Modernizációba kényszerítve

Modernizációba kényszerítve

2021. 03. 08., Mon - 09:50
0 hozzászólás
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. - Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.
szfe
Ígért szabadság vagy nagyobb állami befolyás az intézményi modellváltás?

Nyugat Európában a vagyonkezelői alapítvány nem újkeletű jelenség. A gazdag családok így biztosították, hogy vagyonuk nem elherdálódik majd, hanem egy bizonyos, előre meghatározott cél szerint használják fel. Nyugaton alapvetően kétféle alapítványi vagyonkezelés alakult ki: az angolszász és a német fajta, melyek között nincs jelentős különbség, csak jobban igazodnak az adott ország jogrendszeréhez.

Ezen mintára a magyar kormány is tervbe vette különböző vagyonkezelő alapítványok létrehozását.

A német fajta lényege, hogy a vagyonos alapítványt hoz létre és a vagyon őrzésére kuratóriumot állít, melynek tagja bárki lehet, akiben a vagyonos megbízik. A pénzt lényegében ugyanarra fordítja, mint az alapítványba helyezés előtt, csak gátat szab az indokolatlan költekezésnek.

Az angolszász vagyonkezelés keretein belül a vagyonos nem hoz létre alapítványt, hanem bizalmi vagyonkezelésre (trust fund) épül. Ezen felállásban a vagyonos megbízik vagyonkezelésre egy erre alkalmas személyt vagy egy erre specializálódott céget, amely meghatározott időre a vagyonos által kívánt elvek és célok szerint kezeli a vagyont: ez szolgálhat közcélt vagy magáncélt is. Amennyiben közcélra használja az illető, az ő céljai és elképzelései szerint kell működnie az intézmények, amelyet finanszíroz.

Magyarországon jogi értelemben mindkét felállásra van lehetőség, tehát a vagyonkezelő alapítványra és a bizalmi vagyonkezelésre is, mely magán és közérdekű is lehet.

Alapítvány megalkotásánál létrehoznak egy alapító okiratot, melyben rögzítik az alapító vagyonának felhasználási céljait, melyet az alapító határoz meg valamint a működés részleteit is leírják, így minden alapítvány egy bizonyos mértékig máshogy működhet.

Egy sima alapítvánnyal ellentétben a vagyonkezelő alapítvány kezelhet vagyont, valamint A tipikus alapítvány meghatároz valamilyen célt, amiért működik, ehhez pénzt gyűjt adományokból, pályázatokból, egyebekből, majd ezt a pénzt erre a célra elkölti. A vagyonkezelő alapítvány viszont a pénzből indul ki, nem az a célja, hogy bizonyos célhoz pénzt szerezzen, hanem hogy bizonyos pénzt valamire elköltsön.”

Míg sima alapítványnál az alapítói jogok nem átruházhatók, vagyonkezelő alapítványnál ez lehetséges: a kuratórium tagjai teljesen átvehetik az alapítói jogokat, ami azért fontos, mert így teljesen függetleníthető az alapítótól.

Így, ha az alapító él az átruházás jogával, akkor a vagyonkezelő alapítvány egy „tulajdonos nélküli vagyontömeg”.

Kérdés azonban, hogy mivel a vagyonkezelő alapítvány tulajdonképpen gazdag családok pénzügyeinek intézményi keretek között zajló magánügye, ezért a beszámoló, amit a vagyonkezelő készít, nem nyilvános. Emiatt sokan aggódnak, hogy visszaélhetnek az alapítványi vagyonnal, de azt is figyelembe kell venni, hogy az EU szabályai elég erősen fellépnek a pénzmosással szemben. (Index.hu)

A Maecenas Universitati Corvini Alapítványhoz kerültek a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai 2019 júliusában. Ez állami alapítvány, melyet Mol és Richter részvényekből fedeztek. Az alapítvány közcélt szolgál, de privát személyek részére is nyitva áll. Azért volt szükség az intézményi modell megváltoztatására, mert a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemnek korszerűsítésre van szüksége.

Cél, hogy 2030-ra a világ legjobb 200, Európa 100 legjobb gazdasági- és társadalomtudományi egyetemei közé tartozzon a Corvinus. A külföldi hallgatók jelenlegi 15%-os arányát 40%-ra növelnék, az önköltséges és államilag támogatott tanulók arányát pedig 60-40%-ban határozták meg.

Az alapítvány megkapja a Corvinus tulajdonában lévő ingatlanokat, az egyetem budapesti (kivéve a fővám téri központi épületet), székesfehérvári és lakitelki ingatlanjait is beleértve.

