4. Mértéktelen fogyasztók

4. Mértéktelen fogyasztók

2021. 03. 16., k - 11:51
0 hozzászólás
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Altnőder Emese

Hartay Csaba - Fehér éjszakák

Akkor már hónapok óta napi szinten ittam. Zsuzsa lelépett, szinte minden értékes cuccot elvitt a lakásból, egyedül csak a laptévét hagyta meg, nem is értem, miért pont azt. A parkettán fetrengve, vagy az egyetlen, macska szétkarmolta fotelben terpeszkedve pendrájvról szar sorozatokat bámultam, Panka, a húgom hozott nekem mindenféle filmeket, sorozatokat, horrorokat. A Midsommar lett a kedvencem, hatszor is megnéztem. Sokszor úgy volt, én is levetem magam valami szikláról, hiába nem vagyok öreg, csak negyvenhárom éves, bár tizenhat évesen vén faszoknak tartottuk a negyveneseket. Úgy éreztem, ha nem döglök meg addig, hetvenévesen is egy kamasz agya akar majd kitörni a fejemből. Mit lehet csinálni egy üres lakásban egyedül? Ittam a megmaradt pénzemből, és ha már jó félig voltam, elindultam valahová. Nem volt célja ezeknek a csavargásoknak, még talán startja sem, nem emlékszem tisztán arra, ahogyan felöltözöm. Vodkát ittam jéggel, meg mellé Hungária pezsgőt, rendesen meg tudott ütni, imádtam azt a lelazulást, amit az első deci vodka adott, lefolytam a fotelből. És akkor elindultam, mint mindig. Nem kellett volna részegen leszólítanom őket az utcán. Meg mertem volna esküdni, hogy a Tankcsapda tagjai. Ketten voltak csak, de úgy éreztem, ők a Tankcsapda. De csak csapda volt.

Infernális bűnök - Dante körei

Dante a Pokolban huszonhét bűnt említ, a közönyösöktől az árulókig. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogyan értelmezzük ezeket a kategóriákat saját magán- és közéletünkben súlyuk vagy természetük szerint. Vajon melyik a nagyobb a bűn, erőszakosnak vagy hazugnak lenni? Kik lehetnek manapság az eretnekek, és kik játszhatják a képmutatók vagy a tolvajok szerepét? A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat sorozatában fotográfusok képei, írók/költők kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melyek segítségével egyre lejjebb lépdelünk Dante Pokol című művének körein keresztül, és talán választ kapunk kérdéseinkre.

Az egyik ment tovább, a másik megállt, visszafordult, és odajött hozzám. Mi van, kisköcsög? – kérdezte. Azt hittem, megüt. A társa is odajött hozzám utána. Mélyen a szemembe néztek, és azt mondták, fogunk mi még találkozni, és akkor nekem annyi. Pár hét múlva megint bepiálva róttam az utcákat. Valahogy ismét beléjük botlottam. Arra a két emberre most meg azt hittem, hogy ők a Kispál és a Borz. Megint leszólítottam őket. Mondtam nekik, hogy azért vörös a szemem, mert barlangban doboltam. Megálltak, összenéztek. Te, ez nem az a kisköcsög, aki a múlt héten is? De, bazmeg, ez az. Karon ragadtak és berángattak egy kapualjba. Ekkor már kezdtem józanodni az ijedtségtől. Fel a lépcsőn, majd belöktek egy lakásba, és rám zárták az ajtót. Talán le is ütöttek, mert ahogy magamhoz tértem, iszonyúan fájt a fejem. Elkezdtem botorkálni szobáról szobára. Bonyolult elrendezés volt, dupla szárnyú ajtókat tártam, és mindig volt új és újabb szoba. Amikor már kezdett ismerősen derengeni valami, hogy igen, itt már jártam, innen fogok tudni visszajutni a lépcsőházba, akkor megint újabb szobák jöttek, de a bejárati ajtó sehol. Feladtam. Elmagyaráztam magamnak, hogy hiába érek el a bejárati ajtóig, zárva lesz. Leültem egy kanapéra. Ekkor vettem észre, hogy az asztalon egy fecskendő van tűvel. Mellette kanál és gumikötél. Ezek heroinoznak? Haza akarok menni! – villant be. Csak az ablak marad, ki kell másznom az ablakon. Puha léptekkel odamerészkedtem az ablakhoz, lenéztem, és egy belső udvart pillantottam meg a második emeleti magasból. A két fazon ott állt lent, és betont kevertek. Nem vettek észre. Ki volt zsaluzva a tükör, mintha valami járdát betonoztak volna. Ekkor észrevettem, hogy friss betonnal vegyült emberi végtagokat borítanak bele a járdaalapba. Szőrös férfilábak és női kezek integettek felém a friss betonból. Ekkor mindketten megfordultak és felnéztek. Visszahőköltem. Késő volt, észrevettek. Pár perc múlva feljöttek. Higgadtan elmondták, hogy mától heroinista leszek, erőszakkal szúrják be, ha nem teszem meg magam. De nyugi, segítünk – mondták mosolyogva. Nem volt más választásom. A fekete hajú, vékonyabb megcsinálta a cuccot, átadta a tűt a másiknak. A mai napig nem tudom a nevüket, keveset beszéltek, egymáshoz alig szóltak. Add a kezed, na, úgy, normálisan, ne fossál! Lehet, ez lesz rögtön az aranylövésed – nevettek harsányan.

