A dobogókőn :: Weiner Sennyey Tibor verse

A dobogókőn :: Weiner Sennyey Tibor verse

2018. 05. 01., k - 05:59
0 hozzászólás

A tartalom felvezetésének szövege...

...és ahelyett hogy a kertben
és hegytetőn hogy ligetben
és ott fent a Dobogókőn
leülnénk és sóhajtanánk
hogy igen ez a hazánk
most megint gyűlöljük
egymást csak mert más...

Weiner Sennyey Tibor az alábbi versét olvasta fel a DRÓT 4-dik születésnapján, 2018. április 14-én Szentendrén. Most itt is olvashatjátok.

Weiner Sennyey Tibor

a Dobogókőn

 

irtózatos baromarcúak kora jő
megint imádni kell vagy utálni
megtartani magadban hogy
ezt az egész kort kidobnád
szörnyű felesleges kor ez
megint nem azzal foglalkozunk
aminek értelme lenne csak
a sok kreténség baromság
borul rád mint az éjszaka
kibontott szárnya sötéten
fellegekkel borít el minden
értelmes tekintetet is
és ahelyett hogy a kertben
és hegytetőn hogy ligetben
és ott fent a Dobogókőn
leülnénk és sóhajtanánk
hogy igen ez a hazánk
most megint gyűlöljük
egymást csak mert más
és hazánk ostobák
prédája semmirekellő
gazemberek eledele
hazánk az új évezred
küszöbén megint
hullarablók leszünk
megint a legpocsékabb
nemzet a történelem
szemétdombján és ebből
semmi sem oldoz fel
egyedül önmagunk
és saját tetteink.