Hivatalosan megszűntek az állami támogatású helyek az egyetemen: Corvinus ösztöndíj lépett ennek helyébe, így az államilag támogatott oktatás lehetősége fennmaradt, így a kevésbé tehetős családok gyermekei is bejuthatnak az egyetemre. (Index.hu)

2020. július 1-től további hat egyetem került alapítványi kézbe:

  • a Miskolci Egyetem,
  • a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • a Neumann János Egyetem,
  • a Soproni Egyetem és
  • a Széchenyi István Egyetem
  • az Állatorvostudományi Egyetem

A hivatalos kormánykommunikáció szerint „A "Fokozatváltás a felsőoktatásban" stratégia megvalósulása érdekében meghatároztuk az állami felsőoktatási intézmények fejlődési irányát, azt a folyamatot és feltételrendszert, ami alapján képessé válnak a térség társadalmi-gazdasági környezetét fejlesztő tudományos, innovációs, művészeti és képzési ökoszisztéma hatékonyabb és eredményesebb működtetésére” (Index.hu)

Az alapítványi kézbe kerülés rugalmasabb működést eredményezhet, külföldi tőke számára is vonzó felállást biztosít. Jelenleg a felsőoktatás gyengesége, hogy az egyetemek elavult államháztartási törvény alapján működnek: az új modellben az intézmény könnyebben tudna külső vállalti forrásokat bevonni, mert nem kötik ezek az elavult törvények, amely gyorsabb mozgósítást is eredményez.

Az egyetemi oktatók közalkalmazotti státuszból szerződéses munkavállalókká válnak, így magasabb fizetést kapnak – igaz, könnyebb elbocsátani is őket.

A magasabb fizetés kedvezőbb a külföldi oktatók számára is, színvonalasabb előadókat lehet hívni, amely hozzájárul az intézmény nemzetközi elismertségének növeléséhez is.

Az angolszász felsőoktatásban bevett eljárás, hogy vállalatok, cégek együttműködnek egyetemekkel: megéri befektetni az intézményekbe annak reményében, hogy az onnan kikerülő diplomások hasznos tagjai lesznek később a vállalnak.

De

jó-e, hogy anyagi szinten határozzuk meg, hogy mit érdemes tanulni?

A finanszírozással fontos vagy fontosnak vélt tudományágak gyengülhetnek, mások megerősödnek. A felsőoktatás fontos értéke továbbá a tudásmegosztás, viszont profitérdekből finanszírozott kutatás eredményét nem teszi nyilvánossá az adott cég.

Ez nem hangzik rosszul, de akkor

miért kavart ekkora port a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül?

A Gothár-féle szexuális zaklatás esetre hivatkozva kezdte meg a kormány az egyetem átalakítását, mert tarthatatlannak gondolja, hogy miközben állami támogatásokkal látja el az intézményt, nincs beleszólása annak ügyeibe és a fent említett botrány is azt igazolja, hogy állami beavatkozás kell, hogy a későbbiekben ne történhessen ilyen. Hiszen Gothár az egyetemen is tanított, ott is követhetett el szexuális visszaélést és ott is eltussolhatnak ilyen ügyeket – igaz, az egyetem amint tudomást szerzett az ügyről elbocsátotta Gothárt, valamint az etikai bizottsága kivizsgálta az ügyet és nem talált a gyanút megerősítő bizonyítékot.

A hivatalos kommunikáció szerint a modellváltás kedvezőbb körülményeket biztosítana a diákok számára, a külföldi tőke és oktatók színvonalasabb képzést eredményeznének és elismertebbek lennének hazai és nemzetközi szinten is, a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működésének köszönhetően. Hangsúlyozták, hogy a modellváltás nem privatizációs, hanem decentralizációs célt szolgál, az államtól való anyagi függés megszűnne, így nőne az egyetem önállósága, szabadabb és függetlenebb lenne az oktatás, mint valaha. A fontos dolgokról még mindig az egyetem polgárai által választott szenátus hozna döntéseket, a rektort pedig a kuratórium és az egyetem együttes megállapodás alapján nevezné ki.

Az Egyetemet többször is érte vád, mi szerint az intézményben politikai-ideológiai nevelés folyik.

Az átalakítást szorgalmazók szerint az intézményben nem fektettek hangsúlyt a magyar kultúra átadására és felvirágoztatására, melyet az SZFE többször is elutasított és kiemelte, hogy a művészetnek nem politikai ideológiák mentén kéne alakulnia.

