Ó, Petőfi, Petőfi, Petőfi stb... - Petőfi áriája A vadoni költőből

Ó, Petőfi, Petőfi, Petőfi stb... - Petőfi áriája A vadoni költőből

2015. 10. 22., cs - 17:31
0 hozzászólás

„Petőfi ott, Petőfi itt,

Petőfi lant, Petőfi hant.

Hant, ó, hantisszimó,

só, kövek, sitt, föld s íme,

zombul a fákon túl ez a világ."

- hogy ti is végre forradalmi hangulatba kerüljetek Berka Attilától olvashatjátok Petőfi áriáját a DRÓTon. Mert Petőfi nem halt meg, csak énekel.

Berka Attila

Petőfi áriája A vadoni költőből

Cesare Sterbini és Gioachino Rossini nyomán

 

La ran la le ra, la ran la la.

Lángol a fákon túl ez a világ!

La ran la la stb.

Pattan a tollára,

ha hí a haza. 

La ran la la stb.

Ah, ez az élete,

ez az ő végzete,

mert a költészete

a mátkája. 

Ah, Sanyi, Petőfi,

Sanyi, Sanyisszimi, Sanyi!

La ran la la stb.

Forradalisszimó,

de igazán, Sanyó!

La ran la la stb.

Testben és lélekben,

éjszaka, napközben,

mindig fegyverben,

biz’, abban áll.

Nemzete vátesze,

tábori költője,

lobogó főhőse,

kit népe vár.

La la ran la la ran la stb.

Kardok és ceruzák,

versek és katonák

mind a serege,

mind készen áll.

De a csontváza

marad csak végül;

temetve nőként,

kiásva férjül.

La la ran la...la...la.

Ah, ez az élete,

ez az ő végzete,

mert a költészete

a mátkája.

Tuti kis rigmusok, 

tuti kis ritmusok;

hölgyes, fiúkás,

vénes, szüzecskés.

Kell a kórusba,

bele a dalba,

vérrel itatva –

versek az életre.

Tuti kis rigmusok,

tuti kis ritmusok;

kell a kórusba,

bele a dalba – 

versek az életre.

Ó, Petőfi, Petőfi, Petőfi stb.

Ó, egek! Mi zúgás!

Ó, egek! Mi zúzás!

Egy nemzet volna,

az Istenit!

Ó, Petőfi; itt-ott!

Petőfi ott, Petőfi itt,

Petőfi lant, Petőfi hant.

Hant, ó, hantisszimó,

só, kövek, sitt, föld s íme,

zombul a fákon túl ez a világ.

Ah, Sanyi, Petőfi,

Sanyi, Sanyisszimi,

ó, ez a fordulat

metakirály!

La la ran la stb.

Zombul a fákon túl ez a világ.