MIT JELENT A CSALÁD? - Beszélgetés a család fogalmáról, problémáiról és valóságáról Bereményi Rékával, Hardy Júliával, Daubner Bélával és Vekerdy Tamással

MIT JELENT A CSALÁD? - Beszélgetés a család fogalmáról, problémáiról és valóságáról Bereményi Rékával, Hardy Júliával, Daubner Bélával és Vekerdy Tamással

2017. 12. 12., k - 10:55
0 hozzászólás

Milyen egy boldog család? Milyen problémái lehetnek a mai magyar családoknak, és ezekre milyen megoldások léteznek? Családdá válhat-e vajon két eltérő kultúrából érkező fél vagy egy homoszexuális pár? Milyenek a jelen és milyenek lesznek a közeljövő családjai?

Négy szakértő, négy különböző nézőpont, négy vélemény. Kérdéseinkre Bereményi Réka pszichoterapeuta, Dr. Hardy Júlia pszichiáter, pszichoterapeuta, pár- és családterapeuta, Dr. Daubner Béla pszichiáter, pszichoterapeuta és Dr. Vekerdy Tamás pszichológus, író válaszolt.

Mit jelent a család?

Beszélgetés a család fogalmáról, problémáiról és valóságáról Bereményi Rékával, Hardy Júliával, Daubner Bélával és Vekerdy Tamással

A teljes beszélgetés a Csillagszálló 2017. december 19-én megjelent CSALÁD-lapszámában olvasható.

(...)

CSILLAGSZÁLLÓMelyek a mai magyar családok legnagyobb csapdái, legjellegzetesebb válságai?

VEKERDY TAMÁS: A hatalmi játszmák bekúszása a családi életbe, és az ebből következő bántalmazó magatartás.

BEREMÉNYI RÉKA: Vádaskodás, ítélkezés, felsőbbrendűség (bármilyen ideológiával), sértődöttség, süketnek, vaknak lenni a saját és a másik igényeire, szeretetnyelvére, megállás a fejlődésben, elfelejteni, hogy egy csapatban játszunk. Minden, ami az ellentéte a fent leírtaknak.

HARDY JÚLIA: A családok nagy része kommunikációs zavarral, meg nem értettséggel fordul hozzám, de van még a kapcsolatok megkopása és a hűtlenség kérdése, mozaikcsaládok, válás vagy nem válás problematikája, kihűlt kapcsolat kezelése. A mai felgyorsult világban nagyon nehéz megoldani, hogy legyünk magunkban is, meg barátokkal is, minderre kevés idő jut, és ez okozhat egyfajta elidegenedést. Az emberek rengeteget dolgoznak, és keveset vannak otthon, így alakult, hogy


a család jótékony unalma, nyugalmas ismétlődése ma már ritka.


Ez igaz a gyerekekre is, akik négy óráig iskolában vannak, utána pedig különórákra sietnek, nem is ismerik a „csak úgy lenni” érzését.

DAUBNER BÉLA: Az egyik problémának azt tartom, hogy


a társadalmi ideálok rendkívül hamisak.


A másik probléma pedig az, hogy igazán hiteles emberből nagyon kevés van hatalmi helyzetben. Ami mindenkihez eljut, az a média, ez pedig többnyire hamis képeket közvetít, a reklámozás iszonyatos volumene, ami a profittermelést segíti, bejött az érzelmi és az erkölcsi életbe, és ezzel a család életébe is. Hogy egy család milyen célt tűz ki, az rendszerint valamilyen vagyonosodással függ össze, ez pedig nem feltétlenül a fejlődést, hanem nagyon sok esetben inkább valaminek a pótlását szolgálja. A gyerek pedig viszi ezt a mintát tovább. Nemcsak testvéri rivalizálás van, ami alapvetően egyébként egészséges, hanem iskolai is, ami valaminek a pótlására irányuló helyzet. Az elfogadást, szeretetet tárgyak megvásárlásával pótolni pedig nagyon veszélyes lehet. Megoldás lehet erre, ha a gyereket otthon megtanítják az észszerű költekezésre. Nem az a baj, hogy valakinek pénze van, hanem az, hogy nem tudja, mire használja. Ha az nem az ő és a családja fejlődését szolgálja, akkor az szembe fog fordulni az intimitással, fejlődéssel, szeretettel, és egyre jobban elnehezül tőle a család.

(...)

CSILLAGSZÁLLÓBiztos, hogy – ahogy Bálint Mihály fogalmaz – „a gyerek neurózisa a család neurózisa is” egyben?

DAUBNER BÉLA: Igen, ez legtöbbször így van: a családot kell kezelni elsősorban. Egy ágyba vizelő gyereknél például a szülői viselkedést kell megváltoztatni, hacsak nem egy nagyobb, iskoláskorú gyerekről van szó.

VEKERDY TAMÁS: A gyerek neurózisa az „iskola neurózisa” is lehet – vagy az óvodáé, egyszóval az intézményé –, amire ma nagyon sok példát látunk, és természetesen lehet „hozott oka”, összetevője is a gyerek neurózisának.

HARDY JÚLIA: Mára már a neurózis fogalma is kiment a divatból. A családterápia ezt úgy szemléli, hogy


a családtagok valamelyikének a betegsége gyakran a kapcsolat betegségének vagy nehézségének a lecsapódása.


Egy család gondolhatja magáról, hogy ők egy boldog család, csak éppen a gyerek megbukik mindenből, vagy éppen heves promiszkuikus életbe kezd. Ilyenkor a családterápia azt vizsgálja, hogy a gyerek viselkedése mögött milyen felhajtóerők vannak.

(...)

(Készítette Balogi Virág, Pálfi Anna és Weiner Sennyey Tibor)