A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nyílt levelében a fentieken kívül azért is van szükség az átalakulásra, mert „széleskörűen ismert és vitathatatlan tények”, hogy „Az SZFE infrastrukturális állapota, épületeinek, előadótermeinek minősége siralmas, a munka- és oktatási körülmények az Egyetemen gyászosak.”, melyet az egyetem vezetősége már évtizedek óta nem tud megoldani. Hangsúlyozta továbbá, hogy „Az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja.”, valamint, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott képzésnek közfeladat ellátó céljának kellen lennie, melyet nem teljesít az egyetem. Szerintük folyamatosan csökken azon SzFE végzettek száma, akik köszínházakban helyezkednek el „A tanári kar nem viseli a felelősséget a közpénzből fenntartott kőszínházaink szakemberekkel történő ellátása iránt!”. Sérelmezi továbbá, hogy az egyetemen az oktatás „merev és elavult struktúrákhoz ragaszkodva, beszűkült elképzelések mentén” zajlik.

Bár ezek inkább véleménynek mondhatók, mint vitathatatlan tényeknek, hiszen például

a végzett színészek mindössze 6% szerződött független társulathoz vagy az összes állami színházi díj 74%-át SZFE-n végzett egykori hallgatók kapták 1990 óta, 2010 óta pedig a díjak 75%-ára igaz ez.” További, az egyetem színvonalának romlását cáfoló eredmények itt olvashatók. (Index.hu) (Index.hu) (Origo.hu)

Az egyetem 2020 májusában a sajtóból értesült arról, hogy az alapítványi kézbe helyezés már négy hónap múlva, szeptembertől életbe lépne, melynek dátumát eredetileg 2021 januárjára tűzték ki. (Index.hu)

Az SzFE attól tartott, hogy mivel a fenti, ideális működést sehol sem garantálták, állításuk szerint felmerülő kérdéseikre olyan homályos, szóbeli válaszokat kaptak, mint „a leendő kuratóriumnak az lesz a dolga, hogy az egyetem érdekeit képviselje” vagy „az egyetem autonómiája miatt nem kell aggódni” a fentitől teljesen eltérő felállás is megtörténhet. Lehetséges, hogy a kuratórium venné át teljeskörűen a rektorkinevezés jogát, valamint az egyetem működésének szabályozását és minden változtatáshoz annak engedélyét kell majd kérvényezni. Az alapítványi egyetemeken minden választott testületnek annyi joga maradna, amennyit a kuratórium és az alapító okirat hagyna nekik. Az akadémiai autonómia sérülne, ha külső szerv, nem pedig a szenátus, vagyis az egyetem választott testülete döntene abban, hogy ki milyen anyagot és kit taníthat.” (Pecsma.hu)

Az SzFE sérelmezte a tiszta kommunikáció hiányát:

méltatlannak találta, hogy a sajtóból kellett értesülniük egy olyan fontos változtatásról, mint az alapítványi kézbe kerülés. Szerintük egyoldalúan tájékoztatták őket a várható változásokról, kérdéseikre, kérvényeikre és javaslataikra nem kaptak választ. Az intézmény modellváltásáról úgy szervezett szakmai eseményt a minisztérium, hogy arra az egyetem képviselőit meg sem hívták.

A Magyar Nemzet az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordult, amely tagadta, hogy az SzFE esetében ne lett volna szó megfelelő előkészítésről: „Tájékoztatásuk szerint Bódis József államtitkár februárban kétszer is tárgyalt a rektorokkal és kancellárokkal, amit április 22-én videókonferencia követett. Április 29-én Bódis József Horváth Zita helyettes államtitkárral személyes látogatást is tett az SZFE-n, majd május 19-én újabb videókonferenciát szerveztek, ahol megválaszolták a felmerült kérdéseket, például a finanszírozással vagy a személyügyi témákkal kapcsolatban. Május 22-én írásos választ kapott kérdéseire az egyetem, majd június 4-én egy összefoglaló anyagot is kaptak, sőt ugyanezen a napon többórás személyes egyeztetést is folytattak a felek – sorolta a tárca a példákat.” (Magyarnemzet.hu)

Aggodalomra adott okot az indokolatlannak tűnő siettetés is:

az adminisztratív teendők lebonyolításához több időre lett volna szüksége az egyetemnek, hiszen a gyors eljárás veszélyeztetheti a demokratikus ügyintézést. Azért is volt aggasztó a siettetés, mert a többi, szintén alapítványi kézbe került egyetemnek több évet is adtak az átállásra.

