi Tímea, a Magvető kiadó új főszerkesztője, akivel interjút olvashattok a DRÓTon.
Hajszobrászok, légtornászok, tűzzsonglőrök, akrobaták és bohócok – köztük a csodálatos Goldi – szórakoztatják Pécsett a Zsolnay Fényfesztivál látogatóit 2017 június 30. és július 2. között. Rövid programajánlókban korábban készült kapcsolódó videóinkat is megtaláljátok a zsonglőrökről és a Freak Fusion Cabaréról a DRÓTon.
Amit fotóz, az inkább esszenciális érzete valaminek, legyen az a humor, a fájdalom, a veszély, vagy az intimitás öröme. – írja Györe Gabriella a DRÓTon és két fotókiállítást is ajánl a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban és a Mai Manó Házban.
Elárasztották a szentendrei Duna-partot a színes kövek! De honnan? De miért? De hogyan?
Ki volt Gül Baba? Ki lehetett Gül Baba? Gül Babáról olvashattok a Gül Baba szerzőjétől esszét a DRÓTon abból az alkalomból, hogy 2017 június 24-én éjjel újra megszólalnak a Gül Baba életéről költött versek az esztergomi Dzsámiban.
2017 június 20-án, kedden este mutatják be a Csillagszálló legújabb SZABADSÁG-tematikájú lapszámát Budapesten. Ízelítőként a lapból most három részletet olvashattok a DRÓTon.
Tillmann J. A. az alkotó szabadságról értekezik, Oravecz Péter a szabadság lényegéről, Weiner Sennyey Tibor pedig a művészet szabadságáról Szarka Fedor Guido Csillagszállóban megjelent képei kapcsán.
Képzőművészet, költészet, zene a csodálatos esztergomi Dzsámiban egyetlen éjszaka. Szarka Fedor Guido képei, a Duo Darbar és Fatima Gozlan zenéje és Weiner Sennyey Tibor felolvasása. .
A DRÓT könyvheti TOP10 listája az elmúlt években is igen nagy érdeklődés mellett jelent meg, bár mindig kénytelenek voltunk megjegyezni, hogy mint minden lista, úgy ez is esetleges, sok minden kimarad belőle, aminek pedig igazán helye lenne benne.
Lássuk, hogy mik voltak a DRÓT alkotó szerkesztői szerint legjobb könyvek a 2017-es, 88-dik Ünnepi Könyvhéten!
Földobom, és belelövök. Ilyen egyszerű az egész. A megmaradt magyarság évtizedekig hallgatott erről. Még az utcán sem beszéltek magyarul, nehogy provokálják a szlovákokat. De ezt hogy lehet megírni, hogy irodalmilag ne tűnjön tételesnek? Hát erről szól ez a regény. – Grendel Lajost kérdeztük a 88. Ünnepi Könyvhétre megjelenő Bukott Angyalok című regényéről, ami a pozsonyi tömeggyilkosságokról szól.
.
Rajvinder Singh indiai származású, de Berlinben élő költő, kultúrális közvetítő válogatott versei, Domokos Johanna és Tibold Katalin fordításában jelennek meg a 88. Ünnepi Könyvhétre. A neves költővel Csörgő Viktória készített interjút a DRÓTra.
Mennyire határoz meg minket, hogy milyen környezetbe születünk? Meg tudunk-e állni egy pillanatra, hogy aztán elindulhassunk egy igazi belső utazásra? Milyen hosszú lesz ez az út? Minek kell történnie ahhoz, hogy igazán halljunk és valóban lássunk? – Demencze Ilona helyszíni tudósítása egy exkluzív könyvbemutatóról.
Hasonlítsuk össze Hamvas Béla, Weöres Sándor, Tőkei Ferenc és a legújabb Tao Te King fordítás egyetlen versét. Mit kapunk? Nem biztos, hogy a taó
Megtudjuk, miért nem illik össze Malacka a Taóval, miért rejti magát és írását egyszerű köntös mögé a bölcs, és hogy mi fán terem – a Tao Tĕ Ching legújabb fordítója, Padányi Gulyás Gábor szerint – a metafizikai megvalósítás?
Hajléktalanok, alkoholisták, prostituáltak egy pusztuló város díszletében… A közös terek lerombolása mindig nehéz feladat, és mint ilyen, teljes odaadást igényel. Tolvaj Zoltán harmadik verseskötetének legnagyobb tétje kétségtelenül valami ilyesmi: leküzdeni az ezt kísérő szorongást, majd összezúzni az emlékeket.
László Liza írása a Fantomiker című könyvről a DRÓTon.
Egy költőről, aki 15 évig hallgatott, egy tragédiáról, és arról, hogy mi van a tragédia előtt és után. – Peer Krisztián 42 című kötetéről Viczenti Mátyás írása a DRÓTon.
Miből is áll ez a kötet? Vegyünk egy Trónok Harca-szerű világot, öntsünk hozzá Trier-i groteszket, egy véletlenszerű történelmi kor szereplőjét, majd rázzuk össze egy Grimm-tündérmese hátborzongatásával, és készen is van Fekete kötete. De miért mosolyog a zsonglőr? Miért mosolyog úgy, mint aki többet tud mindenkinél? – Fekete I. Alfonz könyvéről Szabó Eszter írását olvashatjátok a DRÓTon.
Nem szeretem a kifejezést, még kevésbé, amit jelent. Hogy az új magyar irodalomban a „minősített” kvalitású írók bekerülnek egy karámba.
Anyagtársítók címmel nyílt kiállítás a szentendrei Erdész Galériában. Bráda Judit, Erdőcs Márta, Gera Noémi, Karsai Zsófia, Király Fanni, Majoros Katalin munkáit a megnyitón Schäffer Erzsébet újságíró ajánlotta a közönség figyelmébe. Videó és részletek a DRÓTon.
Véget ért első évadunk a Patyolatban: kíváncsiak vagyunk, hogyan éreztétek magatokat az előadásokon, és hogy szerintetek merre lenne érdemes továbbhaladni. Egyúttal kifaggatunk Titeket a színházbajárási és – gyönyörű szóval: – „kultúrafogyasztói” szokásotokról is, hogy jobban lássuk, milyen típusú közönség gyülekezik vagy nem gyülekezik kapuink előtt. És igen, az is érdekel minket, hogy ha nem jártál nálunk ebben az évadban, annak mi lehet az oka. A kérdőív kitöltésével egy olyan színházi műhely létrejöttét segíted, amely a közönségével párbeszédben igyekszik megfogalmazni az általa fontosnak vélt kérdéseket.
Akkor lehetsz varázsló, ha semmid sincs. Ha mindentől megszabadulsz, ami elvonná a figyelmed a csodálatos naplementékről. – Az Otthon a hazában alkotói pályázatra érkezett be Constantinovits Milán kisprózája, amit most a DRÓTon olvashattok. A novellát Bács Emese képeivel illusztráljuk.
Az Otthon a hazában címmel írt ki a Csillagszálló, a Fedél Nélkül és a DRÓT alkotói pályázatot. A DRÓT-díjat Király Gábor kapta. Két versét és a szerzőt mutatjuk most be, további verseit a Csillagszálló következő számában olvashatják. A költő verseit Nagy M. Hedvig fotóival illusztráljuk.
Az igazság pedig az volt, hogy Hamvas Béla rájött nyomozása során: a bűnjelek saját magához vezetnek. Tényfeltárás, dokumentumok, részletek és információk egy elveszett hangfelvételről a DRÓTon!
Ezek a felismerések, ezek a kis szimmetriák vezethetnek a nagy szimmetriákhoz, akár a fraktálokig, sőt, a teremtésben levő szervező erő, a végtelen rend, az Örök Egy megértésig. Vagyis, amikor Szarka Fedor Guido symettriconokat alkot és állít elénk különböző technikákkal, akkor istenbizonyítékokat mutat fel. Nem mást tesz a képzőművészet eszközeivel, mint amiről Aquniói Szent Tamás beszél a quinque viae, vagyis az istenbizonyítás öt útja során, vagy amit mi tehetünk, amikor megforgatunk egy tobozt az orrunk előtt. Az organikus, élő formák, mint az arcok és a fák tükrözése egyszerre tudás és vallás, egyszerre szépség és bölcsesség, egyszerre asztrológia és ayurvéda, egyszerre Nakula és Sahadéva.
.
…és bár neki minden emberi számítás szerint már minimum Jobbik alelnöknek kellene lennie, de ő mégis inkább Bombadil Tomával tud azonosulni a Gyűrűk Urából. – mondta Peer Krisztián, költő, a Csillagszálló CIVIL lapszámának bemutatóján, a Budapest Pontban, majd felejthetetlen stílusban és kommentárral felolvasta három versét.
2017. április 18-23. között rendezik a 2. Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozatot. A programok között megtalálható Közös utak című beszélgetések során egy-egy íróval vagy költővel és egy-egy képzőművésszel arról esik szó, miben érzik egymás munkáját rokonnak. Az egymást követő napokon 18.30 órától a Városház téri Üvegházban az öt beszélgetésben Karafiáth Orsolyával, Kemény Zsófiával, Tompa Andreával, Weiner Sennyey Tiborral, Hevesi Judittal, Isaak Silarddal, Estreházy Marcellel, Radák Eszterrel, Szarka Fedor Guidóval és Weiler Péterrel találkozhatnak az érdeklődők.
Hamvas Béla válsághoz fűződő viszonya, markáns politikaellenessége egyrészt az átélt krízis-élményekből, a személyi szabadságot semmibe vevő korabeli intézkedésekből, a diktatúra hatalmi túlkapásaiból vezethető le, másrészt a mindezek nyomán kialakuló bölcseleti alapállásából, az életről és a létezésről vallott nézeteiből.
Tudom, hogy nagyon kevesen fognak megérteni. Tudom, hogy még kevesebben fogják elfogadni mindazt, amit most mondani fogok, éppen ezért igyekszem Hamvas írásaiból, naplóiból és leveleiből gondolataimat alátámasztani. – Hamvas Béla szülővárosában, születésének 120-dik évfordulója alkalmából rendezett eperjesi konferencián tartott előadás esszé változatát olvashatjátoka DRÓTon és a lap alján meg is nézhetitek.
„Ki tudja, nem arról szól-e itt minden, hogy épp a legjobbaknak kell eltűnni nyomtalanul.” – 120 éve született Hamvas Béla író, filozófus, esztéta. Hamvas születésnapja alkalmából – Danyi Zoltán jegyzetét közöljük újra Hamvas Béla különleges tollhegyeiről a DRÓTon.
„Mert a hattyúra már nem fér több fehér…” – Hamvas Béla Litai Imádságok című „könyvecskéje” 2015 december közepén jelent meg. A DRÓTon egy rövid verset közlünk a könyvből és a kötetről Palkovics Tibor – a könyv szerkesztőjének – ismertetőjét.
„…csak az van rád szabva, amit magadra szabtál, persze nem eszeddel, hanem imaginációddal, de azt az utolsó porszemig végig kell csinálnod. … Ha maszkot lárvát veszel fel, az időben megrekedsz, megdermedsz és önmagadat a sorstragédia csapdájába szorítod. Akkor az idő felfal. Meg akarsz állni, és az időt meg akarod állítani, holott az idő éppen az, hogy menni kell, éspedig nem külső kényszer alapján, hanem a magad üdvelszántsága folytán, menni kell…”
De a mese csak a gyerekeknek való, nem? Hát nem. – Zalka Csenge Virág könyvéről Stenszky Cili írt a DRÓTon.
„Gyakran elgondolkodom azon, hogy manapság hányszor érint kezünk billentyűzetet és hányszor emberi bőrt? Hányszor ölelünk meg valakit egy nap, és hányszor küldünk sms-t? Nehezünkre esik-e megmondani valakinek személyesen, ha értékeljük egy képét vagy munkáját, amit a Facebookon lazán belájkolunk? Érezzük-e még az igényét annak, hogy bátorítóan megveregessük a másik vállát, megöleljük, ha szomorú, vagy ha úgy érezzük, repesik bennünk az öröm?” Gergely Edó
Tegnap a Nemzeti helyett a Patyolat Próbaüzemben kötöttem ki – és nem bánom, hogy így alakult. – Turbuly Lilla írása a Senki se mer egyedül élni című új Formanek-Pusztai darabról a DRÓTon.
Ez a rongydarab volt a Marika kezében, amikor megtaláltuk a holttestét. A Marika évtizedek óta a múzeumban takarított, saját halottunknak tekintjük. – Ferdinánd Zoltán írásából és Nagy M. Hedvig fotójából mindent megtudsz a művészetről, azt is, amiről eddig lövésed sem volt.
Látja, kedves, milyen furcsa. Most látom utoljára ezeket a lámpákat. Most látom utoljára a Dunát. – Görömbölyi Dávid írása a DRÓTon.
A magyar olvasó számára annyiban fontos a zsidóság megértése, mivel az univerzális értékeket képvisel, azokat az értékeket, amelyekből a kereszténység kifejlődött. A magyar keresztény nemzet, a zsidóság és otthona Izrael, pedig a kereszténység szülőföldje, bölcsője. – Mit mondhat a mai ember számára a zsidó misztika? Miért fontos szerző Kafka? Uri Asaf Kafka képekben sorozata utolsó részéhez ért a DRÓTon, ez alkalomból egy fontos interjút közlünk a szerzővel.
A legrövidebb kiállításmegnyitót – állítólag – Weöres Sándor tartotta, valamikor a hatvanas-hetvenes években. Weöres megjelent a várakozó közönség előtt, éppen úgy, mint most én, felnézett a plafonra és azt mondta: „Lóg egy fonál az égből.” – majd hozzátette: „A kiállítást megnyitom.”
Ez volt minden idők legrövidebb kiállításmegnyitója.
Maguknak nincs ilyen szerencséjük.
Rejtő Jenő költőként indult, majd óriássá lett, de előtte még dobta a Macát. Szó szerint. Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel – a 2016-os A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére könyv szerkesztő-szerzőjével – beszélgettünk.
Az írók, Kafkával az élen ugyanazt mondják: ne keress történetet! A világban nem történik más, mint az óramutató szerinti váltakozások, napkelte és napnyugta, csillagok közelednek, csillagok távolodnak, sok csend és mozgás, többnyire nézők nélkül. Mit jelent embernek lenni? Felfogni ezt a hallgatást?
A szerző nem az isten, hanem az állatok felől közelíti meg az ember képét. Szerinte az ember is állat. Ez a világnézete és írt belőle egy egész regényt.- Az álnéven író Lascar első regényéről Bak Rita recenzióját olvashatjátok a DRÓTon.
Mielőtt a németek bevonultak, az író Max Brod, Kafka barátja és bizalmasa 1938-ban elhagyta Prágát az utolsó vonattal, és a feleségével Palesztinába utazott. Egy nagy bőröndben vele voltak Kafka kiadatlan kéziratai, naplói és levelei, hatalmas kincs, melynek jegyzékét ma sem ismerjük teljes pontossággal. A Kafka végrendelete által megsemmisítésre szánt kéziratok végül biztonságos helyre kerültek. Kafka még a halálos ágyán is a kierlingi kórházban egy kertről álmodott, amit Izrael földjén megművelne, de soha nem hitte, hogy a saját művei lesznek ama távoli kert palántái, az újdonsült kertész, Max Brod kezében.
Kevesen tudják, hogy egy harmonikusan működő szellemi tér képes maga alá rendezni az alacsonyabb szinteket, és ennek módját ma már csak egyes törzsi kultúrák sámánjaitól tanulhatjuk vissza. – mondta Nádor Judit Keya, akit Cuscóban értük el és kérdeztünk életéről, utazásairól, az öt géniuszról, sámánságról, korábbi könyveiről és kéziratban heverő fantasztikus művéről.
Istennőket festek. Archetípusokat öntök képi formába, jobban mondva megidézem ezeket a képeket. Különféle kultúrák istennő alakjai láthatóak egymás mellett, triptichon szerű elrendezésben: Káli, a Fekete Madonna és Kuan Jin.
Érdekes szöveget olvastam a napokban Krasznai Tamástól a Dróton: a Lukács Györgyöt támadó cikkről beszélek. Ez elég jó vitaindítónak, de a cikk közepe táján belebotlottam egy mondatba, amitől felszisszentem: ejha!
A jeruzsálemi múzeum feljáró a Nílus istenével üdvözöl, akinek térdén ül a kis Odüsszeusz, mozaikmadarakkal körülvéve. A hatalmas mozaikpadló Bét Seán városából ered, a Jordán völgyében. A mozaikból egyszer életre kelt a zöld kanárimadár és az ablakomba szállt. Majd feltette nekem a kérdést: Milyen régi a mindenség mítosza?
Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő…. – A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét.
Talán mások számára is nyilvánvaló a férfi energia túlsúlya a kortárs irodalmi életben. Az irodalmi lapok túlnyomó többségben férfi szerzők műveit közlik, a szerkesztői székekben kilencven százalékban férfiak ülnek. Ha úgy tetszik, egyensúlyeltolódás figyelhető meg a jang irányába. Éppen ezért nagyon nagy szükség van akár a prózában, akár a magyar kortárs lírában a női, anyai látószögre és energiákra. A jang energiát kiegyensúlyozó oldalra is.
Szepesi Dóra Pirosmadár című kötetéből olvashattok részleteket a DRÓTon.
Heinrich Heine egyik hőse, a bachrachi rabbi, a terített asztal alá néz, de arról, amit az asztal alatt lát, vendégeinek egy szót se szól, fiatal feleségével kioson a házból, és lehajózik a Rajnán egy biztonságosabb város felé. A pászka ünnepe veszélyes időszak. Ha menekülésre kerül a sor, a zsidók egy másik fejedelem szárnyai alá kérezkednek, és szó nélkül újra kezdik.
Ez a történet tehát máig hat és tart. A lényeg a szemlélet-különbség, amely Hamvas és Lukács személye és filozófiája között feszült. – Lukács György szobrát elbontják a budapesti Szent István parkból. A Fővárosi Közgyűlés döntése nagy vitát váltott ki, ennek a vitának apropójából közöljük újra Weiner Sennyey Tibor alábbi esszéjét, amely a szerző 2015-ben megjelent kötetében Az elveszett királyságban publikált elsőként.
1989 óta a Magyar Kultúra Napja az az évforduló – január 22. -, amikor Kölcsey letisztázta a Himnuszt, de vajon csak az az egy Himnusz létezhet? Jó-e nekünk az, hogy azt a programot olvassuk magunkra minden Szilveszterkor, minden rendezvényen, minden sporteseményen? Alternatívát javaslunk. Íme a Himnusz, ahogyan még soha nem olvashattad.
Tudom, ezeket a szavakat senki nem veszi komolyan. Hiába költök álmomban olyasmit, amitől szikrázik a kifényesített görög drachma, vagy a gyémánthoz hasonló törött üveg. Legjobb, ha hallgatok és magamba szívom az eső utáni konyhakert illatát. Ha látom a teremtés színeit, a kedvesem mozdulatait, vagy ha a szépségtől és a vágytól megnémulok, ott vár a jegyzetfüzet, a ceruza és vonalakat húzok, nagyon rövideket, melyek találomra irányt váltanak. Hiába, a rajz is csak apokrif, nem több annál. Mindent lekéstem, úgy látszik rosszkor éltem.
Itt van ez az igaz történeten alapuló film, Ugandából, amit úgy néz ki, hogy nem mutatnak be Magyarországon. Pedig nagyon jó lenne, ha vetítenék. Nem csak Budapesten, hanem vidéken is. Elmondom miért kellene látnia mindenkinek Katwe királynőjét.
