Miért különböznek annyira egymástól a portugál és a spanyol nők?

Miért különböznek annyira egymástól a portugál és a spanyol nők?

2020. 04. 18., szo - 12:18
0 hozzászólás

Nemcsak bennem, hanem más utazókban is visszatérő kérdés, hogy az Ibériai-félszigeten, az egymással több mint ezer esztendeje békességben élő Portugália és Spanyolország, amely kulturális és politikai történelmét tekintve is hasonló utat járt be, az ott élő lakosság antropológiai jellegeit tekintve, miért különbözik ennyire egymástól? Lehet, hogy képzelgés az egész? Egy lehetséges magyarázat következik...

Portugál nő
A különbség szembetűnő, a magyarázat nem

A portugál nőket is éppen annyira nehéz hova tennem, mint ahogy ezt az egész országot. Mielőtt értetlenségemet kiírnám magamból, előbb mesélnem kell egy magyar orgonaépítő mesterről, akivel Barcelonában ismerkedtem meg. A mester ódákat zengett a portugál orgonákról, 600 éves, sőt idősebb falusi hangszereket restaurál. A tapintható történelmet megformáló hasonlatait, részben szakmai okokból kifolyólag, én egy geológiai metaforával foglalnám össze:

Portugália egy élő fosszília, Európa latimeriája, egy komótosan úszkáló bojtosúszós maradványhal, amely a ficánkoló halrajok társaságában pihen, s hogy eltűnik, vagy újra meghatározóvá válik, azt nehéz lenne megmondani.

A portugálok, egykoron a spanyolokkal felosztották egymás között a világot, amit megjegyzem, egy a katalánok által méltatlanul elrejtett híresség, sőt talán az egyik legnagyobb katalán, Rodrigo Borgia, vagy hivatalos nevén VI. Sándor pápa szentesített 1502-ben. Ezt fékeveszett fejlődés követte, ami pontosan 1755 november 1-jén 9 óra 30 perckor véget ért Portugáliában... No de ne kalandozzunk el, mert amúgy is visszatérek a birodalom bukásának pillanatára egy későbbi írásban, főleg mert geológiai okai voltak, s a pusztító kezek épp innen indultak el, ahol e gondolataimat leírtam, az ország déli, algarvei területén.

A fent említett mester a tanítványaival rendszeresen jár kisebb-nagyobb vidéki portugál falvakba, városokba, ahol az öreg templom falaiba ők viszik vissza a "lelket". Az orgonaépítés olyan tiszteletnek örvend errefelé, hogy a templomok első felsóhajtását az egész közösség ünnepeli, a mesterrel és csapatával pedig ennek megfelelően igen nagy tisztelettel bánnak a helyiek.

A fantasztikus történetek közben egy egyszerű, bár olvasva profánnak hangzó kérdés bújt ki a mester szájából, amit nem ért s képtelen megmagyarázni: miért ilyen csúnyák a portugál nők?

Annyi bizonyos, hogy a spanyol-portugál államhatár nemcsak Európa legrégebbi, máig változatlan közigazgatási határa, hiszen 1267 óta (nagyjából a magyar IV. Béla idejétől teljesen változatlan), hanem ennél sokkal mélyebb barázda.

Azt magam is tapasztaltam, hogy az emberek testi jellegeiben is visszaköszön valami különbség, s tény, hogy ha csak az aktuális európai testkép-ideálok kliséin keresztül mérem és súlyozom az emberek esztétika jellegeit, könnyen ugyanerre a kérdésre jutnék. A kérdés akaratlanul is irányított, mert otthonról hoz egy mércét, s nem veszi figyelembe a hely jellegeit, ugyanakkor jogos, mert rámutat egy erős különbségre a maga egyszerű profanaitásában, amit azonban már érdemes hosszabban boncolgatni.

A kérdés mögött nyilvánvalóan összetettebb kauzák bújnak meg s a helyes, vagy inkább helyesebb válaszhoz picit pedzegetnünk kell őket.

Archetípusok kérdése, antropológiai okok

Minden nagyobb földrajzi területnek vannak endemikus (bennszülött) flóra és faunaelemei, ami antropológiai értelemben bizonyos emberi archetípusokban köszönhet vissza. Példának okáért, az ibériai félszigeten is van egy férfi és egy női archetípus. De vajon mi magyarázza azt, hogy Portugáliában találkozol vele először? Nos a portugálok >99%-ban máig homogén társadalom, a spanyolok azonban sokkal kevertebbek, s talán ez okozza azt, hogy az archetípusok sűrűsége látványosan megugrik a portugál határt átlépve. Ez pedig annyira erős minta lehet, hogy úgy tűnhet, csak itt létezik ez a típus. A valóság azonban az, hogy Spanyolországban is létezik, csak egyszerűen ritkább, a vonások a gének keveredésében pedig egyszerűen diffundálódnak.

De mi is ez az típus? A címlapképet azért mellékeltem ehhez a poszthoz, hogy egy portugál szépséggel (egyben itteni archetípussal) illusztráljam a jellegeket. Az, hogy szép vagy csúnya ez a nő, nem én vagy az idelátogatók fogják megmondani, hanem a nő szerelme, a férje, vagy a gyermekei. Meg kell jegyeznem, hogy én szépnek tartom, s ezzel nagyjából 5 millió portugál férfi is így lehet.