Továbbá nyugtalanító volt, hogy az alapítvány nevét időközben megváltoztatták Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány-ra, mely jelentheti azt is, hogy az intézmény vagyonát és finanszírozását nem csak az egyetemre, hanem az egész területre fordítanák.

Volt továbbá a kormánynak egy nem teljesen explicit indoklása is, mégpedig annak sérelmezése, hogy a kis, független színi társulatok elszipolyozzák a feltörekvő színészeket a vidéki színházaktól. Annak azonban számos oka lehet, hogy a végzett színművészetisek Budapesten maradnak, de a legfontosabb, hogy lényegesen könnyebb megélhetési körülményeket biztosít a főváros, hiszen sokkal több lehetőségük van az elhelyezkedésre.

Aggasztó volt továbbá a többi, alapítványi fenntartásba került egyetem példáját látni, hogy azok élére, illetve a kuratóriumi tagok közé többnyire kormánypárti politikusok és üzletemberek kerültek, ez veszélyeztetheti az intézmények függetlenségét, illetve egy művészeti egyetem esetében fontos, hogy azt a szakmában elismert és ahhoz értő vezetők irányítsák.

Az SzFE hallgatói elfogadták az alapítványi modell váltást, alapvetően nem azzal akartak szembe menni, csupán megvalósulásának feltételeit akarták biztosítani.

Kérvényükkel az Innovációs- és Technológiai Minisztériumhoz fordultak: egy, az egyetem autonómiáját garantáló dokumentumot szerettek volna – sikertelenül – aláíratni a miniszterrel, amely rendelkezett volna:

  • az egyetemen már korábban megválasztott rektor kinevezéséről,
  • arról, hogy az egyetemet majd fenntartó alapítvány alapító okirata nem kerül át az államtól az alapítványhoz,
  • a szenátus függetlenségéről az alapítvánnyal szemben,
  • arról, hogy az alapítvány kuratóriumába három tagot az egyetem jelöl,
  • valamint arról, hogy az állam nem vonul ki a finanszírozásból.”

A Magyar Nemzet írta, hogy az aláírást megtagadó miniszter az SZFE hallgatóinak intézményük jövőjét érintő követelései lényeges visszalépést jelentenének az egyetem jelenlegi helyzetéhez és ahhoz a jövőbeli állapothoz képest is, amit az új fenntartói modell hozna, valamint, hogy a fennálló helyzetet konzerválni nem szerencsés.

Végül július 3-án szavazta meg az Országgyűlés a törvényt, melynek értelmében az egyetem alapítványi tulajdonba kerül, fenntartója és vagyonának kezelője a minisztérium helyett az erre a célra létrehozott Színház- és Filmművészetért alapítvány lett. (Index.hu)

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatóját választották a Színház és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi elnökévé. A kuratórium tagjai Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező, és Világi Oszkár, a SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója. (Index.hu)

A kuratóriumi tagok kinevezése után több egyetemi oktató és vezető is lemondott pozíciójáról, mert a kinevezésekben nem teljesültek azon szempontok, melyekben az egyetem egykori vezetősége és a fenntartó alapítvány megállapodott.

Többek között lemondott Gáspár Máté is, az SzFE Elméleti és Művészetközvetítői Intézetének megbízott vezetője, aki részletes elemzésében kifejtette álláspontját az intézményi modellváltás megvalósításával kapcsolatban: „Ez a szempontrendszer egyszerre volt értékelvű és praktikus, képviselte az egyetemi ethoszt és szem előtt tartotta a valódi innováció személyi feltételeit.” Levelében többek között sérelmezte, hogy a közös szempontrendszerből szinte semmi sem teljesült, az egyetem delegáltjai közül senkit nem választottak a kuratóriumi tagok közé, a tagok között csak az elnöknek van színházi és oktatói tapasztalata, a filmes szakmának egyáltalán nincs képviselője, valamint az egyetem és a fenntartó legalább két női tagban állapodott meg, a kuratóriumban azonban egy sincs. A forrásbővítési-ingatlanfejlesztési gazdasági emberek a tagok között viszont félő, hogy nem tudják majd kielégítően végezni a munkájukat, hiszen szakma-, köz- valamint üzleti funkciókat halmozó személyekről van szó. A részletes elemzés itt olvasható.