Kafkának megmutatkozó „mellette lévő csillag” azonos az Ésaiásnál megjövendölt hétszer hét nappal, amely negyvenkilencszer felülmúlja a nap fényét és gyógyulást és megváltást hoz a beteg, száműzetéssel sújtott nép számára. A próféták eme csillaga kegyesen a nap mellé áll, hogy megszűnjön az ősi szorongás, minden költő-próféta betegsége. Kafka jól tudta, hogy a próféták a jövőbe néznek, ezért csak jövőbeli boldogulásról tudósíthatnak. Mikor és hogyan?
hiábavaló minden eredmény és verseny
a teljesítmény miatt semmi remény
ha nem valami mást találunk ki éppen
eltűnik az erény
Kafka számára a prágai Károly híd volt az otthon. A Maharal városa én így hívom boldogan vette őt magához, és ő ezt hálásan viszonozta. Mennyire más lett volna, ha Prága helyett Luther városában, Wittenbergben jön a világra! Ha így történik, a feltételezett balsorsért minden bizonnyal a wittenbergi St. Marien főtemplom egy bizonyos reliefjét okoltuk volna…
Nagy Zopán tizenhat év után újraolvasta Krasznahorkai László Háború és Háború című regényét, majd útrakelt Gyomáról Párizsba. Az út során az alábbi jegyzetet írta.
Nagy Zopán tizenhat év után újraolvasta Krasznahorkai László Háború és Háború című regényét, majd útra kelt Gyomáról Párizsba. Az út során az alábbi idézeteket gyűjtötte ki.
Ó mennyit vártam, mennyit készültem, milyen kopott lettem, milyen hosszú volt az életem gyűjtögető oldala, a lét titokban volt tartva előttem, mint a halál.
Nem, ez nem kurzuscím valamelyik egyetemen és nem is tankönyv. Csak egy cikk címe, ami a Hamvasról készült filmről és könyvről szól, és amit érdemes elolvasni és megnézni. MOST!
És valahányszor újra és újra a világóra körbe jár és újra kattan,
mi újra útra kelünk és újra megtesszük hosszú utunkat, mert a
legegyszerűbb tanítás, a legtisztább tanítás, a legnagyszerűbb
tanítás, még a három királynak is, ó, törékeny Jézusurunk, te
tudhatod: mindig újramondható és mindenkor a legszebb.
London ma már sok tekintetben magyar város. Olyan metropolisz, amiben élénk színnel vannak jelen a magyarok: kürtöskalácsot kapni a Finchley Roadon, lángost árulnak Camdenben, a piacon. Ezen a Brexit sem változtat túl sokat. De hatvan éve még más volt a hangulat Londonban: a legtöbb angol fenntartások nélkül, szeretettel fogadta a magyar menekülteket. Az alábbi vers régi, de talán újratöltve is él.
A visszatérésre készülődő Messiás személye és külseje jellegtelen. Mégis, mi akadályozza őt a második eljövetelében? Vannak olyan egyszerű, törvénybe ütköző kérdések, hogy viselhet-e ruhát, vagy elkísérheti-e valaki az édesanyján kívül, de egy dolognak biztosan nem örül, hogy a passiónak nincs ma már semmiféle szerepe, nincs új passió, mindenkinek csak a régi számít. Mi erre nem gondolunk, hanem továbbra is ikonokat festünk az egykori passióról, mások figyelmét elterelve a későbbiekről, vagy az éppen a soron lévőről, úton útfélen megszegve a második parancsolatot.
Húsz évvel később megtörtént a „különös baj”, amiről Kafkának rossz sejtelmei voltak… Az én nagyszüleim soha nem fogják elmondani, mégis elképzelem azt a pillanatot, amikor a házukból útóljára kilépnek, és még hasonlítanak arra a fényképre, amit én is ismerek. Nem sejtik a jövőt, miközben felpakolnak a szekérre. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy Nagyváradra kell menni. Nagyvárad, melynek a neve nélkülük is szépen cseng és amelyhez annyi emlék köti őket. A fejük forrón lüktet az aggodalomtól.
Miért olyan lényeges az irodalom életünk alakítása, jövőnk formálása szempontjából? Miért olyan nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jobbá tegyük a jövőt?
A padok között Buber, Benjamin és Scholem szünet nélkül beszélgetnek egymással és egy nemes arcélű negyedikkel. Követem a gondolataikat. Küldetésem célja az önvédelem népszerűsítése, az önvédelem alapszabályaira oktani, megvilágítva irodalmi példákkal. A jövőről szónokolok, közben folyik a harmadik gázai háború. – Uri Asaf Kafka képekben című sorozatának tizenharmadik része a DRÓTon.
Szombaton délután Király Levente és Weiner Sennyey Tibor költők versekkel gyűjtenek a szentendrei Árvácska kutyamenhely javára. Ez alkalomból Judhisthíra kutyája címmel részletet olvashattok a Bharatayuddha-ból, az 1060 körül íródott jávai kawi ős-Mahábháratából.
Úgy tűnik a fiatal Békássy legalább annyira szerette a bort, mint a középkorú Hamvas. Ahelyett, hogy most sorban végigmondanám, amit mindenki tud, hogy mennyire fontos volt a görögség Békássynak és Hamvasnak egyaránt, azt javaslom, hogy hajoljunk kicsit közelebb Békássy Bacchusához, töltsünk egy pohár bort és olvassuk lelkesen és szorosan, mert az sokkal többet elmond a bor poétikájáról, mintha még többet mesélnék mindennek a hátteréről. – a DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor előadását, amit a százhalombattai Hamvas Béla Könyvtárban egy borkóstolón tartott, 2016 december 2-án.
Paul Celan kényszerűen megrontott nyelven írt, és azt ábrázolta, amitől a nyelv tisztátalanná vált, a bűnt. Mi az a kritikus bűn, mikor egy nyelvet végleg a kútba vetnek? Mi az a levezekelhetetlen bűn, mi az a határ, melyen a nyelv nem juthat túl.
Íme a tökéletes karácsonyi ajándék! Megjelent a Mire gondolsz? című antológia, amelyben kortárs költők és írók gyerekeknek írt műveiből találunk egy gazdag válogatást. A 160 oldalas, színes könyvet a balatonfüredi általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak rajzai illusztrálják. Írásokat találunk benne Szentmártoni János, Szil Ágnes, Ayhan Gökhan, Babiczky Tibor, Balázs Attila, Géczi János, Gömöri György, Gyárfás Endre, Jász Attila, Kiss László, Kiss Ottó, Kollár Árpád, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Nagy, Koppány Zsolt, Nagy Márta Júlia, Oravecz Péter, Orcsik Roland, Pallai Károly Sándor, Praznovszky Mihály, Szabó Imola Julianna, Szabó Palócz Attila, Szőcs Géza, Horváth Nikoletta, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Tömöry Péter, Vass Tibor, Vörös István, Weiner Sennyey Tibor, Zalán Tibor, Zsolnai György tollából. A DRÓTon a TEMPEVÖLGY által kiadott kötetből Lackfi János meséit közöljük kedvcsinálóként.
Weöres Sándor és Kányádi is megirigyelhetné. Mind műfajilag, mind formailag eklatáns példája a telitalálatnak.
Az ígéret feltételessé vált, pontosabban felesleges lett. Az eredmény: Ezúttal újabb büntetés vár ránk, melyhez képest az eddig megélt apokalipszisek játéknak tűnnek. Csak az menekül, akinek a szíve igaz gondolatot táplál, például a költő.
Jack London 100 évvel ezelőtt halt meg. Nem fájt neki semmi. Nem akart már semmit. Többé nem vágyott, nem tervezett, nem ölelt. Olyan hideg volt, akár egy kő a Yukon medrében. Azóta meg a csontjai is elporlottak, de azért gondoljunk már rá egy kicsit.
Vajon Kafka titkos kabbalista volt? Igen, de annyira titkos, hogy erről saját maga se tudott. Az utóbbi időben a kabbalisták titkosak. Miért? Mert a közvélemény nem veszi őket komolyan. Ki a kabbalista? Aki a kabbala nevű bölcselettel foglalkozik. Mi a kabbala? – Uri Asaf sorozatának legújabb része a DRÓTon.
…épp az emberszeretet jegyében. Megtanít bennünket az evangéliumi emberszeretet nehéz kötelességére. Írásaiban újra és újra kitér a létrontás legkülönfélébb formái ellen, épp ez alapozza meg a hamvasi emberszeretet tartalmát. – mondta Thiel Katalin, akinek a DRÓTon most elolvashatjátok a 2016. november 12-én, a Hamvas Béla emléknapon, Hamvas Béla és Kemény Katalin sírjánál elmondott teljes beszédét.
A Harry Potter és az elátkozott gyermek nem könyvként jelent meg, hanem színházi próba szövegkönyveként. Nem egészen nevezném színdarabnak, még csak drámának sem, ellenben aki szereti a Harry Potter világát, valószínűleg nehezen állja majd meg, hogy el ne olvassa. És kétségkívül izgalmas, egy idő után legalábbis.
Hamvas Béla, amikor azt mondja, hogy „nem lehet semmit sem hárítani”, az annyit jelent, hogy nem lehet semmit sem hárítani. Amikor azt mondja, hogy „lealjasodás volt”, akkor az azt jelenteni, hogy lealjasodás volt. Ilyen egyszerű ez. És amikor arra utal, hogy „a magyarok még egy győztes forradalmat is képesek lettek volna elrontani”, akkor az azt jelenti, amit mond, gondoljunk csak arra, hogy miben élünk most? És erről nem tehet senki más, csak mi.
Mert a világ, amelyben éltem, maga sem hitt többé a „béké”-ben, sem a gyógyulásban. A megriadt kispolgár szűkölt mindenfelé a világban, s nem is akart mást, csak prolongálni és alkudozni. Az élet tájait baljós világítás hatotta át.
A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi.
Nagypál István harmadik verseskötete, a Prelúdiumok és fúgák között az utazás és a zene ihletettségéből született meg, legtöbb verse Lengyelországban íródott. A könyv első fele prelúdiumokat, a harmadik rész fúgákat, a köztes oldalak pedig tenger-verseket tartalmaznak. A két komolyzenei műfajokat versre adaptáló ciklus szövegeinek címében lengyel és magyar hely- és személynevek szerepelnek felváltva, az idő és a fizikai lét metaforáiként. 2016 november 11-én mutatják be a kötetet FUGÁban. Az eseményt a DRÓT erősen ajánlja és lapunkon, most két költeményt is olvashattok a Lengyelországban született magyar versek közül, az egy-egy, korábban közölt, kiváló Nagypál István vers és műfordítás mellett.
Végre elkezdeni lemondani és fogyni és kicsinyedni és gyengülni és alázatosnak lenni s ezt fokozatosan bekapcsolni a Tündöklő Fenségbe, hogy annak teljes szolgája legyek – csak így nyerhetem meg magam egészen. – írja Hamvas naplójában. Két rövid részletet emeltünk ki Hamvas Béla naplóiból, melyekben a halállal foglalkozik. 48 éve, november 7-én halt meg Hamvas Béla, 2016. november 12-én emléknapot tartanak Szentendrén, ez alkalomból közöljük ezt a két elgondolkodtató részletet.
A láthatár egyöntetű rózsaszín, az égalja citrom és eper. A paradicsomi zenit elszakadni látszik a valóságtól. A füstös szín zöldbe megy át és a felélénkülő szél magával visz az éjszakába. Miért volt Kafkának nehéz párkapcsolatot létesíteni?
A föld, melyet a frissen keletkezett vízpára táplált, a teremtés első perceiben vörös színben ragyogott, és a hatodik napon létrejött Ádám, az első ember, akinek a neve, a szíve, a bőre és a benne lüktető vér egyaránt vörös. A föld neve héberül ádámá. A föld, miként erre a névazonosság is utal, az első és a mindenkori ember legfontosabb alkotóeleme. Ez nem akármilyen föld, – ez a terra rossa – a vörös föld.
Jó bepillantani a költő hétköznapjaiba, nem úgy, mint aki élvetegen kukkol, hanem mint ahogy az olvasó magára ismer az üres kávésbögre fölötti merengésben, a megállíthatatlan önreflektálásban, vagy akár a kezdő sofőr-lét füstölgő érzelmeiben. Varró Dániel Mi lett hova? című verseskötetéről Stenszky Cecília írt a DRÓTon.
Van egy díj, amit 109-dik alkalommal osztottak most ki. Egy díj, amit mindössze 14 nő kapott eddig, s amiből 4-et kaptak megosztva. 41 éves volt a legfiatalabb díjazott – bizonyos Rudyard Kipling –, és 88 éves a legidősebb, aki nem más volt, mint Doris Lessing. A díjazottak átlagéletkora 65 év, megkapta Kertész Imre is, az idei díjazott 75 éves és azon a néven született, hogy Robert Allen Zimmerman.
A szeptemberi bemutató után ismét műsoron a Kirké, avagy kalandozások a disznóólban című előadás. Az Odüsszeia epizódjának kortárs színházi feldolgozása október 15-én a budapesti Patyolatban, 20-án pedig Debrecenben lesz látható. A DRÓTon most részleteket olvashattok a szövegből Kvazár és a Debreceni Egyetemi Színház által közösen színpadra állított előadásból.
Kafka szerint a belső világ csak élhető, nem leírható. A lélektan a földi világ tükröződése az égi síkon, pontosabban: a tükröződés leírása, ahogyan azt mi, akik teleszívtuk magunkat a föld lőporos szagával, elképzeljük, mert a tükröződés sehol nem következik be, nem, mi csak a földet látjuk, bármerre fordulunk.
Kafka soha nem élt németek között, leszámítva berlini utazásait. Ösztönösen távol tartotta magát, és ez jó hatással volt rá. Én amikor Berlinben jártam, az utcán sétálva behunytam a szememet, hogy minél kevesebb arcot lássak. Most az athéni Bouboulinas utcában, satnya narancsfák, a múzeum és sárgásszürke falak szomszédságában lakom. Athénban a szentföldet sokkal közelibbnek érzem, mint Dalmáciában vagy Budapesten. A levegő más, az éjszakák lassabban telnek.
Hol verhetem ki? – kérdi tőlem kajánul, mikor felér a lakásba. Barna Zsigmondnak két ablaküveget kellene kicserélnie. – Toroczkay András kegyetlen és brutális novellája a DRÓTon.
…a hátam mögött Európa, alattam Attika, / előttem a thalassza. – Tillmann J. A. verses anzixa Athénból.
Kik vagy mik azok a szilének? Mire tanítanak bennünket? ‘A másik Erasmus’ sorozatunkban ezúttal a holland humanista egyik legjelentősebb esszéjét olvashatjátok magyar fordításban elsőként a DRÓTon! Szókimondó társadalomkritika és életmód-kalauz a XVI. századból, avagy lelki fröccs Erasmus Atyától. Sajnálatos módon, ma is aktuális. Hétvégére nem az óriásplakátokat és nem a napisajtót hanem EZT az olvasnivalót ajánlja mindenkinek a DRÓT szerkesztősége.
Mi az, hogy eredendő bűn? Ha nem gondolok rá, akkor is ott van bennem, mint a farokcsont, a farok emlékezete. Az eredendő bűn azonban nem tűnik el az evolúció által, hanem emberről emberre száll.
És ahol még mindig embert ölnek, ott fűszál se terem. Ahol embert ölnek, vak betű sem marad a földön, csak üres állkapcsok és kivert fogak.
Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk – legalább virtuálisan – a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét.
„A történeti anyaggal való rossz bánásmód, bizonyos bánásmód az nem más, mint korrupció.” – mondta Száraz Miklós György. Új könyve – az Apám darabokban – egyszerre családregény, szembenézés a tisztázatlan múlttal, titkok és feltárás, egy korszak mérlege, mindez egyben, sőt, erősen ajánlott olvasmány a közelgő ’56-os évforduló alkalmából mindenkinek.
Könyvünkből talán jobban lehet érteni azt a nemzetek-fölötti, civilizált Európát, amit szétrobbantott az első világháború. – Gömöri Györggyel beszélgettünk a 2016 őszén megjelent Békássy kötetről, amit ő és felesége, Gömöri Mari szerkesztettek. Ez a második angol nyelvű Békássy-kötet, az elsőt még 1925-ben Virgina Woolf adta ki. Az új kötetről, az első világháborúról, Angliáról és Magyarországról, Békássy Ferenc jelentőségéről is nyilatkozott a neves irodalomtörténész és kiváló költő, Gömöri György a DRÓTnak.
Sörfesztivál, borfesztivál, kolbászfesztivál, téli fesztivál, nyári fesztivál… Traktor fesztivál? Igen! Idén, 2016. augusztus 19. és 21. között rendezték meg a világ első Traktor Fesztiválját! Mármint azt a traktor fesztivált, ami nem a traktorról szól. Vagy mégis? Vagy mégsem? Vagy mégis?
Az idei végzős képgrafikus hallgatók munkáiban sokrétű és korszerű reflexiót találhatunk a médiumra magára kézrajzra, nyomatra, sokszorosításra, munkáikban a grafika csak kortárs művészeti gondolkodásuk irányát, kérdésfeltevését határozza meg. Esetükben a grafika a trambulin, ahonnan igazán élvezetes a szabadesés. Fiatal művészek a DRÓTon! Révész Emese ajánlója.
Franz Kafka elhalálozási évének szerencsés időzítése megaranyozta utóéletét, s ez az utóélet egyre csak terebélyesedik, mint egy véget nem érő teremtés.
2016 június 30-án hunyt el az egyik legismertebb kortárs angol költő, Geoffrey Hill, akinek Szeptemberi dal című versét Gömöri György fordításában olvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában.
Ledán István Erasmus fordítása és kommentárja a DRÓT Erasmus-sorozatában.
Megjelent a Skyscrapers Publications kiadásában „The Alien in the Chapel”, Békássy Ferenc angolul írt verseinek és leveleinek gyűjteménye, amit Gömöri György és felesége Gömöri Mari szerkesztettek. A fényképekkel illusztrált kötet alcíme „Rupert Brookes unknown rival” és benne külön tanulmány foglalkozik Békássynak a cambridge-i Kings College-ban elhelyezett emléktáblájával. A könyv első bemutatója 2016. szeptember 22-én lesz a londoni Balassi Intézetben.
Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt.
Milyen volt Paul Celan és a megrontott nyelv? Mi volt a közös Heródesben és Kafkában? Milyen lehetett Kafka Istene? Uri Asaf Kafka képekben sorozatának második részéből sokkal több is kiderül.
Tudtam a házról. Hallottam róla ezt-azt, innen-onnan. Ez az a ház, ahol a Karnevált és a Gyümölcsórát írta, ahol kertészkedett, ahol a legszebb jegyzeteit készítette.
Hosszas tekerés alatt a kerékpáros nemcsak az utat őrli, hanem belső önmagát is. – mondta Novák Valentin legújabb könyve, az Álomtourbina – melyet mi is ajánlottunk könyvheti sorozatunkban -, kapcsán Gágoly Attilának egy beszélgetésben, s amely beszélgetést most teljes egészében olvashattok a DRÓTon.
Tényleg meztelenek? Tűz körül ugrándoznak transzban? Őrült ötleteik vannak és még támogatják is őket? Tartsatok velünk a horvátországi Isztria titkos erdejébe, hogy kilessük az Erdei Költők titkait.
Világirodalmi sorozatunkban a kortárs horvát költőnő: Maja Klarić verseit olvashatjátok.
Kafka síremlékén ne keress esztétikumot. Egy percig se keresd, ami nincs. A szülőkkel együtt fekszik a földben. Hidegebb a kőnél.
Nem volt semmi hőbörgés, semmi botrány, semmi vér. Volt viszont művészet, értelmes beszéd, tiszta szavak, és sok nyugodt és tisztes polgár a Liget Művészeti Pikniken, a Városligetben 2016. július 31-én, vasárnap, ahol számos magyar alkotó a fák kivágása és a Liget megmaradása érdekében. Videónkban Kiss Judit Ágnes költőnővel beszélgettünk arról, hogy mégis mit akarnak a művészek a Városligetben. Ezt osszátok, ne a propagandát.
