6. Haragosak

6. Haragosak

2021. 03. 25., Csü - 10:46
0 hozzászólás
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Hegedűs Ákos haragosak

Falcsik Mari - Ha nem bűn mégis

Z-nek

Tudom, ha élnél,
ugyanúgy irritálna benned
minden, ami csak irritált,
mikor még éltél:
összes vad éled,
fontolatlan nyerseséged,
elsorjázatlan ösztönlényed,
vagdalkozásod, ünneprontó
neveletlenséged, fedezetlen,
mondjuk úgy, hippi-elveid.
Én meg csak csapkodnám azt a
jelentős holdkóros jelekkel
teliragasztott ajtódat,
ugyanúgy, ugyanúgy.

Infernális bűnök - Dante körei

Dante a Pokolban huszonhét bűnt említ, a közönyösöktől az árulókig. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogyan értelmezzük ezeket a kategóriákat saját magán- és közéletünkben súlyuk vagy természetük szerint. Vajon melyik a nagyobb a bűn, erőszakosnak vagy hazugnak lenni? Kik lehetnek manapság az eretnekek, és kik játszhatják a képmutatók vagy a tolvajok szerepét? A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat sorozatában fotográfusok képei, írók/költők kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melyek segítségével egyre lejjebb lépdelünk Dante Pokol című művének körein keresztül, és talán választ kapunk kérdéseinkre.

Bárcsak csapkodhatnám
bárcsak irritálhatna most is –
micsoda lüke hübrisz
ez a sok -etlen-atlan!
Micsoda ostoba vétek,
mekkora mulasztás
– ha nem bűn mégis –
az anyagát, tudatát, lelkét
gyúró küzdelmes izzadt
ember helyett valami
fényes-kényes, egészen téves
örökkévalóság-mércétől
irgalmatlanná váló szemmel
nézni, mi van a másikban kellően
kidolgozódva, úgymond – azaz
mi tetszik nekem, mi esik jól,
mi finomult ki benne annyira,
hogy már nemcsak eleven,
nem csak emberi: szép is.

Elmondom mégis:
volt egy leveled, és én
megakadályoztam, hogy
a kezébe jusson annak,
akinek küldted.
Azt hittem, bántó, pedig éppen
segítséget próbáltál
magadnak kérni
– csak megint afféle furcsa
formában, akár egy sértés,
ami nem azt sebezte volna,
akinek írtál, csak megint valahogy:
engem. Te ebben mester
voltál mindig: egy-egy elmaradt
köszönöm-kérem, és kész is.
A segítséget, azt aztán persze
eljuttattam hozzád – mert nagyon
fegyelmezett lélek dolgozik bennem –,
de a levelet nem, amiben pedig,
ha hagyom, a szó új szeretetet vagy
csak valami kis jó csíráját éleszthette
volna, aminek a folytatását már meg nem
tudhatom. És most ez: ez már örökre
így áll, ebbe az abortált helyzetbe fagyva,
én meg már nyöghetem, amíg csak élek.

Image
há

 

6. haragosak – A Pokol ötödik körében mocsárban, sárral borítottan, meztelenül egymást ütik, tépik, kézzel, lábbal, fejjel, mellel, fogakkal. Tétlenek, lusták, restek: ugyanitt, a koszos víz alatt, bugyborékolva bűnbánó éneket dalolnak, mely szerint míg éltek a fényes nap alatt, lelkükben csak lusta ködöt hordoztak. Van olyan értelmezés is, amely szerint itt a tétlenség valójában a tétlenül fortyogó haragot jelenti.

 

fotó: Hegedűs Ákos/morpho

szöveg: Falcsik Mari

 

 

Image
Falcsik Mari

Falcsik Mari költő 1956-ban született Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarán diplomázott, azóta a költészet és a föllépései mellett szabadúszó szerkesztőként és műfordítóként keresi a kenyerét. Versköteteit a Magvető, a Jelenkor, a Scolar, a Mersz Könyvek adta ki, verseit jelentős irodalmi lapok publikálják. Színpadi előadások, megzenésítések, illetve holland, angol, olasz nyelven fordítások születtek belőlük – maga is tart előadóestek belőlük, és fordítja őket angolra. Ugyanilyen szívesen kapcsolja össze lírai tevékenységét a képzőművészettel, de akár a mozgásművészettel is. Rendre kísérletezik azzal is, hogy a líra nyelvén fejezzen ki hagyományosan más műfajok tipikus tartalmaként számon tartott életanyagot, például drámai szituációt, történetet, vagy akár még az esszébe, tanulmányba illő társadalmi jelenségek elemzését is.
 

Image
morpho

Hegedűs Ákos 1972-ben született Budapesten. 1991 óta foglalkozik versenyszerűen fényképezéssel. 15 éven keresztül dolgozott fotóriporterként és képszerkesztőként a magyar sajtóban. Főleg koncertfotósként volt ismert. 2005 óta szabadúszó fotográfus. 1996-ban elnyerte a Magyar Sajtófotó Pályázat hírkategóriájának első díját. 2017-ben képeit kiállították a londoni Somerset House-ban. Hét fotóalbuma jelent meg, a legutóbbi 2019-ben Harmadik rész címmel, a Halszájoptika Képirodalmi Hálózat íróinak közreműködésével.
 

Halszájoptika Képirodalmi Hálózat

Halszájoptika Képirodalmi Hálózat

fotográfusok, képzőművészek és írók laza hálózata

A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat 2014 óta működik, fotó-szöveg alkotáspárokat jelentet meg oldalain. Állandó szerzői körrel rendelkezik, amit 8 fotográfus és ugyanennyi író alkot, de folyamatosan keres állandó és alkalmi szerzőket egyaránt. Így aztán mások mellett publikált a Halszájoptikán Csikós Attila, Falcsik Mari, Hartay Csaba, Hernyák Zsóka, Novák Zsüliet, Orcsik Roland.

A Halszájoptika gárdája megjelent irodalmi lapokban, csinált kiállításokat is, van egy negyedévenként megjelenő fanzinja, és a honlapon megjelenő anyagokból válogatva rendszeresen előadásokat hoz létre.