A különbség gazdasági okai

Minden közigazgatási egységben, így az egyes országokban is, eltérő gazdasági és társadalmi jellegek figyelhetők meg, amelyek számtalan formában szupraponálódhatnak, ez pedig kiütközhet akár az antropológiai jellegekben is. Én Bulgáriában láttam a nyomor kéznyomát a génekben, az évszázadok óta mélyszegénységben vergődő ottani cigányokban: egyszerűen alacsonyabbak voltak, amit tetézett a nyomor minden további civilizációs attribútuma, így a kosz, a mocsok, a szakadt ruhák, a hajlott hát. Mintha nem is emberek lettek volna, borzasztó látvány volt... A nehezebb élet kontrasztos filtert nyom az instagram-testek fotóira is, az idősek, idősebbek, a fiatalok fiatalabbak, a melósok melósosabbak, a bürokraták bürokratábbak... Portugáliában jobban eltűnnek ez elmosódott határok, amit részben a spanyoltól eltérő ország gazdasági helyzete is magyaráz, valamint ezt az utat megszabó történelem is. Ki kell mondanom, hogy az itteni nők megviseltebbek, és ez is visszaköszön az arcukon, amelyek az eltérő archetipikus mintákkal összefogazódva, könnyen pálcát-törő kijelentéssé válhat, a szépségminták komparatív értékelésekor.

A különbség történelmi okai

De nézzük az eltérő gazdaságot megszabó történelem útjait is röviden. A portugál gyarmatbirodalom kizsákmányoló volt, a spanyolhoz hasonlóan. Erős különbség a két birodalom között, hogy a portugál királyi család kizsákmányolása nemcsak a gyarmatokra, hanem a saját otthona lakosainak kizsákmányolására is hatékonyabban kiterjedt, így az 1500-as években elindult felemelkedést követő háromszáz esztendőben arányaiban kevésbé volt a portugál átlag lakosság haszonélvezője ennek a folyamatnak. Míg Spanyolországban a zsákmány, a lopott kincsek, a milliók halálát okozó rablás, valamennyire realizálódott a helyi lakosság számára is, pl. infrastruktúra, beruházások, oktatás, valamiféle polgárosodás stb. formájában, addig ez a portugáloknál alig, vagy egyáltalán nem valósult meg. Egy, a partoktól távolabbi falvacska lakosának fel sem tűnt, hogy a nagy felemelkedés időszakban él.

Daron Acemoğlu híres közgazdász a Miért buknak el a nemzetek című könyvében nagyon szépen leírja a spirált ami lassan, évről-évre, apró lépésekben semmisítheti meg a legnagyobb birodalmakat is. Ehhez indulóban egy kizsákmányoló hatalom kell, ami hatalomféltésből nem enged a társadalmi változásnak, akkor sem, amikor jót tenne vele, mindez pedig egy olyan lakosságot eredményez, amely nem lesz érdekelt a fejlődést meglovagolni. Miért is munkálkodna rajta, hiszen bármikor elvehetnek tőlük bármit? Megjegyzem Acemoğlu külön fejezetben tárgyalja Kelet-Európát, ami hasonló mintákat mutat és úgy fest félezer év is kevés volt ennek levetkőzése. Szívből ajánlom a könyvet, azoknak aki meg akarja érteni mi a fene zajlik Magyarországon!

A különbség geográfiai és geológia okai

A fenti történelmi okfejtésem szinte megágyaz a gazdasági okfejtésnek, részben ezzel összekapcsolódva azonban még adódik egy tényező, ami az összefogazódó jelenségekért akár önmagában is felelhet, mégpedig a két ország geográfiai és geológiai eltérése. A földrajzi és földtani eltérés komolyabban rányomhatta bélyegét valamennyi fentebb említett folyamatra, mint azt elsőre gondolnánk.

A földrajzban járatlanabb olvasóknak ajánlom Tim Marchall A földrajz fogságában című könyvét, ahol a szerző egyszerű és kiváló példákat sorakoztat fel arra, hogy egy-egy apró földrajzi jelenség, milyen, akár évezredek történelmét meghatározó kulturális és politikai eltéréseket okozhat az egyes országok között. Portugália és Spanyolország között az egyik legnagyobb eltérés a kiterjedésük. Míg Portugália viszonylag kicsi, az óceán szűk peremén hosszan elnyúló ország, addig Spanyolország a teljes félszigeten elterül. E méretkülönbség nemcsak kistáji, hanem regionális léptékben is tagoltabb geográfiát eredményez, mégis a mérvadóbb különbség, hogy Spanyolország éppen a mérete miatt, geológiailag is egy "diverzebb földkérgen" pihen.

Az 1755 őszén bekövetkező nagy liszaboni földrengés épült be a történelmi köztudatba a Portugál Birodalmat elpusztító katasztrófaként. Fontos azonban tudni, hogy mindezt megelőzően is rendszeres pusztító földrengések sújtották az országot. A királyságnak állandó problémát jelentett az irattárak mentése, a földtani folyamatok közvetlenül beavatkoztak a birodalom bürokráciájába azáltal, hogy rendre megsemmisültek az adminisztrációs infrastruktúrák.

Ezek a földrengések a kicsi Portugáliát jóval súlyosabban érintették, míg Spanyolország esetében csak kisebb tartományok estek el (Pl. Huelva, és több más spanyol óceánparti település), amelyek újraszervezése könnyebb feladat volt.

Az izgalmas ok-okozati összefüggések bonyolultsága kivehetőn visszaköszön a portugál emberek, így a nők arcán is. Az erősebb barázdák az arcon azonban nem esztétikai kérdések. Érdemes a viseltesebb nyomokra történetekként tekinteni, ilyen ételemben pedig a portugál emberek sétáló olvasmányok, púderek és insta-szelfik filterei nélkül.