Étterem

Étterem

2020. 05. 18., h - 23:52
0 hozzászólás

(...) itt forr össze, válik el minden, amiért élni lehet vagy érdemes, Krúdy, Mikszáth, Tersánszky törzsasztalánál, valójában ők maguk a regény, és ennyi maga az élet, egy fáradt, de joviális pincér (...)

Étterem
Részlet az Öszvér című regényből

Egy vidéki szálloda étterme késő délután nagyjából olyan, mint egy Krúdy regény lassabb, leíró fejezete, melyben az emberek, a borok és a levesek csak előkészülődnek a komolyabb érzelmekre és „bonyodalmakra”, megütközésekre, egymás jóízű elfogyasztására, megcsókolására és felböfögésére, a történetre, mely tulajdonképpen ez maga, a történet nem több, mint a szemérmes felkészülés a történetre, az élet mozgalmas és diadalittas és hősies és vadromantikus eseményeire, melyektől „cselekményt” remélünk, de tiszta szívvel és egyetértőleg kijelenthetjük, hogy ennyi a cselekmény, itt van a fordulat, ez a dráma helyszíne, itt forr össze, válik el minden, amiért élni lehet vagy érdemes, Krúdy, Mikszáth, Tersánszky törzsasztalánál, valójában ők maguk a regény, és ennyi maga az élet, egy fáradt, de joviális pincér, a karján régimódian átvetett asztalkendővel, a konyhából terjengő töltött káposzta és káposztás cvekedli és pirított cukor és fokhagyma és ecet és frissen rántott borda szaga, az üres asztalok abroszmagánya, a villák, kések, kanalak, desszertesek, halasok megingathatatlan rendje, a nagy vitrinen túl pedig a homályosan sejthető valóság, amiből majd belép ide valaki, és magával hozza a kormány, a háborúk, a járványok és gyilkosságok híreit, és a hó, a tavasz, az eső és a szerelem illatát, utóbbi esetben felidézve valami szépet és múlékonyt, ám e becses dolgok miatt sem érdemes az utcára menni, mert az utca nyomorult, mint a sors, a vidéki szálloda étterme által kínált miliő pedig, bár kissé fáradt és hozzávetőlegesen szomorú, mégiscsak az Élet maga, és később, esti órákban, amikor az elit megérkezik, itt születnek a valódi szerelmek és a sorsdöntő, nagy elhatározások, itt zajlanak az örök úri közép magántrianonjai és szabadelvű kiegyezései, és itt köttetnek stadionépítési szerződések, az alkuk és választási megállapodások is, örök készülődés van itt a valóság, a boldogság, a vagyon és a világ birtokbavételére, mert innen, e félhomályos, jószagú békéből nézve minden, de minden épp olyan jóízűen felszürcsölhető, akár egy kanál velő.

Talán Miklós 1968. január elsején született Budapesten. A hétfő gyermeke. Porfarmer, hang(vad)ász, fénykallózó. Léte szerdáját véli élni, bár előfordul, hogy csütörtököt mond. Jelmondata: Cherchez la flamme!

 

Csikós Attila, író. 1969-ben született Szombathelyen, jelenleg Budapesten él. Utolsó kötete 2018-ban jelent meg a Kortárs Kiadó gondozásában, Vidámpark címen.
 
Halszájoptika Képirodalmi Hálózat

Halszájoptika Képirodalmi Hálózat

fotográfusok, képzőművészek és írók laza hálózata

A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat 2014 óta működik, fotó-szöveg alkotáspárokat jelentet meg oldalain. Állandó szerzői körrel rendelkezik, amit 8 fotográfus és ugyanennyi író alkot, de folyamatosan keres állandó és alkalmi szerzőket egyaránt. Így aztán mások mellett publikált a Halszájoptikán Csikós Attila, Falcsik Mari, Hartay Csaba, Hernyák Zsóka, Novák Zsüliet, Orcsik Roland.

A Halszájoptika gárdája megjelent irodalmi lapokban, csinált kiállításokat is, van egy negyedévenként megjelenő fanzinja, és a honlapon megjelenő anyagokból válogatva rendszeresen előadásokat hoz létre.