Ivor Popović versei

Ivor Popović versei

2019. 08. 25., v - 15:15
0 hozzászólás

Ivor Popović, a fiatal zágrábi költő idén először vett részt az Erdei Költők találkozóján. 2000-ben született a horvát fővárosban. Jelenleg is ott él, angol-francia szakos egyetemi hallgató. Az Erdei Költők (és olvasóik) egy évtizede minden évben találkoznak kint, a természetben és saját verseket olvasnak fel a szabad ég alatt. Olyan költők kapcsolódtak a kezdeményezéshez a világ minden pontjáról, akiknek fontos a természet, a környezetvédelem, a szabadság. Verseiket anyanyelvükön olvassák fel, majd pedig angol vagy horvát fordításban. 2019-ben tartották a IX. Erdei Költők találkozót a horvátországi Grožnjan városa melletti erdőben.

 
Ivor Popović
Bemutatjuk az Erdei Költőket III.

*

A csavargó a királyi trón elé járul.
Mi szél hozott kisember?
Utamon iránytű nem vezet.
Ha jő nagy vihar hová rejetezel?
Ahol akad hely, ott meghúzom magam.

Földjeink bősége eltartja hazánk
Országunk erős s benne büszke a nép
Nézd, mindez mostantól a tiéd
Tégy vele belátásod szerint.
Megbocsáss de nem leszek király,
Engem az ilyesmi nem inspirál.

*

Mi újság? Minden rendben
Micsoda nap, nemde, és te hogy vagy?
Jobban nem is lehetnék,
Csak épp untatnak az efféle tereferék.

Igazán, és mi van veled?
Hát, most hogy így kérdezed,
Minden nap ugyanarra járok
Ahol körte nő a birsfákon.

Hogy én hogy jutottam ide fel?
Nem tudom de szívem ünnepel,
Minden jó megtörténhet
Csak a kerülőútra kell lépned.

(Fordította Balogi Virág)