Béres Bíborka versei

Béres Bíborka versei

2021. 11. 21., v - 08:06
0 hozzászólás
„A szöveg számomra egyben alternatív dimenziókat megnyitó kapu és az ismert világról a lehető legélesebb és legtisztább képet formáló eszköz. Verseim ezen kettősség feszültségéből születnek.” - írja Béres Bíborka, táncos, koreográfus és interdiszciplináris előadóművész.
bíborka
'A régi világ', 'Vendéglát' és 'Erdélyi' címűek

A RÉGI VILÁG

A régi világban sokan dolgoznak.
Egymáshoz mérik magukat
És kevesek.

A régi világban az apák
Szigorúak, a fiúk
Kegyelmesek.

A régi világ nagy és magányos.

A régi világ a koncert előtt üresen pangó tér.

A régi világot kitakarították
És már poros.

A régi világ olcsó csésze
És lassú villamos.

A régi világba nem jár macska.

A régi világban közös a ritmus zaja.

A régi világ hasba léc.
A régi világban saját magadtól félsz:
Citromfűtea, csikló, hosszú hőtermelés.

A régi világ nem figyel,
Mert a türelem súly.
A régi lassulásából csikordul ki
Az új

 

VENDÉGLÁT

Körtés árny vagy.
Lila teremtésében úszó gömbölyű,
Simára csiszolt terek:
Mind neked adom, amit szeretek.

A felcímkézett, palackba zárt víz
Egy szételemzett élet következménye.

Kioldódott a jobb cipőfűződ.

Érzed a szőkére melírozott haj
Vasalva égett szagát?

Fölöttünk széttörik egy pohár.

Öledbe esik a szilánk

és kisiklik az égben egy szürkén repülő madár.

Mindenki szomorú amíg él, csak én guggolok
A színpad oldalán és habzsolom
A kék zajt, a narancs szenvedélyt.
Kéksajtban sült, kandírozott narancshéj.

Áldozatot hoztam neked,
nézd:
Egy puhára rágott karom.
Csokoládéba mártva vagy szárítva hozhatom?

 

Erdélyi

 

Mintha a Tisza
Ott lebegne
Ahol a Halál belefolyik
A pici fém fogtömésedbe

Fanyar a nap,
Mérgezi szádat.
Tegnap azt hitted tiéd
Amiből krémes lett mára.

Nem humán,
csak erőforrás.
Forr mint sárkány
A konyhapult alatt.

Két deci furmint
Esténként nyílt
Titok. Rózsakarikát vág
Négyszemed alá.

Úgy ölel hogy szorít,
Kifolynak a fémek,
Előveszi a kolbászt.
Pedig dolgozhattam volna nála -
Állat, nem féreg.

Olyan, ki társaságra vágyik.
Szeretnék valami békésről írni, a mohóságról,
Egyszerre csak egy
kommunikációs csatornáról,
De sajnos mindenkinek két szeme van
És így kezdődik. Na mi? (Halál)

Béres Bíborka

Image

Táncos, koreográfus és interdiszciplináris előadóművész így ír önmagáról és a verseiről: „A szöveg számomra egyben alternatív dimenziókat megnyitó kapu és az ismert világról a lehető legélesebb és legtisztább képet formáló eszköz. Verseim ezen kettősség feszültségéből születnek.”

Melyikbe ugorjak bele?
Meztelenül vesz ölébe
A kék, puhán hív
A bal, a jobb taszít
Fémesen, feketén,
Másik kell, a harmadik,
Torkod közepe, bőröd éle,
Rémálmaid szép zenéje,
Nyúlnék érte,
Megszólalunk.
Elillan
Betoppan
Beton
Nap
Citromkrém.
Húsod hiányában
Acélba harapok.

Visszalépés Zrt.
Lesz még tánc, boleró -
Bal - jobb
Jobb - bal Jobb
Bal
Jobb
Jaj

Baj Eressz-

Béres Bíborka Janka, 2021 Ősze