Nézem Mészáros Szabolcs spenótról festett képét és mosolygok saját magamon. Pontosabban röhögök. Igen, kiröhögöm saját magamat. Az utolsó fátylon át nézi tárgyait ez a festő, utána már ott a valóság, túlontúl hidegen vagy épp nagyon is forrón, s ez a kevés, ez a mosolygós távolságtartás még éppen megvéd minket a végtelentől. – 2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg.
Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén.
Basszák meg, gondolta Zengő, amikor elé tette a pénzt, minden kurva diktatúrának pont az ilyeneket kellett kiirtania! – Csikós Attila legújabb könyvéből A napon sütkérező hal című regényből olvashattok részletet a DRÓTon.
Ha nem félnénk a híres-hírhedt, mindenkinek masszívan beszóló Orbán János Dénes förtelmes haragjától, állíthatnánk, egyre bájosabb szövegekkel csábítgatja olvasóit. Bizonyára sértésnek venné eme remegő hangon elmorzsolt kijelentésünket, vélhetőleg lefokozásnak venné, ő ugyanis tőle megszokottan, teljes mellbedobással igyekezett csúf beszéddel átszőni legfinomabb képeit is, hiszen nehogy már…
Feltétlenül férjes asszonynak kell lennie, hadd legyen nagyobb tétje kísértésnek és paráznaságnak. Csak egy bűnös asszony méltó arra, hogy egy férfi időnként meghaljon érte. – Orbán János legutóbbi könyvéből a Swedenborg kávéház című műből olvashattok részleteket a DRÓTon.
A történelmet a győztesek írják. A legendákat a nép szövi. Az írástudók fantaziálnak. Bizonyos csak a halál. – Az alábbi szöveg többek közt, szó szerinti vagy torzított formában Esterházy Péter által idézett Danilo Kiš-idézetek vannak.
Ahhoz a mondathoz, hogy „magyar vagyok”, vagy „román vagyok”, „szlovák vagyok”, nem kell irodalom. Ehhez a mondathoz egy bürokrata kell meg egy pecsét, vagy egy határőr vagy egy hadsereg. Az irodalom ahhoz a mondathoz kell, hogy én minden vagyok. Triviális módon magyar, persze; de csak magyarnak lenni az hihetetlen szánalmas, mert hisz közben még férfi is vagyok, nő is vagyok, buzi, istenfélő, ezer, ezer dolog. Ehhez kell az irodalom, ehhez az esethez. Egyébként ez is az egyetlen legitimációja az irodalomnak, ezt a fantasztikusságot, ezt az együttállást megmutatni. – Esterházy Péter
A Zohár könyve azt tanítja, hogy az ember a lélek, melynek öltözéke a test. A halál közelében mindnyájunk lelke megválik az öltözékétől… – Az alábbi írás a szerző, Uri Asaf megjegyzése szerint a Zohár könyvének fordítása közben született, ezért úgynevezett „kabbalisztikus írásnak” tekinthető, vagyis az enigmatikus tartalmát, a középkori zsidó hitvilág diktálta.
Számomra mindig is a fák voltak a leghatásosabb prédikátorok. Tisztelem őket, ha nemzetségben, családban élnek az erdőkben, ligetekben. … Aki megtanulta meghallgatni a fákat, többé nem sóvárog arra, hogy fa legyen. Semmi más nem akar lenni, csakis az, ami. Ez a haza. Ez a boldogság. – Radics Viktória fordításában olvashatjátok Hermann Hesse különösen aktuális írását a DRÓTon.
Az utolsó avantgarde költő, Nagy Zopán két verse és különleges fotói a DRÓTon.
Mit csinál egy régi magyaros? Miért volt amatőr Balassi? Mi haszna az irodalomtörténetnek? Miben különbözik a bölcsész tudása a természettudósétól? Irodalomtörténész-e Nyáry Krisztián? Milyen volt Szörényitől latint tanulni? Minderről és még számos egyéb izgalmas kérdésről olvashattok Kőszeghy Péter irodalomtörténésszel, az MTA Irodalomtudományi Intézetének nyugdíjba vonuló főmunkatársával, a Balassi Kiadó alapító-tulajdonosával készült interjúnkban.
Ma reggel arra ébredtem: / újra hontalan lettem. – Gömöri György Angliában élő irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár Brexit után írt versét olvashatjátok a DRÓTon.
Augusztus 19-21. között mintegy 150 fő részvételével 10 művészeti workshopot gyűjtenek össze a 200 fős kis zalai faluban, Zalamerenyén. Hazánkban ez az első, alulról szerveződő összművészeti tréningfesztivál. A főszerepben a színház és a mozgás, de lesz fotózás, grafika, kreatív ének, sőt, még drámaíró képzés is. Részletek a DRÓTon.
végre egy nő / aki úgy hagyott faképnél / hogy egyetlen sérüléséért / sem én vagyok a felelős / és ez kétségbe ejt – a költő, aki ezeket a sorokat írta Csíkszeredában született, most épp Kolozsváron él, 20 éves. Érettségi után dolgozott: zöldségárusként, raktárosként, színházban díszletépítő munkásként, valamint kellékesként, kartongyárban, jelenleg pedig egy üzletláncban kasszás, és árufeltöltő. Négy versét olvashatjátok a DRÓTon.
Ebben a barbarizálódott közéletben, ami magyar, a foci sem tudta megőrizni szüzességét, bár lehet, hogy soha nem is volt érintetlen. Eredendő bűnben fogant. Gazdag József Egy futballfüggő naplójából című könyvéről Kántor Zsolt írt a DRÓTra.
Malmőben szerényebb, kis hotelben szállok meg. Igyekszem végiggondolni, mi történt az este, de nem jutok sokra. Fogalmam sincs, mi lesz a kézirat sorsa. Kereskedelmi szempontból a vállalkozás kudarcnak tűnik, hacsak Sven kiadója nem fizet jelentősebb előleget, amiről persze nem esett szó. Nem is hibáztatom érte. – Bartók Imre új könyve a Jelenkornál jelent meg a könyvhétre. Részletet olvashattok belőle a DRÓTon.
A Csillagszálló szervezésében zajlott a 2016-os tavaszi évadban a majdnem utolsó Diogenész előadás. A színházat még az előadás közben is bontották. A darab után Szörényi László professzorral beszélgettek az alkotók.
Bruck András, Köves Gábor, Száraz Miklós György és Turczi István a Scolar Könyvkiadónál megjelent könyveit mutatta be Karafiáth Orsolya a 87. Ünnepi Könyvhéten.
Balmazújvárosban rendezték meg 2015 nyarán a 13. Magyar Zsonglőrtalálkozót, amelyen magyar művészek mellett, felléptek és teret kaptak spanyol, angol, német, olasz, izraeli, bolgár előadók, sőt gyerekek, laikusok és érdeklődők is. Mindez a szociális érzékenység, önszerveződés és az igazi cirkusz jegyében. Ott voltunk.
Melyik volt a tíz legjobb könyv a 2016-os könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, vagy ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni.
Figyelmes mediális előkészítés előzte meg Centauri részéről a Nagy Leleplezést, amikor is a Kultikus Író először állt ki olvasói elé, vállalva arcát. A Margó Irodalmi Fesztiválon a PIM-ben fellépő író estje amely egybeesett az futball Európa-bajnokság nyitó mérkőzésével azért is érdekes, mert lehetőséget nyújt arra, hogy megfigyeljük: mégis milyen koreográfia mentén zajlik egy efféle NAGY LELEPLEZÉS…
én gyűlölöm, hogy én vagyok, / most életem egy hídra néz, / akit a múltja elhagyott, / jövőjét látni nem nehéz. – Farkas Wellmann Endre A római disznó című verseskötetét az Orpheusz jelentette meg a 87. Ünnepi Könyvhétre. Két verset olvashattok a kötetből a DRÓTon.
Magyarország folyói közül például a Duna társalgó férfibarát, a Tisza szerelmesen ölelő kedves, a Rába, a Hernád kiszámíthatatlan szeszélyű kamasz, a Körös esténként kocsmába ballagó öregember. Aki már kelt át szélviharban kielboattal, kenuval vagy kajakkal a háborgó Dunán, vagy evezett mindent elborító áradásban, sodródó uszadékfák, műanyag flakonok, szeméttel teli nejonzsákok, kidobott hűtőszekrények, s ne adj Isten: bűzösen foszladozó állattetemek között, az tudja, miről beszélek. – Kemsei István dunakönyve a Könyvhétre az Orpheusz kiadónál jelent meg, és most mi a DRÓTon egy rövid részlet közlésével ajánljuk olvasóinknak.
Arra születtél, hogy kellemesen érezd magad? Általában: arra születtél, hogy érezz, vagy arra, hogy tevékenységet fejts ki? – Az idei könyvhét kétségtelenül egyik legnagyobb szenzációja nem csak a klasszika-filológia iránt érdeklődők számára Marcus Aurelius elmélkedéseinek új fordítása. Steiger Kornél munkájából a DRÓTon most egy kis ízelítőt olvashattok.
Az álomfejlesztéshez semmi egyéb nem kell, mint számos halott. Plusz egy turbina, mely utóbbi mellékes kérdés, mert a turbinához nem kell több, mint egy főmérnök – hirdetés útján. – Novák Valentin Álomtourbina című Könyvhétre megjelenő könyvéből olvashattok egy részletet a DRÓTon.
Az őrök világossága fényeskedjék a műlovarnőnek, / ki fellépőruháját a felvigyázóké mellé fekteti a fehér éjszakára, / a főbejárat mellé. – Vass Tibor új verseskötete a Könyvhétre jelenik meg. Egy verset olvashattok a kötetből a DRÓT könyvheti ajánlók sorozatában.
– Meghalt? – kérdezte Renée. Nyúlt volna az újság után, de remegett a keze. Az épületek mintha összehajoltak volna. – Menyhért Anna új könyvét nagy várakozás előzi meg. A DRÓTon előzetest olvashattok a Könyvhétre megjelenő műből.
Tömegből arcot rajzolni. / Évekből egyetlen napot. / Mellékutcát emelni a városból. / Szólást a rettegésből. – Hartay Csaba Fényképavar című verseskötetéből olvashattok részleteket a DRÓT könyvheti könyvajánló sorozatában.
Kelet értelemszerűen nem csak Keleten van, vidék nem csak vidéken. – Péterfy Gergely Mindentől keletre, avagy román kém a Weiss-családban című könyvét még nem tiltották be, pedig állítólag, ha elolvasnák, lehet, hogy betiltanák. Vagy nem. Döntsétek el ti. Részlet a DRÓT könyvheti különkiadásában.
Józsi ötvenkét éves hajléktalan, régóta ismerem. Bár nem vagyok szakember, úgy látom, körülbelül egy tíz éves gyerek lakik benne. – A 87. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Győrffy Ákos A hegyi füzet című könyve, amiből most részletet olvashattok a DRÓTon.
Jász Attila költő, esszéista, lapszerkesztő, öngyógyító magányos harcos. Ötvenéves. Tartózkodási helye ismeretlen. Állítólag feltűnik néha a Herecse egyik nyúlványának tetején. Az el című könyve a Könyvfesztiválra jelent meg, de a Könyvhéten is érdemes lesz megkeresni. Néhány verset olvashattok a kötetből a DRÓTon.
Bezár a Kvazár. Az elképesztő állapotok ellenére Formanek Csaba május utolsó hetén még előadta a Diogenész és a Bádogelefánt című drámákat. A rendező-előadóval készített kisfilmünkben körbejártuk az egykori Super8-at, később Kvazárt, amit most lebontanak.
Walt Whitman három versét olvashatjátok a Pride alkalmából újra új magyar fordításban a DRÓT világirodalmi sorozatában. Az elsőt a Holt Költők Társaságából ismerhetitek, az utolsót – így: egyben – sehonnan, mert a költő fiú szerelméhez íródott.
Négy évvel a mohácsi vész, és közvetlenül Bécs 1529 ostroma után Erasmus elkezdett írni egy traktátust, melyben feladta korábbi totális pacifizmusát, és azt a kérdést járta körbe, hogy milyen feltételek mellett lehet igazságos, jogos, és ugyanakkor humánus háborút viselni az Európa létét fenyegető török ellen. Feltehetően már a traktátus címe is meghökkentette a kor lelkes „erazmistáit”, azaz azokat, akik Erasmust úgy ismerték, mint aki zsigerileg irtózik mindenféle háborútól. A mű teljes címe ugyanis így hangzik… – Ledán István esszéjét olvashatjátok a DRÓTon.
Íme itt van, hogy Diogenész mit gondolt az akadémiáról. Hipokritáknak nem ajánlott, a többieknek nagyon.
Emlékeztek? Egy ősi japán mondás szerint, aki elolvas egy haikut, annak szerencséje lesz, aki tovább is adja: megsokszorozza azt. Talán még szerencsétek is lehet… mint most a húsz esztendős Majláth Ákos verseivel a DRÓTon.
Gergely Tamás Stockholmban élő, erdélyi származású prózaíró, aki „félperceseket” ír. Legújabb könyvéből – amely 66 vadmalacos félpercesét gyűjti össze -, olvashattok hetet a DRÓTon. Hétszer fél perc, vagy három és fél percben ajánljuk Gergely Tamás könyvét.
Kik voltak a fekély Európa testén Erasmus szerint, mint gondolt a politikáról, az uralkodókról és az előkelőkről valójában és kit vagy mit utált a legjobban saját kora társadalmában? Hogyan rejtette mindezt egy görög közmondás magyarázatába? Mit jelentett szerinte az, hogy „szemen az árpa”? A következő szövegből megtudhatjátok.
Minden irodalmi tett politikai tett, de nagyon kevés politikai tett irodalmi. Talán ez volt az a gondolat, ami visszatartott attól, hogy mindazt, ami most következik leírjam.
„és utána is annyiszor végigálmodott csókban, mely mindennek / ellenére olyan váratlanul édes volt, mint a tőn felejtett októberi szőlő.”- Horkay Hörcher Ferenc két verse a DRÓT szexi költők sorozatában.
Kiss Judit Ágnes összeírta a tíz legidegesítőbb dolgot, amit íróként hallhat az ember, amihez mi hozzáírtunk még egyet. Szóval a tíz plusz egy legidegesítőbb dologot, amit íróként hallhat az ember most a DRÓTon is olvashatjátok.
Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. – Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok.
Ki ez a Diogenész? Mit tud, vagy mit nem tud kezdeni ez a társadalom a szegényekkel, elesetekkel, vagy éppen a rendszerbe be nem illeszthetőkkel, a nem átlagosakkal? Ki az a Szkirpalosz kalózkapitány és milyen hatása van a társadalomra?
Mert mi vagyunk akik mindig voltak mindig vannak s mindig lesznek. / Mert hitünk szikra szilárd célunk szent eszköz. / Mert miénk a téridő az ország a hatalom és a dicsőség. – Berka Attila két verse hatalomról és ellenzékről egyaránt keserű képet fest. Igaza van? Döntsétek el ti.
A DRÓTon most és itt megteheted! Ma mutatják be Székelyhidi Zsolt legújabb kötetetét. A Csurom a Parnasszus költészeti folyóirat tavaszi lapszámbemutatójára érkezik 2016. április 28., 18 óra, Írószövetség Klubja, ahol Bárdos László, Bedecs László, Bende Tamás, Gáti István, Kántás Balázs új könyveivel együtt debütál. A kötetből részletet ajánlunk a DRÓTon.
A kocsmalátogatásnak vannak szabályai, még ha nem is túl sok. A lakóhelyéhez legközelebb eső kocsmába például nem jár az ember. Jelenlegi lakhelyem és a Papagáj esetében azonban van kiskapu. Ezt a kiskaput pedig Vidám Szamárnak hívják, és a két párhuzamos hasáb épület innenső sarkában, az élelmiszerbolt hozzátoldásában kapott helyet. Így a Papagáj légvonalban is és a konkrétan megtett lépések számát tekintve is már csak a második legközelebbi kocsma.
Aki nem hiszi, járjon utána. Nem lesz könnyű dolga, mert Szibériáig kell mennie hogy megismerje azt a különös szektát, amelynek vezetője magát egyenesen Krisztus reinkarnációjának tartja, viszont nemrégiben született egy igen figyelemreméltó film ezzel a témával kapcsolatban, a Krisztus Szibériában él, amelyet az idei Észt Héten láthattak Budapesten az ínyenc filmkedvelők. Lafferton Luca írása a DRÓTon az Észt Hét filmjeiről.
Lehetséges-e a matematika segítségével megjósolni, majd befolyásolni a jövőt? Mindez milyen hatással van a jelenre? Mi van akkor, ha a jelenben történő bizonyos események miatt jövő mégsem teljes egészében feltérképezhető? Vékony Krisztián Budapesten játszódó regényének szereplői is szembesülnek ezekkel a kérdésekkel. De vajon a válaszokat is megtalálják? – A Start-sorozat első négy könyvét ajánljuk – a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hétvégéjén, a GALAKTIKA és a DRÓT együttműködésének keretein belül – fiatal irodalmat és sci-fit is kedvelő olvasóink figyelmébe úgy, hogy a könyvekből eddig sehol sem közölt részleteket olvashattok lapunkon.
Miként kapcsolódik a történetbe az ókori Római Birodalom és Marcus Vipsanius Agrippa, a középkori Párizs és François Villon, illetve a Titanic katasztrófája? Molnár Csaba idősíkokon átívelő, pörgős, izgalmas kalandregényéből mindez kiderül. – A Start-sorozat első négy könyvét ajánljuk – a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hétvégéjén, a GALAKTIKA és a DRÓT együttműködésének keretein belül – fiatal irodalmat és sci-fit is kedvelő olvasóink figyelmébe úgy, hogy a könyvekből eddig sehol sem közölt részleteket olvashattok lapunkon.
Leigázott távoli galaxisok szenvednek a világ legfélelmetesebb és legkönyörtelenebb lényei, a Férgek elnyomásától. Ők a világmindenség ismeretlen korból származó ádáz urai, akik semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy a maguk kedvére formáljanak egész csillagrendszereket, ha kell, kultúrákat, népeket, sőt teljes civilizációkat pusztítva el. – A Start-sorozat első négy könyvét ajánljuk – a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hétvégéjén, a GALAKTIKA és a DRÓT együttműködésének keretein belül – fiatal irodalmat és sci-fit is kedvelő olvasóink figyelmébe úgy, hogy a könyvekből eddig sehol sem közölt részleteket olvashattok lapunkon.
Egy japán cég titkos szolgáltatást nyújt gazdag emberek számára: képesek lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Robert Turner amerikai multimilliomos a feltörekvő színésznőt, a csodálatos szépségű Liliant rendeli meg. – A Start-sorozat első négy könyvét ajánljuk – a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hétvégéjén, a GALAKTIKA és a DRÓT együttműködésének keretein belül – fiatal irodalmat és sci-fit is kedvelő olvasóink figyelmébe úgy, hogy a könyvekből eddig sehol sem közölt részleteket olvashattok lapunkon.
Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább!
A mosolygó zsonglőr című művével Fekete I. Alfonz nyerte el a JAKkendő-díjat. A kötettel még nem rendelkező fiatal prózaíróknak szóló elismerést negyedik alkalommal adták át 2016. április 13-án a budapesti Trafóban. A DRÓTon részletet olvashattok a díjnyertes kötetből.
Miért éppen április 11-én van a Magyar Költészet Napja – így nagybetűkkel –, és miért nem máskor? Persze, tudom a hivatalos választ, hogy ez József Attila születésnapja – most éppen a 111-dik -, és azt is tudom, hogy 1964 óta van ez így. Szent tehene a magyar irodalmi gondolkodásnak és történetnek „szegény, szerencsétlen” József Attila, így aztán bizonyára sokaknak tabut sért még a kérdés felvetése is, hogy miért április tizenegy és miért éppen József Attila?
