Latin-Amerika filmjei Budapesten

Latin-Amerika filmjei Budapesten

2017. 11. 10., Pén - 06:27
0 hozzászólás

Filmek Brazíliából, Argentínából, Salvadorból, Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból, Panamából és Chiléből! Budapesten zajlik a Déli-Duku, aminek szervezőjével, a kolumbiai Manuel F. Contrerassal beszélgetett Lafferton Luca.

Latin-Amerika filmjei Budapesten


A napokban egy igen izgalmas latin-amerikai filmszemlének lehetünk a részesei. Az esemény neve Déli-Doku, amely kortárs latin-amerikai rövid- és egész estés dokumentumfilmeket mutat bei különböző latin-amerikai országokból, eredeti nyelven, angol és magyar felirattal.
Bár Magyarország egyáltalán nem szűkölködik fesztiválokban, és filmes fesztiválok tekintetében különösen jól áll, ez esetben egy egészen különleges kezdeményezésről beszélünk, hiszen latin-amerikai, ráadásul kortárs latin-amerikai dokumentumfilmek a fesztiválozási hullám ellenére ritkán láthatók hazánkban.
Az esemény egyik szervezője a projekt művészeti producere, Manuel F. Contreras. A kolumbiai fiatalember évek óta Magyarországon él, és művészeti tanulmányokat folytat egy ösztöndíj program keretein belül. A magyar kultúra iránti kíváncsisága és szeretete egyre szorosabban köti őt ide, és ezeket a szálakat ezúttal még szorosabbá igyekszik fűzni, nemcsak a két ország, hanem a két világ, Közép-Európa és Latin-Amerika között is.


A kép eltávolítva.DRÓTHonnan jött a gondolat, hogy a magyar és latin-amerikai kulturális kapcsolatok előmozdítását egy tematikus filmfesztivál kiválóan segítené? És miért pont filmfesztivál?

Manuel F. Contreras: Valójában onnan ered a gondolat, hogy mindannyian, akik ezt az eseményt szervezzük, dokumentumfilmes területen dolgozunk és tudjuk, milyen nehéz a dokumentumfilmek terjesztése.

A latin-amerikai filmek nagyon érdekesek, és sok esetben soha nem jutnak olyan távoli helyekre, mint Budapest.


Mi tehát a mozizásban gondolkodtunk, hogy ezáltal megmutassuk, van itt valami, amit érdemes megnézni.

DRÓTMi alapján válogattátok a filmeket? Hogyan történt maga a “gyűjtés"?



Manuel F. Contreras: A legfontosabb szempont számunkra az volt, hogy minőségi dokumentumfilmeket válasszunk. Sokszor hozzáférhetünk bizonyos helyszínek adta témákhoz, ahol nem a filmek minősége a lényeges. Mi viszont olyan finom alkotásokat is szerettünk volna megmutatni, amelyek túlmutatnak a megszokott latin-amerikai kliséken.

DRÓTMely latin-amerikai országok képviseltetik magukat a fesztiválon?



Manuel F. Contreras: A filmek Brazíliából, Argentínából, Salvadorból, Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból, Panamából és Chiléből érkeztek. Ezen kívül a kubai EICTV filmes iskolájának dokumentumfilm válogatását is láthatjuk, az iskola egyik hallgatója, Breier Ádám készített.

DRÓTMitől lesz más ez a fesztivál, mint egy hagyományos filmes szemle?


A kép eltávolítva.Manuel F. Contreras: Alternatív fesztivált szervezünk, mivel a már említetteken túl a filmeket főképp mozin kívüli helyszínekre szeretnénk elvinni. Így lesznek vetítések bárokban (House Bar és Auróra), galériában (Kugler Galéria), a Budapesti Cervantes Intézetben és magánlakásokon is. Azt szeretnénk, ha a fesztivált össze tudnánk kötni a filmnézés modern formáival. A Bem Moziban is lesznek vetések, amely szintén egy igen különleges budapesti helyszín.



DRÓTManapság talán a legnehezebb feladat egy fesztivál szervezésekor a szponzorok megtalálása. Milyen elven működik a Déli-Doku? Sikerült támogatókat találni?

Manuel F. Contreras: Már az elején eldöntöttük, hogy a rendezvény ingyenes lesz. Ezért


minden vetítés ingyenes, ahogy maguk a rendezvényhez kötődő programok is. Mindannyian, akik a fesztiválon dolgozunk, önkéntesként tesszük ezt.