Az alapítványi felügyelőbizottságba nem került az SzFE által jelölt személy, tag lett viszont Orbán Viktor korábbi tanácsadója és minisztériumi főosztályvezetője.

Két új rektorhelyettest nevezett ki Vidnyánszky Attila a szenátus megkérdezése nélkül, kancellári pozícióba pedig Szarka Gábor ezredes, a honvédelmi miniszter korábbi kabinetfőnöke került.

A személyi kinevezéseket látva sokan úgy vélték, hogy az új politikai irányvonal egyre egyértelműbben látszik, amely veszélyeztetheti az egyetem autonómiáját a szóbeli ígéretek ellenére, mely feltevést az is erősíti, hogy elutasították az autonómiát biztosító dokumentum aláírását.

„A kuratórium augusztus végén nyújtotta be az új alapítói okiratot, melynek értelmében a szenátus, az egyetem legfőbb döntéshozó szerve többé

  • nem dönthet saját működési szabályzatáról,
  • nem szólhat bele a költségvetésbe,
  • nem fogadhatja el intézményfejlesztés tervét,
  • nem választhatja meg az egyetem rektorát
  • nem jogosult önállóan intézetvezetőket és osztályvezető tanárokat kinevezni, osztályokat indítani.” (Index.hu)

Augusztus 31-én az SzFE hallgatók demonstrációt szerveztek a vas utcai épülethez, melynek során az egyetemisták elfoglalták és blokád alá vették az épületet.

Mi lesz az SZFE-vel?

Image

Ez a végső elkeseredés, az utolsó lehetősége a hallgatóságnak... - Zoltán Áron és Regös János válaszai kérdéseinkre

„Sem az új kancellárt, sem a rektorhelyetteseket nem ismerik el az egyetem hallgatói, a kuratórium működését is illegitimnek tartják, és nem engednek követeléseikből. Időközben a hallgatók az egyetem másik épületét is elfoglalták, az oktatók pedig sztrájkolni kezdtek.

A sztrájkolok azt követelik a kormánytól, hogy
- garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát;
- állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit;
- az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg;
- az egyetem rektorát, intézetvezetőit, osztályvezetőit demokratikus úton, a szenátusi képviseleten keresztül az egyetemi közösség választhassa meg;
- garantálják, hogy nem csökkentik az egyetem pénzügyi forrásait
és az éves költségvetési tervet a szenátus állíthassa össze;
- - biztosítsanak bérfejlesztést és maradjon változatlan a munkarendjük.” (Telex.hu) (Telex.hu)

Az egyetem fizikai blokádjának az őszi járványügyi korlátozások vetettek véget, azonban a hallgatók sajtótájékoztatójukban elmondták, hogy „a blokád addig tart amíg a hatalmi elnyomás meg nem szűnik.”

Az oktatás februártól több helyszínen folyik majd, a filmes képzés Budán, a Duna TV régi székházában, a színész képzés továbbra is Pesten, az adminisztratív feladatok pedig az Infoparkban. Megszűnik az Ódry-színpad, a színművészetisek az Urániában folytathatják munkájukat. (Telex.hu)

Az SzFE-t elhagyó tanárok és diákok megalapították a Freeszfe Egyesületet, melynek célja, hogy tovább vigye az egyetem 155 éves múltját és szellemiségét, valamint, hogy megmutassa, a művészetet művelni csak politikai-ideológiai befolyástól mentesen érdemes.

Céljuk továbbá az egyesülettel, hogy a jövőben a megújult Színház- és Filmművészeti Egyetemet elhagyni kényszerülő tanárok és diákok alternatív módon folytathassák munkájukat. Hivatalos kommunikációjuk szerint „Ezért hoztuk létre ezt a közösséget, hogy teret és lehetőségeket biztosítsunk azoknak, akik nem tűrik tovább a párbeszéd hiányát, a művészeti szabadság eltiprását!” (freeszfe.hu)

A tanárok és diákok tehát nem az intézményi modellváltást utasították el, hanem annak módját. Sérelmezték a párbeszéd hiányát és követeléseik figyelmen kívül hagyását. Egyetemük autonómiáját akarták biztosítani, azonban üzeneteik nem értek célt, ez is azt igazolja, hogy fölülről elsősorban nem az intézmény valós fejlesztése volt a cél, hanem valamilyen ideológiai-politikai irányváltoztatás. Összetartásuk és elszántságuk azonban rendíthetetlen, hisznek a művészet és az oktatás szabadságában, példát mutatva ezzel mindannyiunknak.