Mennyire ismerte Virginia Woolf Békássy Ferencet?

Mennyire ismerte Virginia Woolf Békássy Ferencet?

2019. 05. 07., k - 05:41
0 hozzászólás

Mióta a magyar irodalmi tudatban újra megjelent a fiatalon meghalt Békássy Ferenc alakja, gyakran teszik fel nekem a kérdést: mennyire ismerte Virginia Woolf a Cambridgben tanuló magyar költőt, s ha ismerte, van-e jelentősége annak, hogy Békássy angolul írt verseinek éppen Leonard és Virginia Woolf Hogarth Press-sze lett első kiadója 1925-ben?

Gömöri György

Mennyire ismerte Virginia Woolf Békássy Ferencet?

Kezdjük azzal, hogy igen, a később nagyhírű angol regényíró és az angol-magyar költő találkozhatott Bloomsburyben, ahol John Maynard Keynes közgazdász, Békássy mentora bérelt lakást az első világháború előtti években Clive és Vanessa Bellnél (utóbbi Virginia Woolf nővére volt). Egy-két esetben Békássy Keynesnél szállt meg a Brunswick Squaren, 1914 nyarán innen írt levelet Noel Oliviernek. Itt számos művész és író jött össze teákra, vagy vacsora utáni italra, köztük Adrian Stephen, Virginia fiútestvére, akit Békássy elég jól ismert. Viszont 1914-ben Virginia Woolf kezdő író volt, akinek egyetlen könyve jelent még csak meg, s az még Bloomsburyben sem keltett különösebb figyelmet. Békássy Ferencet ekkoriban sokkal jobban érdekelte az angol (meg a francia és olasz) líra, mint a próza, arról nem is beszélve, hogy terjedelmes levelezésében egyetlen egyszer sem említi név szerint Woolfékat.

Békássy neve nem fordul elő Virginia Woolf naplójában és leveleiben sem, jóllehet Keynes-szel állandó kapcsolatban volt. 1914 tavaszán Virginia ezt írja Molly MacCarthy nevű barátnőjének Ashehamből:”Kiadtuk a házunkat Keynesnek, aki olvasó-partyt szervez a jövő héten és közben elmegyünk ez idő alatt Cornwallba. Lehet, hogy te látod majd őket. Úgy tudom, főleg Apostolok lesznek”. Mármint John Maynard Keynes főleg az „Apostolok” c. cambridgei vitaklubból hoz magával pár barátot társaságnak. Tudjuk,hogy ennek a vitaklubnak Békássy Ferenc is tagja volt, Ashehamban írt is egy szép verset 1914 áprilisában. De itt Békássy csak Clive Bell-lel és feleségével, Vanessával találkozhatott, mert Virginia éppen túl volt egy újabb idegösszeroppanásán, azt próbálta kipihenni férjével Cornwallban.

Ezek után jogos a kérdés, miért éppen a Hogarth Press, a Woolf házaspár kiadója vállalta Békássy angol verseinek és aforizmáinak 1925-ös kiadását? A kiadó addigra már olyan tollakkal ékeskedett, mint T.S.Eliot The Waste Land 1922-ben írt hosszú költeménye, amit 1923 szeptemberében adott ki először könyvalakban. De az igényes, szép könyveket megjelentető, kézzel szedett Hogarth Press nem azért adta ki Békássyt, mintha különösebben lelkesedett volna annak verseiért. A kiadás ötlete Békássy Emmától, Ferenc édesanyjától származott, aki korábban járt Angliában, valószínűleg ő adta át Keynesnek a hátrahagyott angol versek kéziratát és Keynes volt az, aki anyagilag támogatta az Adriatica and other poems vékony kis kötetének kiadását a Hogarth Pressnél. (Nem ez volt az egyetlen verseskötet, aminek kiadását a huszas években már jól kereső Keynes a saját zsebéből fizette). Foglaljuk tehát össze a fentieket: Virginia Woolf ismerte ugyan Békássy Ferencet, de a magyar költő angol versei kevéssé érdekelték – és viszont: Békássy 1915 előtt lelkesen olvasta ugyan Clive Bell könyvét, barátkozott Adrian Stephennel, de alig vett tudomást Virginia Woolf lassan kibontakozó írásművészetéről.

 

Békássy Ferenc összes műve az Írók Boltjában.