A rendezvény szervezésében a Mexikói, az Argentin és a Chilei Nagykövetségek támogatnak minket. Ezen kívül egyik helyszínen se kell belépődíjat fizetni. Nagyon örültünk annak, hogy mindenki, aki támogatott minket a törekvésünkben megértette, miért fontos a rendezvény ingyenessége, és mindenkinek tetszett az elképzelésünk.

DRÓTKi a célközönségetek? Kiket szeretnétek elérni: magyarokat, itt élő spanyol ajkúakat, külföldieket?



Manuel F. Contreras: Igazából mindenkit. A filmek (egy kivételével, ill. leszámítva a kubai dokumentumfilm válogatást) mind feliratosak lesznek magyar és angol nyelven. Itt Budapesten a világ minden tájáról élnek emberek, ezért azt szerettük volna, ha mindenki el tud jönni a vetítésekre. Egyébként


a filmek fordítói is ingyen vállalták a munkát


– nélkülük nem tudtuk volna elérni azt, amit már eddig is sikerült.

DRÓTA fesztivál egyes filmjeit megismétlitek más napokon, hogy minél több ember részt tudjon venni a fesztiválon. Van esetleg olyan film, esemény, ami bizonyos szempontból jelentősebbnek, kiemelkedőbbnek tekinthető?



Manuel F. Contreras: A fesztivál első estéjén például, amelyet a House Bar nevű helyen tartunk, lesz argentin étel (emapanda) a bár felajánlásával és argentin bor, amelyet az argentin nagykövetség ajánlott fel. A „Cumbia La Reina” (Cumbia, a királynő) című argentin filmet fogjuk vetíteni. Ezen jelen lesz velünk a film rendezője, akit sikerült „elhoznunk” Portugáliából, ahol jelenleg él. Összegyűjtöttük neki a repülőjegyre valót. Lenyűgöző volt látni, ahogy és amilyen gyorsan a fesztiválos barátaink segítettek. Pablo, a dokumentumfilm rendezője egyben cumbia DJ is, aki aznap este a filmet követő fiestának lesz a felelőse. Másnap a mexikói vetítésre (El Regreso del Muerto) a Mexikói Nagykövetség ingyen tacost ajánl fel a résztvevőknek. A harmadik napon a Chilei Nagykövetség chilei borral kedveskedik a Surire című film közönségének. Ezeken kívül is lesznek még rendezvények, melyeket még ezek után véglegesítünk.

DRÓTMire számítotok, milyen nagy közönséget sikerül megszólítanotok?



Manuel F. Contreras: Ez még számunkra is kérdéses, mert szerencsére úgy néz ki, hogy a fesztivál egyre nagyobb méreteket ölt, ahogy közeledik a vetítések időpontja. Fontos volt, hogy a fesztivál ne csak rólunk szóljon, hanem a vetítés helyszíneiről is, és mivel számukra is érdekesek ezek a dokumentumfilmek, így mi is több embert érhetünk el.

DRÓTMilyen távlati céljaitok vannak a fesztivállal, ha ez a konkrét rendezvénysorozat lezárul? Lesz jövőre is Déli-Doku?



Manuel F. Contreras: Szerintünk lesz újabb verziója a fesztiválnak jövőre, de nem akarunk elhamarkodottan arról beszélni, milyen is lesz majd a jövőben, hiszen még az idei év eredményeit se láttuk. Reméljük, minden jól sikerül és mindenki élvezni fogja a filmeket.


Készítette Lafferton Luca
Déli-Doku. 2017. november 8-12.


Hivatalos linkek:
https://delidoku.com
https://www.facebook.com/delidokubp/

További interjúk a Latinia és az Újvidéki Rádió jóvoltából:
http://latiniaweb.wixsite.com/latinia
http://media.rtv.rs/sr_lat/libego/31884

FILM a DRÓTon

Miért nem értjük önmagunkat?

Jodorowsky, a chilei film- és színházrendező, író, költő, producer, vallásfilozófus és még sorolni lehetne – szóval igazi polihisztor, legújabb filmjében - a Végtelen költészetben - erre (is) válaszol. - Lévai Júlia írása a DRÓTon.

Most akkor testről vagy lélekről? 

A pszichológus ott van mindenkiben, akár szakmabeli, akár egyszerű takarító, boltos vagy éppen gazdasági igazgató. Lafferton Luca írása Enyedi Ildikó filmjéről a DRÓTon.

