„De miben vagyunk bűnösök?” - Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő verse

„De miben vagyunk bűnösök?” - Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő verse

2015. 11. 26., cs - 15:33
0 hozzászólás

„De miben vagyunk bűnösök? / – a véres emlékezetnek, / amit soha nem bocsátunk meg magunknak.” - Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő Egyensúly című verse.

2015 november 26-án, 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be a Medvefelhő a város felett című, a kortárs észak-amerikai indián költészetet megjelentető antológiát. A kötetből négy napon át, négy indián költő négy versét ajánljuk a DRÓT világirodalmi sorozatában. A negyedik Mandy L. Smoker assziniboin-szíú költőnő Egyensúly című verse. A kötet szerkesztette és a verseket fordította: Gyukics Gábor.

Mandy L. Smoker 

Quilibrium

Egyensúly

Eric Levi Big Leggins emlékezete

1

Gyerek, gyerek, gyerek után, senki nem hisz

többé a szirénák hangzavarának.

 

Bár vissza – visszatörhetnénk e csontokat és 

új ceremóniát alakítanánk ki veszteségeinkből.

 

Javítsuk meg fogainkat az út egy másik sötét darabjával,

érdes ujjízületeinket a hónap egy másik kezdetével.

2

De a gyerekek még mindig leugrálnak a vonatról.

A városban mindenki idegesen álmodik,

tűz és vas nyalogatja a kézzel készült takarók

sarkait. Elfelejtették az antilop és a 

patakmeder beszédét, helyén csupán egy 

egyféleképpen elmondható kifejezést találtak

nem vagyunk felelősek.

 

Ma valaki érzéketlen ajánlatra ébredt,

hajnalhasadtakor egy madár csőrét és 

fekete szárnyát hagyták ajtaja előtt.

És mi hír a többi fenyegetésről,

azokról a családokról, melyek elveszítették

szívüket, oly nehéz volt, nem bírták cipelni?

Félre kellene tenni ezeket az ómeneket, a pince

ajtaja jól záródik,

a varjak károgása odalent bomlásnak indul.

3

Legközelebb táncolni fognak a székek és

képzeletbeli autósok üldözik egymást.

Ehhez remek egyensúlyérzékre van szükség 

és a csillagok énekére.

A legapróbb botlástól

is elszabadul az ég,

a test olyan, mint hirtelen

változás a folyó áramlatában.

4

A híd sokat elbír, a test nem, kifogásaink

minket sem mentenek meg.

 

Szögesdrót-fabrikációk között éljük életünk.

Az éjszaka közepén összegyűlünk,

azon rokonok és barátok nevét kiáltjuk, akik

nem tudnak átlépni a másik oldalra, mert állandóan

visszaimádkozzuk őket.

Oly sokat kérünk tőlük: lassítsd le a kocsit, ne ugorj,

ne engedd el, gyere vissza hozzánk.

 

De miben vagyunk bűnösök? – a véres emlékezetnek,

amit soha nem bocsátunk meg magunknak.

5

A kivájt szerencsétlenség elektromossá válik,

ezernyi vihar mintát szabadít fel

a szellemlakás, szellemgyermekek és 

a szellemszeretet agyvelejében.

 

Fordította Gyukics Gábor

 

Mandy L. Smoker (sz. 1975) assziniboin-szíú költőnő, a montanai Fort Peck rezervátumban született. A Montanai Közügyek Intézet indián oktatásért felelős igazgatója. Az Indian Relay című film forgatókönyvírója. Verseskötete Another Attempt at Rescue címmel 2005 tavaszán jelent meg. Montanában él.