Léptékváltás - Kántor Zsolt versei

Léptékváltás - Kántor Zsolt versei

2017. 01. 10., k - 09:46
0 hozzászólás

hiábavaló minden eredmény és verseny
a teljesítmény miatt semmi remény
ha nem valami mást találunk ki éppen
eltűnik az erény

Kántor Zsolt: Az idő szaván fogja a nyelvet

Kántor Zsolt: Az idő szaván fogja a nyelvet

Kántor Zsolt

Textus esszencia

A patentek elengedik a varrást.
Megbomlik az összeszőtt ég.
Szertefoszlik a homály, a hajtás.
Mintha az időt gondolattal tömnék.
A túl-aggódás az alvást kockákra vágja.
Valami megzavar közben.
A reflexiónak ez túl nyilvános pálya.
Mire megvan az ötlet, esteledik a könyvben.

Kántor Zsolt

Kántor Zsolt

Kántor Zsolt 1958-ban született Debrecenben. A debreceni tanítóképző főiskola után a Szent Pál Akadémián diplomázott, mint protestáns teológus, 2006-ban. (Előzőleg a debreceni Tanítóképző Főiskolán kapott tanítói oklevelet.) Volt a Tevan Kiadó igazgatója, a Bárka alapító főszerkesztője 1998-ig. Tandori Dezső mutatta be 1980-ban a Magyar Ifjúságban mint költőt. Ügynöki múltját az Élet és Irodalomban és a Hetekben tárta fel Kukorelly Endre ösztönzésére. Legutóbbi kötete: Az idő szaván fogja a nyelvet, 2016. Bibliaiskolákat tart, a Hit Gyülekezete égisze alatt. Gimnazisták számára a Diák Írók Körét vezeti a Csaba-Gyöngye Művelődési Házban. Felesége Hanzó Ildikó, költő.

Léptékváltás 

HATÁR GYŐZŐ emlékére

 

egy gémkapocs & egy genote®m
esett a fűre. kinyílt a diplomatatáska
ahogy a parkban keresgéltem az ollóm
hogy levágjam a szakállam 
belelóg a képbe egy szőrszál
és ráfonódott egy hajszál –

megvágom az ajkam s vér folyik
a szavak között magam
jól érzem –

úgy szemlélem a dolgokat akár egy pitypang
várom hogy valaki rám fújjon
szóródjanak csak széjjel a gondolat - magok
a szökőkutat nézem, ahogy
cseppenként dadog
döntöttem egy vízcseppet most elaltatok
jókedvében a napsütés  felébredt: „ Vagyok!”

hiábavaló minden eredmény és verseny
a teljesítmény miatt semmi remény
ha nem valami mást találunk ki éppen
eltűnik az erény
amire nem esik rá a fény
e miatt most vérszegény
mert felfoghatatlanok a színek
így jár az eszmény ha hideg –

jaj

a hit helyett mi lesz?

 

Dominancia1

Marsó Paulának

 

Közel van-e a kimondott szó?
Vagy rögtön elkóborol s felejt.
Ha azt mondom, elmélkedés,
benne van a selejt.
Vagy inkább szagok jönnek be a szón át?
Netán színek? 

A beszéd valami láthatatlannak integet.
amikor kifejezi a lelket.
A szívből jönnek a beszédek.
A szó szövi a tervet.
Majd az elme legeldugottabb odúja
kiengedi a megoldást a szájba.
Amikor leírjuk, hogy mi van a fejünkben,
kihajt az agytörzs felszínén a mályva.
Egy motoros bukósisakján dió koppan.
Még csak le se rázza!
De esetlegesnek se tartjuk a státuszát.
Elgondolva élünk. Olvasva s állva.
Minden nap egy mintázat. Ábra.
Minden gondolatunk műfordítás.
A beszéd egy táska.
Arkhé szelleme és Odüsszeusz papa oda van bezárva.
Megvagy gondolat! Látlak.

1 Rezonancia akart lenni a dominancia. De természetesen a dominancia felülmúlta.