A mindenség eszmélete című ciklusból (részletek)

A mindenség eszmélete című ciklusból (részletek)

2015. 10. 29., cs - 17:01
0 hozzászólás

Az idővel kezdeni kell valamit

ha már van

ugyanabban a mókuskerékben

vagyunk

mint isten

Tóbiás Krisztián

 

Az idővel kezdeni kell valamit

ha már van

ugyanabban a mókuskerékben

vagyunk

mint isten

és vállvetve

rohanunk előre

hiszünk

majd nem

majd ismét

és lüktet kattog dobog cseng

periódusonként újrakezdődik

és jó néha

egy kis látszólagos káosz

hogy mégiscsak haladunk valamerre

csak ez a siketítő

lüktetés kattogás dobogás

ne lenne

valamit kezdeni kell ezzel az idővel

hogy legalább egy kicsit csendesebben

csak úgy zümmögve

duruzsolva legyen

ha már van

de lehet hogy csak a kerék

csapágyait kell megolajozni.

-

Azt mondják a mindenség

olyan mint a karikává kötözött hurka

ezen egyensúlyoznak a galaxisok

mint a zsírcseppek a sütőben

és nincs vége

csak pattog

és füstöl

és pörög a tengelye körül

amíg ki nem reped

és ha kiömlik

ha a tepsibe ömlik

a máj, meg a rizskása

akkor

na akkor

nagyon büdös lesz

ebben a mindenségben.

-

Az univerzum itt van bennünk

az összes galaxissal

porával

és vákuumával

együtt

mert a fotonok útja

nem része a valóságnak

van ott ahol

és minden itt

belül

és

foton-láncon

lógunk

az űr

végtelen bendőjében

belekapaszkodunk

mászunk felfelé

egyre közelebb

ahhoz amit látni vélünk

csak önmagunkba

bújunk bele

egyre mélyebben

míg végül eljutunk

a nagy

szent origóhoz

ahonnan csak

távolodni lehet

és innentől már 

értelmetlen

az egész.