Új Alkotóműhely Egyesület

Új Alkotóműhely Egyesület

Új Alkotóműhely Egyesület

Művészeti csoport

Az Új Alkotóműhely elnevezésű csoport 2010-ben alakult fiatal képzőművészek közös elhatározásából a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A csoport a művészetek művelőinek és a társadalom más közösségeinek kapcsolatát vizsgálta és vizsgálja, az előadó- és képzőművészet, valamint a társadalom viszonyát kutatja.

Magyarországon a művészet és a művészeti tevékenység megjelenése a nem művészettel foglalkozó közösségekben elhanyagolható, ezért kevés alkalom nyílik - ha nyílik egyáltalán - szociális, gazdasági és más problémák megvitatására. Ez azt eredményezi, hogy a művészeti tevékenységet folytató alkotók munkája túlzottan eltávolodik az egyik fontos céljától, a befogadó megszólításától, a befogadók pedig tévesen értékelik és értelmezik azt. Ez hasadást eredményez a társadalmat formálni és támogatni képes művészet és maga a társadalom között.

Az Új Alkotóműhely csoport olyan megoldást keres, ami aktív kapcsolatot hoz létre befogadó és alkotó között és átjárhatóságot eredményez, vagyis egy új, a kornak és a társadalmi-gazdasági helyzetnek megfelelő partnerkapcsolatot hoz létre, és továbblép az állami - pályázati, galéria – kurátori és a magánszektor – mecenatúra rendszereken, melyek az elmúlt évtizedek többé-kevésbé sikeres megoldás-kísérletei a fentebb vázolt porblémára, ugyanakkor a művészet perifériára szorulásában és a társadalomtól való elszakadásában is szerepet játszottak.

Az Új Alkotóműhely csoport egyik legfontosabb eredménye a 2011 és 2013 között az önkormányzat, a helyi művelődési központ, a helyi vállalatok és magánszemélyek támogatásával már három alkalommal megszervezett tiszakécskei művésztelep, mely sok más magyarországon működő művészteleptől eltérően nem csak idényszerűen fogta össze az alkotókat, hanem tovább erősítette a szellemi közösséget és az állandó kapcsolatot közöttük. Ezzel felélesztett egy olyan korábbi művésztelepi formát, ami mára javrészt eltűnt, és amit az alkotók közös célja, akarata és szellemisége határoz meg, és létrejötte nagyban kapcsolható magukhoz az alkotókhoz, létezése részben az alkotók szellemiségét is meghatározza (pl. Nagybányai művésztelep, Barbizoni iskola).

Ezeket a művésztelepeket előadások és workshopok, kortárs képzőművészeti kiállítások, koncertek és kerekasztal-beszélgetések kísérik, melyek célja a tiszakécskei közösség és az alkotók közötti párbeszéd és együttműködés, továbbá a művészet és a kultúra megismertetése a fiatalokkal, valamint a városban és annak közösségében rejlő lehetőségek kutatása és közös feltárása. A művésztelep, támogatottsága ellenére is, évente másfél-két hét aktív jelenlétet biztosít Tiszakécskén, így ebben a rövid időszakban kell minél több programot, kutatási projektet, közösségi eseményt szervezie és alkotómunkát végeznie a résztvevőknek és a város által megbízott munkatársaknak.

Célunk az, hogy az évenkénti egyszeri művésztelepi jelenléten kívül évente akár több alkalommal is részt vehessünk a város kulturális életében további eseményekkel, kiállításokkal, workshopokkal. Az ezeknek a terveknek a megalósításához szükséges beruházásokat és célokat Tiszakécske város döntéshozó testületével és a helyi közösségekkel közösen határozzuk meg. Az Új Alkotóműhely csoport tagjainak részvételével folyt 2013-ban a „Hét előadás a művészetről” című előadássorozat, melynek befogadó intézménye a Müszi, egy budapesti független kulturális központ volt. Az előadások az alkotó és a befogadó viszonyát kutatták, valamint a művészet és a művész társadalmi és gazdasági helyzetét és lehetőségeit, továbbá a különböző közösségekben és azok alakításában betöltött szerepéről szóltak. Az ezt követő „Újabb hét előadás a művésztről” című előadássorozat a művészek megélhetésével, közösségi szerepvállalásával és gazdasági helyzetével foglalkozott, többek között az Új Alkotóműhely művésztelepeivel, művészeti menedzsmenttel, közösségi médiával. Ezeket az előadásokat folytatná az Új Alkotóműhely csoport Budapesten is bemutatva azokat a tapasztalatokat, amikre az elmúlt években szert tett és felvázolva a felmerülő kérdéseket.

A 2013. évi művésztelep központi eleme a művészeti ágak közötti átjárhatóság volt, ezzel bemutatva a művészet organikus, adaptív jellegét. Ezáltal a csoport munkájának fontos része lett a közös kutatási projektek kialakítása előadó- és képzőművészek, kurátorok és más szakemberek bevonásával. A világra és környezetünk eseményeire való állandó reakciót, mint multikulturális cselekvést, egy olyan eszköznek tekintjük, amivel főleg a fiatalabb generációk aktivitását katalizálhatjuk, és bemutathatjuk, hogy sok problémát - legyen az életvitelbeli, tanulmányi, etnikai, szakmai - változatos módon oldhatnak meg. Annak a problémamegoldó készségnek a bemutatása, ami nélkül bármilyen alkotói folyamat elképzelhetetlen, közvetve, a szemléletmódok átformálásával, elősegítheti a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentését és az elvándorlási hullám csillapítását is (ami Magyarországon egyszerre jelenik meg regionálisan és országosan).

Kimondhatjuk tehát, hogy az Új Alkotóműhely csoportnak nem csak szakmai-művészeti téren, de társadalmi-közösségi területeken is meg kell jelennie és fel kell vállalnia az ezzel járó feladatokat, amint azt a művészet mindig is tette kisebb-nagyobb mértékben.

Reméljük, hogy munkánk által sikerül párbeszédet kialakítanunk az alkotók és a befogadók között olyan újszerű módon, ami a művészet és az élet kapcsolatának újraértelmezésével nem csak az alkotók társadalmi helyzetét és elfogadottságát változtatja meg, de egyúttal a befogadók közösségeinek lehetőségeit, az egyének teremtő, alkotó képességének felismerését is eredményezi.

A magabiztos és önálló, kreatív döntéseket meghozni képes közösségek és egyének a társadalom alakításában sikeresen és belátóan vehetnek részt, így idővel közös erővel sikeresen feldolgozhatóak a jelen és a jövő problémái egyaránt.