2016. április 11-én itt a Költészet Napja, József Attila 111-dik születésnapja. A DRÓTon az elmúlt két évben 26 kortárs magyar költőktől megjelent verseket ajánljuk olvasásra, posztolásra, megosztásra, továbbadásra. Válaszd ki a neked tetszőt és add tovább. Legyen ez versekkel teli pár nap. Svégel Fanni, André Ferenc, Simon Adri, Móger Tímea, Terék Anna, Éltető Erzsébet, Ughy Szabina, Orcsik Roland, Závada Péter, Nyilas Atilla, Tóbiás Krisztián, Jónás Tamás, Dobai Bálint, Bak Rita, Balázs Imre József, Szőcs Géza, Hegyi Botos Attila, Berka Attila, Hétvári Andrea, Málik Roland, Fellinger Károly, Kiss Judit Ágnes, Galyas Éva Klára, Botos Ferenc, Weiner Sennyey Tibor, Bíró Tímea versei.
Nincs szerető, / nincs család, / nincs tenger, / nincs folyó. / Valaki vágja / már el a / szoknyám alól / kilógó köldökzsinórt! – a vajdasági Bíró Tímea öt verse kegyetlen szigorral tárja fel egy abortusz lelki hátterét. Mit él meg egy nő? Hogyan éli meg? Hogy reagál az anyja? Hogy reagál a szerető? Mennyire messze kerül tőlünk a tenger?
Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. – mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását.
Kezdd a hetet Ra Heeduk koreai költőnő verseivel! 2016. június 22-23-án Budapesten, a Kogartban lesz egy nyílvános koreai-magyar konferencia, ahová vendégségbe érkezik Kim Jongha regényíró mellett Ra Heeduk költőnő is. Ra Heeduknak most a DRÓT világirodalmi sorozatában három versét is olvashatjátok magyarul.
A bölcsészek, tanárok és orvosok helyzetét vizsgáló rövid gondolat-, és vitaindító írásomat három nap alatt több tízezer ember olvasta el, s rengetegen adták tovább. Köszönöm. Pedig felületes volt, éppen csak „belecsaptam a lecsóba”, mert akkor még nem beszéltünk a művészek helyzetéről. Arról, hogy a művészet sokkal nagyobb mértékben van ma – két oldalról is – „megtámadva”, mint bármikor a történelem során. Arról, hogy ma kétféle művészetet „fogad el” többé-kevésbé a közvélemény. Az „állami művészetet” és a „hobbi-művészetet”. Pedig valójában egyiknek sincs sok köze a művészethez.
Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk. Ha tetszett: add tovább és gyere el a megnyitóra! Videó és részletek a DRÓTon.
…két nagyon érdekes részletre is felfigyelhetünk. Az egyik Hamvas Béla viszonya a nevetéshez, végső soron a humorhoz. A másik Hamvas Béla elképzelése a nőkről, és a nők lehetőségeiről és korlátairól. – Milyen volt Hamvas Béla viszonya a nőkhöz? Mi a helyzet az indiszkrécióval az irodalom és történet írásban, és hogyan jön képbe már megint az a fránya filológia? És végül: miért nehéz minderről nem szatírát írni?
Nem sokkal éjfél előtt megjelent hat fickó az ópiumcsempészés miatt lekapcsolt Idlerről. Az Idler – a környék legelegánsabb, legfélelmetesebb hajója – hetek óta karanténban volt, csak egy a karbantartásért felelős matróz téblábolt rajta, a kapitány előzetesben ült, a legénység meg Oaklandben lézengett… – Centauri szaftos részletet küldött a DRÓTnak most megjelent regényéből, a Jack London életét feldolgozó Jákob botjából. Itt olvashatjátok.
„Ott, ahol a titok nélküli dudor kinyomakodik az anyagból, a nadrágok kopottak, fakók, már-már színtelenek. Ez pedig csak felerősíti a magamutogatást.” – Pasolini Olaj című utolsó, befejezetlen regénye gyönyörű és borzasztó torzó, tragikus eseményeknek emléket állító monumentum. Szerzője szándéka szerint ez lett volna a Nagy Mű, melyben a világ elé kívánta tárni mindazt, amit koráról, társadalmáról, kultúrájáról megtapasztalt, gondolt. Pasolini nem akarattal hagyta magára el nem készült művét – az erőszakos halál gondoskodott róla, hogy a vállalkozás örökre befejezetlen maradjon. Puskás István fordításában olvashattok részletet a Kalligramnál nemrég megjelent könyvből a DRÓTon.
Beváltható értékkel bír-e manapság a vers? Tudunk-e fizetni verssel a kávénkért? A Költészet Világnapján kipróbáltuk. Lefordítottuk, leírtuk és elvittük a kávéházba az egyik kedvenc versünket – Jorge Luis Borgestől A tengert -, de közben a Duna partján meghallottuk a szerző, Borges hangját… Mágikus és mégis realisztikus videónk a DRÓTon.
Hamvas még nem Evola, mint ahogy a lápvilág sem az ő sara. – Tillmann J. A. írása a DRÓT főszerkesztője és a Magyar Hüperión között kialakult vita kapcsán.
Lehet mégis többről van itt szó, mint Hamvas Béla életművének értelmezéséről. Azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy itt vajon nem a XXI. századi magyar szellemiségről van szó? Nem arról van-e szó, hogy elkövetjük-e hamarosan ugyanazokat a hibákat, melyeket kevesebb derűvel megáldott elődeink? Nem arról van-e szó, hogy még súlyosabb jövő előtt állunk, mint gondoltuk?
Úgyszeretnek. Ahogy egymást sem. / Erőtlenül. Erősek. – Boldog nőnapot kíván a DRÓT nem csak nőknek és nem csak férfiaknak, hanem mindenkinek két nem szokványos nőnapi verssel egy költőnőtől. Ha te is: add tovább ezt a két verset.
A DRÓT és a GALAKTIKA együttműködésének keretein belül, a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat 300. darabját Sirokaï Mátyás írásával ajánljuk lapunkon. A hamarosan megjelenő antológiában olyan írók fantasztikus novellái olvashatók, mint például Benedek Szabolcs, Arthur C. Clarke, Hász Róbert, Nemere István, Ian Watson, egészen pontosan 25 ! szerző írása. Részlet és ajánló a DRÓTon.
Megjelent a szokatlan és hátborzongató történetek magazinja, a Black Aether első száma, amely kuriózumnak számít a magyar sajtó piacán. A DRÓTon a lap teljes tartalmát és a főszerkesztő Tomasics József ajánlóját olvashatjátok, továbbá megtudhatjátok azt is, hogy hogyan szerezhetitek meg a magazint Cthulhu karmai közül.
„…végül mégsem feledtem: hogy hogyan / hordtál, szültél és ringattál anya. / Hogy vér vagyok a véredből / és hús a húsodból, hogy életet adtál / kimondhatatlan lehetőséget, / hogy ember lehessek.”- egy különleges és kivételes alkalomból a DRÓTon most Weiner Sennyey Tibor anyaverseit közöljük, Szarka Fedor Guido illusztrációival.
A Tanár Urat tegnap este megfojtogatta egy barna hajú nő. A Tanár Úr eleinte élvezte, mert szerette, ha kicsit fáj neki, de amikor megroppant a nyakcsigolyája, már nem örült. – Hernyák Zsóka kisprózája a DRÓTon.
Az irodalom egyik feladata, hogy ne az út szélén stoppoljon, de valahogy mégis párbeszédet tudjon kezdeményezni… – mondta Centauri, akinek most jelent meg Jack Londonról szóló regénye, a Jákob botja. A szerzővel egy héttel Jack London emléktúrája után újabb interjút készítettünk, amit most megnézhettek a DRÓTon, továbbá olvashattok a regényből is egy rövid részletet.
Fűzfa Balázs – tanárral, tankönyvszerzővel és irodalomtörténésszel – készült beszélgetésünk első részét több ezren nézték meg a DRÓTon egyetlen hét alatt. Most itt az interjú másik része, amelyben az irodalmi hagyományok fontosságáról, Nagy Gáspárról, a Vasi Őrtüzek konferenciáról, és arról beszélt Balázs, hogy miért és milyen nehéz ma a gyerekeket eljuttatni az értékes irodalmi szövegekhez. Ha te is fontosnak tartod Balázs szavait: add tovább.
„Kormánypártira is megrímelek, / Ezt csináljátok utánam, slammerek!” – Mihálycsa Erika – a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, műfordító – küldött egy kis bohózatot, amely az Orbán János Dénes tehetséggondozó Káeftéje körüli, részben a DRÓTon is zajlott, vitához kapcsolódik. Lapunk a nyitottság, a párbeszéd és a derű reményében, mint sajátos véleményt közli a szappanoperettet, tekintve, hogy a vitában végül is „irodalmi tehetséggondozásról van” szó.
ÁLLJ MEG! Egy ősi japán mondás szerint, aki elolvas egy haikut, annak szerencséje lesz, aki tovább is adja: megsokszorozza azt. A DRÓT szerkesztősége fontosnak tartja, hogy lehetőleg ne teljen el hét versek nélkül. Inkább verseket adjatok tovább, mint az őrületet és a gyűlöletet. Talán még szerencsétek is lehet.
Lehet-e írni egy kétszáz éves naplóról úgy, hogy száz éve olvasták utoljára? Milyen szexuális irányultsága volt Békássy Ferencnek? Ez tényleg kérdés, vagy vannak fontosabb dolgok is? Irodalmi vándor konferenciát rendeztek öt helyszínen Vasi Őrtüzek címmel Vasmegyében, melynek központi témája Kisfaludy Sándor, Szegedy Róza, Békássy Ferenc, Nagy Gáspár és a vasi irodalmi hagyomány volt. Az előadók között ott volt Fűzfa Balázs, Markó Péter és mások mellett lapunk főszerkesztője, Békássy Ferenc hagyatékának gondozója és életrajzának írója. A zsennyei kastélyban tartott előadást most megnézhetitek és az esszé változatát el is olvashatjátok a DRÓTon.
„Az univerzum, a természet, a Mexikói öböl lakói: a mutáns garnélák, a vak halak, a civilizáció mérgeinek áldozatai vádolják az emberi fajt.” – Telt házzal mutatták be Metanoia Artopédia társulat Én tökéletes vagyok – tudattalan történet című előadását Budapesten. Február 21-én újra műsorra tűzik a Patyolatban, és ez alkalomból készítettünk a független színházi élet két különleges figurájával Perovics Zoltánnal és Formanek Csabával trialógust a darabról. A beszélgetés mellett olvashatjátok a DRÓT kapcsolódó, legújabb alkotói pályázatát. Ne hagyjátok ki!
Kitakart kedves. / Barna mell. Csecsemősírás. / Zokog. Kő. Élni-halni. Volna. / Jó. Öreg az idő. Barázdált a táj. – Galyas Éva Klára költő és divattervező verseit olvashatjátok a DRÓTon.
„Ha elhagyod egyszer a harmadik ikszet, / nem kellesz a munkaerőpiacon. / Ezt dobta a gép. Igazítod a sminked. / Kérőddzön a sok fasz a szingliadón!” – A 7nő című beszélgetés sorozatunk első vendége Kiss Judit Ágnes költő volt, akinek a beszélgetés végén felolvasott négy szókimondó versét olvashatjátok a DRÓTon.
„…erdőket vágnak házakat fűtenek / fehér plasztik labdákat cipelnek / mint a jövő / bolond nagy hótömbjét / a háború előtti járdakövön” – Anastassia Vekshina korábban Észtországban és Lengyelországban, jelenleg Moszkvában élő, kortárs orosz költőnő versei a DRÓT világirodalmi sorozatában.
Anastassia Vekshina, orosz költészet, orosz irodalom, Moszkva, világirodalom
Gárdos Péter saját szüleinek a történetét írta és filmesítette meg, ami lehetett volna amerikai módra giccsbe hajló romantikus alkotás, lehetett volna a holokausztról szóló film – ehelyett valami teljesen más lett. Legutóbb – január 21-én – Veszprémben, a Művészetek Házában mutatták be a Hajnali lázat. A helyszínen jelen volt az alkotó és film zeneszerzője is, és a DRÓT szerkesztője, Stenszky Cecília, akinek írását olvashatjátok a filmről és a veszprémi bemutatóról.
„…a szárnyaikat ilyenkor / kölcsönadják a költőknek, akik az / önző nap közelében, jó magasan, / a bőrükön érzik, hogy az ördög a / részletekben lakik, vagyis a pokol / is részletkérdés, akárcsak a nemlét…”- Fellinger Károly felvidéki költő, író legutóbbi kötetéből a Külön bejáratból olvashattok négy verset a DRÓTon.
Danyi Zoltán vehette át a Mészöly Miklós-díjat, amelyet a névadó születésének 95. évfordulóján, 2016. január 19-én adtak át Szekszárdon. A díjátadóról és a szerző A dögeltakarító című művéből olvashattok a DRÓTon.
207 éve született Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista. A költő születésének alkalmából a DRÓTon most olvashatjátok Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című 2015-ben megjelent könyvéből a Poe és Lovecraft titkaival foglalkozó esszét.
„A cigányság nem fontos úgy érzem, a mai többségi társadalmunknak. Pedig lehetne az.” – Jónás Tamás költő, író, nyers és szókimondó őszinteséggel beszélt cigányságról, életről és irodalomról, reményről és reménytelenségről, kivándorlásról és a nagy magyar valóságról. Csak önismeretre és önvizsgálatra is képes és hajlandó olvasóinknak ajánljuk interjúnkat a DRÓTon. Költőnk a Magyar Kultúra Napján a Magyarországi Roma Parlamentben olvas fel.
…persze csak ha éppen arra jársz amerre ő. Sőt, befolyásolhatod is az útját! Jack London születésnapján Centauri az első hazai író-olvasó találkozójára indult. Zsebében öt rongy, kétszáz névjegy, és arra megy, amerre viszik. Összefoglaló egy zseniális prózaíró őrült ötletlének előzményeiről és első napjáról a DRÓTon.
Indítsd a hetet verssel! Hétvári Andrea legutóbbi verseskötetéből a Kert retorikájából olvashattok három gyönyörű szonettet a DRÓTon.
Formanek Csaba a budapesti színházi élet egyedi figurája, akit a kezdetektől fogva követek, figyelek, becsülök. Csaba két darabomat is megrendezte, eljátszotta az általam megírt Diogenészt, és közben – talán nem túlzok –, barátok lettünk. Ez az írás nem a közös darabokról, a Radikális Szabadidő Színházról, nem az elmúlt évekről, és még csak nem is a barátságunkról fog szólni, hanem a Bádogelefánt kapcsán arról, hogy mi az igazi színház, mi az igazi költészet, mi az igazi művészet és élet. Nagy szavak. Azok.
Egyedülálló és magyarul mindeddig publikálatlan, közel kétezer éves, primőr szöveget olvashattok a DRÓT Világirodalom Sorozatában! Plutarkhosz házassági tanácsadójából most megtudhatjátok, hogy bizony már a régi görögök szerint is létezhetett tökéletes szimbiózis férfi és nő között, igaz ez az akkori normáknak megfelelően korántsem egyenrangú kapcsolatot takart. Szerkesztőnk, Petneházi Gábor fordítását bátran ajánljuk minden gender-kékharisnyának és tradícionális hímsovinisztának, de különösen azoknak, akik egyszerűen csak arra kíváncsiak, hogyan is képzelte a Párhuzamos Életrajzok írója a nemek harmóniáját.
A DRÓTon Gömöri György lapunk főszerkesztőjének, Weiner Sennyey Tibornak egyik állítását, és Szörényi László professzor korábban megjelent esszéjét ekézi irodalom elméleti kérdéseket piszkáló publicisztikájában. Közöljük? Jó hogy!
Alessandro Baricco Novecento című művéből készült monodrámáját adta elő legutóbb Ilyés Lénárd egy különleges helyszínen: a MrSale öltönyüzletben. A DRÓTon most bepillanthattok az előző előadásba, és megtudhatjátok hogyan jelentkezhettek a legújabbra, az Algernon-effektusra.
Zombikról, vámpírokról, a „keleti emberről”, készülő regényéről, napi munkáról, példányszámokról, arról, hogy megéri-e írónak lenni, vagy sem, és céljairól beszélt a DRÓTnak eladott könyvei példányszáma szerint Magyarország legsikeresebb írója: Leslie L. Lawrence alias Lőrincz L. László.
„Már nem érdekel, hogy meghalok, mondta Korin, majd hosszú csend után egy közeli bányatóra mutatott: – Azok ott hattyúk?” – ez az idézet is szerepel a második „Gondolatmegállóban” Dabason.
Milyen volt Szepes Mária és Hamvas Béla között a kapcsolat? Miért és hogyan mentette meg Hamvas a Vörös Oroszlánt? Milyen elképzelései voltak Szepes Máriának örök életről, halálról és újjászületésről? 2015. december 6-án Szepes Mária emléknapot tartottak, ahol az első előadást Weiner Sennyey Tibor tartotta. Az előadás esszé változatát olvashatjátok most a DRÓTon. – Megjelent 2015. december 13-án a DRÓTon.
Svégel Fanni, André Ferenc, Simon Adri, Móger Tímea, Terék Anna, Éltető Erzsébet, Ughy Szabina, Orcsik Roland, Závada Péter, Nyilas Atilla, Tóbiás Krisztián, Jónás Tamás, Dobai Bálint, Bak Rita, Balázs Imre József, Szőcs Géza, Hegyi Botos Attila és Berka Attila versei jelentek meg többek között a DRÓTon 2015-ben. Itt egyben megtalálhatod őket.
A Gilgames eposz ismeretlen Cédrus erdő fejezete, Rotterdami Erasmus dialógusa, Denis Emorine francia, Jorge Luis Borges argentin, Ej Koh koreai, Warsan Shire szomáliai költők versei, Yordan Dimitrov Radichkov bolgár író és Peter Buwalda holland író prózája, továbbá kortárs Észak-amerikai indián költők versei és egy jávai-kawi eposz töredékét is közreadtuk legnépszerűbb sorozatunkban 2015-ben. A teljes sorozat itt elérhető, érdemes szemezgetni.
KVAZÁR eseményTér néven újabb színházi műhely nyílik Budapesten. Formanek Csaba „poszt-radikális” projektje a tavalyi MÜSZI-s szobaszínházi korszak folytatása. A KVAZÁR várja mindazon, elsősorban kevés szereplős, kis térigényű előadások jelentkezését, melyek próba-, illetve játszóhelyet keresnek. Részletek a DRÓTon.
„De itt sötét van, s hideg. / Szemünkre nem jön többé álmod. / Merre szállt el tekinteted? / Zengő hangod hova illant?” – Karácsony napján Hegyi Botos Attila versét olvashatjátok a DRÓTon. Ha tetszett: ajándékozd tovább!
A vers minden sora áthatja és beburkolja az egész világot. Ide tartozik a Miatyánk…
„A férfi, míg zeng a zsoltár, / Meg se mozdul, hideg rázza, / Bár megszületik a megváltó, / Asszony hozza a világra.” – Boldog Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának, szerzőjének és alkotójának a DRÓT szerkesztősége.
Carbonaro – alias Szőcs Géza – legújabb verseskötete az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában jelent meg a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra. A kötetből két elgondolkodtató verset olvashattok a DRÓTon.
„Volt még egy számomra rejtélyes, megoldásra váró mesés elem az életemben. Vajon mivel fogok valaha annyi pénzt keresni, hogy eltartsam a családot, és ne legyek Apáékra és Apósomékra rászorulva.” – Kő Boldizsár könyvét ma mutatják be Budapesten. A második, kedvcsináló részletből kiderül, hogyan kezdődött a legendás játszóterek építése.
