Magyar népmesék indonézül

Magyar népmesék indonézül

2019. 02. 03., v - 13:57
0 hozzászólás

Magyar mesék jelentek meg egy kötetben Indonéziában. A könyv egyik alkotójával Kiss Márta festőművésszel készítettünk a különleges alkalomból riportot.

DRÓT: Mi a könyv előzménye?

Kiss Márta: „Nem más, mint a a 2008-ban megjelent Sziklavirág mesekönyv, ami 19 magyar nyelvre átültetett jávai mesét tartalmaz, 13 illusztrációval. Dharmasiswaként és egyéb utakból kifolyólag összesen 2 és fél évet éltem Jáván.” - nyilatkozta a DRÓTnak a könyv alkotója, Kiss Márta festőművész.

Sintho Marastuti Ambarsari
Sintho Marastuti Ambarsari

„Nagyon megfogott ez a világ minden színével, ízével, történetével. Valamit haza akartam hozni Magyarországra ebből a gazdag világból, ami egy kis ablakot nyithat a jávai kultúrára. 
A képekkel illusztrált mesék jó lehetőséget nyújtottak erre. A Naphegy kiadó jóvoltából a könyv csodálatos kivitelben jelenhetett meg.” (A jávai mesekönyv történetéről itt lehet olvasni.)

DRÓT: Mi inspirálta, hogy jávaiaknak magyar meséket mutasson meg?

Kiss Márta: „A Sziklavirág megjelenését követően viszont felmerült bennem, hogy ha már elhoztam a jávai meséket Magyarországra, milyen jó lenne a magyar mesevilágot is megismertetni az indonéz érdeklődőkkel.

A könyv borítója
A könyv borítója

Számomra rendkívül érdekes volt összehasonlítani a két világ mesei motívumait. Miben hasonlítanak, miben különböznek. Mik azok a mesei elemek, amik szinte ugyan úgy megjelennek, miként reagálnak egész másként egy egy problémára a két kultúra mesehősei.

A magyar mesék kiválasztásánál az lebegett a szemem előtt, hogy valamiképp meglegyen a párbeszéd a Sziklavirág könyvben megjelent jávai mesékkel. Legyen példa a hasonló motívumokra, ugyanakkor  igyekeztem néhány sajátosan magyar ízű mesét is választani. (Mindemellett a meseválasztás teljesen szubjektív, néhány kedvenc mesém kihagyhatatlan volt.)

Ahogy a jávai meséknél, itt is célom volt, hogy a történeteket részletgazdag, színes képekkel illusztráljam, és a képek megsejtessenek valamit az itteni világból azoknak, akik még sosem jártak erre.”

DRÓT: Hogyan fordították magyarról a meséket indonézre?

Kiss Márta: „A fordításhoz a nyelvi tudásom nem volt elegendő, így a jávai származású Sinthot, kértem meg, hogy ültesse át a meséket  indonéz nyelvre. Sintho már évek óta Magyarországon élt akkor, beszélte a magyar nyelvet, ismerte a mentalitásunkat. Mindez 2010-ben készült el. 
Az akkori indonéz Nagykövet úr, H. E. Mangasi Sihombing szívügyének tekintette ezt a mesekönyvet, mindig kifejezte támogatását, olyan formában is, hogy lektorálta a szöveget.” 

DRÓT: Mégis hogy lehet, hogy csak 2019-ben jelenhetett meg?

Kiss Márta: „Amikor összeállt az anyag, nagy lelkesen nekiláttam indonéz kiadót keresni, aki megjelentette volna a könyvet. Hosszan leveleztem a Gramediaval, de végül ebből a kiadásból nem lett semmi. Aztán az egész anyag a fiók mélyére került, egész mostanáig, amikor is Böszörményi Katalin konzul, illetve a Jakartai Magyar Nagykövetség közbenjárásával és a Balassi Intézet Publishing Hungary programja támogatásával mégis megjelenhet a mesekönyv.”  

Az égigérő fa / Pohon Yang Mencapai Langit – a collection of Hungarian folktales in Indonesian. Translated by Sintho Murastuti Ambarsari, illustrated by Marta Kiss, published by Galang Press, preface by HE Mangasi Sihombing, Former Ambassador of Indonesia to Hungary, supported by Embassy of Hungary in Jakarta – Galang Press

- dr -