ELTE: szakmai állásfoglalás a NAT nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiről

ELTE: szakmai állásfoglalás a NAT nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiről

2020. 03. 11., sze - 15:13
0 hozzászólás

„A most elfogadott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben erősen ismeretközpontúak a nyelvvel, a nyelvtannal kapcsolatos tartalmak. Nem jelenik meg a kompetenciafejlesztés módszeresen kidolgozott folyamata. A kompetenciafejlesztés háttérbe szorulását az óraszám csökkentése és az ismeretanyag mennyisége, elrendezése is erősíti. Ugyanakkor az ismeretanyagnak nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is súlyos problémákat vet fel. (...) A fenti megállapításaink szerint a bevezetésre kerülő NAT és kerettanterv nem segíti, hanem sokkal inkább gátolja az anyanyelvi nevelés megújítását, a tanulók kompetenciáinak a fejlesztését.”

 

 

 

 
ELTE

ELTE

Szakmai állásfoglalás

a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiről

A magyartanárok képzését végző, azért felelős intézmény oktatóiként kérjük a legújabb Nemzeti alaptanterv és a hozzátartozó kerettanterv magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezéseinek a visszavonását, újbóli szakmai egyeztetéssel történő átgondolását.

Egyetértünk a NAT korábbi, 2018-as változatában megjelent állásponttal, amely szerint a magyar nyelv és irodalom tantárgy legfőbb céljai közé tartozik az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a beszélt és írott nyelv kifejező és árnyalt használatának az elősegítése, valamint az irodalomnak mint művészetnek, a klasszikus és kortárs irodalmi művek értésének és értelmezésének az elsajátítása, az irodalmi műveltség alapjainak a megszerzése és az olvasóvá nevelés. Meggyőződésünk, hogy a magyartanítás egyik fő feladata az, hogy tudatosan tervezett, az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulói tevékenységek révén fejlessze a tanulók anyanyelvi kommunikációs kompetenciáit. Az anyanyelvi kommunikációs készségek, ismeretek és attitűdök jelentős mértékben befolyásolják az egyes tanulási területeken megszerezhető tudás mélységét és minőségét, a különböző nyelvi tevékenységek hatékonyságát és eredményességét, valamint az önkifejezés képességét. A fenti célok azonban nem hatják át sem a most elfogadott NAT-ot, sem a kerettantervet, pusztán részlegesen fejeződnek ki, a hatékony gyakorlati feltételek biztosítása nélkül.

    A most elfogadott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben erősen ismeretközpontúak a nyelvvel, a nyelvtannal kapcsolatos tartalmak. Nem jelenik meg a kompetenciafejlesztés módszeresen kidolgozott folyamata. A kompetenciafejlesztés háttérbe szorulását az óraszám csökkentése és az ismeretanyag mennyisége, elrendezése is erősíti. Ugyanakkor az ismeretanyagnak nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is súlyos problémákat vet fel.

Egyrészről egyik dokumentum sem támogatja az ismeretek és a kompetenciafejlesztés harmonizálását. Másrészről nem tekinthető koherensnek az egyes ismeretkörök tartalmi kijelölése, továbbá az ezek közötti kapcsolat is kidolgozatlan marad. Az ismeretkörök megadásában megfigyelhető eklektikusság oldásához a vonatkozó tématerületek és a kapcsolódó nyelvi jelenségek kijelölésének körültekintőbb szaktudományos alapozását látjuk szükségesnek (a nyelvrokonsággal kapcsolatos megfogalmazásokat tudományos szempontból különösen aggályosnak tartjuk). Harmadrészt meggyőződésünk, hogy a magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek a nyelvtudomány korszerű eredményeit, szemléletét is közvetítenie kell különösen a középfokú oktatásban (a tudományos gondolkodás megismertetésének a céljából is). A kerettanterv a nyelv tudományos vizsgálatának közelmúltbeli eredményeiből szinte semmit nem mutat be, illetve ezekből nagyon keveset hasznosít.

A fenti megállapításaink szerint a bevezetésre kerülő NAT és kerettanterv nem segíti, hanem sokkal inkább gátolja az anyanyelvi nevelés megújítását, a tanulók kompetenciáinak a fejlesztését. Mindkét dokumentum egyértelmű visszalépést jelent a 2012-es szabályozáshoz képest, és szakmai színvonalában messze elmarad a 2018-as tervezettől. Mindezek miatt kérjük a NAT 2020 és a hozzá készített kerettanterv visszavonását, szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetéssel történő újragondolását és újraírását.

Budapest, 2020. március 9.

 

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszékének alábbi oktatói:

Tátrai Szilárd tanszékvezető egyetemi docens

Bartha Csilla egyetemi docens

Gonda Zsuzsa egyetemi adjunktus

Kardosné Balogh Judit egyetemi docens

Kugler Nóra egyetemi docens

Laczkó Krisztina egyetemi docens

Lengyel Klára egyetemi docens

Nagy-Varga Zsolt mb. szakmódszertani oktató

Raátz Judit főiskola docens

Simon Gábor egyetemi adjunktus

Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár

 

A szakmai állásfoglalást támogatják az Intézet alábbi oktatói:

Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék:

Deme Andrea egyetemi adjunktus

Kuna Ágnes egyetemi adjunktus

Ladányi Mária professor emeritus

Markó Alexandra egyetemi docens

Vakula Tímea tudományos segédmunkatárs
 

Finnugor Tanszék:

Kubínyi Kata ny. egyetemi docens

Salánki Zsuzsa egyetemi adjunktus
 

Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék:

Bárth János egyetemi adjunktus

Bodó Csanád egyetemi docens

Farkas Tamás egyetemi docens

Hattyár Helga egyetemi adjunktus

Sárosi Zsófia egyetemi docens

Slíz Mariann egyetemi docens

Terbe Erika egyetemi adjunktus

 

Forrás ELTE.