„Édesapa gyermekkoromban gyakran mondott el egy viccet, mely így hangzott: a magyar értelmiséginek két útja van, az egyik az alkoholizmus, a másik sajnos járhatatlan.” – Kő Boldizsár, aki Magyarország sokak szerint legszebb és legismertebb játszótereit tervezi, különleges könyvvel jelentkezik Karácsony előtt. A Belső Tárlat nem csak alkotásainak hátteréről, művészetének gyökereiről beszél, hanem saját életéről is őszintén, tisztán, kendőzetlenül. A könyvet pénteken mutatják be a Szarka Fedor Guido képzőművész tervezte társasjátékkal együtt. A bemutatóig két részletet olvashattok a műből, mintegy kedvcsinálóként. Az első részletben a művész egykori alkoholizmusáról és az onnan kivezető útról beszél. Ha tetszett: adjátok tovább és gyertek el a bemutatóra.
Arra emlékeztek még, hogy a 2015-ös könyvhetes DRÓT TOP10-ben legjobbnak Ughy Szabina Séták peremvidéken című kötetét tartottuk? A költőnő most átvehette kiadójától „az év legsikeresebb szerzője” megtisztelő elismerést, mivel az ő könyve fogyott a leg
Balázs Imre József Jung a gépteremben című kötetéből részleteket olvashattok a DRÓTon.
„…valószínűleg nem is akar. Az alkotók életkörülményeibe, támogatáspolitikába szól bele, így próbálja indirekt módon irányítgatni a fejleményeket.” – Eltávolodtak-e egymástól és a világtól az erdélyi irodalom képviselői? Valóban csak fesztiválkultúra létezik, vagy van valami más is? Az erdélyi irodalom egyik legszimpatikusabb, csöndes és szorgalmas alkotójával Balázs Imre József – költővel Stenszky Cecília beszélgetett.
Denis Emorine francia költő Anna Ahmatovának és Delphine Haslé-nak szóló verseit a kiváló magyar óceanista, irodalmár, költő Pallai Károly Sándor fordításában olvashatjátok a DRÓT népszerű világirodalmi sorozatában. Emorine Párizs mellett született 1956-ban, a Sorbonne-on tanult, és 2014-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol az ELTE-n tartott előadásokat és felolvasásokat. Legyen a vers keserű kenyér és édes víz, minden áldott nap vegyünk magunkhoz egy kicsit, és adjunk belőle másonak is, hogy el ne felejtsük milyen valóban élni.
A művészet mint társadalomkritika címen a Képzelt közösségek, magánképzetek Privát Nacionalizmus Budapest kiállításához szervezett programok egyike volt a Béke 12 szereplővel című tervjáték bemutatása, illetve az ehhez kapcsolódó beszélgetés a trianoni békeszerződésről. A filmet György Péter rögtön az első kérdésre válaszolva pszichoterápiás vidámkodásnak minősítette, amit ő „nem szeret”. A Béke 12-őt most megnézhetitek és a filmről való beszélgetés kritikáját elolvashatjátok a DRÓTon.
A Buddha FM őszi haikupályázatának eredményét és a díjnyertes haikukat most elolvashatjátok a DRÓTon is.
„A néhány évvel ezelőtti hecckampány a filozófusok ellen, amelyben mondvacsinált ürügyekkel megpróbáltak liberális filozófusokat kriminalizálni, s amelynek szélesebb hátterében az autoriter kormányzás elitváltási törekvései álltak, elérte az Atlantisz kiadót is, melynek újságban publikált, szállóigévé vált bűne ez volt: Platónt fordíttattak magyarról magyarra. Sapienti sat, de azért mégis egy rövid kommentár…” – mondta Radnóti Sándor az Atlantisz kiadó 25-dik születésnapján. A teljes beszédet a DRÓTon olvashatjátok.
„A Próza Nostra szerkesztői felkértek néhány írót, hogy írjunk mindannyian pár soros ajánlót arról a könyvről, amelyiket a legjobbnak tartottuk 2015-ben és fényképezkedjünk le az ominózus művel. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak ez rendkívül könnyű feladat lenne. Nekem nem.”- Weiner Sennyey Tibor írása 2015 legjobb könyvéről és felkavaró képek lapunk főszerkesztőjéről! A 25 éves Atlantisz könyvkiadót ezzel az írásunkkal köszöntjük a DRÓTon.
Áfonyaszemű akarok lenni. Fekete fák alatt feküdni. Ég a szemem. Korom, minden kormos. Már nincs kék.
És akit ebben az alámerülésben és maradéktalan önátadásban visszakapok, „már nem az, aki voltam. Az már több, gazdagabb, egyszerűbb, tisztább és istenibb. Ez a szerelem titka. A misztériumban csak két egymásban megsemmisült lény istenülhet.
– Hamvas Béla Litai Imádságok című „könyvecskéje” a kéziratos hagyaték legkevésbé ismert és legkülönösebb darabja. 2015 december közepén jelent meg. A DRÓTon a kötetről Palkovics Tibor – a könyv szerkesztője – írását olvashatjátok, és egy rövid részletet is közlünk Hamvas imáiból.
Weöres nem csak a Bóbita költője volt, és nem csak „szárnyat igézett a malacra” és Hamvas nem csak A bor filozófiáját írta, ahogyan azt sokan szeretnék hinni. Kettejük kapcsolatának alaposabb vizsgálata nemcsak segít megérteni őket, hanem egészen új dimenziókat is feltár. – 2015 december elsején mutatták be az Írók Boltjában Weiner Sennyey Tibor Az elveszett királyság című esszékötetét. A DRÓTon most a kötet egyik esszéjét olvashatjátok.
2014 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át, négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. A negyedik Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő Egyensúly című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.
„Hé! Indián vagy?” / Bólintottam. / „Hé te! Indián vagy?”. – Maurice Kenny mohauk költő Távolsági busszal a montanai Billingsbe című verse.
2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át, négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. A harmadik Maurice Kenny mohauk költő Távolsági busszal a montanai Billingsbe című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.
„Amikor még indián voltam … Az előszobában elhalkul a patkócsattogás. / Milliónyian sírnak ereimben.” – Mark Turcotte odzsibve indián költő, mesélő Folytatódik című verse.
2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet közlő antológiát. A kötetből négy napon át, négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. A második Mark Turcotte odzsibve indián költő, mesélő Folytatódik című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.
„Eltűnő amerikaiak, veszélyeztetett fajta, / féreg és fű, nevezzék, aminek akarják / kőkemény helyek, ahol csontok csörögnek alá a mélybe.” – Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse.
2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. Az első Wendy Rose hopi-mivok indián költő és aktivista Idegen magvak című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.
„…barlangom vagyok / érintőm vagy / megérintelek / mintha maszturbálnék // félek magamtól / ezért bántalak…” – Móger Tímeának, a fiatal és progresszív kortárs vajdasági költészet kiemelkedő alakjának három új versét olvashatjátok a DRÓTon.
Mit szeretne a nő? Mit a férfi? Hogyan találják meg, ami boldoggá tudja tenni önmagukat, a másikat, és hol vannak a határok két ember között? Vissza-visszakanyarodik-e az irodalom a magyar pusztákhoz, mely üres, megtölthető terével ihletője volt sok évszázad íróinak és költőinek? Szabó T. Anna új meséje is inkább líra, mint próza, de még inkább ballada, az örök emberi konfliktusok egyikének érzékeny megfigyelése. A kötetet Rufusz Kinga színekben és formákban egyszerű, néhány vonallal világokat megjelenító illusztrációi teszik gazdagabbá.
„Az elvtárs szobormerev / arca / kimerevített képernyőn. / Meg fognak enni / ezek a tetvek.” – Bak Rita költő, műfordító egy hét múlva felolvas az Írószövetség könyvtárában. Három versével ajánljuk az estet a DRÓTon.
Többen írtátok a „Fogyasztható művészet” című videónk után, hogy szeretnétek elolvasni a filmben szereplő Dobai Bálint verseit. A DRÓTon most közöljük mind a nyolc haikut, melyeket Nagy Zsófia Minikiállításának záróeseményén olvasott fel a költő. Ha tetszettek: adjátok tovább!
Ördögi eastern, figyelmeztet a fülszöveg és a borító együttesen, csak hogy rögvest lássuk: ennek a könyvnek a kis magyar valósághoz van köze, a dél-alföldi puszták betyár-cowboyaihoz, magja pedig a mostanáig kellően szétcincált Rózsa Sándor-legenda. A Sömmiben azonban Veszelka Imre, a hírös magyar betyár fő cimborája eddig ismeretlen, egészen meglepő szemszögből meséli el, mi történt valójában Rózsa Sándor és szó szerint az Ördög valamint Kossuth Lajos között.
„Költő Urak, a verseny véget ért. / Fáradt vagyok, aludni lenne kedvem. / Hálás vagyok a szép szeméremért, / s tetszik minden, ami szemérmetlen.” – Jónás Tamás versei a DRÓTon.
Halott pápát kifigurázni, pedofilnak, őrültnek, pénzsóvárnak és részegesnek nevezni alighanem ma is sok helyen kiverné a biztosítékot… Rotterdami Erasmus egyik legnagyobb hatású művét most új fordításban olvashatjátok el a DRÓT világirodalmi sorozatában. Vigyázat: hipokriták és olyanok, akik csak az egyházban hisznek, nem Istenben: inkább ne is olvassák! Primőr és veszélyes latin irodalom magyarul a neten! Kinyomtatni és elolvasni erősen ajánlott.
Az idővel kezdeni kell valamit
ha már van
ugyanabban a mókuskerékben
vagyunk
mint isten
„Szép ugye, hogy „az vagy nekem, mint testnek a kenyér…”, de az elmúlt néhány évszázad alatt eljutottunk a csillagködökig és a kvantumösszefonódásig. Mért ne használnánk ezt is hasonlatként, szépirodalmi elemként, mint a bennünket körülvevő környezetet?” – Tóbiás Krisztián költő, a balatonfüredi Tempevölgy főszerkesztője a kontroll elvesztéséről, a füredi pörgésről, vidéki és pesti – magyarországi és vajdasági értelmiségről és kapcsolatokról nyilatkozott a DRÓTon.
Jövő héttől játsszák a hazai mozik Shakespeare Macbethjének legfrissebb filmváltozatát Justin Kurzel rendezésében, Michael Fassbender és Marion Cotillard főszereplésével. Ebből az alkalomból most áttekintjük a történelmi előzményeket, a dráma keletkezéstörténetét, a „Macbeth-átok” legendáját, és részletesen felidézzük az egyik leghíresebb és legvitatottabb filmverziót is, melyet Roman Polański rendezett 1971-ben. Mielőtt belefognánk, emlékezzünk meg arról, hogy a Macbeth az elmúlt évszázadban olyan jeles rendezőket is megihletett, mint például Orson Welles, Kuroszava Akira és Tarr Béla.
A DRÓTon most elvoshatjátok a Buddha FM nyári haiku-pályázatának díjazott verseit és kiderül, hogy kik a nyertes versek szerzői.
A Wikipédia szerint Czóbel Minka utolsó prózai munkája a Báthory Erzsébet című regény lehetett 1941-ben. Ezt a szöveget azonban hiába is keresnénk bármelyik könyvtárunkban. Elveszett. Vagy mégsem? Egy részletet úgy tűnik, hogy megtaláltunk. A DRÓTon most elolvashatjátok.
Hhogy ti is végre forradalmi hangulatba kerüljetek Berka Attilától olvashatjátok Petőfi áriáját a DRÓTon. Mert Petőfi nem halt meg, csak énekel.
Nem szokványos dolog, hogy egy könyvről nem recenziót, ajánlót, ismertetőt írunk, hanem egy verset. Nagy Zopán Kókai János könyvére írt vers-reflexiót, amit a DRÓT olvasóinak ajánlott. Olvassátok, érdemes.
Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg!
„Nézze, nekem akkor már válságban volt az egész életem. El kellett volna tartani a családomat, de a költői pálya befuccsolt, a lapok a háborús viszonyok között megszűntek, s ami volt, az se fizetett. Anyagi csőd, művészi válság, házassági csőd, ön tudja a legjobban, hogy megromlott a kapcsolatunk…” – mondta az életre kelt Petőfi Sándor Fehér Samu irodalomtörténésznek. PETŐFI NOT DEAD!
Miről van szó a Gilgamesben? Arról, hogy az ember – Gilgames – legnagyobb bűne, hogy kivágja a szent erdőt, benne az éghez érő fát, csak azért, mert megirigyelte az istenek tulajdonságát: a teremtést. Gilgames a kivágott fából kaput épít a városának – Uruknak –, de barátjának – Enkidunak –, aki elárulta gyermekkora édenkertjét – a cédrus erdőt –, az árulásáért meg kell bűnhődnie, ezért később megbetegszik és meghal…
Világirodalmi szenzáció a DRÓTon! A nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. Ha szerinted is lehet fontos és érvényes üzenete a több ezer éve írott verseknek a ma élő emberek számára is, akkor olvasd el és add tovább.
„Rita egyedül volt otthon. A szülei dolgoztak, az öccse edzésre ment. Főzött nekem egy kávét. Amíg sertepertélt a konyhában, egy széken ültem és a már-már bugyi méretű rövidnadrágjából kikandikáló húst bámultam, a segge alsó fertályát. Akár egy vén kéjenc. – Cukrot? – mosolygott rám Rita…” – Bene Zoltán készülő regényéből olvashattok egy igazán izgalmas részletet a DRÓTon.
„Ókeresztény punk, akire nyugodtan rábízhatnád az életedet, ráadásként a gyerekeidét is. Tiszta, erkölcsös, alapos, mint egy vakbélgyulladás. Minden írásának tétje a megváltás, alább nem adja. Még meg sem született az életmű, máris méltatlanul elfeledett szerző, és ez így van jól.” – írta Zemlényi Attila a most 50 éves Nyilas Atilláról a MŰÚTban. A DRÓTon szeretett költőnk két zseniális versét olvashatjátok ebből a jeles alkalomból.
Gyorsító? Sötét anyag? Zenével metszeni fekete lyukat? Bizonyára valami őrültség lesz! Vagy mégse? Zajzenét fedeztek fel a CERNben?! Milyen lehet az, amikor művészet és tudomány találkozik?
„Miközben szabadon engedi túlburjánzó képzeletét, a mondatok szintjén rendkívül fegyelmezett. És mindegyik novellát jól fejezi be. Egy példa: az Anyuka c. novellát egy veszélyes lódarázs zümmögi végig, egyszer mintha sikerült volna megsemmisíteni, de végül, miközben a főhősnő Anyuka a kádban ül, veje bejön a fürdőszobába és…” – írta Forgách András a Literán a 2014-es JAKkendő-díjasról, Papp-Zakor Ilkáról. A DRÓTon most elolvashatjátok az Anyuka című novellát a díjnyertes kötetből.
„Miközben szabadon engedi túlburjánzó képzeletét, a mondatok szintjén rendkívül fegyelmezett. És mindegyik novellát jól fejezi be. Egy példa: az Anyuka c. novellát egy veszélyes lódarázs zümmögi végig, egyszer mintha sikerült volna megsemmisíteni, de végül, miközben a főhősnő Anyuka a kádban ül, veje bejön a fürdőszobába és…” – írta Forgách András a Literán a 2014-es JAKkendő-díjasról, Papp-Zakor Ilkáról. A DRÓTon most elolvashatjátok az Anyuka című novellát a díjnyertes kötetből.
Petőfi lopta volna a Szeptember végén című versének ötletét? Vagy csak emlékeztet Propertius egy versére? Szörényi László teljesen más kontextusba helyezte a költeményt, mint Gömöri György. Micsoda, hogy egy versnek, pláne a halhatatlan Petőfi Sándor örökké élő versének több olvasata is lehet??? Lehet. Petőfi eddig nem igazán vizsgált kapcsolatairól olvashattok a DRÓTon, mert Petőfi tényleg nem halt meg, hanem tovább él mindörökké. Már ha olvassuk.
„Átható / fűszaga van ennek a hétfőnek. Biztos / kenderolajjal kenik az alkatrészeit.” – Závada Péter második verseskötete – a Mész – most jelent meg. A kötetből három verset olvashattok a DRÓTon
Szvetlana Alekszijevics lett a 2015-ös irodalmi Nobel-díjas. Jó okkal. Ám ez a magyar emberek olvasási szokásain alig változtat. Talán Szvetlana Alekszijevicstől most néhány ezerrel több könyvet lehet eladni. Talán nem. – Hanzély Márton, sok vitát kiváltó cinikus és keserű „És akkor mi van?” sorozata a DRÓTon folytatódik.
Gömöri György költő, filológus, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora Petőfi Sándor „Szeptember végén” című verséből levonható messzemenő következtetéseit olvashatjátok a DRÓTon, avagy Petőfi nem halt meg, csak átalakult. Íme: „Petőfi Not Dead!”- sorozatunk legújabb része.
Simándi Ágnes költőnő 2015 október 2-án váratlanul meghalt Budapesten. Barátunk volt, barátunk marad. Lapunk főszerkesztője mutatta be egyik verseskötetét. Ezen a beszélgetésen Ágnes saját verseket olvasott fel, beszélt életéről, az emigrációról, a zenéről, Istenhez fűződő viszonyáról. A költőnőre ezzel a beszélgetéssel és egyik utolsó versével emlékezünk a DRÓTon.
Hogy dolgozzák fel Koreában a gyászt? Milyen egy koreai halotti tor? Ne teljen úgy el ez a nap, hogy ne olvasnál el legalább egyetlen verset! Legyen ez a vers most Ej Koh koreai költőnő verse, melyben a cseszaszangot, az ősi konfuciánus szertartást írja le, amit Nagypál István fordításában olvashattok most a DRÓT kortárs világirodalmi sorozatában.
Balaton, Szigliget, írók, színészek, művészek. Nők és férfiak. Egy közös biztosan van bennük: arcukon az idő. Stekovics Gáspár született Sárváron, 50 éves, képzőművész, fotográfus, tanított, elnyert díjakat. Tud még izgulni a saját könyvbemutatóján. Vida Krisztina Képpel/Írott/Táj című albumot ajánlja a DRÓTon.
„senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” – Londonban a Hamlet legújabb feldolgozásának végén, a Sherlock Holmes sztárja Benedict Cumberbatch egy szomáliai-angol költőnő versének egyetlen sorával kampányol a menekültek támogatásáért. Sikerrel. Nem csak ez az egy sor erős a versben, hanem az egész költemény. Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és magyarul is elolvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában.
Orcsik Roland három verse a DRÓT „szexi költők” című verses sorozatában, mert a költészet szexi ☺
„A diktatúra a mindenkiben sunyító félelemre alapoz.” – mondta Orcsik Roland költő, aki keveset ír feleségéről, sokat kutyájáról. Könyvét a véletlen rendezte ciklusokba. Nem fél visszanyúlni Petőfi költészetéhez és a tájvershez. Istennel ellentmondásos a viszonya. Felháborítja, ahogy a politika próbálja kisajátítani például Hamvas Bélát, a szakma pedig nem tesz semmit.
„Akkor tűnt fel, hogy elhagyott az arcom, amikor belenéztem a tükörbe.” – így kezdi novelláját a mai bolgár fiatal irodalom fenegyereke, akinek sötét vízióját csak bátrabb olvasóinknak ajánljuk. Kortárs világirodalom a DRÓTon!
Milyen az edinburghi fesztivál? Tényleg ünnepelték Krasznahorkait a skótok? Milyen a kulturális „fesztivál-betegség”? Miben áll Mozart utolsó operájának újraszabása? – Skóciából Gömöri György küldte írását a DRÓT olvasóinak. Figyelem: klasszikus zene modern köntösben a DRÓTon! Csak meg ne ártson!
Szeptember első hetében legalább tizenégy magyar iskoláról tudunk, ahol osztályoknak, gyerekeknek és felkészítő tanároknak a tanévnyitón adják át a DRÓT elismerő okleveleit, mert részt vettek a „Mi van a fecskékkel?” pályázaton. Hogy a tanévkezdés ne csak nekik, hanem nektek se legyen olyan szomorú, a nyertes képzőművészeti alkotások után most közüljük a DRÓTon az első helyezett díjnyertes írásokat gyermek kategóriában. Első helyezett a penészleki és a zentai áltanálos iskola lett. Ha tetszettek: addjátok tovább őket.
