Pontosabb, mint bármely híradás

Pontosabb, mint bármely híradás

2015. 05. 13., sze - 08:25
0 hozzászólás

„Amikor a szenvedés / normális állapot / meglopott / gerinccsigolyád megropog / de ezt az éjszakát / még átúszod" - írja a 2015 május végén Szabadkán megjelenő, második kötetében Lennert Móger Tímea. Könyvében többek között a mélyszegénység, a magány, az elhagyatottság, a kiszolgáltatottság fogalmazódik meg hajszálér vékonyságú versekben, melyek pontosabbak, mint bármely híradás. A DRÓTon most részleteket olvashattok a kötetből, és a kötetet illusztráló Stock János fotóiból láthattok párat, továbbá a könyv bemutatóját ajánljuk nektek.

Innensemerre szigetecske
Versek Lennert Móger Tímea Innensemerre szigetecske kötetéből

Irány

A tájban lakunk
lakunk a táj
(egy)háztetőben végződnek a fák
(templom)egerünk haltestű fecske
innensemerre-szigetecske

Beépül

a test
aszfalt erezet
ilyen távolságból
a város alatt
felett minden mesz-
szebb
mint lenni
oda- visszapillantó
alagutak
egérutak
dűlőutak
levél-csupasz fák
ágain varjak
(várjak?)
ülnek
dűlnek meg
ünnepnap ilyen
a kilátás(talan)
(szabad)eső eső
zokogó
zuhanó földre föld
fáradt falu
fáradt város
különösen dél körül
és a délutánok
reggel-este
egy lélek se

Fű alatt

Fák
kitépték őket
az égből...

Az ártatlanság tora

Nincsenek színek
minden (h)ideg és fehérszíntelen
nélküled
eltollászkodom a fényben
a tényben
mint lassú galamb
ha nincsen
hite
a költészet varangy
a szerelem mise
Kölcsey halott
és nem éljük túl mi se
rosszul mondom
és rosszul hiszek
a szerelem sziget
(szám)űzetés
régen volt
régen holt
emléke szép
meglékelték
jegét
meglincselt-
ék
a sok szó
nélkül(ed) 
feletted
virrasztok végül
amikor megszületsz
(t)él

A nő hányszor

Tört-
én(et)ek
önfeláldozásból
a nő
hányszor
tört gerincű házsor
ferdetorony
el(nem)hagyott
anyaföldje
kurvakölke
szentasszony
kenyértésztát dagasszon
integrált és integrális
(gabona)
felhasználó
elhasznált és elhasználó
hasznot hajt
de nem szerez
saját méhe tartja meg
elhagyják
elvet-
él
nem hallgat
nem besz-
él
halvérű szenvedély
elhagy
nem kefél
nem kefélik
érzik
mint odakozmált
ebédet
nem ehető
etethető szelindek
(senkinek sem) árt
ha anyaszült meztelen
elhiszi hogy védtelen
gyerekszülő
voltszerető
tűz-elem
ezoterikus
kuss
„se sokat
se keveset […]
az ördög (sem)
veszi meg”
kerti bútor
kerti-szép
virágok közt
nyúlherék

Toronyirány

Lejtő visszhangozza
léptem
semmi baj
nem történhet
megtört-
ént
(f)élek a repeszektől
amelyek támadják a szívet
kézben tartom
(h)arcként üres
helyek
ahonnan elmenni kész-
ülök
közelivé válnak
a vérem
áll-
ott
sárga lé
az utak felkeresnek
színük
vörös
hajóvitorla
a táj dőlésszöge
elfordul-
ás

Harmónia

Amikor a szenvedés
normális állapot
meglopott
gerinccsigolyád megropog
de ezt az éjszakát
még átúszod
a nap (f)elé
gyerekkor
gyerektor
halál
természetes
ütés
kézen
lábon
fejen
gerincen
(sz)íveken
ez hegy
ez völgy
ez szerelem
természetesen
(v)éget
ér(t)
jön a tél
és az élet bölcsességei
hogy fűtsünk be
mert nyáron a jég
elveri
nincs (ért)elme
elmebaj terhe
szeretet(t)
veszek egy kutyát
gyújtom a pipát
és ringatózom
ózon
(f)agyhalál
a béna jár
próbálkozik
ólálkodik
testeden
lelkemen
melyik van előbb
szerelem
amikor a szenvedés
normális állapot
meglopott
gerinccsigolyád megropog
de ezt az éjszakát
még átúszod
a nap felé