Bemutatjuk az Erdei Költőket III. | Ivor Popović versei

Bemutatjuk az Erdei Költőket III. | Ivor Popović versei

2019. 08. 25., v - 15:15
0 hozzászólás

Ivor Popović, a fiatal zágrábi költő idén először vett részt az Erdei Költők találkozóján. 2000-ben született a horvát fővárosban. Jelenleg is ott él, angol-francia szakos egyetemi hallgató.

Az Erdei Költők (és olvasóik) egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.

Ha tetszett: add tovább!

*

 

A csavargó a királyi trón elé járul.

Mi szél hozott kisember?

Utamon iránytű nem vezet.

Ha jő nagy vihar hová rejetezel?

Ahol akad hely, ott meghúzom magam.

 

Földjeink bősége eltartja hazánk

Országunk erős s benne büszke a nép

Nézd, mindez mostantól a tiéd

Tégy vele belátásod szerint.

Megbocsáss de nem leszek király,

Engem az ilyesmi nem inspirál.

 

*

 

Mi újság? Minden rendben

Micsoda nap, nemde, és te hogy vagy?

Jobban nem is lehetnék,

Csak épp untatnak az efféle tereferék.

 

Igazán, és mi van veled?

Hát, most hogy így kérdezed,

Minden nap ugyanarra járok

Ahol körte nő a birsfákon.

 

Hogy én hogy jutottam ide fel?

Nem tudom de szívem ünnepel,

Minden jó megtörténhet

Csak a kerülőútra kell lépned.

 

(Fordította Balogi Virág)