Gyerekkorom óta amikor tévés ismeretterjesztő matinéműsorban először hallottam Csányi Vilmost beszélni azon gondolkodom, miért nem tanulunk etológiát az iskolákban? Akár más tantárgyakba – biológia, történelem – integrálva az egyik legérdekesebb, legtöbb hasznos információt szolgáltató tárgy lehetne, ami valóban segít elhelyezni magunkat a világban.
„Úgy három héttel ezelőtt kint játszottam az udvaron. Délután volt, de még nagyon meleg, mint a nyári délutánokon mindig. Olyan meleg volt, hogy a talpamat sütötte a beton.” – a „Mi van a fecskékkel?” pályázatunkon gyerekek közül a második helyen a 12 éves Hoppál Tímea végzett. Olvassátok szívderítő írását, és ha tetszett: adjátok tovább.
Garantáltan boldog leszel és mosolyra fakadsz, ha elolvasod és meghallgatod a fantasztikus Peresztegi Hanna fecskedalát, aki tíz évesen megnyerte a DRÓT „Mi van a fecskékkel?” című pályázatának harmadik helyét gyermek kategóriában. Ki ne hagyd!
„Lépten-nyomon foszlik jelentésem, / Csak te nem botlasz belém.” – A marosvásárhelyi születésű, Várpalotán élő Éltető Erzsébet versei a DRÓT Szexi költők sorozatában. Ne hagyd ki! Élvezd a verseket!
116 éve született Jorge Luis Borges a modern irodalom vak látnoka. A tenger című versét eredeti nyelven és magyar fordításában közüljük ebből az alkalomból. Ha te is nagyra értékeled Borgest vagy a tengert, vagy csak tetszett a vers, akkor add tovább.
Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani?
„A valódi anyag: MI, ITT és MOST. Minden más minimum gyanús.” – Mikor olvastál utoljára esszét a színházról? Na ugye. Akkor most Formanek Csaba színész, rendező komoly, elgondolkodtató írását ki ne hagyd a DRÓTon!
A 2009-ben Butoh Fesztiválként indult program, ma a régió legjelentősebb, az ázsiai kortárs non-verbális előadóművészeteket bemutató, a két kontinens közötti művészeti együttműködéseknek teret adó programmá nőtte ki magát. Részletes program, ajánló, fotók és videó a DRÓTon.
Dél-afrikai tudósok kutatása során 400 éves kannabisz-pipák kerültek elő a William Shakespeare birtokához tartozó kertből. Irodalomkutatók a 76. szonettben utalást is találta arra, hogy a híres író ismerte és élvezte a fű áldásos hatását. Mindennek ismeretében te vajon újra tudod-e fordítani a verset?
Weiner Sennyey Tibor verseket és egy esszét olvasott fel az V. Erdei Költők találkozón a horvátországi Grožnjan művészfalu melletti erdőben augusztus 7-én pénteken. Az esszét és az egyik verset olvashatjátok a DRÓTon.
A kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválon elhangzott vers.
Úgy látszik, hogy az elhülyülés könnyed és bájos pillanata volt midőn Hamvasról köcsögöt formáztak, ahhoz képest, ami most következik. Mi jön most? Hamvas Béla életművének politikai okokból való teljes lenyúlása és félreértése. Jobbról is, balról is. Így is, úgy is.
„A politikusok és a média elfoglalta az igazságosztás szerepköreit. Ők az igazi mesélők, az ő történeteikben élünk. Valóságnak azt kell elfogadjuk, amit az ő barlangjaik falára vetítve látunk. Ha azt mondjuk, a valóság nem ilyen, veszélyeztetjük hatalmi státuszukat. Mert annál van a hatalom, aki a figyelmet irányítja.” Formanek Csaba záró írása a 25. Thealter-fesztiválról, amiből megtudhatjuk, hogy mi a progresszív színház, milyen a szentesi Horváth Mihály Gimnázium köztéri színháza, milyen volt Molnár Csaba Dekameronja, az Andaxínház kertbéli performance-a, sőt, azt is, hogy Formanek Csaba milyen színházat szeret?
Szórakoztatnak? Lenyűgöznek? Drámáznak? Miért teszik ők ezt? Miért hiszünk nekik? Miért ne hinnénk? Mi a hitünk vagy a hitetlenségünk ára? Ahogy telt az idő, és közeledtünk a fesztivál végéhez, egyre kevésbé érdekelt mindaz, ami a színpadon történt. A nézőkre lettem kíváncsi. Mit tudunk kezdeni az egyéni és kollektív unalmunkkal?
Formanek Csaba írása az offline:ontheater újcirkuszáról, az Anyaszínház és a MASZK koprodukciójában született Escurialról, és a k2 Színház Apátlanok című előadásáról a DRÓTon.
Kétségtelen, hogy ez az év eddigi legnagyobb kultúr-hackje: Az Egyesült Királyságban teljes titokban felépült a legkommerszebb hollywoodi giccs negatív utópiája, egy cukormázától megszabadított anti-Disneyland. Banksy és számos művész vidámparkjában szüntelen kacagás helyett az apokalipszis döbbenete uralkodik, a park tavacskájában daloló hercegnők helyett migránsokkal teli csónakok, közúti balesetben kimúlt Hamupipőke, és további látványosságok járulnak hozzá a tökéletes családi kikapcsolódáshoz.
Végre eltemették Petőfit. A DRÓTon a magyar nemzet legnagyobb költőjének, Petőfi Sándornak most az összes bizonyíthatóan halála után írott versét elolvashatjátok. Hihetetlen szenzáció! Elképesztő szövegek! Végre kiderül az igazi igazság.
Mi van a fecskékkel? Hogy lehet művészettel, alkotással és kreativitással környezettudatosabbá tenni egy országot? Hogy lehet, hogy közel kétszázan pályáztak? Mikor lesz az eredményhirdetés? Videónkból kiderülnek a részletek és ízelítőt adunk a beérkezett pályázatokból.
Olykor, ha minden összekavarodott bennünk, ha a személyes és közösségi és nemzeti és nemzetközi válságok között, a fokozódó hangzavarban nem találjuk többé magunkat, érdemes hazamenni. Visszatérni oda, ahol még tudtunk valamit arról, kik vagyunk, és szerettük annak titkát, hogy kivé lehetünk. Pénteken elindult a 25. THEALTER fesztivál Szegeden. Formanek Csaba THEALTER-naplójának első részét olvashatjátok a DRÓTon.
Grendel Lajos modern magyar irodalomtörténete 2010-ben jelent meg, új kiadása 2017-ben fog kijönni. Az első kiadás 513 oldal, a neves író-irodalomtörténész azt nyilatkozta a DRÓTnak, hogy „még 80-100 oldallal kiegészítem, bővebben szólok Török Gyuláról, Gellériről, Füst Milánról, Cholnokyakról. Vagy 30 íróról, akiknek a zöme benne van az első kiadásban is, csak rövidebben.” A DRÓTon a most készülő modern magyar irodalom történetéből a Békássy Ferencről szóló részt olvashatjátok.
Amíg Magyarországot évek óta egyre jobban ellepik a művészi, sőt esztétikai érték nélküli emlékhelyek legtöbb kistelepülésünkön az egyetlen köztéri alkotás egy minden átgondoltságot, szakmaiságot nélkülöző vesszentrianon-típusú…
Megjelenése előtt már tarolt a sikerlistákon az 55 éve elzárt kézirat. Hamarosan Magyarországon is az új Harper Lee-regény. Részletek a DRÓTon.
Az Új Alkotóműhely Egyesület és Tiszakécske Város nyílt pályázatára – amit a DRÓTon is olvashattatok – összesen 27 pályázat érkezett 39 helyigénnyel. Az idei művésztelepen végül 16-an fognak részt venni – művészek és szervezők. Teljes lista és bemutatkozók a DRÓTon.
Az 50. Karlovy Vary Filmfesztiválon vasárnap este jelentették be annak a tíz filmnek a címét, amelyek esélyesek lehetnek az Európai Parlament LUX-díjára. Angol, spanyol, francia és számos koprodukciós izlandi, katari, horvát, bolgár stb. mozi között egyedüli magyar indulóként szerepel Nemes Jeles László filmje. A három döntős alkotás címét júliusban, Rómában nevezik meg.
Ha Hermione, a kisokos a declinatiókat magolta volna a roxforti könyvtárban, akkor valószínűleg Tokiótól Buenos Airesig gyermekek ezrei iratkoztak volna latinórákra… ha ez túlzás is, biztosan felkeltette volna az érdeklődést a nyelv iránt, s éppen a gyerekekben. Rowling azonban, az egykori klasszika filológus elárulta a latint, a nyelvet, amelyhez egyébként láthatóan vonzódik. Miért?
Beszélik, hogy a fiatal magyar költő – nem oly rég – Krakkóban látott egy installációt Noe Aokitól, amelyek Japán hegyeit személyesítette a művész meg. Napokig ült az összedrótozott kövek előtt, sem elrángatni, sem kitessékelni nem tudták, végül már egészen hozzászoktak a megbabonázott fiúhoz a helyiek. Végül csak egyetlen verset szavalt, amit sem a lengyel muzeológusok, sem a japán művész nem érthetett, viszont te elolvashatod most a DRÓTon.
„…nem a nőiesség, hanem a nőiség hangján szól.” – Falcsik Mari és Erdős Virág írását olvashatjátok a DRÓTon Györe Gabi könyvhétre megjelent verseskötetéről, amit csak ajánlani tudunk.
Az a fiú, akit én gyászolok s akinek csak írását ismertem, az arcát soha, abból a fajtából való, melynek ifjai a Nyugat kultúráját hozták és hozzák ma is útjaikból, vásárfiának, az ősi kúriákba: magyar fiú volt és a King’s College növendéke és verseiben sajátságosan találkozott Shelley és Keats Arannyal és Vörösmartyval. – Babits Mihály cikkét közöljük a Nyugatból, 1915 júniusából.
Hogyan lehet valaki egyszerre irodalomtörténész és előadóművész? Ki az a Havas Judit, akiről mindenki azt hiszi, hogy ismeri, pedig valójában senki sem tudja ki is valójában? Acha Diana Flor Juditról írott portéjából kiderül.
Mi történik, ha negyven év munkája egyik pillanatról a másikra összeomlik egy multi miatt? Ha az élet egyébként sincs a csúcson, már elmúltak a legszebb évek és minden egyszerre veszik el? Kétségbeesés, düh, elkeseredettség. De Haroldban pont azt szeretjük, hogy nem adja fel. – Filmkritika
Adva van öt gasztroblogger, akik amikor csak tehetik, Michelin-csillaggal rendelkező étteremben esznek és ezekről írnak a blogjaikban. Megtudjuk tehát, hogy az étteremkritika hiába egy külön szakma, mostantól a hobbievők foodie-k bitorolják – kérdés persze, hogy mennyire vehetők komolyan?
Vajon melyik a tíz legjobb könyv az idei könyvhéten? A DRÓT saját TOP10-es listát közöl, amit természetesen lehet vitatni, de ha nem tetszik, akár ki is lehet egészíteni.
Schein Gábor a kortárs magyar irodalom középnemzedékének egyik legjelentősebb alkotója. Számos verseskötet mellett eddig négy prózakötete, köztük három regénye jelent meg. Svéd című regénye nemcsak a pálya fontos alkotása, de túlzás nélkül állítható, hogy a kortárs magyar irodalomnak is jelentős műve. A 2006-ban játszódó történet egy 1956 után Svédországba került magyar gyerek életén keresztül éles tekintettel vet számot azzal, hogy a történeti, földrajzi és nyelvi törések által tagolt térben közvetíthető és megérthető-e a múlt, és ha nem, az miként hat a személyes életekre, az emberi kapcsolatokra. A regény nyelvi és esztétikai megoldásai magával ragadják az olvasót, és hozzásegítik, hogy ő is elfogulatlanul és élesen szembesüljön a mai közép-európai lét néhány alapkérdésével. A regényből most részletet olvashattok a DRÓT könyvheti sorozatában.
„Mákonyos viharban megfeszül. / Villódzó gázrózsarengeteg. / Melasszá lepárlott ünnepek. / Megtanul mandulaemberül.” – Simon Adri az egyik legeredetibb, legsúlyosabb és legerősebb verseket író kortárs magyar költőnő. Az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Földerengés című kötetéből három verset olvashattok most a DRÓTon és Vass Tibor – költő, főszerkesztő – nem szokványos ajánló sorait.
Az utolsó avantgarde költőnek is most jelenik meg a könyvhétre új kötete. Olyan versekkel teli, melyeket biztosan nem ért senki. Vagy mégis? Nem vagy elég bátor, hogy beleolvass!
A József Attila Kör idén is gazdag és izgalmas programkínálattal várja az olvasóközönséget Budapesten, Szegeden, Székesfehérváron, Debrecenben és Kolozsváron egyaránt. A JAK új kiadványait megtalálják az Ünnepi Könyvhét ideje alatt a budapesti Vörösmarty téren a 90-es standnál, valamint Debrecenben. Végre egy részletes program, sőt videó és dedikálások, amit érdemes végigböngészni.
„A kocsmáros sorban kitöltötte a pálinkákat, a pult közeliek továbbadták, aztán megint tovább: a kocsma közönsége megvárta, míg minden pohár kézbe kerül a borospoharak meg a söröskancsók is be lettek fogva, aztán egyszerre lendültek a karok a szájak felé.” – Jolsvai András könyvhétre megjelenő Holnapra jobb lesz című regényéből egy részlettel bíztatunk mindenkit, hogy holnapra minden tényleg sokkal jobb lesz. Vagy nem.
„Két átvilágított felsőtest, / körbefuttatva indulatokkal, / aranysárga keretben.” Áfra János könyvhétre a Kalligramnál megjelenő második verseskötetből két költeményt is olvashattok a DRÓTon.
Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról.
„Túlvagyok a nem túl pornyelős, és egyáltalán nem a filmekből ismert sárbakúszós, rambós kiképzésen, a tantermi agymasszírozáson, újra tele a tököm, mintha visszakerültem volna a főiskolára…” – Hamarosan kezdődik a 2015-ös Könyvhét. A DRÓTon recenziókat és részleteket olvashattok a legjobb könyvekből. Elsőként a sorban Sirbik Attila vajdasági író, szerkesztő St. Euphemia című regényéből közlünk részletet, melyben a délszláv háborúból kapunk ízelítőt egy fiatalember szemszögéből. A szerzőt és könyvét keressétek a Könyvhéten!
Peter Buwalda 1971-ben született Brüsszelben. Újságíróként, könyvkiadóknál és irodalmi lapnál is dolgozott. 2010-ben jelent meg első regénye, a Bonita Avenue, mely több mint 300000 eladott példánnyal rögtön bestsellerré vált, közel tíz nyelvre lefordították és számos díjra jelölték. A kortárs holland író könyve most jelent meg magyarul is, amiből ízelítő részletet olvashattok a DRÓT világirodalmi sorozatában.
Krasznahorkai László nyerte a 2015-ös Nemzetközi Man Booker Díjat – ezt kedd este jelentette be Londonban az elismerésről döntő bizottság elnöke, Marina Warner. Gratulálunk! 2003 márciusában készítettünk egy fontos interjút a szerzővel, ami előbb Szegeden a Bölcsőben, majd 2012-ben pedig Krasznahorkai „Nem kérdez, nem válaszol” című interjúkötetének nyitódarabjaként jelent meg. A DRÓTon most újra olvashatjátok.
Krasznahorkai László nyerte a 2015-ös Nemzetközi Man Booker Díjat – ezt kedd este jelentette be Londonban az elismerésről döntő bizottság elnöke, Marina Warner. Gratulálunk! 2003 márciusában készítettünk egy fontos interjút a szerzővel, ami előbb Szegeden a Bölcsőben, majd 2012-ben pedig Krasznahorkai „Nem kérdez, nem válaszol” című interjúkötetének nyitódarabjaként jelent meg. A DRÓTon most újra olvashatjátok.
„Amikor a szenvedés / normális állapot / meglopott / gerinccsigolyád megropog / de ezt az éjszakát / még átúszod” – írja a 2015 május végén Szabadkán megjelenő, második kötetében Lennert Móger Tímea. Könyvében többek között a mélyszegénység, a magány, az elhagyatottság, a kiszolgáltatottság fogalmazódik meg hajszálér vékonyságú versekben, melyek pontosabbak, mint bármely híradás. A DRÓTon most részleteket olvashattok a kötetből, és a kötetet illusztráló Stock János fotóiból láthattok párat, továbbá a könyv bemutatóját ajánljuk nektek.
Minden a könyvhétről itt! Olvass bele a Drót könyvheti válogatásába.
A Semmi után végre itt a Minden! Janne Teller Semmi című kisregényét megjelenésekor hazájában, Dániában betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették. A nálunk idén megjelent Mindent elkerülték az efféle botrányok, novelláinak témái azonban semmivel sem kevésbé súlyosak és gondolkodásra késztetők, mint az írónő korábbi munkái. Janne Teller novelláiról Szeifert Natália írt a DRÓTon.
Az MTI szerint a szerdán kezdődő észtországi Prima Vista nemzetközi könyvfesztiválon fedi fel kilétét a DRÓTon is mindeddig álnéven publikáló magyar szerző, Centauri, akinek kilenc évig sikerült megőriznie inkognitóját. Természetesen végül nem így lett, de ez már külön tészta.
„hazug isteneknek képmutató tükrei vagytok / mind nem létező vetületek / üresek élettelenek” – Ma 25 éves és ezen a héten mutatják be verseskötetét Budapesten. Ki az? A DRÓT szexi költők sorozatában verseket olvashattok Hevesi Judit kötetéből és könyvbemutatóját is ajánljuk.
Önleleplező fotót publikált magáról a rejtélyes író: Centauri. A Könyvfesztiválról szóló blogbejegyzésében kiderül, hogy milyen hasonlóságok vannak közte és Johathan Franzen között, továbbá azzal bosszant még mindig – ha jól értjük -, hogy a posztmodern halott és történet nélkül aligha lehet igazán jó próza. És mindezek ellenére még a kortárs magyar irodalmat bemutató észt antológiába is beválogatták. Őrület! Fotó, blogbejegyzés, és egyéb népszerű gusztustalanságok a DRÓTon.
Bármennyire is szereti az ember lánya az irodalmat, egy első interjú mindig nagyon nehéz, izgalommal teli. Jót kérdezek-e, nem fogok-e felsülni? Így érkeztem meg két hete Budára, a Bambiba. – Vida Krisztina – a DRÓT új szerkesztő-alkotójának írását olvashatjátok Czinki Ferencről.
Idén Mán-Várhegyi Réka a Boldogtalanság az Auróra-telepen című JAKkendő-díjas kötetével képviseli Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Itt megtaláljátok, hogy Réka mikor olvas fel a Könyvfesztiválon és megnézhetitek videóinterjúnkat az írónővel.
A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak – egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. – Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor.
Képzőművészek, előadóművészek, filmesek és fotósok, írók és költők: itt az alkalom, hogy jelentkezzetek a legendás, 2015. augusztus 26-szeptember 4. között tartandó tiszakécskei művésztelepre! Az Új Alkotóműhely pályázatának részleteit a DRÓTon itt olvashatók.
„…készülnek rá az emberek köteteket forgatnak, keresgélnek, verseket olvasnak és azzal, hogy maguk is felfedezik az utcán vagy az interneten a mások által posztolt verseket – előfordul, hogy először hallanak egy-egy szerzőről – az ünneplés személyessé és egyben valódi közösségi élménnyé válik.” – nyilatkozta a DRÓTnak Szeifert Natália, a Posztolj verset az utcára akció egyik főszervezője.
