márc102024
KönyvTársadalom 3 – Une aspiration au dehors (3 – A kívülre vágyás)

A barátság kultúra és életmód – Geoffroy de Lagasnerie esszéjéről

Könyv, Társadalom

Lagasnerie szerint a jelenlegi családpolitika a magánélet felé orientálja az embereket a társadalmi részvétel helyett, így engedelmes, politikailag inaktív polgárokat nevel, akik felett könnyebb autoritást gyakorolni, maguk is elfogadóbbak az autoritással szemben, sőt: hajlamosabbak lehetnek autoriter attitűdök felvételére.

Geoffroy de Lagasnerie a barátság mibenlétét igyekszik megfejteni miközben egy új életformát is kínál e méltatlanul mellőzött kapcsolatok ápolására.

– Jánosi-Mózes Tibor írása a félreértett francia filozófus legújabb kötetéről.

Tovább
febr172024
ÉletHallhatóLáthatóSzabadságTársadalom

„A lélek vegyészei” – Beszélgetés Básthy Ágnessel és Lengyel Zoltánnal

Élet, Hallható, Látható, Szabadság, Társadalom

Hogyan él vissza a rendszer azzal, hogy az embernek teste van? Miért és hogyan befolyásolnak minket a különféle gyógyszerekkel? Milyen alternatívák lehetnének a pszichofarmakológiában? Básthy Ágnes és Lengyel Zoltán ‘Farmakológiai biopolitikák – A lélek vegyészete’ címmel publikált egy nagyon fontos tanulmányt a Replika – társadalomtudományi folyóirat legújabb számában. A tanulmányukban Michel Foucault és Nikolas Rose elméleti invencióinak segítségével elemzik a pszichofarmakológia társadalmi, ezen belül biopolitikai szerepét. A szerzők a Kis Piros Ház vendégei voltak, ahol a Rajk Szakkollégium diákjaival együtt kérdeztük őket. A beszélgetést két részben rögzítettük, amit most a DRÓTon láthattok.

Tovább
aug102023
SzabadságTársadalom

Franco „Bifo” Berardi: Beteljesülés – A Mesterséges intelligencia más szemmel

Szabadság, Társadalom

„A liberális techno-utópista Thomas Friedman egy véleménycikket írt a New York Times-ba, amelynek a következő címet adta: „Egy hatalmas Pandora szelencéjének fedelét nyitogatjuk”. Egy mondat a cikkben megütött: ”A mérnöki tervezés valamennyivel előrébb van a tudománynál.” Vagyis még azok az emberek sem, akik ezeket az úgynevezett nagy nyelvi modelleket építik, amelyek olyan termékek alapját képezik, mint a ChatGPT és a Bard, sem értik teljesen azok működését, és hogy valójában mire képesek.” – írja Beteljesülés című esszéjében Franco „Bifo” Bernardi olasz filozófus, de „a figyelmes olvasó számára kiderülhetett, hogy ez az írás nem csak az AI-ról szól, hanem sokkal inkább azokról a problémákról amiket politikai és társadalmi szinten felvet az emberi szabadsággal és az autonómiával kapcsolatban.” Franco „Bifo” Berardi olasz filozófus esszéjét Básthy Ágnes fordította le a DRÓTra.

Tovább
febr232023
HallhatóIrodalomMűvészetSzabadságTársadalom Bék Timur

Felülkerekedni démonainkon – Bék Timur interjú

Hallható, Irodalom, Művészet, Szabadság, Társadalom

„Tulajdonképpen felnőtt vagyok, úgyhogy kénytelen voltam a kamaszos lehangoltságomat felnőttes rezignációvá avanzsálni. ” – mondja Bék Timur az 1997-ben született költő. Második kötetről, a költők túlmisztifikálásáról, a slam-poetryről, az oktatás megreformálásáról, a kötelező olvasmányokról, felnőttségről és generációjáról nyilatkozott a DRÓTnak.

Tovább
febr52023
ÉletHallhatóIrodalomMűvészetSzabadságTársadalom

Pablo Neruda, le veled!

Élet, Hallható, Irodalom, Művészet, Szabadság, Társadalom

Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?

Tovább
jan252023
HallhatóSzabadságTársadalom

Lehet-e két lélekkel élni?

Hallható, Szabadság, Társadalom

„A mi kultúránk és a nyugati kultúra között bizonyos értelemben oly áthidalhatatlan a különbség, mint egy szanatórium betegeinek gondja és a névtelenül elhulló állatok haláltusája között.” Pilinszky János – Szerencsére a névtelenül elhulló állatok kínzó és zavaró agóniájával nem kell nap mint nap szembesülni, mivel remekül meg lehet a valóságot úgy konstruálni, hogy azt a kényes idegrendszerű szanatóriumi betegek is fel tudják dolgozni: a háború valójában fennkölt szabadságharc, ahová csillogó szemű, mosolygós fiatal nők vonulnak be, és még véletlenül sem vértől tocsogó mészárszék, ahol úgy fityeg a kiszakadt vese a háromnapos hullán, mint ideges haditudósító nyelve hegyén rekedt polkorrekt jelző.

Tovább
dec112022
HallhatóKözösségMűvészetSzabadságTársadalom Vörös István

„A kultúra elleni kérlelhetetlen gyűlölet, szinte nem is emberi erő” – Vörös István

Hallható, Közösség, Művészet, Szabadság, Társadalom

„Döbbenten látom kulturális műhelyek lebontását, szakkönyvtárak általános könyvtárba való belekeverését, értékes kiadványok, kéziratok raktárakban való eltűnését, elkótyavetyélését, valódi nemzeti értékeknek az ablakon való kidobását.” Megszűnik a Pázmányon az Esztétika-szak és a kreatív írás oktatás is, és Vörös István ezzel elvesztette állását. A költővel a mai felsőoktatás, kultúra, gondolkodás helyzetéről és a „versenyképességről” beszélgettünk.

Tovább
szept232022
ÉletHallhatóTársadalom Molnár Mária Judit

„Nem félek attól, hogy nekünk orvosoknak nem lesz dolgunk, ha itt lesz a mesterséges intelligencia…”

Élet, Hallható, Társadalom

Mik azok és mi számít ritka betegségek? Mennyire befolyásolják a génjeink, hogy milyen betegségekre vagyunk fogékonyak? Milyen fontos az életmód abban, hogy teljes értékű öregkort élhessünk? Mi történik a bioinformatikában? Miért fontos az orvos-beteg személyes kapcsolata? Interjú a DRÓTon Molnár Mária Judittal, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatójával.

Tovább