Kapolcsi anzix-mix

Kapolcsi anzix-mix

2021. 08. 26., Csü - 08:12
0 hozzászólás
(A leíró ismét Hamvas Bellával álmodik…)
nz
nz2
nz3
Nagy Zopán Pajtás géppel készült 2008-as fotóalbuma és naplóbejegyzései

Nagy Zopán

Kapolcsi anzix-mix

(A galéria a jegyzet után látható)

Méhek a költőben… Költő a méhesben… Fenyőgyanta-tetvek szorgoskodnak, a méhek belőlük (ürülékükből) torkoskodnak, majd szurokszerű nyálkájukat egymás száj-csuprába átköpdösik, megforgatják, átérlelik… Az emberek pedig imádják eme végtermékeket… Fekete méz! WST és Zorpia polaroidba néz… – Mindez a Királykő korcsma platános udvarán, s a költők koccintanak, majd mindenki el, különböző irányokba el…

Gyere, csiga: tönkre teszlek… Lám: itt egy szép tönk…

Ám, mindezek előtt: csönd. Szeráf-surranásnyi csend. Majd tompa cuppanás. Cupp. Szindbád finom mozdulattal üti ki a csontból a velőt. Lassított délelőtt…

Itt Cili néni szelleme jár… Friss a pirítós, agyvelős! Szereti szűz és viselős!

Itt Cili néni szelleme kísér(t)i Galkó művész úr kocsmaszínházát, közben kikíséri a mámoros, bódult, túllelkesült, megrogyott, visszatérő, újra-termő, friss lelkületű, kortalan-kövületű… (örök)ifjak és (korán)bölcsek sokaságát is:

ki-ki a temető felé, talán az ódon, rommá érett Poór ház felé, vagy azon is túl: az alig ismert régi zsidó-temető irányába, mások a vigántpetendi úton, sötéten suttogó fák aura-árnyékába, vagy Katlan Tóni malmainak őrlései közé, esetleg a bizonytalan irányába (Talián felé már dörög)… De néhányan inkább maradnak, visszaszédülnek – és a hajnali újra-nyitásig virrasztanak (kábult tónusokban motyogva, óbégatva)…

Közben, a transz-formálódott Art Camp da-dalárda, az igazivész énekkar is összeáll s 99-szer előadják a gyönyörű gyöngytyúknyak, gyönyörű gyöngytyúknyak, gyönyörű gyöngytyúknyak című (méltán hírneves) opusukat! Ööű öua, ááá!

A korcsma udvarán az afrikai árus immár családtag, illetve nonstop-reggae nagykövet. A zamat-illatos zöld-felhőbe burkolt nyugalom ében-sziluettje…

(Zárójel bazár!)

 

- - -

Intermezzo:

ős-nász

mász-

kál

az avaron

 

(mozdulat-

a haverom):

 

nem zavarom…

 

- - -

 

(nem) szép (nem) versek!

 

szépméker-szeszes

szeplős szeduxen-szemek

széptépett szóma

 

húr-fojtott hölgy-hang

szépszakadt akarat-katt

dong-bong a völgy-gang

 

sze-mé-re-me-gő

ó, széplékeny széplényem!

szó-tag sze-re-tő

- - -

A költők hallgatásaiban eközben, efféle zöngék (is) közlekednek: pipetta! Papika pipettája, gőzölgő méhpempő, nyöszörgő nyenyere, Sanyika bácsika burnót szelencéje, nyenyenye, ü! A szelence mocorog és tátog: kotta, kudora, kotta, ü! Panyigai, panyigai, ü! Kuli-kuli khá, kili-kili kíí! Kredenc és kemence, Kali-juga medence, 432 000 év, kataklizma… Ó, Visnu, ó, Laksmi, ó, avatár, jaj, Kalki! Mordizomadta! Zöld kandeláberemre, Übü-fröccs, vice-icce hááz, ü!

Nézz meg mindent, s ami jó: tartsd meg, nézd meg és menj tovább… Ahogy azt a Háromszor legnagyobb Hermész ontotta vala…

(A leíró ismét Hamvas Bellával álmodik…)

Tabula Smaragdina. Mem. Mars a sulphur jegyében (calcinatio). Kép: Csontváz, virágos réten kaszál. A Tizenkettő a kozmosz száma. Ha az ember ehhez a számhoz egyet hozzátesz, a kozmoszból kilép. Ez a halál, a nagy transzmutáció. Az Egy a mágus, a csináló, az alkotó, a tolték, a poiétész… – Elmélkednek tovább az „időtlenben” kerengők, a halni csak módjával ha(j)landók…

Nagy Zopán Pajtás géppel készült fotói:

Image
Image
Image
Image
Image
Image
Image
Image

 

Image
Image
Image
Image
Image
Image