Ki mondta, hogy a közéleti költészet halott? Milyen itt egy sorakozó? Hogy hangzik a Demagóg mondóka? És minderre mi a végső utószó? Berka Attila versei a DRÓTon.
Bár az se semmi, hogy a nyúl tojást tojik, mi mégis úgy látjuk, hogy „…szükség van a jó magyar sci-fire” – Időutazásról, szingularitásról, és az irodalomról, mint piac beszélt az új magyar sci-fi irodalom emelkedő csillaga Brandon Hackett alias Markovics Botond a DRÓTon.
„Ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk a verseket! Ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk a szót! A szép szó éppúgy evidencia, mint amikor azt kérdezzük: mennyi?” – olvashatjuk Oravecz Péter Tigrisfogat verseskötetén, melyet 2015 április 9-én a Kossuth Klubban mutatnak be. A DRÓTon most részleteket olvashattok a költő legújabb könyvéből.
„Egy globális kulturális barbarizmus kontúrjai látszódnak egyre karakteresebben.” – nyilatkozta a DRÓTnak Turczi István, akivel a Prima Primissima-díja körüli felháborodásról, a magyarországi dzsungelharcokról, elismerésről és el nem ismerésről, honi és külföldi önmenedzselésről, és a Szőcs Géza vezette Magyar PEN Clubról beszélgettünk, annak apropóján, hogy Spanyolországban jelentek meg versei.
Centauri szerint jó a puska a háznál. Sőt, az sem árt, ha saját Facebook és blog oldalad is van, bárki is legyél valójában. Hogyan lehet molylepkékbe fulladni? Miképpen árasztották el a patkányok istállóját? Hogyan rendezett tömegmészárlást a titokzatos író, akin a múltkor annyit háborogtak olvasóink, midőn le mertük hozni napirendjét? Hogyan próbálta agyonütni a rókát? Városi széplelkek, patkány-, és egérvédők ne olvassák el a DRÓTon most megjelent írást. Félelmetes!
„A tenyerembe, majd / a számba teszem / ezeket az apró, kerek / üvegdarabokat. / Gondolatban fenyegetem apát, / hogy lenyelem egyszerre./ Lenyelem őt is, anyát, / a várost és a telefonfülke / kilőtt üvegeit.” – Svégel Fanni, André Ferenc, Simon Adri, Lennert Móger Tímea után végre olvashatjátok Terék Anna brutálisan jó verseit a szexi költők sorozatban a DRÓTon. Ráadásul a vajdasági költőnő drámájával épp most nyerte meg az Okuláré Projekt 6-ik fordulóját, szóval ki ne hagyjátok!
A három milló forinttal járó, tizedik Aegon Művészeti Díj nyertesével az első interjút a DRÓTon olvashatjátok. Méghozzá a görögségről, Európáról, Adyról, feleségéről, a Kitömött barbár sikeréről, korábbi könyveiről, Kazinczy koráról, és arról, hogy egyesek szerint neki nincs is lelke, csak szelleme beszélt a kisorosziban élő Péterfy Gergely, amikor leültünk beszélgetni Szentendrén.
Miért büdös az eszkimók lába? Milyen az, amikor valakin látszik a latin őrület? Mi az irodalom lényege? – Mesterünk és mentorunk Szörényi László irodalomtörténész március 22-én tölti be hetvenedik életévét. A jeles esemény alkalmából cikksorozatot közlünk a DRÓTon. Az alábbi – eddig még sehol sem publikált életút-interjút – Weiner Sennyey Tibor készítette az ünnepelttel néhány éve az Eötvös Collegiumban.
Hogyan jutottam el Szegedről Indonéziába? Hogyan indultam el a tökéletes nyelv keresésének útján, kezdve a neolatintól elérve egészen a szanszkrit és páli alapokra épülő ójávai nyelvig, a kawiig? Hogyan értettem meg a nyelv belső energiáját és annak hatását a környező valóságra? Hogyan következett ebből, hogy a költészet világot alakító energia? Hogyan találtam meg az Ős-Mahábháratát? Hogyan értettem meg, hogy a történelem milyen kölcsönhatásban van nyelvvel és társadalommal? – Mesteremnek és tanáromnak: a 70 éves Szörényi Lászlónak ajánlom ezt az esszém.
„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” – mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról.
Itt van a kutya elásva, ahogyan azt Platón oly gyönyörűen megfogalmazta a Phaidroszban: amióta feltalálták az írást, az ember csak felejt; tudását képes ugyan rögzíteni, de mihelyt ezt megteszi, az abban pillanatban elindul az enyészet felé.
A történet látszólag végtelenül egyszerű, valójában durvább horror, mint bármi, amit eddig láttál. A korrupció zsigerekig hatol, mindenkit és mindent megfertőz, és nem marad semmi, csak a mindent felfaló Leviatán. Ijesztő pillantás a putyini Oroszország vidékének életébe ez a film, amely kötelező darab kellene, hogy legyen Magyarországon is, csak, hogy tudjuk, hogy mit nem akarunk, de hogy mi az, ami éppen kialakulóban van.
Milyen volt 1961-ban Indonézia? Milyenek és kik voltak azok a költők, akik hárman indultak a sors ellen? Kik voltak azok, akik T. S. Eliotot és Dylan Thomast olvastak és francia filmeket néztek a moziban? Ki volt Asrul Sani? Milyen volt az a régi Jáva? Az Angliában élő Gömöri György naplójából olvashattok részletet a DRÓTon.
Magyarul elsőként a DRÓTon olvashatjátok Mpu Kanwa 1060 körül írott, kawi eposzának két énekét.
A kawi költők a költészet jógáját gyakorolták, mely során az alkotótevékenység imádsággá is magasztosult. Még manapság is sok balinéz számára fontos az ezekben rejlő bölcsesség. – írja összefoglaló esszéjében a balinéz irodalmi hagyományról Helen Creese, amely a DRÓTon jelenik meg először magyarul Balogi Virág fordításában.
A DRÓT főszerkesztője 2013-ban a Balin rendezett Ubud Writers and Readers irodalmi fesztivál vendégeként találkozott Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval és vele beszélgetett a sziget ősi irodalmáról és nyelvéről. Ezt az interjút akkor a Kultúrpart hozta, most Helen Creese nagyesszéje mellett, fontos háttérinformáció gyanánt, újraközlést olvashattok.
Ma délután 2015. február 17-én az orosz elnök megkoszorúz a Fiumei úti sírkertben egy olyan emlékművet*, ami 1956-ot „ellenforradalomnak” írja le, ahogy azt a régi „szép” időkben tették. Megkérdeztem két 1956-ot átélő, majd pedig emigrációba kényszerülő kiváló művészt – a költő Gömöri Györgyöt és a zenész Tommy Víget – , hogy ők mit gondolnak erről. Saját kérdéseim után, végül, mintegy emlékeztetőül, felidézném, mit is mondott Hamvas Béla 1956-ról.
Lennert Móger Tímea vajdasági költőnő három versét olvashatjátok a DRÓTon.
„Szeretné, ha tovább karolná, ha még erősebben, ha hozzáérne az arcához, ha beletúrna a hajába, a húsos ajkait pedig az övéire tapasztaná, még ha szilikon, akkor is. Ha az ágyékával nekifeszülne az ő ágyékának, ha félrevonná a sarokba, ha visszalökné az alaktalan plüssbe, és arra kérné: rakd szét a lábad!” – Balatonalmádi felett üldögéltünk a tábortűz körül barátainkkal, egymást rémtörténetekkel szórakoztattuk és a Tambora vulkán 1815-ös kitörésére emlékeztünk, no meg Byronra és Shelleyre, amikor Centauri a DRÓTon most olvasható sci-fi novellát olvasta fel.
„A magyar irodalom egy rohadt szépen sminkelt hulla!” – Centauri meztelenségről és napirendről, valódi-, ál-, és szerzői-nevéről, legutóbbi és legújabb regényéről, fiatal írókról, a magyar irodalom gyengeségeiről és a posztmodern haláláról vall. Adddig provokáltuk, míg végül parázsló vitába hajló beszélgetést folytattunk a magyar próza semmiből és névtelenségből, meztelnül és szárnyakkal előugró, majd mindig eltűnő mesterével a DRÓTon.
Szürkébb nem is lehetne. Ha valakinek a 9 és fél hét nem lett volna elég lightos, érdemes elkapnia a moziban A szürke ötven árnyalatát, megtalálható benne minden, ami egy erotikus filmnek ígérkező mozit teljesen ostobává és silánnyá tesz.
Kilenc fős társulat, a nevük Képzetlenek, vezetőjük Szilágyi Gábor. Ebben a felállásban először álltak össze. 2015 áprilisában lesz Az ember tragédiájának a bemutatója. A Szürke ló és a többiek, a Hamlet és a Woyzeck után egyértelmű, hogy szeretik a kemény fába vágni a fejszéjüket. Egy este megfigyelhettem egy próbájukat. Ahogy dolgoztak a darabon, néha szöveggel, néha szöveg nélkül. Számomra, külső szemlélőnek időnként megállt az idő, életre kelt a puszta szöveg. A próba után a rendezővel és fiatal színészekkel beszélgettünk.
„Úgy ébredtem ázottan, / dideregve, mint egy utazó, / kit visz a szél szadomazó / partira, éji parti orgiára, / rávehető szodómiára, / lefordíthatnád óindre. / De rálel egy épp jó rímre…” – Simon Adri két versét olvashatjátok a DRÓTon.
Dabason van egy buszmegálló, amire költők, írók és pszichológusok gondolatai vannak felírva, méghozzá nem is akárhogyan. Megkerestem az alkotókat, és utánanéztem jobban, hogy pontosan ki is csinálta, miért, és mit is írt fel Babits Mihály, Buddha, Hamvas Béla, Carl Gustav Jung, Sigmund Freud, Müller és Popper Péter, Bagdy Emőke gondolataiból, hogy legyen min tűnődni, amíg meg nem érkezik a menetrend szerinti Volán-járat.
Van, aki szerint ő az „új Tömörkény”, olvasói szerint írásaiban megszólal „Szeged valódi hangja”, míg mások szerint a klasszikus próza új életre keltője. Szeged provincializmusáról, fontosságáról, főváros és vidék kapcsolatáról, magányról és közösségről, kánonról és kirekesztésről, legújabb könyvéről és a valódi közösségek hiányáról beszélgettünk Bene Zoltánnal, Szeged meghatározó prózaírójával.
Ez a tér nem a miénk, nem a budapestieké, nem is a magyaroké, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan a döntéshozók azt elképzelik. Ha a városé lenne, már régen beszántottak volna rajta minden szobrot és emlékjelet, gondosan ápolt gyepén az emberek napközben piknikezhetnének, este pedig szerelmespárok andaloghatnának.
Vajon méltók vagyunk-e az épített örökségre, mindarra a szépségre, ami fővárosunkban körülvesz, vagy azok a magyarok, akik több mint száz évvel ezelőtt felépítették Pestet mások voltak? A Szabadság tér ma tökéletes kifejezője mindannak, ami a magyar tudatban összezavarodva él történelemről, világról és életről. – A teret elemző cikksorozatunk első részét Weiner Sennyey Tibortól ma, másodikat Petneházi Gábortól holnap olvashatjátok a DRÓTon.
A színésszé válásról, családjáról, a kaposvári és a pesti színházi életről beszélgettünk kötetlenül Móga Piroskával a Radnóti Színház színészével, az Aglaja című film sztárjával, versfelolvasások és színdarabok kiváló előadójával.
„meztelenül mentél be a vízbe, / és mondtam, hogy nálad szebben / senki nem tudná hordani a bőröd, / de én nem mertem betenni” – André Ferenc csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsvárott élő fiatal költő, slammer verse a DRÓTon a Szexi költők sorozatban!
„Tavi költőből hegyi költővé válok” – nyilatkozta lapunknak a Jász Attila költő, aki kutyákról, felbomló családról, személyességről és érzékenységről is vallott. Az íróval, indiánnal és az Új Forrás folyóirat főszerkesztőjével Acsai Roland szubjektív beszélgetését olvashatjátok a DRÓTon.
A szeptember végén útnak indult BuddhaFM – amely A Tan Kapuja Buddhista Egyház internetes rádiója -, első haikupályázatát hirdeti meg, melynek témája a TÉL. Meghívott zsűritagok Kiss Anna, Szeremley Anett, Dobosy Antal, Fodor Ákos, Weiner Sennyey Tibor. Részletek a DRÓTon.
„…hogy miért kell hét előtt felkelni / munkahelyen szenvedni / holott csak / a boldogtalanságod / enyhítésére kell a pénz / az ok vált okozattá” – Szexi költők sorozatunk első részében Svégel Fanni slammer és költő verseit elsőként a DRÓTon olvashatjátok.
A lány a köntöse alá nyúl, és egyszerre száz dobócsillagot hajít a farkasok felé. A sötétben úgy izzanak, mint egy hullócsillagraj. De láttukra senki nem kíván magában semmit. A farkasok nyüszítenek, és hóbuckákká omolnak össze. – Ki vagy te? – kérdezi a lány. – Egy szívnindzsa. – Acsai Roland Szívnindzsája a DRÓTon.
Bristolhoz, amúgy is fűzött már egy történet, a bristoli parkolóőré, elképzeltem tehát, hogy ez a kakibusz milyen remek téma, akár egy egész sor gyerekvershez. Így született az első, itt közölt vers, melyet a minap, nagyon kedves barátaim családjának fel is olvashattam. A gyerekeknek tetszett, kacagtak, így most – a főpróba után – bedobom a verset a közösbe, lássuk, hogy reagál rá a nagyközönség :
„És elnyelték / az összeomlott házak / a robbanás után…” – Ghassan Zaqtan 1954-ben született, Bethlehem közelében. Tanári diplomát szerzett, pedagógusként dolgozott. Ramallahban él, az Al-Ayyam című napilap munkatársa és az Al-Shou’ara című költészeti folyóirat szerkesztője. Verseit Szokolay Zoltán fordításában olvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában.
Alapjaiban félreérti Bartók Bélát és az egész modern művészetet az, aki szerint a most állítandó Bartók-szobor szép és jó. Se nem szép, se nem jó. Giccses, de ezzel tökéletesen beleilleszkedik a mai magyar köztéri giccskultuszba.
2014 őszén a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója FFS és a Hungarian Initiatives Foundation támogatásával hét fiatal fotóművész vehetett részt egy háromhetes terepmunkán New Yorkban, hogy az ott készült anyagokkal – amennyire lehetséges ez ilyen rövid idő alatt – rálátást adjon az Amerikába emigráló magyarok, illetve a sokgenerációs külhoni magyarok életére és Magyarországhoz valamint a magyarsághoz fűződő viszonyára. Básthy Ágnes írt a DRÓTra a 2014 decemberétől 2015 január közepéig megtekinthető, Capa Központban kiállított fotókról.
Századszorra játszották A Vörös Oroszlánt a Vígszínházban, amely egyben alkalmat adott, hogy először adják át a Szepes Mária emlékdíjat is. A különleges eseményen ott voltunk, és lehetőségünk volt átgondolni néhány alapvető dolgot a magyar irodalomról és Szepes Mária benne elfoglalt helyéről.
Alessandro Baricco Novecento című művéből készült monodrámáját adta elő legutóbb Ilyés Lénárd egy különleges helyszínen: a MrSale öltönyüzletben. A DRÓTon most bepillanthattok az előző előadásba, és megtudhatjátok hogyan jelentkezhettek a legújabbra, az Algernon-effektusra.
Francis Bacon 1561-1626 először 1609-ben megjelent, De sapientia veterum magyarul: Az ősök bölcsessége c. műve korunkban és különösen Magyarországon meglehetősen ismeretlennek számít, ám a XVII-XVIII. században Európa-szerte rendkívül népszerű volt: 1639-ben, Velencében megjelent olasz fordítása többek közt a költő Zrínyi Miklós könyvtárában is megvolt. A munka 31 kis esszéből áll, amelyekben az író a tárgyalt görög mítoszok minden egyes elemét allegorikusan értelmezi. „Ahogyan a hieroglifák megelőzték a betűket, ugyanúgy ősibb a hasonlat az érvelésnél” – írja a bevezetőben Bacon, arra utalva, hogy ezek a történetek a filozófia nyelvén is megfogalmazható igazságokat tartalmaznak, vagyis lényegében egy olyan ősi és örök bölcsességet közvetítenek, amelynek már a régi költők is birtokában voltak. Bacon az emberi tudás tárházát ezzel mintegy időtlenné merevíti, de rávilágít egyben reménytelenül korlátolt voltára is. A szirénekről, avagy a gyönyörről szóló esszé a mű utolsó darabja: a tavalyi Zrínyi-emlékévhez is csatlakozunk szerkesztőnk, Petneházi Gábor fordításának a közlésével, ami a Szigeti veszedelmet tartalmazó Syrena-kötet oly sokat magyarázott címlapmetszetének értelmezéséhez az egyik kulcsot jelentheti. Sors bona nihil aliud.
Weöres Sándor ominózus pécsi szobra után, most Hamvas Bélát is elérte az újmagyar giccskultusz, annak ellenére, hogy a leghatározottabban ő maga tiltakozott saját írásaiban az ilyesmi ellen. Hamvas Béla Miska-kancsóvá lett.
Költő volt itthon, filmrendező lett Észtországban. Finy Petráról forgatott portréfilmet és a Radikális Szabadidő Színházzal dolgozott együtt. „Ha valami bajom akad, befűtöm a szaunát”- mondta Csüllög Edina, akivel Acsai Roland beszélgetett a DRÓTon.
Hogy jutott el idáig és mit tervezhet a vámpír ma? Székelyhidi Zsolt új prózavers kötetében egy vámpír éles szemével láthatunk, orrával szagolhatjuk a letépett virágok csábító illatát, a tapintott bőr érdességét. Tegnap éjjel vámpíros performansszal mutatták be a Vampomorfot a Rohamban, ma pedig Hakstol Sára írását olvashatjátok a kötetről a DRÓTon.
Forrás címmel mutatták be Czap Gábor butoh performanszát a Művelődési Szint Radikális Szobaszínházában. Freund Éva különösen érzékeny írását olvashatjátok most a DRÓTon egy különleges előadásról. A cikk most Formanek Csaba és Káposztás Csaba fotóival frissült, amit a cikk alatti galériában nézhettek meg.
„A pihik a ma emberei, akik egyedül képtelenek megoldani a közös, nagy, sőt globális problémákat. Össze kell fogni.” – nyilatkozta Weiner Sennyey Tibor, a DRÓT főszerkesztője az Irodalmi Jelennek. Egy hét múlva lesz új kötetének bemutatója, két verset – a pihimadarkról és a füstifecskéről – olvashattok a most készülő kötetből DRÓTon.
A kötet 23 verse egy vámpír szemszögéből vizsgálja az életet, a szerelmet, az elmúlást vagy annak elodázását, a depressziót, a tipikusan közép-európai, sőt, magyar életszemléletet, a boldogulást, a felnőttéválást, miközben az amúgy romantikusnak tartott toposzok, melyek Drakulához és a vérszívókhoz köthetők, sorban kiüresednek, értelmüket vesztik, lecsupaszodnak. A DRÓTon most részleteket olvashattok Székelyhidi Zsolt Vampomorfjából.
A Metanoia „Jég-doktrinák – variációk a náci retorikára” című előadása nem oldoz fel, még a humorosabb elemek is keserűek, irtóztató világot idéz, rémálom, amely nem akar véget érni. Ha az alkotói szándék az volt, hogy szarul érezze magát a néző, akkor sikerült. Mert itt többről van szó, mint hogy tetszik-e, vagy hogy szórakoztató-e ez az előadás.
