A méhes földje - Kertmagyarország III.

A méhes földje - Kertmagyarország III.

Weiner Sennyey Tibor előadása a méhekről és a méhek kultúrtörténetéről, szerepéről a művészetben, különös tekintettel a magyar irodalomra.

Helyszín
Zsennye Alkotóház
Sennyey-Bezerédy-Békássy kastély
(online követhető lesz az előadás
a szerző közösségi oldaláról)

Időpont
2021 február 6. 17:00

A méhek ma ismert fajtája ősidők óta létezik, 70 millió évvel ezelőtt bukkantak fel az evolúció nagy folyamában. A méhek ősei fejlődésük egy kritikus pontján úgy döntöttek, hogy elhagyják a húsevést és vegetáriánusok lesznek. Ez a döntés befolyásolta a bolygónk sorsát. Sok növényfaj megporzásában vesznek részt, így kulcsszerepük lett az ökoszisztémában.

A méhészkedés is ősi mesterség. A méz gyűjtése egyidős az emberiséggel, a méhészet legrégebbi nyoma a kőkorszakból való. Festményeket, költeményeket, regényeket ihlettek a méhek, akiket szent állatként tiszteletek őseink, ami nem is csoda, hiszen az ipari forradalomig az egyetlen édesítő a méz volt, amit aztán a modernitással felváltott a cukor.
Napjainkban egyre többen jönnek rá újra, a méhészeti termékek jelentőségére, a táplálkozásban és az egészség megőrzésében, ezt hívjuk apiterápiának, melynek nyomait a kultúrában és a művészetben már a kezdetektől fogva megtaláljuk.

Weiner Sennyey Tibor - költő, író - 2020 márciusában kezdte el Kertmagyarország előadásait, amelyek Somogyi Imre és Németh László kapcsolódó eszméinek továbbgondolásából indultak ki. Az első Kertmagyarország előadást az erdőbényei Ábrahám pince felkérésére tartotta, amit itt olvashatnak a Magyar Hangban.
A második előadást a budapesti Csokonai Információs és Dokumentációs központ felkérésére, ami itt látható.
Ez a harmadik előadás, a Vasi Őrtüzek vándorkonferencia rendhagyó előadása lesz a zsennyei kastélyból - egyébként Tibor Sennyey-őseinek egykori birtokáról - , amit a járvány helyzetre való tekintettel online lehet majd követni.

Az előadás a méhes és a méhekkel való foglalkozás kultúrtörténeti hátteréről szól. Hogyan méhészkedtek az ősemberek? Miért volt szent állat a méh Egyiptomban? Miért a „Tejjel-mézzel folyó Kánaánt” keresték az Ószövetségben? Voltak-e zsidó méhészek? Az ősi Kelet miért és hogyan tisztelte a méheket? Hogyan jelenik meg korokon keresztül a méh a kultúrában és milyen mágikus tulajdonságokat kapcsoltak a méhekhez és a méhészekhez? Milyen csodálatos méhes verseket írtak az ókori Egyiptom írnokaitól kezdve az angol költőnőig Sylvia Plathig, aki szintén méhészkedett? Milyen méhese volt Berzsenyi Dánielnek? Miért akart méhész lenni Zsennye szülötte, Békássy Ferenc? Miért írta Hamvas Béla, hogy:  
„Ez itt Berzsenyi és Kisfaludy Sándor népe és földje. Elpusztíthatod, de az aranykorból sohasem fogod tudni felébreszteni. Ez a méhes földje.”

Minderre választ kapunk Weiner Sennyey Tibortól, aki amellett, hogy költő, író, a DRÓT főszerkesztője, eddig 13 megjelent könyv szerzője, maga is kezdő méhész.

Támogatók
Vasi Őrtüzek, Nagy Gáspár Kulturális Központ, Zsennyei Alkotóház, DRÓT, Gyula, a méhek és a hallgatók

Esemény kezdése és befejezése
2021. feb. 06 - 17:00 (szombat)
2021. feb. 06 - 18:00 (szombat)