A hétköznapok derűje

Jim Jarmusch Paterson című filmje az, amiben nem történik semmi, mégis minden benne van, amiről beszélni érdemes.

Van kiút a nyomorból

Itt van ez az igaz történeten alapuló film, Ugandából, amit úgy néz ki, hogy nem mutatnak be Magyarországon. Pedig nagyon jó lenne, ha vetítenék. Nem csak Budapesten, hanem vidéken is. Elmondom miért kellene látnia mindenkinek Katwe királynőjét.

Auschwitz bárhol

Tudom, hogy kevesen fogják elsőre megérteni, hogy miért vettem rá magam olyan nehezen, hogy megnézzem a Saul fiát. Volt olyan, hogy már megvolt a mozijegy estére és képtelen voltam bemenni. Nem azért mert fáradt voltam, nem azért mert nem érdekelt, nem azért mert rossz a film. 

A természettel való kapcsolat újragondolásának egy lehetősége, avagy A dzsungel könyve

Mi van, ha az egész történetre, az egész dzsungelre úgy tekintünk, mintha az az emberi lélek rejtett világa lenne? Mélyen, saját magunkba nézhetünk, felfedezhetjük önmagunkban Balut és Bagirát, Akelát és Kát, Mauglit és Sir Kánt. Láthatjuk, hogy az élet dzsungel, s a benne lévő legnemesebb áramlások, akárha vándorló elefánt törzsek volnának... 

Bármilyen iszonyat után újra lehet kezdeni élni, akkor is, ha még az orvos is halálra ítél...

Gárdos Péter saját szüleinek a történetét írta és filmesítette meg, ami lehetett volna amerikai módra giccsbe hajló romantikus alkotás, lehetett volna a holokausztról szóló film - ehelyett valami teljesen más lett. Legutóbb - január 21-én Veszprémben, a Művészetek Házában mutatták be a Hajnali lázat. A helyszínen jelen volt az alkotó és film zeneszerzője is, és a DRÓT szerkesztője, Stenszky Cecília, akinek írását olvashatjátok a filmről és a veszprémi bemutatóról. 

A fiú és a szörny

„A film attól szép, hogy a jóknak is vannak ilyen démonaik..." - írja Györe Gabriella - költőnő - A fiú és a szörny című legújabb japán animációs filmről. Az írás a Filmbook-blog és a DRÓT együttműködésének keretein belül jelenik meg lapunkon. Ha tetszett nektek is, adjátok tovább... 

Az IKEA bekaphatja - Jön Harold! | film

Mi történik, ha negyven év munkája egyik pillanatról a másikra összeomlik egy multi miatt? Ha az élet egyébként sincs a csúcson, már elmúltak a legszebb évek és minden egyszerre veszik el? Kétségbeesés, düh, elkeseredettség. De Haroldban pont azt szeretjük, hogy nem adja fel. - Filmkritika 

Három baromi jó film

Az utóbbi idők filmes felhozatalából ajánlunk három – egy magyar, egy lengyel és egy angol – filmet a szürke novemberi hétvégére. Nézzetek meg őket, ha még nem láttátok és írjátok meg a DRÓTnak, hogy melyik mennyire tetszett. 

MACBETH, vagy amit akartok 

Jövő héttől játsszák a hazai mozik Shakespeare Macbethjének legfrissebb filmváltozatát Justin Kurzel rendezésében, Michael Fassbender és Marion Cotillard főszereplésével. Ebből az alkalomból most áttekintjük a történelmi előzményeket, a dráma keletkezéstörténetét, a „Macbeth-átok” legendáját, és részletesen felidézzük az egyik leghíresebb és legvitatottabb filmverziót is, melyet Roman Polański rendezett 1971-ben. Mielőtt belefognánk, emlékezzünk meg arról, hogy a Macbeth az elmúlt évszázadban olyan jeles rendezőket is megihletett, mint például Orson Welles, Kuroszava Akira és Tarr Béla.   

Az elveszett interjú – beszélgetés Tarr Bélával

A ma 59 éves Tarr Bélával 11 évvel ezelőtt készítettünk egy interjút, ami akkor a Szegedi Egyetem bölcsészkarának lapjában, a Bölcsőben jelent meg. Az interjú szövegéről sokáig azt hittük, hogy elveszett. Most meglett. Közöljük.