„Ne legyünk szégyenlősek és álszentek, sem mint táncosok, sem mint nézők, sem mint testben élők. A test sokszor jobban beszél, mint gondolnánk, és e négy nő mesteri szintre vitte ezt a nyelvet.” – Batarita, a butoh tánc egyik legjelentősebb magyar képviselője december 7-én tánc workshopot tart Budapesten, ez alkalomból közöljük korábbi előadásáról Stenszky Cecília írását.
A pesti gettó emlékezete címmel szabadtéri kiállítás nyílt Pesten. A képek és dokumentumok a fővárosi zsidóság erzsébetvárosi végnapjairól szólnak. A tárlat középső terében kortárs képzőművészek refrektálnak a kiállítás témájára. A megnyitón jártunk, videónkban megszólal Szabó Noémi – művészettörténész, Dombi Gábor – a kiállítás szakmai projektvezetője, és Rabóczky Judit – szobrászművész.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. Závada Péter válaszolt Kemény Zsófi után kérdéseimre. Válaszain keresztül jobban megismerjük a fiatal költőt, családi-gyermekkori hátterét, Akkezdet Phiainak sikeres rapperét.
Három költőnek tettem fel ugyanazokat a kérdéseket, hogy kiderüljön számít-e és ha igen, miként, hogyha az ember eleve olyan családba születik, ahol már az apa vagy az anya író-költő? A három költő Lackfi János, Závada Péter és Kemény Zsófi. A kulturális tőke sokféleképpen megjelenhet, nem csak diplomák és papírok formájában. A kulturális és kapcsolati tőke másféle megjelenéséről, arról, hogy miért lehet vonzó vagy éppen ellenkezőleg: taszító az írói-költői pálya, titkokról és gyermekkori emlékekről beszéltek mindhárman. Vajon létezik-e transzgenerációs irodalom? Kemény Zsófinak tegnap 14.11.28 mutatták be első könyvét, így a Kemény-lányok közül, ő is íróvá avanzsált. Kérdéseimre ő válaszolt elsőként.
Művészet a parlamentben? Lengyel Katalin és Tóth-Zs. Szabolcs, avagy a Bandart Productions a World Forum for Democracy felkérésére You-Topia címmel egy tánc és új média előadással szerepelt Strasbourgban, az Európa Tanács székházában a rendezvény záró gáláján.
Jó hír a kamaszlányoknak: Eleanor és Park története az első szerelemről valószínűleg tetszeni fog nekik. Az Eleanor és Park pontosan az, aminek látszik: ifjúsági regény, annak is az amerikai változata, nem pöttyös, nem csíkos, nem delfin; nem a legjobb, nem a legrosszabb. De nagyon igazi. Fekete-piros. Vörös hajú lány és koreai-amerikai fiú részletes románca.
Sarah Kéryna semmi-idő című verse Szabó Kisanna fordításában a DRÓTon!
„Magunkat nézünk a tévében, / mi vagyunk a tv visszája. / Végre kiegészülsz velem, ha elmegyek innen.” – Részletek Viola Szandra Testreszabás című kötetéből.
Az És valamint az Irodalmi Jelen hasábjain lezajlott sokkal inkább politikainak mint irodalminak nevezhető vita után kiemelt fontosságúnak érzem, hogy esszét írjak Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott című anekdota-gyűjteményéről.
A DRÓT pályázatot írt ki Dylan Thomas Do not go gentle into that good night című versének magyar fordítására egy hete. Egy hét alatt tizenketten próbálták meg lefordítani a verset. Két első díjat fogunk kiosztani: az egyiket a DRÓT szerkesztősége választja ki, a másikat olvasóink szavazatai alapján. Itt lehet elolvasni a pályázók versfordításait és itt lehet szavazni is.
„…a felnőttek elpusztultak, de azok, akik nagyon szerették a gyereküket, és a párjukat, itt maradtak, csak láthatatlanok. Ők lettek a bolygó és a gyerekek utolsó oltalmazói.”
Emmanuel Vedrine Haiti és Henri Hiro Tahiti költők verseit olvashatjátok eredeti nyelven és Pallai Károly Sándor fordításaiban a DRÓT világirodalmi sorozatának részeként. Vigyázat, szerelmes versek a nagy óceánok partjairól!
Hol vagyunk valójában? Milyen zenére jó ugrókötelezni? Miként kapcsolódnak a kis szürke földönkívüliek Ady Endréhez? Kik a beat tanúi és kik a káprázatbeliek? Ha van öt perced: ne hagyd veszni: ezt az interjút olvasd el!
Már vetítik a mozikban a Csillagok között Interstellar című filmet, melyben kulcsszöveg egy Dylan Thomas vers. A vers nem teljesen Nagy László ismert fordításában hangzik el a szinkronizált verzióban. A DRÓT keresi a legjobb új fordítást! 2014. november 15-ig, tehát szombatig várjuk az új fordításokat, s a legjobbakat megjelentetjük itt: a DRÓTon, sőt exlúzív DRÓT-pólót nyer, aki képes jól lefordítani! A fordításokat a [email protected] címre várjuk!
„Mi, akik az ürességben hiszünk, és a teret nevezzük istenünknek, mindig az ő szeretetébe térünk vissza, bármerre is induljunk el.” – részletek Sirokai Mátyás A káprázatbeliekhez című művéből
Az utóbbi idők filmes felhozatalából ajánlunk három – egy magyar, egy lengyel és egy angol – filmet a szürke novemberi hétvégére. Nézzetek meg őket, ha még nem láttátok és írjátok meg a DRÓTnak, hogy melyik mennyire tetszett.
Macutani Mijoko 1926– a 20. század gyermek- és ifjúsági irodalmának jelentős képviselője, akinek meséin több nemzedék szocializálódott, novellái pedig részvétet keltenek a háborút megélt emberek iránt. A DRÓT világirodalom sorozatában a kortárs Japán irodalomból adunk ízelítőt Fittler Áron fordításában.
Mi az a manga, cosplay, con, anime? Beszélgetés minderről, sőt Japánról és Miyazaki fiáról Markovics Rolanddal, a Mondo Magazin főszerkesztőjével. Acsai Roland interjúja a DRÓTon! Add tovább!
Saradha Soobrayen és Alain Fanchon mauritiusi kreol nyelven író költők egy-egy versét olvashatjátok most eredetiben, és Pallai Károly Sándor magyar fordításában a DRÓT világirodalmi sorozatában.
2008-ban mongolul megjelent magyar irodalmi antológiája 83 író és költő művét tartalmazza. Számos hazai irodalmi díj, és kitüntetés birtokosa. Ingázik Magyarország és Mongólia között, az Ulánbátori Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központot szervezi. Sárosdi Davaakhuu Ganbold mongol irodalomtörténésszel beszélgettünk az átalakuló pusztai társadalomról, a megrekedt mongol irodalom lehetőségeiről és a sámánizmus őshazájáról – na és arról, hogy miért olyan népszerű hazájában Janus Pannonius.
A DRÓT világirodalmi sorozatában most részleteket olvashattok a mongol költő „Klasszikus haiku” – című megjelenés előtt álló kötetéből és a versek fordítójával egy interjút. A verseskötet a Balassi Kiadónál fog megjelenni.
A Janus Pannonius műfordítói-díjról, Ted Hughesról és a műfordításról beszélt nekünk Gömöri György az Írók Boltjában.
Már ennyiből is sejthető, hogy nem átlagos gyerekmese veszi kezdetét, amikor az Attack on Titan/Shingeki no Kyojin új japán anime első évadjáról van szó.
Vajon meddig folytatható az ember mindent kizsákmányoló, és a nagyobb haszonért bármit eltaposó életmódja?
Feljegyzések Outis, alias: Pán Simon utazásaiból. avagy: kísérletek belső „hullámok” idézésére, idomítására.
Vörös István József Attila-díjas – és sok más díjjal kitüntetett – költő, író, drámairó, kritikus, apa, kutyatulajdonos, tanár, barát, bohemista és jóember ma ötven éves. Örülünk. A DRÓTon most Vörös István és Acsai Roland dialógusát és a költő két versét olvashatják.
Nagy József Budapesten adja elő Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című könyvének versei alapján készült előadását. A DRÓTon most Tolnai Ottó két versét olvashatják és egyet pedig meghallgathatnak a szerző felolvasásában.
A könyvecske tetszetős, erről Gyulay Líviusz másodközlésben a versek mellé biggyesztett illusztrációi gondoskodnak, no meg a kalligrafikus latin címek, amelyek a járatlan olvasóban még azt az illúziót is kelthetik, hogy az újraköltő pennáját maga a nagy Pannonius vezette, vagy legalábbis az ő versei jelentettek valamiféle előképet a kötethez. A dolog azonban már itt elferdül; más keze vezette ugyanis azt a bizonyos pennát, illetve mással verték a csalánt, akarom mondani: zörgették a harasztot.
Vajon érdemes lenne-e egy új Janus Pannonius-képen gondolkozni? Érdemes lenne-e újrafordítani a verseket, vagy újra egybegyűjteni őket? Érdemes-e átkölteni bármit? Ezek a kérdések számomra több, mint izgalmasak, s végül Orbán János Dénes kötetének olvasása során merültek fel bennem, persze eszembe juthattak volna séta közben is.
Azt csak díjazni tudom, hogy Orbán János Dénes megpróbálja Pannoniust közelebb vinni a kamaszok érzelemvilágához, az eredményt viszont, vagyis ezeket a pannoniádokat, már kevésbé. Az érvek többsége pedig, melyeket felsorol arra nézve, hogy miért pont így fordította, költötte át vagy költötte újra Pannoniust, nem túl meggyőzőek.
Az idei évad első Török Kávéházi estjén a Yunus Emre Intézetben ezúttal a zene volt a téma.
A JAKkendő-díjról, elvándorlásról, Marosvásárhelyről, boldogságról és boldogtalanságról a JAK-táborban. A videóban részleteket láthattok a Boldogtalanság az Auróra-telepen című könyv progresszív trailereiből.
Mindenesetre jó látni, hogy ennek az egésznek, amit magyar irodalomnak nevezünk, van értelme, és megéri csinálni, akár a nulláról kezdve is. És mindig lehet egymástól tanulni, akkor is, ha más az anyanyelv, vagy ha a másik tapasztaltabb vagy tapasztalatlanabb, sőt.
A víztorony. A tűztorony. / A nyár lángtornyai. A nyár az oka. Mindennek.
Négy éve rendezték meg először a Hello Wood alkotócsoport szervezői a nemzetközi fa-workshopot hazánkban, ezúttal már harmadjára a Kapolcs melletti Csórompusztán, ahol egy hétig dolgozhattak a 15 különböző országból érkezett építész és képzőművész résztvevők, hogy előkészített koncepcióik alapján installatív munkákat hozzanak létre. A szervező team képviselőivel, Pozsár Péterrel és Janota Orsival beszélgettem.
Bognár Szilvia gyermekkoncertjén voltam, és kissé tanácstalanul ácsorogtam, mikor véget ért. Hiszen hiába fogalmazok meg magamban egy kérdést, azzal, ahogyan énekelt, már választ adott rá, anélkül, hogy fel kellett volna tennem. A zene szabadsága árad belőle is, mint oly sokakból, akiket a Völgyben hallhattam és láthattam. Ott álltam tehát kérdések nélkül a tökéletes délelőttben, de végül mégis odaléptem, mert mégiscsak van, amit szavakkal is el tud nekünk mondani.
Bartók Cantata Profana című zongoraművének utolsó mondata e szállóigévé vált mondattöredék, és a tiszta forrás azóta a népművészetet, a népzenét, a népköltészetet is jelenti. Mert habár sokfélék vagyunk – van, aki akár minden héten táncházba megy, vagy általában népzenét hallgat, és van, aki a falat kaparja mondjuk a citeramuzsikától vagy egy-két asszonykórustól – minden magyar embernek forrás a népzene és a népköltészet. Aki nem hiszi, járjon utána.
Lackfi János évek óta rezidens művésze és szervezője a kapolcsi Kaláka Udvarnak, kreatív versírás műhelyeivel naponta várja az érdeklődőket, de számos koncerten is közreműködik. Évekig maga hordta itt a szalmát, ácsolta a színpadot, de lassan rájött, hogy ha az ember naponta kétszer-háromszor is színpadon van, muszáj kicsit töltekeznie is. A blogírást idén már a lánya vette át, s János szerint egész egyszerűen jobban csinálja, mint ő.
Itthon a Művészetek Völgye jelenti az összművészetet immár huszonnégy éve.
Weiner Sennyey Tibort, költőt, a Drót egyik alkotóját baleset érte a Művészetek Völgyében és kórházba került. Megszereztük noteszét, és az elmúlt napokban írott három versét közöljük az agyáról készült képekkel együtt.
Van néhány nap, amikor együtt lehetünk, ismeretlenek és ismerősök, amikor végre őszintén remélem, hogy meghallgathatjuk egymást.
Különösen megrendítette őket a korán befejeződött költői-műfordítói pálya tragikus fináléja: a hősi halál a keleti fronton az első világháborúban.
A ma 59 éves Tarr Bélával 11 évvel ezelőtt készítettünk egy interjút, ami akkor a Szegedi Egyetem bölcsészkarának lapjában, a Bölcsőben jelent meg. Az interjú szövegéről sokáig azt hittük, hogy elveszett. Most meglett. Közöljük.
Szegeden történt vagy Budapesten? Álom volt vagy valóság? G. és V. esete nem könnyű, nem könnyű, inkább nehéz, inkább nehéznek mondanám. Majdnem tényleg hétköznapi katasztrófák sorozatunkból olvashatják Bene Zoltán írását.
A nácizmus és a kereszténység harca – egy precíz és moralista, elgondolkodtató magyar antiutópiában.
Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk a Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból.
„A karhatalmisták, forradalmárok, pincébe menekülők, munkástanácsok és a csőcselék országa. / A visszanevezett utcák országa / Az elforgácsolódott hősök országa. / A múltat agyon beszélők, a múltat végképp eltörlők és a múltat visszaállítók országa.”
German Kinga és Tillmann J. A. nyitotta meg a FUGÁban a MOME Tértág kiállítását. A megnyitón jártunk. Videónk mellett Tillmann J. A. kísérőszövegét olvashatják.
Szabó Imola Julianna versprózái–prózaversei sokszemű „tündérszörnyek”, melyek egyszerre figyelnek befelé, a lélek tágas, mozgalmas belső terére; és kifelé, a többi emberre, a világ zajára, a múltba, a jövőbe és az örökkévalóságba.
Vollein Ferenc a kortárs hazai és nemzetközi gyermek-és ifjúsági képzőművészeti élet különleges képviselője. Most, hogy a 85. Ünnepi Könyvhétre megjelent képeinek gyűjteménye a téren kerestem meg, s tettem kísérletet arra, hogy interjút készítsek vele.
Rakovszky Zsuzsa Szilánkjai nem egyszerű időutazásra hívnak. Inkább arra, hogy fedezzük fel a történelem buktatóiban és a saját életünkben, hogyan érdemes emberként élni a múlt által behatárolt, és a jelenben felpörgött világban.
Habár Szabó T. Anna legújabb kötetének borítóját egy angol romantikus tájképfeső képrészlete díszíti, nekem mégis Caravaggio jutott róla eszembe. Az ábrázolás tárgyának tónusai kontrasztosak, fény és sötétség éles határai jellemzik, míg a háttér jellemzően homályos marad.
Néha sok. Néha hosszú és érthetetlen. De végül is nem feltétlenül kell érteni, nem szükséges egyszerre megvilágosodni.
A jazz, a szesz, a „magyar kábítószerek” és a szabad szerelem jegyében eltöltött hetvenes évek elevenedik meg Gyukics Gábor új könyvében. Három apró részletet olvashatnak a Dróton!
A gilgul szó körforgást jelent héberül, a lélekvándorlás kabbalisztikus tanát hívják ezzel a szóval, s ez kérdések egész sorát vetheti fel.
A holdkos álmában beszél: „Mindenség sötét tere: Én.” A holdkos.
Női könyv? Nehéz volna tagadni. De a változatos férfiportrék és önarcképek mögül az emberhez szól, férfihoz és nőhöz egyaránt.
A különleges felépítésű regényben egy orosz emigráns család sorsát követhetjük nyomon. Három nemzedék, három kor elevenedik meg előttünk, egyéni sorsok bontakoznak ki.
Tóth Kinga úttörő: a levegőben lóg ez a téma, a sci-fi és fantasy prózaírók tobzódnak benne, de költő eddig tudtommal még nem vállalkozott rá komolyan, hogy a maga teljességében integrálja és dolgozza fel ezt a témát.
Míg a Kossuth téren csendes tüntetés folyt Sáling Gergő menesztése kapcsán, addig a Petőfi Irodalmi Múzeumban Márait szedték ízekre. Hogy van-e összefüggés az idő-tényezőn kívül? Talány.
Vajon milyen könyvek fognak megjelenni a 2014 június 12-én kezdődő Könyvhéten? A DRÓTon a teljes lista.
85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok a budapesti Vörösmarty téren, 2014. június 12-16-a között a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének programja.
Teatr Jednego Wiersza Egy Vers Színház szóló szerzői egyfelvonásosaival és a három társulat közös előadásával várja az érdeklődőket.
A vajdasági Lennert Móger Tímea költőnő ma ünnepli születésnapját. Tavaszi szerelmes verseit olvashatjátok a DRÓTon.
Csak enni, inni, szükségleteinket kielégíteni, vagy a legmélyebb filozófiák mélyére merülni, csak a gondolatok között élni. Mindenre képesek vagyunk, és mindennek az ellenkezőjére is.
A DRÓTon rövid vetítés láthattok a Jégvágó című regény kötetbemutatóján kiállított fotókból.
Hogyan kellene visszanyomni a fejemből előkígyózó arcot, felfedni magamban a kísértőt, aki a tükörrel harcol.
Salome táncolt és dalolt nekem, – De nem kivánta érte ősz fejem. Inkább magáét tette az ölembe, A földre térdelt s úgy emelt a mennybe.
Megjelent Móra Ferenc szeretőjéhez írott titkos verseit tartalmazó kötete.
Ez a nap a győzelem napja. A mi közös győzelmünk napja. Sokat és elszántan kellett dolgoznunk, hogy eddig eljussunk, de tudjuk, látjuk, megérte.
„ A városrészen úrrá lett a tömény iszonyat.” Részlet a Cicero Szicíliában című drámából.
A kérdés már kopogtat: mit lehet kezdeni a versekkel ma, a bestsellerek és a facebookon megosztott cikkek uralta irodalmi életben, egy világban, ahol szinte semmire nincs idő? Mi szükség volna elolvasni vagy meghallgatni egy költeményt, kivenni a könyvtárból egy verseskötetet, neadj’Isten megismerkedni egy-egy költővel, amíg még él?
A fém elnevezés a görög métallon szóból származik, amit többen a mé vagy més szóhoz – a Hold legősibb nevéhez – kötnek. René Alleau
„Magyarország? Tudom! Ott van Európa mellett!” – beszélgetés Batarita táncos-koreográfussal Koreában. Amikor megtudtam, hogy Stenszky Cili – azóta DRÓT-szerkesztő – Koreában tölt önkéntesként három hónapot, megadtam neki Batarita címét, aki szintén kint volt éppen, és aki hat hónapra kapott koreográfusként meghívást ebbe a lüktető ázsiai országba. A legnagyobb vidéki nagyvárosban, Budapestnél kétszer nagyobb méretű Busanban találkoztak, elmondásuk alapján a mézkenyér és a halpiac között egy főtéri kávézóban, ahol táncról és művészetről, befogadásról és elfogadásról, Magyarországról és Ázsiáról beszélgettek. Ezt a beszélgetést olvashatjátok. wst
Folytatódik világirodalmi sorozatunk! Most Vicente Cervera Salinas kortárs spanyol költő verseit olvashatjátok a DRÓTon, Imreh András fordításában, Menczel Gabriella bevezetőjével.