Image

Elkötötték a karomat, durr, a fekete hajú belém vágta a tűt, snitt, és egy börtöncellában ébredtem. A vád droghasználat és terjesztés, több rendbeli gyilkosság. A cellatársamnak hiába magyaráztam, hogy senkit sem öltem meg, és erőszakkal adták be nekem a drogot, és sosem terjesztettem, az csak röhögött. Tudod, picinyem, itt bajba fogsz kerülni, hogy nőket öltél meg, daraboltál fel, és betonalapba öntve akartad őket örökre eltüntetni. Nőket nem ölünk, ki fogunk csinálni, itt bent fogsz megdögleni. El lesz kapva a picsád, te beteg drogos, ha lenne halálbüntetés, már a siralomházban lennél. De ez is siralomház neked, garantálom, hogy az lesz. Ekkor vettem észre, hogy a cellatársam nekem nagyon ismerős. Te nem a Leukémia egyik gitárosa vagy? Micsoda? – fordult felém a nagydarab fazon. Ezért külön agyonverlek, te kis patkány, engem ne hasonlítgassál senkihez! Besötétedett. Kaját nem kapunk? – kérdeztem tőle, de már halkan horkolt. Meg kéne ölnöm, talán akkor nem tud megölni engem. De nem tudom, hogy kell embert ölni. Meg kell tanulnom ölni, különben engem ölnek meg, suttogtam. Felriadt és felém fordult. Kicsikém, pihend ki magad, reggel szeretkezni fogunk, akkor úgyis áll a farkam, majd beadom neked heroin helyett – kacsintott rám mosolyogva.

 

Dante szerint a pokol egyik felsőbb traktusában, a harmadik körön helyezkednek el a mértéktelen fogyasztók. Hideg, nehéz, állandó sűrű jégeső, mocskos hólé, sötét, bűzös föld várja itt a lelkeket. A latyakba süllyedt embereket Cerberus tépi, akik forgolódva próbálják védeni magukat a marásoktól.

 

fotó: Altnőder Emese
szöveg: Hartay Csaba

 

Image

Altnőder Emese fotográfus 1977-ben született Budapesten. Fotográfiai tanulmányait 2008–2010 között a Fotografus.hu Alapítványi Fotóiskolában végezte. Munkáit egyéni és csoportos kiállításokon, nemzetközi (Bukarest, Genova és Calice) és hazai (Budapest, Dunaújváros, Szentendre) művészeti intézményekben egyaránt bemutatja. 2009-től tagja a Hibaista alkotócsoportnak. Dupla expozíciós, mobilapplikácóval készített képeiből 2019-ben nyílt kiállítása a Capa Centerben.
 

Image

Hartay Csaba 1977-ben született. 1996 óta jelennek meg verseskötetei, regényei. Szarvason él. Kilencedik verseskötete Átkiáltani az őszbe címmel 2020-ban jelent meg a Scolar Kiadó Live sorozatában.
 

Halszájoptika Képirodalmi Hálózat

Halszájoptika Képirodalmi Hálózat

fotográfusok, képzőművészek és írók laza hálózata

A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat 2014 óta működik, fotó-szöveg alkotáspárokat jelentet meg oldalain. Állandó szerzői körrel rendelkezik, amit 8 fotográfus és ugyanennyi író alkot, de folyamatosan keres állandó és alkalmi szerzőket egyaránt. Így aztán mások mellett publikált a Halszájoptikán Csikós Attila, Falcsik Mari, Hartay Csaba, Hernyák Zsóka, Novák Zsüliet, Orcsik Roland.

A Halszájoptika gárdája megjelent irodalmi lapokban, csinált kiállításokat is, van egy negyedévenként megjelenő fanzinja, és a honlapon megjelenő anyagokból válogatva rendszeresen előadásokat hoz létre.