Fordítás vagy ferdítés?

Fordítás vagy ferdítés?

2016. 07. 02., szo - 06:33
0 hozzászólás

Lehet-e fordítani olyan idegen nyelvekről verseket, amelyeket nem beszélünk? Ha nem: miért? Ha igen: miért és hogyan? Milyen kalandjaink lehetnek fordítás közben és mi lehet a célunk? Milyen volt lefordítani a Gilgames egy részletét, a jávai költészet klasszikusait vagy éppen kortárs koreai költők közül Gil Won Lee és Ra Heeduk verseit? Weiner Sennyey Tibor költő, a DRÓT főszerkesztője a Koreai Kulturális Központ Művészeti csarnokában tartott előadását most itt meghallgathatjátok.

Előadás (Koreai Kulturális Központ)
Weiner Sennyey Tibor előadása

Az előadásnak az örökzöld Holt költők társasága című film volt a vezérfonala. Hogy mi is a költészet? Mit jelent a mai világban a költészet, és miért van rá olyan nagy szükség a többi tudományág mellett? Az előadás egy részlettel indult a filmből, a közepén is láthattunk egyet, majd a film legnagyobb csattanójával zárult az este.

Az előadásban a költő személyes indíttatásait is megismerhettük, hisz a fent említett film nagy hatással volt arra, hogy elkezdjen fordítani. A filmben megismert Walt Whitman vers klasszikus mondata „Ó kapitány, kapitányom” kíváncsivá tette, de a magyar fordítások mellett ő saját maga is szerette volna ezt a művet magyar nyelvre átültetni. 16 éven keresztül dolgozott ezen a fordításon, míg végül késznek nyilvánította.

Ezután a vers után merült el a műfordítás világában. A Gilgames nemrégiben megtalált, internet által beharangozott részét is ő fordította, ezen kívül John Milton, Walt Whitman és Jorge Luis Borges verseivel is dolgozott. Bégányi Dorottya teljes írása a Koreai Kulturális Központ oldalán olvasható.